Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-05-20 / 27. szám

Ol IFIÚS&G

1953. május 20.

Peter Jilemnicky

Ji!<>mnicky volt a szlovák nép legViagyobb írója, az új harcos szocialista-realista irányzat megteremtője a szlovák irodalomban. Kysperken 1901 március 18-án született. Cseh származású volt. mégis a legnagyobb szlovák Író lett. Mint tanító került Szlovákia területére. Szlovákia legszegényebb, legelhagya- tottabb vidékén, Kysucán dolgozott. Itt világosan látta a kapitalista kizsákmányolás következményeit, a munkásak nyomorát, a csehszlovákiai dolgozók elnyomását, az egyre élesedő osztály- harcot, a dolgozók és a kizsák- mányolók között. Ebben az osztályharcban Jilemnicky határozottan az elnyomott szlovák dolgozók mellé állt. Emellett Jilemnicky mindig következetes internacionalista maradt, Hirdette a cseh, szlovák, magyar és német dolgozók testvéri összefogásának szükségességét, a dolgozók teljes egyenjogúságát neniretiségre v.tló hátrányos megkülönböztetés nélkül.

Jilemnicky nemcsak jó kommunista és a szocializmus ügyé-' nek lelkes harcosa volt, hanem kitünű művészi tehetségű író is. írói tehetség, valóságábrázolása, regényeinek szép stílusa tekintetében. messze felülmúlta az összes burzsoá írókat és példaképül áll mai Íróink előtt is.

Nagyon sokat tanult a Szovjetunió irodalmából, a legtöbbet Makszim Gorkijtól, a legnagyobb orosz írótól. A Szovjetuniót személyesen és jól ismerte, mert a szlovákiai kivándorlókkal két évet töltött az épülő szocializmus hazájában.. Megismerte a Szovjetuniónak mint a világ proletariátusa védőbástyájának erejét és a szocializmus ^késének nagyszerűségét. Epoly forrón szerette a Szovjetuniót, mint saját hazáját.

Szlovákia az első köztársaság idején kétszeres , kizsákmányolás alatt nyögött. A cseh burzsoázia visszafejlesztette Szlovákia iparát, nehogy Szlovákiában versenytársra találjon. Az Ilyen burzsoánacionallsta nemzetiségi politika azután azt eredményezte. hogy Szlovákia dolgozóinak életszínvonala és ezzel együtt kulturális színvonala is, elmaradt d csehországi dolgozók mögött.

Jilemnicky müvei egyre következetesebben és határoz.nt- tabban mutatnak rá a szlovák nép elnyomorodá.séra, a burzsoá csehszlovák köztársaság igazi arcu dtára. Jilemnicky nemcsak feltárja a rideg valóságot, a dolgozók nehéz helyzetét, hanem megmutatja a kivezető utat is a szocialista jövő képét. ' Nem véletlen, hogy Jilemnicky regé- Jryeiben a szlovák társadalomnak ■rugyanazt a képét látjuk, m'nt '^.ottwald elvtárs politikai elemzéseiben. Mindketten ugyanazon az úton haladtak és közös célért harcoltak. Jilemnicky nem tekintette az irodalmat a céltalan' szórakozás eszközének, hanem harci eszköznek, a jobb életért, a szocializmusért folytatott küzdelemben. Ez a műveiben megnyilvánuló magas eszmei követelmény, amely magasfokú művészi igénnyel párosult, Jilem-' nickyt a szocialista-realizmus megteremtőjévé tette a szlovák irodalomban.

Jilemnicky, mint kommunista és mint művész egyaránt a munkásosztály szempontjából figyelte az életet. „Egész alkotásomat a munkásságnak akarom szentelni”, — írja Edo Urxnak. Már első csehül Irt novelláiban szociális kérdésekkel foglalkozik, 1924-től rendszeresen ír a kommunista párt szlovákiai lapj.á- nak, a Pravda Chudobynak* Ekkor Jilemnicky már céltudatosan kereste az irodalmi megnyilatkozás új formáit. Célja, hogy a társadalmi Igazságokat minél egyszerűbben és közérthetőbben megismertesse a dolgozókkal és magas művészi színvonalon ábrázolja a való életét.

