Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-06-03 / 31. szám
m IFJÚ A ChIftZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1953 június 3. Ara 40 fillér II. évfolyam, 31. szám Meg vagyok győződve arról is, hogy a dolgozók mindent elkövetnek, hogy hazánk Klement Goltwald tanításának szellemében, Zápo- tocký elvtárs köztársasági elnök vezetésével sikeresen haladjon előre a szocializmushoz vezető győzelmes úton. Viliam Široký. Viliam Široký miniszterelnök Nemzetgyűlési beszéde a pénzreíorm végrehajtásáról és a jegyrendszer megszüntetéséről Tisztelt Nemzetgyűlés, elvtáxs- nök és elvtársak, testvéreink 1 A Csehszlovák Köztársaság kor mánya jóváhagyás céljából a Nem zetgytilés elé terjeszti a pénzügyi reformról szóló törvényjavaslatot A pénzügyi reformmal egyidejűleg ez év június elsejével megvalósul az élelmiszer és iparcikkek jegyrendszerének megszüntetése. Az a tény, hogy ma köztársaságunk kormánya Ily Javaslat elő terjesztésével a Nemzetgyűlés elé léphet, hogy ily feladatokat tűzhetünk magunk elé, azt bizonyítja, hogy Csehszlovákia népe sikeresen teljesíti Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusának határo zatát és azokat a feladatokat, amelyeket a CsKP országos konferenciája Klement Gottwald elv társ beszámolójában tűzött ki. A pénzreform megvalósítása, az élei miszerek és iparcikkek jegyrendszerének megszüntetése világos bizonyítékát adja azoknak a jelentő.» sikereknek, amelyeket az új szó cialista alapokra építve, a Szovjet unió hathatós segítségével nemzet- gazdaságaink fejlesztésében elértünk. Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa óta mindenekelőtt nemzetgazdaságunk szocialista szektora bővült és szí lárdult meg lényegesen. Egyedül csak a mezőgazdaságban van je lentősebb része az egyéni kisüzemi és a kapitalista termelésnek. A szocialista társadalmi tulajdonban lévő termelő eszközök alapján meg kétszereződött az elmúlt esztendők során az ipari termelés, a csehszlovákiai ipar szerkezetében beállott egyidejű átütő változások és a technikai színvonal fejlődése mel lett. Sikeresen rakjuk le a szövetkezeti szocialista nagyüzemi termelés alapjait, amely az állami birtokokkal együttesen ma már hozzávetőlegesen a szántóföldek 44%-át teszi ki. A mezőgazdaság szocialista szektorában mind szélesebb mértékben érvényesülnek a szovjet agrotechnika és zootechnika haladó alapelvei, melyek a fokozódó gépesítéssel megteremtik az elöfeltéte lét a mezőgazdaságban a munka termelékenység fokozásának. Hála a termelőerők sikeres fejlődésének, a nemzeti jövedelem a háború előtti színvonalhoz viszonyítva hozzávetőlegesen 50 százalékkal emelke dett és így biztosítást nyert a dől gozók életszínvonalának szakadatlan emelkedése. Ezek az eredmények tették lehetővé, hogy a szocialista nemzet gazdálkodás fejlesztésének egyik alapvető feladatának megvalósítá sához lássunk, valamint az Ipari és szükségleti áruk tartalékának megteremtéséből* Egyidejűleg a szocialista kereskedelmünkben bizonyos konszolidáció állott be, hogy sike resebben tegye lehetővé az árúnak a termelésből a fogyasztóhoz való eljutását. Gazdaságimk sikerteljes fejlődése ma megengedi számunkra azt, hogy felvesszük a csehszlovák korona megszilárdításának és vásárlóereje fokozásának kérdését. Egyidejűleg tudatosítanunk kell, hogy a szocialista építés további fejlesz tése szempontjából a csehszlovák korona megszilárdítása és vásárlóerejének emelése sürgősen szükségessé vált. A pénzreformnak kell ezt a kérdést magoldania. Célja te hát az, hogy sikeresen fejlődő nemzetgazdaságunknak szilárd, stabil pénzt adjunk, hogy fokozzuk a csehszlovák korona vásárlóerejét és így biztosítsuk a azoclalizmus- hoz vezető úton való további és gyors előrehaladást és dolgozóink életszínvonalának további emelkedését. Felvetődik a kérdés, hogy a pénzreform megvalósítása miért fontos előfeltétele Csehszlovákia nemzet- gazdasága további megszilárdításának? Emlékezzünk csak arra, tisztelt Nemzetgyűlés, hogy a Cseh szlovák Köztársaságbana Szovjet Hadsereg által való felszabadítása után felszabadított hazánk terüle tét teljesen elárasztották az értéktelen, inflációs »protektorátusl«, »szlovák« papírpénzek, amelyeket a náci megszállók adtak ki. A náci megszállók háborús gazdálkodása teljesen felforgatta és értéktelenné tette pénzünket. Az 1945. évi pénzügyi reform nem számolta fel a náci gazdálkodást és a második világháború következményeit. Létre jött ugyan a békés gazdálkodáshoz való átmenet bizonyos, alapja és ezzel egyidejűleg a szocialista felépítés megkezdésére szükséges alap. Am az 1945. évi pémrilgyi reform nem biztosította, de nem is tudta megteremteni a valóban szí lárd és tényleg stabil koronát. A pénzügyi reformot abban az időben valósították meg, amikor még a kérdés, hogy ki és kiért, a fiatal népi demokratikus köztársaságban még nem volt eldöntve, amikor az ipar, a bankintézetek és a nemzet- gazdaság más szektoraiban az államosításért folyó harc csak a kéz deti stádiumban volt. A pénzügyi reform alapelvei nem biztosították a felesleges pénzmennyiségnek a forgalomból való kivonását. A kötött betétre a jogigényt fenntartották, a kötött betéteket, amelyeket semminemű tényleges érték nem támasztott alá, nagy mértékben szabaddá tették, úgy hogy a pénz- forgalomba további milliárdokat kitevő összegek kerültek, amelyek nem feleltek meg semilyen termelt értéknek. 1948. évig a burzsoázia viszonylag szilárd helyzetét az iparban, az építészetben a nagy- és kiskereskedelemben, a mezőgazdaságban arra használta fel, hogy a csehszlovák koronát értéktelenné tegye. Hatalmas jövedelmeket összpontosított és az üzérkedést a végtelenségig hajszolta. Az üzérkedő nyereségeket nagymértékben kivonták a gazdasági élet vérkeringéséből. A csehszlovák korona fejlődését 1948 februárjáig szabotázs és felforgató ténykedésükkel jelentős mértékben befolyásolták a reakciós burzsoá pártok, amelyek a gazdaságban elfoglalt aránylag erős pozíciókra támaszkodhattak és így a forgalomban lévő pénzmennyiség állandóaji növekedett. Szocialista építkezésünk 1948 februárja után nehéz küzdelmet folytatott ezzel az örökséggel. A kormány nagyfokú erőfeszítése ellenére sem lehetett teljes mértékben gátat szabni a kulákok és egyéb kapitalista elemek, üzérkedők spekulációinak, mert kezük között jelentős felhalmozott pénzmennyiség volt. A nagy felhalmozott pénz- mennyiség únos-imtalan gyengítette a kormány intézkedéseit a közellátás terén. Kártékony befolyással volt a kormány minden olyan intézkedésére, amellyel a kormány az állami és munkafegyelem megszilárdításáért, a nemzetgazdaság egyes szakaszainak gazdaságosabbá tételének elvéért harcolt. Nos, éppen a pártnak és a kor- mánjmak azon törekvésével összefüggésben, hogy , gazdaságosabb rendszert teremtsen, hogy a szocialista gazdaságosság alapelvei teljes mértékben jussanak érvényre, váltotta ki annak szükségszerűségét, hogy egy ilyen pénzügyi intézkedéshez lássunk, amely összhangban van a termelés viharos emelkedésével és a nemzetgazdaság egész szükségletével. A szocializmus közgazdasági törvényei csak úgy mutatkoznak és a szocialista rendszer nagy előnyeit a kapitalista rendszer felett csak úgy lehet teljes mértékben érvényesíteni, ha a szocialista közgazdaság teljes mértékben olyan pénzre tá- maszkodhatik, amely összhangban áll a szocialista üzemek termelésének helyzetével és fejlődésével. A csehszlovák korona mai nemkielé- gitö állapota a jegyrendszerrel kapcsolatban a fő Eikadálya annak, hogy következetesen érvényesüljön a végzett munka mennyisége és minősége alapján való jutalmazás szocialista alapelve. így világíthatjuk meg azt a tényt is, hogy az árleszállítás politikája, melyet a párt és a kormány a lenini-sztálini tanítás szellemében követ, eddig nem valósulhatott meg megfelelően. A forgalomban levő fölösleges pénzmennyiség, mely mindezeknek a tényezőknek közreműködésével, valamint Szlánszky és társai kártevő tevékenységével felhalmozódott, nem számolható fel mélyebb beavait- kozás, pénzreform nélkül. Eljött az idő, hogy végérvényesen megoldjuk a pénzkérdést ée nemzetgazdaságunknak szilárd, megingathatatlan ’'•oronót ad’"rk. szociali.sta gazdaságunk színvonala minden előfeltételt biztosát megvalósítására. Feltétlenül szükséges, hogy a nagyrészt