Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-05-20 / 27. szám

1953. május 20.

01 ifiúsag

Követésbe méltó példa

Švašek Jirí a prágai CKD SOKOLOVO egyik legjobb marósa

A prágai ČKD Sokolovo üzemben dolgozik Svašek JirI marós. Minden erejével azon van, hogy a tervet teljesítse, sőt túlteljesítse, holott sok esetben bizony nem talál megértésre.

Ahogy ránézünk Svašek elvtársra, szeméből csak úgy sugárzik a becsületesség. A marógép igazi jó barátja. tudják is ezt róla a CsISz-ta- gok, mert mindannyian tisztelik és becsülik és az üzem vezetősége is felelős munkahelyre helyezte.

Svašek elvtárs eleinte sehogyse volt megelégedve teljesítményével, akkor aztán elkezdte tanulmányozni a szovjet sztahanovisták módszereit; különösen Kovalov módszerét tanulmányozta. És ma már ő maga is ezt a módszert használja. Amellett, hogy a szovjet sztahanovisták módszereit tanulmányozta, a legjobban az foglalkoztatta, hogy hogyan tudna egy marógép helyett két marógépen dolgozni. Egyszer kora reggel, amikor a mellette lévő marógép nem volt üzemben, elindította a saját és a szomszéd marógépét és meggyőződött arról, hogy egyszerre két gépen is tudna dolgozni. Szándékát, hogy két marógépen akar dolgozni, először a mesterének mondotta el. Jó ideig húzódott a dolog, míg szándékát a CsISz taggyűlésen is elmondotta s ennek alapján a CsISz vezetőség is kezdett a tervvel foglalkozni és Svašek elvtárs számára új marógépet állítottak be.

Az új marógép beállítása után Svašek elvtárs napról napra júltel- jesítette normáját. Amikor már a két marógépen ment a munka a járási konferencia alkalmából védnökséget vállalt hét olyan dolgozó fölött, akik az adminisztrációból jöttek a termelésbe. Ezt a vállalását állandóan teljesíti.

Svašek elvtárs munkája mellett nem feledkezett meg a saját politikai neveléséről sem. úgy hogy példaképe a többi CsISz-tagoknak. A Sväzarm munkájából is aktívan kiveszi részét. Egyszóval mindenhol ott van, ahol egy CslSz-tagnak lenni kell és úgy cselekszik, ahogy egy CsISz-tagnak cselekednie kell. Olyan tulajdonságai vannak, hogy elmondhatjuk róla, ilyen legyen minden ifjú kommunista.

Svašek elvtárs úgy be tudja osztani idejét, hogy a sportra is sok ideje marad. Kedvenc sportja a motorkerékpárversenyzés és motorkerékpárját épp úgy ápolja, mint az üzemben a marógépeit. Eddig már 4 aranydíjat nyert terepversenyben. Mégpedig a Kutna Hora, ČKD Sta- lingrád, Hloubetin-i és a Tátra üzem által rendezett toepverseny aranydíjait.

Svašek elvtárs lépten nyomon azon töri a fejét, hogy hol tudna valamit javítani, anyagot, vagy időt megtakarítani, hogy jobban gazdálkodjunk. Egyszer, műszaka befejezése után megtárgyalta azzal az elvtárssal, aki a délutáni műszakon dolgozott a gépein, hogy a jövőben a gépet menetközben fogja átvenni. Ez a javaslata nagyon megtetszett a délutáni műszak marógépesének, úgy hogy bevárta az éjszakai műszak marógépesét és megbeszélték, hogy ugyanolyan menetben adja át majd a gépet. Így tehát ma a marógép 24 órát, sőt a pihenőnapig egyhuzam- 'ban jár és százszázalékosan kihasználják.

Svašek elvtárs ma 380%-kal teljesíti túl a normáját. Ez a teljesítmény biztosítja neki és családja számára a jómódot, és hogy kultúrigé- nyeit is kielégíti. Május elsején Sv.i- .šek elvtárs löo/g-kal szilárdította meg normáját és azt a felajánlást tette, hogy ha még egy marógépet állítanak be, normáját 4000/o-kal fogja túlteljesíteni és 400/g-kal, szilárdítja vmeg.