Első jelentős nagy regényét a Győzelmes bukást 1926-ban írta. Témáját szociális igazságból, a szlov.ák falunak az első világ- háboiu utáni életéből meríti. A regény főhőse. Horony Mátyás, aki Oroszországban harcolt az Októberi Forradalom győzelméért és önkéntes volt a Magyar Tanácsköztársaság vörös hadseregében is. Hazatérése után azt tapasztalja, hogy. szerelme és élete vagyoni ellentétekbe ütközik.

1926-ban Jilemnicky az Inter- .lelpo nevű termelőszövetkezet! csoporttal u Szovjetunióba megy, hogy megismerje a proletárok vágyainak megvalósítöját, a világ e|ső szocialista hatalmát. A Szovjetunióban töltött két év nagyban hozzájárult Jilemnicky elméleti tudásának emeléséhez A szocializmus nagy ügye iránt izzó lelkesedést, a munkásság győzelme iránt soha ki nem apadó hitet hozott magával a S^vjetunióből.

következő regénye a Döngö lépés, a Szovjetunió életéből veszi témáját. A Döngö lépésben Jilemnicky részletesen elemzi és leírja azt a hatalmas méretű osztályharcot, amely a mezőgazdaság kollektivizálásával kapcsolatban rendkívüli méretekben kiéleződött a Szovjetunióban. Pavlovka (azelőtt Kraszna Cse- hovka) községben, ahol csehszlovák telepesek laktak, sem történt meg ez a változás egyszerű étnövés formájában. Jilemnicky a Döngö lépésben nagyszerűen megrajzolta a falu egymással szembenálló osztályainak tipikus képviselőit.

A Döngö lépés a csehszlovákiai dolgozók számára rendkívül időszerű. A mi parasztságunk ma a szocializmusba való átmenetnek éppen abban a szakaszában van, mint a szovjet parasztok a Döngö lépés megírása idején. Az osztályharc nálunk is napról-napra élesedik. A mi parasztságunk közvetlenül felhasználhatja e műből szerzett tapasztalatait a reakció elleni harc, a szocialista falu építése terén,

Jilemnicky legjelentősebb szocialista műve a Töretlen föld. A Töretlen föld a mai napig Is a legjelentősebb mű, amely a csehszlovákiai falu életével foglalkozik. A Töretlen föld közvetlen témája Kysuca nyomorának és fokozatos átalakulásának ábrázolása. Jilemnicky számos fejezetben rámutat Kysuca nyomorának okaira és annak következményeire. Ezen keresztül leleplezi az összes falusi és városi kizsákmányolókat is. A falusi kizsákmányolók az uzsorások és a kulékok. A városi kizsákmányolás. ügynökei az ügyvédek, az államapparátus képviselői, stb. A falusi nép nyomorának ábrázolása alkotja a regény történetének legnagyobb részét. A regény mondanivalója szempontjából igen fontos az osztravai munkások környezetének ábrázolása. Világosan látjuk a regényen keresztül is, hogy az ön- tudatosabb ipari munkásságnak mind a múltban, mind a jelenben vezető szerepe volt a (alusi szegénység harcának megszervezésében, a falu öntudatosiiá- sában. A regény főhőse Húsosává Pál, az osztravai kommunisták, elsősorban Koreszka elvrárs segítségével lesz osztályöntudatos proletártíi. n

A földmunkások és a szegényparasztok életét mutatja be- a Darabka cukor című regénye. A regény témáját a kis répatermelők harca alkotja a cukor- kartelek ellen, harc a répa árának felemeléséért, a földmunkások és a cukorgyár! munkás ,k sztrájkja a bérek leszállítása és a munkából való elbocsátás ellen. Emellett a regényben szó van a fiatal értelmiség munkanélküliségéről is. Jellemző, hogy Jilemnicky ebben a regényében is fejlődésükben mutatja be a dolgozókat. Megmutatja osztályöntudatuk keletkezésének okait és fejUidésüket is. A répamunkások között is gyakran kerül sor nézeteltérésekre. A dolgozók nem mind öntudatosak. Van közöttük olyan rendkívül konzervatív és maradi egyéniség is. mint Malenyec. A kis répaföldekkel rendelkező parasztok ^zonban nem Malenyecet követik, mert érdekeik azt diktálják, hogy a sztrájkot szervező Kmos- konak és Ratajnak van igaza. Amikor a répa árát a cukorkar- telek olyan alacsonyra szabják meg, hogy ez nem fedi a termelési költségeket sem, sztrájkba lépnek. A sztrájkban győz a munkások harcos összetartása és forradalmi lendülete.

