Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-05-20 / 27. szám

ai ifiüsac ÍS'SIÍ. mžlus ?0. Antonín Zápotocký köztársasági elnök beszéde (Folytatás az első oldalról) talán Így válaszolnak nakeiri: hisz a konferenciának programniján külön fontos kérdést képez „a szocú'lista ver­seny helyzetének kiértékelése”. Va;j..n a problémákat nzét lohet-e luy válasz­tani, — elvtánsak? A sikeres szocia­lista verseny elmélyítését .reg lehet oldani a monkaiegyelem megszilárdítá­sa nélkül? A szocialista verseny elmélyítése va­lóban szükséges és egy pillanatra sem szabad róla rnegteledkezni. De ugyan­akkor világosan tel kell ismernünk, hogy ha a dolgozók 75 százaléka, vagy még annál is több, becsületesen fog dolgozni és részt is vesz a verseny­ben, a fennmaradó semmirekelök ele­gendők ahhoz, h'ogy a dolgozók nagy többségének fáradozását és munka- eredményét sikertelenné tegyék és megzavarják a tervteljesítést. Különösen ma a kiélesedett osztály­harc idöszakábar. kell számolnunk az­zal, ahogy erre helyesen rámutat a fel­hívás, hogy „a fegyelmezetlenséget le­használják népi demokratikus köztár­saságunk megbújt ellenségei, akik gaz- daságimk felforgatására törekszenek.” Tény, hogy egyes kártevők különféle intrH<ákkal és felelőtlen akciókkal kí­sérleteket tettek erre. Elég szomorú, hogy a szervezetek egész sora ezekről az akciókról gyakran mit sem tud, vagy elhallgatja őket és nem lép fel ellenük. A szakszervezet nálunk azért van, hogy a dolgozók többségének be­csületes munkáját és annak sikeres eredményeit állandóan növekvő szük­ségleteiknek kielégítésére biztosítsák. A szakszervezet azt a célt szolgálja, hogy a felelőtlen egyének zavaró tér'y- kedéseít meggátolja, a kártevők, szabo­tázs- és provokációs tetteit pedig még csírájában lehetetlenné tegye. Ez egyáltalában nem új álláspont, amelyet csak most, 1948 februárja u- tán hangsúlyoznánk. Felhívom a fi­gyelmet arra, hogy 1946 szeptember 4-én, azonnal a nemzeti verseny meg­indulása után az egységes szakszerve­zet nevében kijelentettük; „Mai kö­telességünk nemcsak a követelmények hangsúlyozása, hanem egyidejűleg az is, hogy ezen követelmények teljesítése érdekében gondoskodjunk az eszközök­ről is. Számunkra ma mi sem lenne 'könnyebb és egyszerűbb, minthogy sztrájkolni kezdjünk. Szükséges azonban az, hogy tudatosítsátok: minden egyes tétlenségben vagy sztrájkban töltött óra a mai általános elszegényedés és elégtelenség helyzetében bennünket még szegényebbé tesz, nem vezet elő­re, hanem visszavet bennünket.” Amit 1946-ban hirdettünk, — Zenki, Srámek, Lettrich és a többi reakciósok elleni harc idejében, amikor a reakció 1948 februárjában nyíltan megmutatta puccsista szándékait, azt ma is hirdet­jük. A szakszervezet kötelessége, hogy fenntartsa a munkafegyelmet és hogy bebizonyítsa, hogy nemcsak a többség, de mindenki betartja ezt a fegyelmet. Akik ezt a fegyelmet megsértik, azok­kal szemben a szakszervezetnek fel kell lépnie, nem tűrheti sorai között a szabotőröket, nem ismerheti el szá­mukra a szakszervezetben szervezett munkásoknak és alkalmazottaknak ki­járó előnyöket. A munkafegyelmet annál a csekély kisebbségnél, amely minden felhívás ellenére is azt állandóan megsérti, nem lehet felhívással megteremteni. Itt szükséges, hogy a szakszervezet minden eszközt megragadjon, ami keze ügyében áll, hogy a szabotörök meg- érezzék: a becsületes dolgozók többsé­ge, az egységes szakszervezetek hű tagjai és építői nem tűrik, hogy a szebo holnap felépítését szolgáló műveket büntelenül