üzérkedés útján felhalmozott készpénzeket felszámoljuk és a pénz forgását összhangba hozzuk nemzetgazdaságunk szükségleteivel. Fontos ez főleg azért, is, hogy az elavult jegyrendszert megszüntethessük és hogy a fölösleges pénz- mennyiség ne zavarja meg az árunak a termelőtől a fogyasztóhoz vezető útját. Hazánk szocialista felépítésében tehát a pénzreform törvényjavaslatának történelmi jelentősége van. Jelentősége mindenekelőtt abban rejlik, hogy biztosítja nemzetgazdaságunk számára a szilárd és megingathatatlan koronát; fokozza vásárlóerejét. Továbbá lehetővé teszi, hogy megszünteissUk a jegyrendszert, teljes mértékben kifejlesszük szocialista kereskedelmünket és ugyancsak kifejlesszük az árucserét a város és falu között. A pénzreform jelentősége v^ül abban áll, hogy megteremti a végzett munlca mennyisége és minősége szerinti díjazás elve következetes ' érvényesítésének, a költségyetés szerinti gazdálkodás és a szocialista nemzetgazdaság többi elve következetes alkalmazásának valamennyi előfeltételét és ezzel a terv- gazdaság jő és megbízható eszközévé válik. A mi feladatimk az lesz, hogy Jól báijjimk ezzel az eszközzel, és biztosítsuk, hogy a népet szolgálja, a nép érdekelt, szocialista hazánk sikeres felépítésének érdekeit. Engedjék meg most, hagy röviden foglalkozzam az elvekkel, amelyek szerint végrehajtjuk a pénzreformot. A pénzreform következtében a csehszlovák korona aranytartalma 0,123426 gramm és az új korona értéke az eddigi csehszlovák korona értékéhez úgy viszonyul, mint öt az egyhez. Nagyjelentöségrü az a tény, hogy mostantól kezdve ko- ronánlc árfolyama szorosan kapcsolódik a szovjet rubelhez, amely a világ legszilárdabb pénzneme, a kommunizmus nagy céljai felé diadalmasan előretörő ország pénze. (Taps.) A csehszlovák korona viszonya a szovjet rubelhez 1.8 az egyhez, azaz egy rubel 1 korona 80 fillérnek felel meg. Ez az értékmegállapítás annál nagyobb jelentőségű, mivel a pénzbeváltással kapcsolatban kivonja a forgalomból a fölösleges pénzt, tehát az értékmegállapitás tartós jellegű. A beváltás elvei teljes erővel sújtanak le a kapitalista elemekre, meg az üzérekre és lényegesen csökkentik felhalmozott készpénzüket (Taps.) Kétségtelen, hogy ennek az Intézkedésnek a hatása döntő jelentőségű lesz abban a harcban, amelyet ezek ellen az elemek ellen folytatunk. Igaz, a pénzbeváltás elvei érintenek majd néhány munkából származó megtakarított összeget is, különösen olyan polgárok esetében, akik pénzüket otthon hagyták és nem helyezték el pénzintézetben. A pénzbeváltás elvei helyesek és igazságosak és következetes megvalósításuk a pénzreform sikerének alapvető feltételét alkotja. A pénzreformmal kapcsolatban megszüntetjük az élelmiszerekre és iparcikkekre vonatkozó jegyrendszert, megszüntetjük a kettős piacot és áttérünk a szabad szocialista kereskedelem rendszerére, egységes kiskereskedelmi árakra. Ezzel egyidejűleg felszámoljuk a háború utáni gazdálkodás utolsó maradványát, (Taps.) A jegyrendszer fenntartása elkeilllhetetlen volt, hogy biztosítsuk a dolgozók ellátását közszükségleti cikkekkel. Kétségtelen, hogy a jegyrendszer nagyon is pozitív szerepet játszott a szocialista gazdaság fejlődésében és biztosította dolgozóink zavartalan ellátását. Ugyanakkor azonban megmutatkozott és Idővel egyre világosabban kidomborodott a gazdálkodás szocialista elveinek érvényesítése. Kiderült, hogy a jegyrendszer a bérek egy színvonalra hozásához, egfj’en- lősdihez vezet, leszállítja a pénz értékét és Jelentőségét. Gottwald elvtárs már Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusán felhívta figyelmünket a jegyrend- szer megszüntetésének szükségére, amikor kijelentette; „A jelenlegi helyzet, amikor különösen élelmiszerekben, textilárukban és lábbeliben kötött gazdálkodást folytatunk és amikor ezekben a cikkekben a piacot csak korlátolt mértékben tehettük szabaddá, az árak pedig aránylag magpasak voltak — ez a helyzet se nem eszményi, se nem tartós, csak átmeneti kiút a szükségből." A Jegpyrendszer megszüntetése elhúzódott, mert pénzreform nélkül nem lehet megakadályozni az üzérkedő vásárlásokat. A pénzreform