Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-05-30 / 30. szám

Dl IFJDSAG 1953 május 30 A „Pravda‘‘ cikkének visszhangja VARSÓ A lengyel napilapok teljes terjedelmében közölték a „Pravda” szerkesztőségi cikkét a nemzetközi helyzetről. Vala­mennyi napilap vez-srcikkben fog­lalkozik a „Pravdái” cikkével. A „Trybuna ľ odú", a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottságának lapja „A béke je­gyében a népek közötti együtt­működéséért” című vezércikké­ben hangsúlyozza: „A ,.Pravda” cikke ismételten bizonyítja a Szovjetunió követ­kezetes békepolitikáját. Ezt a politikát támogatják a békesze- retö emberek az egész világon. Támogatja a nagy kínai nép, támogatják a népi demokratikus országok népei és támogatja a lengyel nép is. Ez a politika a béke megőrzését, az emberiség életbevágó érdekeit szolgálja. Ez a politika megfelel a nagyszerű szocialista jövőjét építő lengyel nép érdekeinek”. A „Zycie Warsawy” „Igazság a nemzetközi helyzetről” című vezércikkében többek között eze­ket írja; „A világ közvéleménye mély­séges megelégedéssel fogadta a „Pravda” cikkét. Moszkvából új­ból felhangzott a béke, az igaz­ság hangja. A Lengyel nép úgy értékeli a „Pravda” cikkét, mint a szovjetország újból határo­zott kiállását függetlenségünk mellett, a Lengyel Népköztársa­ság területi épsége mellett, az adenauerek és a guderiánok próbálkozásaival szemben”. BUKAREST Valamennyi román lap első oldalon közölte „Prav­da” — „A jelenlegi nemzetközi helyzetről” című szerkesztőségi cikkének teljes szövegét. TIRANA Minden albán lap el­ső oldalán közölte a „Pravda”- nak a nemzetközi helyzetről szó­ló szerkesztőségi cikkét. A lapok vezércikkben foglalkoznak s „Pravda” cikkével.-A „Zeri i Populltt” megálla­pítja. hogy a „Pravda” cikke érdeklődést kelt a világ minden békeszerető emberében. A cikk ismét megmutatja, hogy a Szov­jetunió igazságos és következe­tes politikában halad a béke és a nemzetközi együttműködés út­ján. Az albán nép, a béke vé­delmezőinek első soraiban küzd, rokonszenvel üdvözli a Szovjet­unió békepolitikáját és a „Prav­da” cikkében tanúságát látja annak, hogy a Szovjetunió min­dig kész fontolóra venni min­dent, a béke biztonságát célzó javaslatot, minden lehetőséget amely a mai nemzetközi feszült­ség enyhülését gátló problémák igazságos megoldására kiáltozik. Áz albán nép a Szovjetunió po­litikájában annak kézzelfogható bizonyítékát látja, hogy a Szov­jetunió fenn akarja tartani és mepakarja szilárdítani az egész világ békéjét. SZÓFIA Valamennyi bolgár lap közölte a „Pravda” vasárna­pi cikkét a nemzetközi helyzet­ről. BERLIN A Német Demokrati­kus Köztársa.ságban megjelenő lapok vezető helyen teljes ter­jedelemben közölték a ..Pravdá”- nak a jelenlegi nemzetközi hely­zetről foglalkozó cikkét. PÁRIZS A „ľHumanite” a ..Pravda” cikkét kommentálva hangsúlyozza, ez a cikk újból kifejezésre juttatta, hogy a Szovjetunió meg van győződve a különböző társadalmi és gazda­sági rendszer békés együttélé­sének lehetőségéről és hajlandó tárgyalások útján rendezni min­den vitás nemzetközi kérdést. „A l'Humanite” arról ír, hogy az Egyesült Államok, Nagybri- tannia és Franciaország vezetői­nek bermudai értekezletét nem lehet máskép értelmezni, mint­hogy