megkárosítsák vagy felfor­gassák. Ebben a kérdésben a konferen­ciának nem szabad visszariadnia attól, hogy kimondjon egy határozott figyel­meztető szót. A szakszervezetek és szövetségek vezetőségének nem szabad kitérnie a munka és szakszrvezeti fe­A Központi Szakszervezeti Tanács IX. teljes ülésének határozata gyelem szabotórei és felforgatói elleni harcban a határozott eljárás elől. Csak­is így lehet biztosítani a szocialista verseny további fejlődését, biztosítani, hogy a becsületes szorgalommal mun­kakötelezettségeiket következetes^ teljesítő, a szocialista versenyt elmélyí­tő, teljesítményeiket fokozó dolgozók többségének munkája kárt ne szenved­jen a semmirekelöktől, vagy a kárte­vőktől. A szocialista verseny megszervezé­sével, elvtársak, nem akarok holm' bölcs tanácsokat adni. Erre vonatkozó határozataink és okmányaink száma azt hiszem több. mint elegendő. Most tet­tekre van szükség és gyakorlati pél­dákra. Ezek pedig megvannak. Sokan beszéltek ezekről az elvtársak közül az üzemekből. Legkonkrétebben Liberda elvtárs Tfinecből. Milyenek az ő tapasztalatai? Tömö­ren idézni fogom ezeknek néhány pont­ját. „Először: Az elmúlt esztendőben a köztársaság legrosszabb üzeme vol­tunk. A tervet nem teljesítettük és objektív nehézségekről panaszkodtunk. Ma hála a verseny elmélyítésének Tfi- nec teljesíti a tervet és bízik abban, hogy tovább fogja teljesíteni és túl­szárnyalni. A változást nem csoda o- kozta. Nem valósította meg ezt sem egyén, sem pedig valami varázslatos határozat: Az összesség, az -üzemi bi­zottság, a CsKP összüzemi bizottsága, az ifjúság és az üzemvezetőség együtt- munkálkodása valósította meg. Másodszor; Le akartuk állítani az egyik magaskemencét, mert nem tud­tunk elégséges ércet biztosítani számá­ra. Ez természetesnek tűnt fel előt­tünk. Ha nem tudunk elég ércet biz­tosítani, akkor jobb az egyik magas­kemencét leállítani. Nem állítottuk le és ennek ellenére elégséges ércet biz­tosítottunk. Hogyan? Ügy, hogy ren­det teremtettünk az érctelepen. Ez u- gyan munkát és fáradságot okozott, a kemence leállítása kényelmesebb lett volna. Ma mindenki örül, hogy nem tér­tünk rá e kényelmesebb útra. Harmadszor: A mesterek nem érté­kelték ki helyesen kötelezettségeinket. Miért? Mert bíztak a versenyelőadó­ban. Meggyőződtünk afelől, hogy a ver- senyelöadók inkább gátolják a mun'Kát és a mesterek, valamint a technikusok aktivitását fékezik. Ezért megszüntet­tük ezt az ügykört.” Ezek csak találomra kiemelt meg.11- lapítások Liberda elvtárs tegnapi beszé­déből, Ezek már nem üres szavak a szocialista verseny szükségességéről, hanem tettek, maga az élet, tények és gyakorlat. Éppen ezért kevesebb utasí­tást és határozatot ajánlok. Ami a ver­seny megszervezésére birtokunkban van, az elégséges. Inkább több gyakor­lati munkát, tanulni az élő példákból, meghonosítani azokat más üzemekben és munkahelyeken. Trinec nem az e- gyedüli. amely igyekszik, hanem ilyen üzemeknek egész sora van már Az elvtársak itt tapasztalataikról be­széltek. Szükséges, hogy a funkcioná­riusok, a titkárok, a sza^zervezeti szövetségek vezetői, az elvtársak, a praktikus példákból tanuljanak. És necsak tanuljanak, hanem önkritikai- lag is javítsanak a hibákon: nem sza­bad félni attól, hogy az utasításokból törüljék azt, ami nem vált be, s amit gyakorlatilag a valóság már úgy is ki­javított. Ugyanakkor attól sem szabad megretteni, hogy a munkafegyelem megsértői, elsősorban pedig a kártevők ellen erélyes intézkedéseket kell foga­natosítani. Szocialista versenyünk