A szocialista humanizmus az

\

emberi boldogságot legnagyszerűbb módon az Iránytű című művében mutatja be. Jilemnicky az Iránytűben megmutatja az emberi bíjlUogság összes külső és belső feltételeit. Az ember felszabíidulásának alapfeltételét abban .látja, hogy njeg kel! szabadulnia a pénz, a vagyon fennhatóságától, sőt a vagyon utáni vágytól is. A boldogság másik feltétele az ember gazdag értelmi életében az előítéletektől való megszabadulásban rejlik. A boldogság harmadik teltétele a hazaszeretetben, az otthon iránti szeretetben van. Ezek a kérdések az Iránytűben konkrét emberi sorsok által öltenek testet. ..Ogy vélem, — mondja Csermen az Iránytű első novellájában. — hogy elsősorban nem lehet boldog az, aki nem tud megszabadulni a vagyon utáni vágytól". Ez a gondolat eszmei alapját képezi az Iránytű első és második novellájának.

A Tiso fasiszta rendszer Jllem- nickyt, cseh származása miatt kiűzte Szlovákiából. A német fasiszták elfogták és Grieboba. koncentrációstáborba vitték. Az ilyen nehéz körülmények között sem feledkezik meg a szlovák népről.' A szlovák nemzeti fe’- kelésból német ujságdarabokből értesül. ,A felkelést Jilemnicky kitörő lelkesedéssel üdvözölte.

Az említett körülmények miatt természetesen nem vehetett részt a szlovák népnek ebben a hősi küzdelmében, mégis élethűen, a valóságnak megfelelően tudta ábrázolni a felkelést, a Ga rammenti krónikában. Ezt az is lehetővé tette, hogy Jilemnicky előző munkássága idején ali- posan megismerte a szlovák népet és a szlovák dolgozók mün- chenelötti szervezkedését. A Ga- rammenti krónikát 1947-ben írta Könyve számára a felsőgarami Feketebalogon gyűjtötte az anyagot, a felkelés részvevőinek közvetlen elbeszéléseiből. Feke- tebalog volt a felkelők egyik legbiztosabb és leghősiesebb faluja.

Ml, csehszlovákiai dolgozók ezért sokat tanulhatunk Jilem- nickytöl. Megtanulhatjuk tőle, hogyan kell szívvel, lélekkel szüntelenül harcolni a szocialista társadalmi rendért, a dolgozók Igazságáért, az emberi boldogságéri. Megtanulhatjuk tőle őszintén szeretni a dolgozó népet és gyűlölni azokat, akik ellene vannak a dolgozók ügyének. íróink is művészeink megtanulhatják Jilemnickytől, hogyan lehet kiváló művészettel ábrázolni a dolgozó nép sorsál a társadalmi valóságot. Ezért időszerűek, nagyjelentőségűek még ma- is Jilemnicky művei és ezért lett Jilemnicky a szlovák irodalomban a leghatalmasabb és legszeretettebb példaképünkké.

Csanda Sándor

„Csehszlovákia boldog ifjúsága“

Kiállítás a bratislavai Csehszl ovákiai Szovjet Barátok Szövetsége szárazvárni klubhelyiségében.

Május 15-én nyitotta meg A brati.slavai Csehszlovákiai Szovjet Barátok Szövetsége szárazvánil klubhelyiségének első emeletén a „Cseh.szlovákla boldog ifjúsága” kiállítást.