az a tömb-politika folyta­tását jelenti, és hogy a hideg háború értekezlete lesz: arról van ugyanis szó, hogy ezen az értekezleten megállapodjanak azokban a követelésekben, ame­lyek előtt a Szovjetuniónak ele­ve meg kellene hajolnia. Nyil­vánvaló, hogy ily módon nem lehet igazi tárgyalást előkészí­teni. — A ..Pravda” vezércikke — írja továbbiakban a lap — újabb hozzájárulás a béke ügyéhez. A francia kommunisták tanulmá­nyozni fogják a nemzetközi helyzetnek azt a elemzését, amelyet az a cikk nyújt és szé­les körökben ismertetni fogják a nagy szovjet lap által kifej­tett világos alapelveket. A fran­cia kommunisták ezzel is har­colnak azért, hogy kikényszerít- sék a nemzeti függetlenség és a béke kormányának megalakí­tását. Megmagyarázzák, hogy egy ilyen kormány hatalomraju- tása mennyire kiszélesítené azok­nak a tárgyalásoknak távlatait, amelyek révén nem csupán vé­get lehetne vetni a folyamatban lévő háborúknak és meg lehetne őrizni a békét, de a fegyverke­zési verseny megszüntetésével s francia néptömegek anyagi hely­zetének lényeges megjavítását is el lehetne érni. Csalódás Londonban a hármas értekezlet napirendje miatt Dulles ás SU»sen Törökországban Dulles amerikai külügyminisz­ter és Stassen, az úgynevezett Kölcsönös Biztonsági Hivatal igazgatója, a londoni rádió je­lentése szerint kedden reggel Istambulból Ankarába érkezett. Mindketten tanácskozást folytat­tak a török miniszterelnökkel és külügyminiszterrel. Togliatti választási beszédje Torinóban A „AFP” jelentése szerint „Londonban bizonyos csaló­dással fogadták azokat a hí­reket, amelyek szerint gazda­sági és pénzügyi kérdések nem szerepelnek a bermudai hármas értekezlet napirend­jén.” A jelentés beszámol ar­ról, hogy eredetileg Butler pénzügyminiszter is el akarta kísérni C- urchillt a Bermu­dákra, de Eden betegségére való tekintettel a miniszter- elnök távollétében át kdl venni a kormány vezetését. Buüer azért akart az értekez­letre utazni, hogy „felvesse a pénzügyi kérdéseket, külö- tiősen az angol-amerikai né- zeté-téréseket.” „AFP” tudósítása szerint Londonban nemrégiben még azt remélték, hogy a brit nemzetközösség országainak értekezletén néhány konkrét eredményt tudnak majd kö­zölni a sterling-dolláröveze­tek közötti kereskedelmi egyensúly helyreállítására vo­natkozóan. Az utóbbi hetek azonban semmi újat sem hoz­tak s Londonban úgy vélik, hogy egyelőre „semmiféle amerikai akció nem jöhet szóba” a vámtarifák csökken­tésének kérdésében. „Egyes megfigyelők szerint — írja befejezésül az „AFP” londoni tudósítása — az Egyesült Államok gazdasági életében visszaesés mutat­kozhat, ez pedig még jobban hátráltatná az amerikai ke­reskedelmi politika esetleges liberálisabbá tételét. A sanghai Tsaojan új munkástelep gyermekeinek első óvodája A Kínai Népköztársaság egyre nagyobb gondot fordít a dolgozó nőkre, akiknek a helyzetük a szabad hazában alapvetően meg­változott. A kínai nők ma az új Kína valamennyi ipari és mező- gazda.sági ágazataiban komoly munkát végeznek. Hogy építő- munkájukat nyugodtan végez­hessék, a kínai népi kormány gyermekeik számára óvodákat és bölcsődéket alapit. A példásan felszerelt óvoda és bölcsőde hálózat állandóan szé­lesedik és