úgy fog aztán továbbfejlődni, termelésünk tovább e- melkedni, így fogjuk következetesen teljesíteni, mint'egész népünk békéjét és boldog jövőjét biztosító céltudatos rohambrigád, tanítóink, Sztálin és Gk)tt- wald elvtársaknak hagyatékát: dolgo­zóink állandóan növekvő anyagi és kul­turális szükségletei maximális kielégí­tésének biztosítását. il köztársasági elnök határozata Az alkotmányban adott jogommal él­ve Laurabella Oatis asszony kérvénye alapján, melyet 1952. november 15-én kelt levelében küldött, William Oatis- nak, az USA 1914. január 7-én Indiána állam. Marion városában született ál­lampolgára, szabadságvesztésre szóló büntetésének, melyet a prágai állam- bíróság 1951. július 4-i ítélete szabott, eddig le nem tölött részét elengedem. A. Zápotocký s. k. V. Široký s. k. * W. Oatisra, az Associated Press volt A Központi Szakszervezeti Tanács 1953. május 14—15. napjaiban tartott ülése a kormánynak és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak határozata alapján szervezett szocialista munka­verseny bíráló értékelése után meg­állapítja, hogy dolgozóink alkotó kez­deményezésének érdeméből további je­lentős sikereket értek el a szocialista munkaverseny fejlesztésében, ami a terv jobb teljesítésében és a május­köszöntő munkaversenyben nyilvánult meg. Egyének, szakaszok és műhelyek kölcsönös versenye alapján számos ü- zemben értékes üzemi felajánlásokat tettek, melyeknek teljesítése nagy be­folyással volt a tervfeladatok idejében való és sikeres teljesítésére vagy túl­teljesítésére. A szocialista munkaver­seny érdeme, hogy ezekben az üze­mekben számos akadályt leküzdötték és hiányosságot kiküszöböltek, hogy megszilárdult a kollektívák öntudata és elszántsága, hogy még bátrabban fog­nak küzdeni a gottwaldi ötéves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. A terv teljesítésében, a szocialista munkaverseny fejlődését elősegítő fel­tételek megteremtésében, valamint a szocialista munkaverseny lefolyásában azonban eddig komoly hiányosságok mutatkoznak. A legkomolyabb akadályok egyike a nagy munkamulasztások és munkaerő­hullámzás, valamint a munkafegyelem be nem tartása. Dolgozóink nagyrésze részt vesz a szocialista munkaverseny­ben, felajánlásokat tesz, teljesíti a ter­veket és ezzel öntudatosan végzi a szo­cializmus építését. Törekvéseik ered­ményeit azonban csökkentik és meg­hiúsítják azok, akik kihagyják a mű­szakokat, ok nélkül állást változtat­nak, nem tartják be a munkaidőt, se­lejtes termékeket gyártanak, rossz munkaerkölcsöt tanúsítanak, egyszóval azok, akik a becsületes munkások és alkalmazottak rovására élnek és ezzel iparkodásuk eredményeitől megrabolják őket. A legkomolyabb hiányosság emel- let az, hogy a szakszervezet nem lép fel elég határozottan azok ellen, akik ily módon ártanak a dolgozó népnek, hogy a szakszervezet nem vezeti az összes becsületes dolgozókat harcba a munkafegyelem minden megszegője el­len. A szocialista munkaverseny fejlődé­sének további hiányossága főként az, hogy: 1. A kormány és a központi szak- szervezeti tanács határozatával egyes üzemekben eddig még nem ismertettek meg minden dolgozót, műszakit és mestert, sőt helyenként még a funk­cionáriusokat sem. prágai levelezőjére 1951. július 4-én a prágai Allambíróság előtt tartott nyil­vános tárgyaláson rábizonyult kémke­dés és más államellenes tevékenység bűntette, amiért 10 évi szabadságvesz­tésre ítélték. Az elítélt felesége, L. Oatis asszony a washingtoni csehszlo­vák követség közvetítésével levelet, juttatott el a Csehszlovák Köztársaság elnökéhez, amelyben kegyelmet kér W. Oatisnak. A köztársság! elnök 1953. május 15-i határozatával helyt adott e kérvénynek, és az elitéit hátralévő büntetését elengedte. 