Négy helyiségben gazdag dokumentációs kiállítás fogadja az érdeklődő látogatókat. Közvetlenül a bejáratnál díszes emlékzászlók hirdetik az ifjúság nemzetközi szolidaritását. Aranyszálakkal kivarrott felírások: „fil- .jen a csehszlovák és a magyar ifjúság örök barátsága!" „Közös harccal a békéért!" A zászló alján: „A DISZ Központi Vezetősége”. Ez a zászló a magyar népi demokrácia ifjúságának harcos üzenete a csehszlovák ifjúsághoz... piros, kék... zöld... fehér selymek, arany, ezüst hímzések. A német ifjúság üzenete U itt van: „A nemzetközi ifjúsági staféta a Nemzetek Békekongresszusához”.. ..Deéín 195? december 5.” Békegalamh. A zászló má.sik oldalán a csehszlovák és német Ifjúság jelvénye és ez a felírás csÄiUl és németül: „Barátság”. Egy gyönyörű, bordó színű zászló csillogó aranyszálakkal a „Berlini Világifjúsági Találkozó emlékére”. „Berlin 1951”. Olvassuk a felírást a DISZ-jelvény alatt.

Az Ifjúság békéért folytatott küzdelmének harci zászlói!

Az egyik kiállítási terem csakis dokumentációs fényképekkel, iratokkal van tele. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom képei szabadságunk alapteltételét idézi fel. „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nélkül nem.jlett volna Csehszlovák Köztársaság!” — hirdeti fölötte egy felírás. Gazdag képanyag mutatja be 8 Nagy Októberi Szocialista Forrtldalom hatását a csehszlovákiai munkásmozgalomra. Egy képen Prága munkássága tüntet hatalmas tömegben 1918 május elsején a megalakult szovjet hatalom mellett. Egy másik képen, hatalmas tömeg éljenzi Kladnón a Csehszlovák Köztársaság megalakulását. Gyászos kép a harmadik. Az ľ917- es rumburgi katonai lázadás részvevőinek kivégzése. Egy másik felírás ötllk a szemünkbe: „A fiatalság élete nem volt örömteli!” — juthatja eszünkbe az első Csehszlovák Köztársaság fiatalságának életét. 'A fényképeken rongyos, elhanyagolt fiatalok, utcán lődörgő munkanélküli ifjak állnak. Alatta ez . a felírás: „Ostravai gyerekek, kiket egy éjszaka a szemétdombon találtak”. Sivár kép, tizennyolc-húsz fiatelkorű gyerek, arcukon a nyomor letörülhetet- len, ke.serü kifejezésével. Ffly másik képen egy asszony és egy tizennégy év körüli gyerek húzza az ekét, mögöttük az eke szarvánál az apa. „így nőttek fel a gyerekek Szlovenszkón!" — táncolnak elfittUnk a betűk... Foszlott ruhájú, szerencsétlen gyerekek a koldüs harmonikájával. „A munkanélküliek gyerekei ilyen módon kerestek pénzt”.

Nem lehet ezeket a képeket felindulás nélkül' nézni. Legalább annyi kegyetlenségről tanúskodnak, mint a „Mosti mártírolf temetése 1952-ben”, vagy a flos- senburgi koncentrációs tábort és a fasizmus mindefajta szörnyv- sépeit felidéző képei.

De hiába való volt és c.sa'« a gyűlöletet mérgesítette el a csehszlovákiai kapitalisták a munkásosztályunk ellen, irányuló merénylete l.-ánt, mert mint a képek Is mutatják, 1921 má- ju.sáhan megalakult a Csehszlovák Kommunista Párt és a párt V. Kongresszusán a párt élére Klement GoHwald elvtársat állították, s „A haladó ifjúság mindig a CsKP oldalán állt” és hiába tört rá a fasizmus köz- társa.ságunkra, mert Klement Gottwaid elvtárs ezzel tüzelte harcra az új életért a köztársaságot: „A cseh és szlovák nép története nem fejeződött b? március 13-én és 16-án”.

Ebben a harcban 25.000 kommunista esett el, feláldozta életét, hogy meghozza ifjúságunknak az örömteli boldog életet, hogy felszabadításunkban segítségére legyen a Szovjetunió dicső hadseregének.