tökéletesedik. Nemrég például a Sanghaj! Tsáojan új munkástelepen egy óvodát nyi­tottak meg, amely Kína egyik legkorszerűbben felszerelt óvo­dája. Az óvoda személyzete, akik szovjet mintájú nevelésben ré­szesültek, felügyelnek a gyer­mekek testi és szellemi nevelé­sére, erkölcsi és esztétikai fej­lődésükre. Az óvodába több, mint háromszáz, három és fél — hat és féléves gyerek jár. A Sanghaj! óvoda gyermekei természetismereti előadást halig atnak. A demokratikus lapok je­lentik. hogy az Olasz Kom- j»Bnista Párt és az Olasz Szocialista Párt május vége felé sok olasz városban népes nagygyűléseken mondtak be­szédet. Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára a torinói vá'asztói nagygyűlésen mondott beszé­dében de Gasperri miniszter- elnöknek Vittorio-Venettoban néhány órával azelőtt mondott beszédével foglalkozott azzal kapcsolatban, hogy az olasz kormány kommunistaellenes. Togliatti a következőket mon­dotta: „Miért kell tulajdonképpen Olaszországban kommunista- ellenes kormánynak lenni? A kommunisták ott voltak a fa- sizmas eľ'”' vívott harc e ső soraiban és ők ,'árultak hozzá a legnag'"^bb mértékben a demokratikus alkotmány meg­teremtéséhez ;. A kormány kommuniriaellenes politikája komoly következményekkel jár Olaszország számára. — Azóta, hogy a kormányból el­távolították a dolgozók párt­jának képviselőit, egyetlen olyan nagy kérdés sem oldó­dott meg Olaszorszáa érde­keinek megfelelően, amelynek mego’dása érdeke lenne az országnak. De Gasperri olyan politiká­hoz csatolja országunkat, amely az agresszió útjára visz bennünket a nem imperialista oi-szágok ellen. Ezért nem folytathatunk nemzeti külpo­litikát, ha nem semmisítjük meg de Gasperri bűnös szov- jet-éUenes politikáját”. Togliatti ezután áttért a választási küzde'em kérdésére és felhívott minden olyan pol­gárt, hogy harcoljon tevéke­nyen a cselszövések és meg­félemlítések ellen. Felhívta a szociáldemokrata párttagokat, hogy harcoljanak együtt a szocialista és kommunista párttal az egységes haladó front megteremtése érdekében A „Combat“ a vietnami „meddő és költséges“ háborúról A sebesült és beteg koreai és kínai foglyok első autokolonája Keszonba érkezik, ahol a helyi lakos.ság lelkesen üdvözli őket. Kommunista s.kerek a ciprusi községi tan esi választásokon A „The Times” tudósítója beszámol arról, hogy a cipru­si községválasztások kommu­nista sikerekkel zárultak. — „Limassol” ipari város kikö­tőjében — írja a lap — 7 kommunista és csak 2 nacio­nalista községtanácsost vá­lasztottak. Famagysta város új községtanácsa kizárólag kommunistákból áll és Lar- naca város községtanácsának tagjai egy kivételével szintén kommunista .. ” A „Combat” című francia polgári lap vezércikkében Jean Fabiani az indokínai háborúi kérdésével foglalko­zott _ Fabiani feltűnően éles­hangú cikkében ennek a „kommunizmus/ elleni para­dox és esztelen kereszteshad­járatnak” felszámolását kö­veteli. .pénzügyeink, nemzetvé­delmünk, sőt nemzeti szuve­renitásunk is mindjobban ve­szélybe kerül amiatt a meddő és költséges háború miatt — írja, — amelyet az anyaor­szágtól 12 ezer kilométernyire vívunk, s amely koldulásra késztet bennünket... Egy olyan országról, amelyről az a hír járta, hogy a józan ész uralkodik