Ma az üzem vezetősége ésia Csl?z- vezetőség azzal foglalkozik, h'.>gy Svašek elvtárs részére mihamarabb üzembe helyezzék a harmadik marógépet. E napokban Svašek elvtárs már egyszerre három marógépen fog dolgozni és egyedül fogja végezni azt a munkát, amit mostanáig három elvtárs végzett.

Ha a ČDK Sokolovo minden CsISz- tagja úgy dolgozna és gondolkodna, mint Svašek elvtárs, az üzem a tervteljesítésben nem maradna le és nemcsak a CsISz-tagok érnének el értékes eredményeket.

Klein László

Pártunk X. kongresszusa fordulópontot jelent a tornóci fiatalok életében

n vágsellyei CsISz-tagok betartották Igére tűket

A vágsellyei gép- és traktorállomás tsISz-szervezetének tagjai kötelezettségvállalásokkal készülődtek május elseje és 9-ike méltó megünneplésére. A fiatalok összesen hatvan egyéni kötelezettségvállalást tettek. Vállalták, hogy a tavaszi munkatervet öt nappul a határidő előtt 1050/n-ra teljesítik. Továbbá SO/g-kal emelik a hektárhozamot. A munkamegszervezés terén az agregátok alkalmazá.sával 100/q-os üzemanyagmegtakarítást érnek el, amely összesen 88.695 korona tiszta jövedelmet jelent népgazdaságunknak.

Ígéretüknek eleget tettek. A felajánlások teljesítése minden CsISz-tag szívügye volt. A tavaszi munkatervet 12 nappal rövidítették meg és 110.10/q- os teljesítményt értek el. A munka jó megszervezésével megtakarítottak 13.296 liter naftát, 127.641.— korona értékben, tehát 8.263 literrel többet, mirit amennyi a felajánlásban állt. Mindezt úgy érték el, hogy a mezőgazdasági munkákat agregátokkal végezték. A műhely dolgozói és az adminisztratív dolgozók munkaidőn kívül

500 óra ledolgozását vállalták, amelyet időre teljesítettek.

A kötelezettségvállalások teljesítésében különösképpen kitűntek brigádközpontjaink traktorosai, akik minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a felajánlásukat magasan túlteljesítsék. Dicséretet érdemel Varga István a vágkirályfai traktoros brigádközpont tagja, aki Zetor gépével 334 átszámított hektáron végezte el a tavaszi munkákat és ezzel tervét 301.450/o-ra teljesítette, 730 liter, üzemanyagmeg- takaritással.

Nem maradt el a tervteljesítésben Grángyai György sem. Grángyai elvtárs a IV. brigádközpontban dolgozik.

Tavaszi tervét Zetor-gyártmányu traktorával 183.32 átszámított hektáron végezte el és így tervét 165%-ra teljesítette és 702 liter üzemanyagot takarított meg.

Példaképül szolgál Pásztor József peredi traktoros is, aki Skoda-gépével 1570/o-os tervteljesítést ért el 583 liter üzemanyagmegtakarítással.

Polgár S.

Vágsellye.

Tomócon eddig sem működött rosz- szul a CsISz-szervezete, de pártunk X. kongresszusáig még jobban megjavítják a munkát. Szép helység áll az ifjúság rendelkezé.sére és tervszerű munkát -folytattak. Sikerrel végezték a politikai iskolázást, amely fejlesztette a fiatalok öntudatát. De még sok fiatal távol áll a CsISz-szervezetétől, azonkívül olyan tagok is vannak, akik nem fizetik pontosan a tagdíjakat és nincs rendben a tagsági könyvük.

A vezetőség a legutóbbi ülésén elhatározta, hogy ezt a hibát a X. párt- kongresszusig kijavítják. Plankó Teréz a szervezet alelnöke elmondja az erre vonatkozó terveiket.

— Hét pár agitkettöst választóttunk, pontosan felosztottuk egymás között még az utcákat is és minden fiatalt meglátogatunk. Ellenőrizzük tagsági könyveiket és ha rnég nem tag meggyőzzük öt, hogy lépjen be a szervezetbe. Nagy súlyt helyezünk azokra az újakra, akik most végzik el az iskolát. Remény van rá, hogy ez a módszerürtk sikerrel jár, de ha akadna olyan ifjú, akit először nem tudunk meggyőzni, akkor többször is foglalkozunk vele.