.A kiállítás többi része két- és ötéves tervünk nagyszerű eredményeit mutatja be, a kétéves országépítést a szocialista építésünk első ötéves tervét, melyekből ifjúságunk áldozatválla- lóan kivette részét. Itt vannak a képei azoknak, akik az élvonalban jártak ebben a harcban, hogy példát mutassanak Ifjúságunknak például, Svoboda elvtárs, Miska elvtárs és a többiek ...

Ifjúságunk a Komszomol példáján nevelkedik. A szocialista irodalom gazdag forrásából merítenek erőt az új életünkért folyó harchoz.- A kiállitás bemutatja azt a gazdag irodalmat, amely biztos iránytűje a Szovjetunió Iránti hűségnek és amely erőt ad célratörő ifjúságunknak bátor tettekhez új világunk megteremtésében.

XIV. folytatás.

A táncosnő is részeg, a parasztok is részegek.

Es.e felé iterckedés, szék- törés zaja hallatszott a kocsmából.

Valaki elszaladt a postám, hr a póstamester telefoná'- jnn a városba jöjjön ki rendőrség, y valaki .. aki rendet crinál a falubam. A pós- tamester ott ül az irodában és én-- most nvomkodja ki itatósából a tintát. Immár két e zter 'eje használja a tény'rnyi itatóst, de neri. '^Jbja el: kinyomkodja be’öle a tintát kiteregeti az itatóst és az e’dobott griufaszá'akat felszedi. siatulyába rakja Eladja az t. :k cipésznek, u’:t egy inast tartott, aki ezeket a gvufaszá’nkat megfaragta, a mester meg a cipötalpakba verté. padlón szőnyeg helyett régi nyomtatványok vannak, a hivatal falain egyetlen egy kén sem va't: a sarokban két-három csomag, az asztalon egy két levél — ennyiből áUt itt a postahivatal.

— Ki az. aki telefonáltatni akar? — kérdezi a pósta- mesier az odasiető para.'.zt- embertőK

— A község ..

— 'I zzon cédulát a bírótól hoay a telefont megfizeti a közséa

A paraszt megütödik. Áll,

gondolkozik, és nevet.

— Akkor csak ü.ssék egymást, a nyavalya törődik velük. — Azért mondom, ezt a telefon ügyében — mondja nyugodtan a póstamester a kiforduló parasztnak, azzal ásít, felvesz egy gyufaszálat és b csúztatja a skatulyába.

Most rám néz a póstam^s- ter. lu-sfőn ’.ihúzza a fiókot és átad egy nagy levelet. Az egész falu tudta, hogy a póstamester elősz'r minden leveirt felbont, elolvas, esek azután ’ ézhesítteti. A nagy levelet ünnepélyesen átnyújtja, felbontom olv< om, hogy a püspöki iroda megidéz.

— Magas helyről jött — mondja únotUn a póstamester.

— El'., baj — mondom nyuí- '-tan.

Az utcán az öreg '-T<tkács Gáborral találkozom és ..zt mondja:

— Nézzen körül: hát minek

Örüljön az ember? Fák. házak, pék, a határ is szép, a nagy folyóban bőven van hal- hepvesorrú kecsege, a vízimalmok krémszínű lisztet őrölnek, de vem a szegényembernek. örülne az életnek, de ha a gazdagok elnyomják és nem engedik neki az életet- A markukban vagyunk. Napszámmal, kölcsönnel,

bankkal, pappal, nagygazdával, bérlettel egyetemben.

QA^AA£a:

(Jďb Gjidhásj^^/^eta)

Ehh! — majd meglátja, hogy elpusztul tj a világ.

— Ki fogja elpusztítani?

— A gényemberek lázadása — mondja és tovúbb- kopog a falusi utcán

«.

Megyek a döcögős vonaton, álmos öreg paraszttal beszélgetek, zsebemben a püspöki hivr.tr.i idézése. Nem tudom, miért hivatnak, ízbég István öreg paraszt elmondja, hogy temetésre meg%i. Háború van, gondoltam, sok a temetés, ízbég mondja, hogy falUj k- ban van egy öreg parasztember, aki valamilyen könyvet talált, ilc'vasta és elkezd tt ..gyógyítani". Jött vele szem- b-’n egy asszony, mereven a szemébe nézett és azt mondta, hogy maga beteg lel': m.