benne, sohasem merte volna az ember feltéte­lezni, hogy kormányainak te­hetetlensége és szűk látókörű- sége folytán évente 600 mil­liárd frankot fecséreljen el. .. Es ennek ára a gazdasági de­presszió, az alacsony munka­bérek, a nyomortanyák, ame­lyek ... a nép elégedetlensé­gének legkiáltóbb okai ” „Az igazság o'cnban úton van, folytatódik a „Combat” vezércikke — és többé már senki sem állíthatja meg. Mit számítanak ma Mayer-fé'e és egyéb „helyreállítási” ter­vek. Az ország tudja ..., hogy szó sem lehet gazdasági és pénzügyi megszilárdulás­ról mindaddig, amíg az ázsiai kalandnak véget nem vetnek. Ennek megvalósítása egy va­lóban nemzeti hivatástól át­hatott külpolitikán múlik, nem pedig olyan külpolitikán, amely világhivatás.sal kérke­dik, noha valójában szolgai függésben van.” „A szemek kezdenek ki­nyílni . . a tétovázók, a fé­lénkek azok, akik 7 évig hit­tek a hazugságban, ők is vi­lágosan kezdenek látni” — írja befejezésül a „Combat”, n Tito-fasiszta einvomás igájában A francia kormányválságról A francia köztársasági eln,ök Paul Reynaue-t bízta meg kormányalakításai törvény emléke Miután a gaullista Andrej Diethelm visszautasította a fel­ajánlott kormányalakítási meg munkásellenes fűződik. Az ország súlyos helyzetére" bízást, Vincent Auriol köztársa- való hivatkozással Reynaud „el- sági elnök Paul Reynaudt-t kér- tekintett" attól, hogy az elnöki te fel, hogy tegyen kísérletet megbízás után előzőleg tanács­kormány alakításra. Paul Rey­naud elfogadta a megbízatást. A francia nemzetgyűlés szer­dán tartott ülésén, melyen Paul Reynaud a jobboldali nek” egyik vezetője beiktatását, mint kijelölt minisz­terelnök. Reynaud, aki 74 éves, már 1940-ben is, Franciaország kozásokat folytasson a különbö­ző politikai pártok képviselőivel. Ügy döntött, hogy a hagyomá­nyos szokástól eltérően a ta- függetle- nácskozásokat csak akkor kezdi kérte a meg, ha a nemzetgyűlés 314 szavazattal, tehát az úgyneve­zett alkotmányos többséggel megerősíti őt a miniszterelnök megbízatásában. Politikai körök- legmélyebb megaláztatásának 5^^ ýgy v^lik, hogy a hagyo­évében, miniszterelnök volt. ö játszotta át a hatalmat Petain mányos eljárás mellőzésével nyomást akar gyakorolni a nem­tábornagynak. Neve és személye zetgyúlésre, hogy megadja szá- ezért nem nagy bizalomra tart mára a beiktatáshoz szükséges számot a francia közvélemény körében. Ügy emlékeznek meg róla, mint az árulás és a vere­ség politikusáról. A nagy embere, akinek nevéhez szavazatokat. Paul Reynaud politikai pro- grammja politikai körök értesü- töke lése szerint csaknem ugyanaz, sok mint René Mayeré. A jugos„ áv hazafias erő mozgósításáért és kíméletlen elnyomó rendszer ellen a ju­goszláv forradalmi emigrán­sok lapjai szívós harcot foly­tatnak a Tito uralom leleple­zéséért. Ezek a lapok be­hatóan tájékoztatnak a Tito fasiszta elnyomatás igájá'-ian sínylődő szerencsétlen jugo- ..szláv nép helyzetéről. A „Zalju’-Vo zmago” leg­újabb száma megdöbbentő adatokat közöl a szlovéniai munkásság helyzetéről. Az üzemekben és a bányákban a védőintézkedések teljes elha­nyagolása következményekép hónapról-^hóna^ra növeksaik a szerencsétlenségek, balese­tek száma. Ma már Szlové­niában ott tartanak, hogy a