— Plankó Teréz már párttagjelölt lett mióta nem láttam. i'=kor utóljára beszéltem vele, akkor is rugalmas volt munkájában és odaadó a közösség ügye iránt. Akkor az EFSz-ben dolgozott, ma az állami birtok igazgatóságán van. Az elvtársak bizalma sok mindenre kötelezi őt és az is, hogy párttagjelölt, őszintén mondja, hogy ma már nem olyan, mint mikor utól- járít találkoztunk. Akkor is sokat dolgozott, de most még jobban fokozni akarja munkáját a társadalom javára. Nagyon boldog volt, mikor a párt felvette jelöltjei porába. Régi vágya teljesült. Sok munkával bizonyítja, hogy megérdemli ezt a kitüntetést.

Homola Antal a szervezet elnöke is beavatkozott a beszédbe. Homola elvtárs fellépése erélyes, öntudatos, de mégis közvetlen. Elmondja, hogy a párt X. kongresszusáig azért aktivizálnak minden tagot, illetve új tagokat is szerveznek, hogy az ifjúsági szervezetben egymás hibáiból okulva a kritika és az önkritika alapján olyan ifjak fejlődjenek ki, akik később esetleg elnyerhetik azt a megtisztelő címet is, hogy párttagok. .A helyi pártszervezet is sokat foglalkozik velük és ők is arra törekednek, hogy jó működést tudjanak kifejteni.

Kruzslik Eduard arról panaszkodik, hogy a tanítók, annak dacára, hogy fiatalok, mégsem járnak közéjük és elszigetelve élnek az ifjúságtól. A körülöttünk állókból többen is megerősítik ezt az állítást. Ez bizony nagy hiba és a mai tanítóknak nem szabad a dolgozó ifjaktól elszigetelten élni.

A tagsági könyvek ellenőrzésével a tagság legszélesebb rétegét aktivizálják, amit a X. pártkongresszusig végrehajtanak. Tehát a X. pártkongresz- szus döntő fordulatot jelent a tornóci fiatalok életében és az eddigieknél is nagyobb, komolyabb tevékenységre sorakoznak fel, Bagota István

A legjobb pótori vájár

A kékkői szénbányák szalatnyai tárnájában dolgozik munkacsoportjával együtt Molnár József elvtárs. Különösen új munkamódszereiről ismert. A bánya dolgozói Molnár elvtárs munka- csoportját a kékkői szénbányák legjobb csoportjának tekintik. Ez valóban így is van. Molnár József elvtárs munkacsoportjában nagyobbrészt fiatalok dolgoznak. Olyan fiúk, akik nemrégen végezték el a hathónapos bányásztan- folyamot s mostanában, mint segédvájárok működnek a tárnák mélyén. Molnár elvtárs személyében jó tsoport- vezetőre találtak. Tervüket mostanában 150—1600/o-ra teljesítik. A munkacsoport 14 tagja igazi jóbarát. Közösen tervezik a napi munkát, közösen küzdenek a nehézségek ellen.

Molnár elvtársat május elsején a

kékkői szénbányák legjobb munkásává nyilvánították. Május 9-én, győzelmünk ünnepén pedig a „Kiváló munkáért” című érdemrenddel jutalmazták.

Szalatnyán felkerestem Molnár elvtársat. A volt urasági kastélyban lakik társaival együtt. Azon a héten éjjeli műszakos volt, tehát déli 12 órakor még az ágyban találtam. Bocsánatot kértem, amiért zavarom s aztán a tárgyra tértünk.

— Szinte nem akarom hinni, hogy én vagyok a kékkői szénbányák legjobb vájárja. Én, akinek a múltban csak szenvedés és nyomor jutott osztályrészül, — feleli kérdésemre.

Molnár elvtárs már a negyven körül jár, de szeme még fiatalosan csillog s mozdulata sem árul el öregedést, amikor felkel az ágyból s a

imHMHimiiMiimiiii

iiiiimMimimtHimiiiiimiMtmiMitiiiimimm

Rumbáznak-e még az ekeli fiatalok?