Megnézte, megnyomogatta körmeit. ..Beteg, ha mondom" így az öreg paraszt. Annyira, annyira, hogy áradt hozzá a nép. Az asszonyok kezdték, a menyecskék és emberek folytatták és most már senki sem tud ebben a dologban eligazodni, Sokakat meggyógyított, sokakat nem. Volt. akiket leásott a földbe. ,Jlz agyag majd kiszívja belőled a befeg- sénpt", mondta z öreg k.i- ruzsló. — Egy menyecskét' fejjel lefelé felerősített a fogasra., hogy vé.-e ,.helycserét" csináljon. Az orvos? Az orvos, fe’jelentette a kuruzslót, ésy maga a rendőrkapitány jött ki, akit — meggyógyított az öreg Autók jöttek és a községben napról-napra hosszú autósor állt. „Fizessenek 'á- mot”, ezt találta ki valaki. — No és most már a község is védte {. öreg kuruzslót. mivel a községnek E ivót hajtott. Dámák, urak jöttek az öreghez.

A szegény embereket nem gyógyítóba.

Kutya gazember volt, mondja ízbég István. Csak arany ért gyógyított. Aranypénz kellett neki, dekát honnan aranypénzt, mikor a frontokon az emberek megfeketednek a tífusztól, nincs enn a- ló, árpakenyeret eszünk, fél

utcákat elárvereznek és az emberek bénán jönnek haza. Annyira, annyira, hogy én is eh'lttem lányomat, de nem volt aranyom. Mondom az öregnek, hogy csak gyógyítsa meg lániiom.c*. de fejét rázza, hog-- nem. Viszem az orvoshoz, a: meg azt mondja, hogy vigyem csak a kuruzslóhoz. mert oi, .an jövök, ő nem áV jót azért, amiért az a buta paraszti . ..-..’ó pacsmagol. — Meghalt a lányom, n hatóságnál bejelentettem az esetet és most menyek törvénybe.

— Ak'rcsak én — mondom ízbégnek.

— Maga miért merni?

— Még nem tudom.

— Hát ez a legjobb, ha az ember nem tudja. A városban csendes utcában vo’tak a kanonokok házai. Egy kanonokak egu fcülön kis ház, a másik kanonoknak i.s egy külön kis bá-». A munkásoknak bez- zeq. nem építettek külön házakat. Erre van a. püspöki palota l.s'. hová mennem kell.

Ajtaja tölgyfa, rézkilincse van, mindenhol díszítés. Ajtó, ab’ak, fal tele van díszítéssel minden ragyog. A folyos^ kong az ember lépése alatt, az ember szinte megijed' ekkora zajt ver egy lépés? A falakon képek és csodálkozom. hogy szakállas papok is vannak az ajtók fölött. Papiruha van rajtuk,- de olyan furcr- nyakukban nehéz láncok lógnak, szakálluk pedig sötét és göndörszörű, mint valami .üstfoltozó cigányé, akinek j. szabad levegőn telivéren nőhet a 'napja.

— Feleségének át kell térnie — mondja egy deszkavékony pap a- egyik szobá ban. Elől a hasán fonja össze kezét, amely nemsokára leesik. Nincs pocak, amelyen megállna. Á falunk papjáé bezzeg ngm ilyen. Sokszor nevették, hogy a viselős asszonynak sincs ekkora h t, -mint a papnak. Ez az ember sovány. — Haja piszkos — ősz, mintha meszes kannából meszes-homokos ecsettel végighúzták volna üstökén.

Le sem ültet.

Vasból való kereszt fityeg mellén, azzal babrál. Látom, he I a vaskereszten rozsda- csomók 'anftak ,,Vaskereszt, vasgyi-'ű, most ilyeneket készítenek a fronton a katonák. 4 srapnel vasából van a ovö.rü, a töltény rezéből van a rézbetét, vassal pusztítják a dolgozó milliókat a frontokon, a harang rezét is elvitték az ágyúgvárba ... Réz és vas, háború és pusztulás. A vas a halál, a vörösréz a vér ...”

— Egyházi törvényeink értelmében van az így — mondja a sovány ember és kibámul az ablakon.

(Folytatása knv‘>tkezik 1