bányászok egyharmadát a szerencsétlen.ségek döntik ki munkahelyeikről. A nyomor és e”-anyagoltság kisérője a tüdővész. A Szlovéniai Bjeia- Krajna — a szlovéniai fel­szabadító harcosok egykori bölcsője — parasztságának siralmas helyzetéről a követ­kezőket írja. A lakosságot az éhínség és a nvomorbttegsé- gek különböző fajtái tizedelik. A titoijts laprií többször ír­nak a ,,Bjela krajinai” prob­lémáról. A rendszer urainak cinizmusára jellemző, hogy segítségadás helyett végül is 3 ml’lió dinár sarcot követel­nek . lakosságtól. A titoisták könyörtelen gyűlöletét az egész nép érzi, de kiváltkép a munkásfiatal­ság, Soha még nem vo't az ifjúság élete olyan keserves Jugoszláviában mint ma. Az ipari tanulók sor a a rab- szolgaékhoz hasonló, fizetésük olyan alacsony, hogy leron­gyolódnak és közülök igen sokan a züllés útjára téved­nek. Munkaidejüket önkénye­sen a gyárak igazgatói szab­ják meg. Az internáló tábo­rokra emlékeztető otthonok­ból bánásmód miatt a ta­nulók maguk szöknek meg. A boszniai Krekából maga „Borba” adott hírt az egyik tanulóotthonról, amely omla­dozó. törött ablakú épü'et, ahol a férges priccseken, szennyes összeszaggatott ron­gyos vackokon kínlódnak az ipari tanulók. Velenyén az egyik szlové­niai bányában az esedékes heti fizetéskor közölték a munkásokkal, hogy bérüket nem adhatják ki. mert a bank pénztára üres. „Azért nem kaptok fizetést — mondotta a bányászoknak az üzem tito- ista főkolomposa, — mert o sostanyi és velenyei járásban u parasztok nem fizetik be az adót”. Nemrég a szakszervezetek beolvadását a „Dolgozó nép szocialista szövetsége" elneve­zésű szervezetbe rendelték el. Ezzel a szorosan kézben tar­tott Politikai szervezettel (az egykori „népfront” utódjá­val), amely épp oly kevéssé „szocialista”, mint amennyire nem népi a titoisták a lakos­ság egészét próbálják átfogni. A szakszervezetek beolvasz­tására ezért került sor, mert a szakszervezetek egyes üze­mi csoportjai még a legutóbbi időkben is, a hivatalos szán­dék ellenére is biztosítottak a munkásoknak némi legális lehetőségeket arra, hogy napi követeléseikért sérelmeik or­voslásáért, rendszeres becsa­pásuk és megrövidítésük el­len szót emelnek. E szakszer­vezeti csoportok felszámolása és elnémitása azonban nem hozza meg a Tito Rankovics- klikk számára a kívánt ered­ményt. A jugoszláv munkásosztály legjobb fiainak vezetésével mind erőteljesebben folytatja a harcot e '••’örnyű sors ellen, támogatja ebben a dolgozó parasztság is, amelyet a tito­isták ,,a szövetkezetek át­szervezéséről” szóló rendelet­tel éppen ezekben a napok­ban taszítanak vissza a cse- lédsorba. Oj IFJÜS.AG — a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer. Kiadja a Smena, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava. StJ- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő Szőke József — Szerkesztőség és ktadóhivaial, Bratislava, Solté.sovej 2 Telefon 345-51, 2, 3. 229-31, 3. Nyomja Merkantil n. v. nyomdája, — Előfizetés egy évre 200.— Kčs, félévre 100.— Kčs, — A postatakarékpénziári befizetőlap száma S-54001. — HIrlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahivatal. ?­__ ________ Feladó és Irányító postahivatal Bratislava ^

Next

/
Thumbnails
Contents