2. Nem alkalmazzák következetesen a határozat ama irányelvét, amely az egyének, szakaszok és műhelyek köl­csönös versenye alapján szabja meg a szocialista munkaverseny fejlesztését. 3. A szocialista verseny nem min­dig irányul helyesen a termelés szűk keresztmetszeteinek megszüntetésére, a tervteljesítés összes akadályainak el­távolítására. 4. A hosszúlejáratú felajánlásokat edidg nem írták mindenütt szét rövid- lejáratú havi felajánlásokra és felada­tokra. 5. A szocialista felajánlások teljesí­tésének ellenőrzése és a szocialista munkaverseny értékelése gyakran for­mális és nem a kormány és a központi szakszervezeti tanács határozata alap­elveinek megfelelően történik, ezért a dolgozók gyakran nem ismerik a ver­seny eredményeit és gyakran nem tel­jesítik az értékes felajánlásokat. 6. Az üzemi tanácsoktól egészen a szövetségek központi bizottságáig az összes szakszervezeti szervekben a szo­cialista felajánlásokat és általában a munkaversenyt nem tartják eléggé nyilván. 7. Kollektíváikban és csoportjaikban a szakaszbizalmiak mindeddig még nem működnek úgy, mint a szocialista mun­kaverseny szervezői. 8. Az üzemek szakszervezeti szer­veinek a termelési értekezletek mind­eddig még szolgálnak a dolgozók kez­deményezése érvényrejuttatásának ha­tékony eszközéül, nem adnak helyet • bírálatnak és önbírálatnak és nem esz­közei a szocialista munkaverseny ered­ményesebb fejlesztésének. A Központi Szakszervezeti Tanács IX. teljes ülése a szocialista munka- verseny további hatalmas fejlődése ér­dekében ezt a határozatot hozza: '1. Minden üzemi tanács azonnal meg­tárgyalja a) a műhelytanácsokban, bizottsá­gokban, de elsősorban a munkaszaka­szokon az összes dolgozókkal együtt Antonín Zápotocký elvtárs, köztársasá­gi elnök beszédét, Gustav Kliment élv­társ, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének beszámolóját, a Központi Szakszervezeti Tanácsnak a munkafe^ gyelem megszilárdítására vonatkozó felhívását, valamint a Központi Szak- szervezeti Tanács IX. teljes ülésének határozatát. b) Az üzemoen megteszi az előfor­duló mulasztások és munkaeröhullám- zás elemzésének alapján, valamint a szocialista munkaverseny állapotának elemzése alapján a hiányosságok meg­szüntetésére szükséges Intézkedéseket és ezzel biztosítja a szocialista munka­verseny további fejlődését. Dz Ifjúsági Faluban teljesítik a vállalt kötelezettségeket Az ifjúsági falu EFSz-tagjai az EFSz-ek első országos kongresszu­sa, valamint május 1-e és 9-e tisz­teletére tett felajánlásaikat becsüle­tesen teljesítették és újabb kötele­zettségeket vállaltak a X. kongresz- szus tiszteletére. A rétek gondozására tett felaján­lásukat is teljesítették és így azok hozamát hektáronként 10 mázsával növelik, ami összesen 850 mázsa többletet je’ent. 178.000 korona ér­tékben. A prosineci mozgalom elvei szerint teljesítik az agrotechnikai intézkedéseket és így a cukorrépa értékét 6.000 mázsával, 360.000 ko­rona é"'ékben növelik. Ugyanígy teljesítik további felajánlásaikat a kertészetben és a rizstermelésben. A gottwaldi ötéves tervben az Iskolaépületeket korszerűen pitik. Képünkön a trencséni középiskola új épülete, amelyet adtak át rendeltetésének. és higiénikusan 1952. XI. 10-én 2. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom összes szervei, a szövetkezetek központi bizottságai, a kerületi és te­rületi bizottságok és üzemtanácsok a legközelebbi gyűlésükön és közvetlenül a munkahelyeken kötelesek tárgyalni arról, hogyan Ismertették meg minden dolgozóval a határozatot és kötelesek megtenni minden szükséges intézke­dést, hogy egy olyan funkcionárius, technikus, mester, munkás és alkalma­zott se akadjon, aki ne ismerné a kor­mánynak és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak^ szocialista munkaverseny­ről szóld' határozatát. A szövetségek központi bizottságai kerületi és terü­leti bizottságai és a kerületi szakszer­vezeti tanácsok a határozatnak köz­vetlenül az üzemekben való biztosítá­sával azonnal hatékony segítséget nyúj­tanak az üzemi tanácsoknak. 3. Május 1. és 9. tiszteletére tett felajánlásokból és tapasztalatokból ki­indulva a Központi Szakszervezeti Ta­nács IX. teljes ülése a szakszervezeti szövetségeknek és összes szerveinek feladatukul tűzi ki, hogy összes üze­meinkben kezdjék meg a Bányásznap, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom •36. évfordulója, J. V. Sztálin elvtárs éJ Klement Gottwald elvtárs születésnap­ja és Antonín Zápotocký elvtárs, köz- társasági elnök születésnapja tisztele­tére hosszúlejáratú felajánlások szer­vezését. a) Az orlovai bányatröszt, a Buzu- !uk-üzem, a trineci V. M. Molotov- vasművek példáját követve a hosszú- lejáratú felajánlásokat rövidlejáratú felajánlásokra, leginkább havi felaján­lásokra írják szét és így törekedjenek az állami tervben megszabott összes feladatok fő műveleteinek minél jobb­minőségű teljesítésére. b) A szocialista felajánlások megté­telénél fejlesszék és érvényesítsék • dolgozók kezdeményezését a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok számára készülő megrendelések idejé­ben való és pontos teljesítésére. 4. A szövetkezetek központi bizott­ságainak feladata, hogy a miniszte­rekkel karöltve a kormány és a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács határo­zata alapelvének értelmében hajtsák végre a felajánlások havi értékelését és ennek alapján meghatározzák az üzemek sorrendjét a kormány vörös zászlainak, valamint a miniszter és a szövetkezetek vörös zászlainak minden negyedévi adományozására. 5. A szocialista munkaverseny továb­bi fejlődése érdekében: a) A szakszervezeti szövetségek ösz- szes szerveikben tárgyalják meg és gondoskodjanak a miniszterek fokozott feladatairól szóló kormányhatározat végrehajtásáról, hogy támogassák a te­kintélyüket és a szocialista munkaver­seny szervezésénél és a munkaverseny megszilárdításánál feladataik rendes teljesítését követeljék meg tőlük. b) Az üzemi tanácsok gyorsan fejez­zék be a kollektív szerződések megkö­tését és minden dolgozó részvételével végezzék el a kollektív szerződés min­den részletében való teljesítésének el­lenőrzését. 6. A Központi Szakszervezeti Tanács IX. teljes ülése a szövetségek közpon­ti bizottságainak, az üzemi tanácsok­nak feladatul tűzi ki, hogy már a má­jus 16-án, szombaton és 17-én vasár­nap tartandó évzáró taggyűléseken és üzemi knoferenciákon tárgyalják meg. hogyan hajtják végre a Központi Szak- szervezeti Tanács teljes ülésének hatá­rozatát. Szakszervezeti dolgozók, küzdjetek a munkafegyelem megszilárdításáért! Ne tűrjétek a munkafegyelem megsérté­sét! A szocialista munkaverseny nagy­méretű fejlesztésével, a kollektív szer­ződések következetes teljesítésévé' küzdjetek a tervteljcsliéséért és túl­teljesítésért! Javítsátok állandóan a dolgozókról való általános gondoákodást 1

Next

/
Thumbnails
Contents