Hetekkel ezelőtt otthon jártam szülőfalumban Ekelen. Boldogan utaztam haza, örültem, hogy majd találkozhatok régi barátaimmal a falu fiatalságával. Gondoltam, legalább elbeszélgetünk problémáinkról

Mikor beléptem az ekeli CsISz- csoport kutúrtermébe, hirtelen elszomorodtam és olyan gondolatokkal közeledtem, hogy majd sakkozó, olvasgató, szórakozó fiatalokkal fogok találkozni, azokkal, akikkel az- jelőtt nagyon jól meg tudtam értetni magam. A viszontlátás örömét egy szemvälanásnyi idő alatt elmosta bennem a kultúrteremből kiszűrődő zagyva rumba-zene, bárgyú négyütemű táncát ropták kultúrtermünkben az ekeli CsISz fiatalok több-kevesebb sikerrel.

Érdeklődésemre a falnál csendesen álldogáló barátaim elmesélték,

hogy Komáromból kint járt néhány jampec ö'tözetű ifjonc és ezek ismertették meg az ekeli fiatalsággal ezt a ,,nagyszerű táncprodukciót”. Elmondták még azt is, hogy az ifjúság Ekelen nem tart lépést a többi falvak ifjúságával, nem olvassák az ifjúsági sajtót, nem foglalkoznak politikai irodalommal, sőt egyáltalán nem is olvasnak.

Hát itt van az eredménye az ekeli CslSz-szervezet szájtátiságának! Itt van a kézzel fogható eredmény, rumbáznak a CsISz-fiatalok, politikai ismeretek hiányában nem látják világosan, hogy az ellenséges ideológia, a nyugati életforma leghűbb kifejezője a rumba, szamba és a többi bárgyú amerikai tánc.

Salma Imre, Bratislava, Magyar Pedagógiai Gimnázium.

szekrényből kiveszi vadonatúj bányászegyenruháját.

— Május elsejére kaptam ajándékba, — mondja. Legnagyobb ünnepünkön ebben az öltönyben vonultam feU

Újra a szekrényhez lép s három darab dicsérő levelet nyújt felém. A dicsérő levelekben az áll, hogy Molnár József elvtárs, a szalatnyai bánya fejlője, a kékkői szénbányák legjobb dolgozója.

— Bizony, valamikor gondolni sem mertem arra, hogy 9—10.000.— koronát keressek. Mostanában ennyit keresek. 1938-ban lettem bányász. Akkoriban nyitották meg a ragyolci tárnát, persze eltévedtek az urak, mert kitűnt, hogy Ragyolcon kevés a szén. A felszabadulás után öt évet a handlovaí bányákban töltöttem. Itt már mint vájár dolgoztam. Keresetem hónaptól- hónapra növekedett. Tudomásomra jutott. hogy Pótoron már nagyban fejtik

szenet. Tudtam azt is, hogy Pótoron kevés a vájár. A bányának szüksége van tapasztalt vájárokra, tehát Pótoron kezdtem dolgozni. Ez még 1951- ben volt.

Érdeklődtem aztán Molnár elvtárs magánélete felől.

— Családom a losonci járás Pilis községében él. Három gyermekem van, kettő még iskolás, egyik, a lányka pedig itt dolgozik Pótoron, a felvételi irodában. Tavaly megtakarított pénzemből új házat építettem.

Molnár elvtárs aztán elmondja még, hogy csoportjának munkája annyiban különbözik a többi csoportok munkájától, hogy ők nem a csillékbe rakják a szenet, hanem a szállító szalagra, amely aztán a felszínre viszi. Molnár elvtárs azon igyekszik, hogy módszerét a többi csoportok is átvegyék.

Jakubecz Tibor

Petőfi-folyosó a nováky Tanulóotthonban

Nováky, Beloiannis tanulóotthon. A hosszú folyosókon a fiatalok jönnek- mennek és a lépcsőkön gyorsabban járnak, mint a folyosó sima kövezetén. Ezzel is csak a fürgeségüket mutatják ki. Éppen ebédhez készülnek és mindannyian a díszes, tágas ebédlöte- rem felé tartanak. Az ellátást nagyban dicsérik és valamennyi jókedvű, mosolygós. Az egyik folyosó bejárata felett pirosbetűs fehér táblát látunk a következő felírással: Petőfi Sándor- folyosó.