lehetővé teszi a pénzrendszer megszüntetését és a dolgozók zavartalan ellátásának biztosítását a „mindenkinek végzett munkája mennyisége szerint“ elv alapján. A pénzreform továbbá a csehszlovák korona szilárd árfolyamának alapján lehetővé teszi a szocialista kereskedelem teijesmérvü kifejlesztését. A ’ kettős piac megszüntetésével kapcsolatban lényegesen csökkennek az úgynevezett szabadpiaci árak és bevezetjük az egységes kiskereskedelmi árakat. Az új kiskereskedelmi árak átlag több mint egyharrííjidával alacsonyabbak, mint az eddigi sísabadpla- c! árak volta-k. jsientős mértékben csökkentjük azoknak a cikkeknek az árait is, amelyeket eddig egységes árakon, jegy nélkül ánisítobtak. Különösen előnyösen rendezzük a gyermekek számára készült élelmiszerek és iparcikkek árait, amiben a kormánynak a gp/ermekek iránt tanúsított különös gondoskodása nyilvánul meg. Előnyösen rendezik a lakbéreket, vasúti díjszabásokiit, a viUanyúratm, a mata, a ktUönbóző szolgáltatások árait, amelyek sokkal alacsonyabbak, mint a kapitalista München előtti köztársaságban voltak. Az egységes kiskereskedelmi árak biztosítják az új csehszlovák korona reälis vásárlóerejét. Tekintettel arra, hogy ezek az árak magasabbak, mint egyes kötöttpiaci árak voltak, emelkednek az alapbérek és alapfizetések, nyugdíjak, családi pótlékok és járadékok is. Ugyanakkor emeljük a sokgyermekes munkások és hivatalnokok béradókedvezményét. A bérek és fizetések terjedelme tehát megpnarad. A legpna- gyobb előnyöket a kulcsiparágakban, bányákban. kohőmüvekben, stb. foglalkoztatott munkások élvezik, amiben kifejezésre jut munkájuk fontosságának elismerése nemzetgazdaságunkban. A pénzreform jobb előfeltételeket teremt a város és falu közötti árucseréhez is. Az egységes kiskereskedelmi árak bevezetésével jelentősen növeljük annak a pénznek az értékét, amelyet az egységes földműves szövetkezetek, valamint kis- és középparasztok kapnak kötelező terményboadásukért. Ezenkívül jelentősen növeljük a kötelező beadáson felül az államnak eladott 'termékekért fizetett felvásárlási pótlékokat és minden eszközzel elősegítjük a mezőgazdasági termékfölöslegek eladását szabad megegyezéseken alapuló árakon. Kétségtelen, hogy az ipari termékek elfogadható áron történő bevásárlásának lehetősége a szövetkezeti tagokat, valamint a kis- éa középparasztokat arra buzdítja majd, hogy fokozzák termelésüket, túllépjék tervbevett termelési feladataikat és fokozzák a mezőgazdasági termékek eladását. A kapitalizmus alatt a parasztok hiába törekedtek a termelés fokozására. A kapitalista rendszer nem nyújtott lehetőséget a piac kibővítésére. A gazdasági válságok hatására a mezőgazdasági termékek eladása gyakran minimálisra csökkent. A kis- és középparasztok termelési törekvéseit a kapitalista állam semmivel sem támogatta. A bankok és adóterhek nyomása alatt a dolgozó parasztok eladósodtak és kétségbeesett helyzetükből nem volt kiút. Munkájukból a bcmkárok, üzérek és kupecek gazdagodtak. A szocialista rendszer korlátlan lehetőségeket Wzrtoslt a piac kibővítésére éa a mezőgazdasági termetek előnyös áron történő eladására. Minél többet fognak termelni dolgozó parasztjaink ée különösen szövetkeze- teseink, annál többet fognak keresni és így emelni életszínvonalukat. Soha többé nem kell már attól fcar- taniok, hogy terményeiket nem tudják eladni. A dolgozó parasztok érdekében csak a terményfölöelegek közvetlen eladását tervezzük a fogyasztók részére, esetleg az állami és szövetkezeti kereskedelemnek közwetitök nélkül. Közismert tény, hi^y a jegyrendszer egyrészt arra vezetett, hogy a falvakba sok élelmiszert szállítottak, másrészt pedig ez a rendszer egyenesen gátolta az egységes földműves szövetkezetek fejlődését. Most elvárhatjuk, hogy a falu sajátmaga gondoskodik élelmiszerellátásának biztosításáról és minél több élelmiszert szállít majd a városba, hogy iparcikkeket kapjon érte cserébe. Ez az árucsere kétségtelenül megsEÍlárdltja majd a munkások szövetségét a szöyetkeze- tesekkd, a kis- és középparaszitok- kal. A földművesek seómára fontos javulást jelent aa ipari növényelkéirt (Folytatás a S-flc otdalon)