Először furcsának látszik, szinte hihetetlen és többször is egymásután megnézzük tényleg igaz-e a felirat. Megakarjuk tudni, hogy történt, hogy ez a hosszú folyosó Petőfi Sándor nevét viseli. Erre a kérdésre már Hrúz József ipari tanuló és Novota József tanár ad választ. Minden folyosón sok szoba van, ahol tanulók laknak. Megszerették ezeket a szobákat, megszerették őket, hiszen az ifjak két évig laknak bennük. Egy-egy folyosó lakói a tanulásban elért legnagyobb eredményért versenyeznek és a tanulásban a legjobb eredményt elért fiatalok folyosója kapta a Petőfi nevet.

Hrúz József is a Petőfi-folyosón lakik, Gímesi fiú. Örök vágya volt. hogy bányász lehessen. A szülei eleinte nem egyeztek bele. Mindig csak azt mondogatták neki, kár elhagyni a szülőfaluját. De az ő akarata győzedelmeskedett és hažulró mégis elengedték. Bányásztanuló lett. Éppen azért lettem bányásztanuló, mert nagyon szeretem a falumat, — mondja. A bányában sokat tudok majd a falumért dolgozni. Igyekszik is és máris az iskola egyik

legjobb tanulója. Büszke is rá Novotny elvtárs, aki technikai előadó az iskolán. A Petőfi-folyosón lakik még Fülöp Péter, aki Menyhéröl került ide. Továbbá Danis Melicher Rišňovce községből, Dankó István Hoča községből. Ezek is mind jól megállják a helyüket. Az utóbbiak már másodéves tanulók és mindannyian büszkék Záhorský Dusánra, aki az elsőévesek között a legjobb.

A tanulók mindennel meg' vannak elégedve és nagyon szeretnek tanulni. Kinevetik az olyan híreszteléseket, amit csak olyan egyének terjeszthetnek a bányásztanulókról, akik nem ismerik az ottani helyzetet. Például, hogy nem kapnak enni, nincs szabadidejük. A tanulók tudják, hogy szakképzett bányamunkások lesznek, ha jól tanulnak és azért két évig kell iskolába járni. Aki továbbtanul mérnök is lehet, technikus is. Idejük van mindenre. Az utolsó hónap alatt is a könyvtárból 309 kötet könyvet olvastak el, főleg' szépirodalmi és technikai szakkönyveket. Az otthonnak külön tornaterme és mozihelyisége is nulni. A falakon ismeretterjesztő képek kola tetszik a legjobban, ami száz méterre van az otthontól. Az otthonban laknak, szórakoznak, étkeznek, de az iskolában csak tanulni lehet. Az iskolai tantermek csendesek, tetszető- sek, itt mindenkinnek kedve van tanuli. A falakon ismeretterjesztő képek vannak, különböző ásványokat ábrázolnak, az állótáblákon pedig krétával rajzolt gépalkatrészek és bonyolult mértani ábrák, matematikai egyenletek vannak felírva. A tantárgyak közül a legnagyobb súlyt a matematikára, a geológiára és a speciális technikára helyezik. A legnehezebb tantárgy a speciális technika, de a tanulók ezzel is megbirkóznak, mert megtanulták, hogy nem szabad visszariadni a nehézségektől.

Érdeklődöm a tanulók között, hogy mire számítanak az iskola után, mik szeretnének lenni? A válasz; mérnök, technikus, geológus, szakképzett bányamunkás.

Megmagyarázzák, hogy a szakképzett bányamunkás munkája is annyit ér, mint a mérnöké, ha pontosan és jól elvégzi. A mérnökök a termelés megszervezői és ennek irányítói, de nem tudnák a termelést szervezni, ha nem állanának rendelkezésükre szakképzett munkások. Fontos, hogy a jó szakképzett munkás magas technikai tudással rendelkezzen, hogy segíteni tudjon a termelés irányításában. Ezért tanulunk mindnyájan szorgalmasan, hogy komoly szaktudást sajátítsunk el és ide várjuk közénk az ifjúság százait, akikre nagy szüksége van hazánknak.

Danis Melicher mondta ezt, aki egyúttal az iskola CsISz-szervezetének is a titkára.

Politikai előadásokon is részt vesztek? — kérdem tőle. Igen, — hangzik a válasz. Politikai és társadalom- tudományi ismeretekre is szüksége van a technikusnak. Ezen ismeretek nélkül nem lehet el egy jó technikus sem.

Nyugodt jövő előtt állunk. De a Beloiannis tanulóotthonban az ifjúság közt megerősödik bennünk a bizalom a boldog jövő iránt. b. I.