Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-05-16 / 26. szám

1953 május 16. Dl inDsAG Cfallókőzcsütörtöki munk^hősök előre a gazdag iermésért Élénk zeneszót hallottunk a Csal'ó- közcsütörtöki gép- és traktorállomas udvarából A gépállomás dolgozói a dél­előtti munka után, vidátman töltöttek az ebédidőt. Az egyik szoba ablakában olajos, moso'ygósarcú fiatalokat lát­tunk. Egy felkapott kedvenc dalt d-i- dolásztak. Olykor-olykor a harmonika hangja elesen beleliasított a levegő­be. A CsISz-tagok jó munkájukért hangszereket kaptak az üzemi szak­szervezettől. A zenekar is alakulóban van. Életkedvvel tekintenek a reményteli jövőbe. Jó munkát végeztek el ezidáig is és büszkék jó hírnevükre. Nagy meg- tiszteltetes számúikra országunk „leg­jobb gépállomása” műhelyének brigád- központjaiban dolgozni és építeni az új hazát. Eddigi munkájuk tapasztalatai azt mutatják, hogy a győzelemhez nagy­ban a szovjet módszerek alkalmazása segítette őket, ezenkívül a szocialista munkaverseny elmélyítése, a tapaszta­latcserék átadása, szakképzettsérjük fo­kozása és a traktorosok kitűnő mun­kaviszonya. Politikai fejlettségüket, ön­tudatukat bizonyították azok az érté­kes kötelezettségválalások, amelyeket a gépállomás dolgozói május elseje és kilencediké tiszteletére tettek. MUNKAHELYÜK IGAZI GAZDÄI A gépállomás vezetősége összüzemi gyűlésen kiértékelte a május elseje] és kilencediké tiszteletére vállalt becsü-et- beli felajánlásokat. A gépállomás dol­gozói túlteljesítették ígéretüket. Az egyéni és kollektív felajánlások, amelyeket a dolgozók jóval május el­seje előtt teljesítettek, összesen: nép­gazdaságunk számára 401.965 korona megtakarítást jelentenek. Ezt az ösz- szeget főleg az üzemanyag megtakarí­tás. a gépek gazdaságos kihasználása és a régi anyagok felhasználása által érték el. Ezzel bebizonyították, hogy monkanelyük igazi jó gazdái és mél­tók a „legjobbak" elnevezésére. A sárréti brigádközpontban Lúcs Pál CslSz-tag példásan teljesítette köte­lezettségvállalását. Lőcs elvtárs Zetor 25-ös gépen dolgozik. A májusi fel- aján’ásáhan kötelezte magát, h(jgy ta­vaszi munktervét május elsejéig 110 százalékb.m teljesíti. A felajánlás nem maradt csak papíron. Minden igyeke­zetével azon volt, hogy ígéretét túl- reljesítette. Politikai öntudata, mély hazaszertete és a gépállomás büszke hírneve még jobb munkára serkentet­te. Méltón ünnepelt május elsején, mert a tavaszi munkák tervét 297 szá­zalékban teljesítette és 1.254 liter ü- zemanyag megtakarítást ért el. A PÉLDÁS MECHANIKUS A kötelezettségvállalások teljesítésé­ben alaposan kivették részüket a mű­helyek dolgozói is, Magyaris Lajos mechanikus 130 százalékos teljesít­ményt ajánlott fel a dolgozók nagy Un- neoének tiszteletére. Továbbá arra kö­telezte magát, hogy az általa kijavított gépek egész éven még 5 százalékos ü- zemzavart se okoznak. Magyaris elv­társ példaképül szo’gál az üzem dol­gozóinak. Felaján'ását nemcsak hogy teljesítette, hanem maga.san túltelje­sítette. Május elseje előtt 207 száza­lékos tervteljesítményt ért el és régi alkatrészek felhasználásával 2.650 ko­ronát takarított meg. A 225 SZAZALÉKO.S TELJESÍTMÉNY Kevesda András, a vajasvattai trak­toros brigádközpont egyik legöntuda- tosabb traktorosa. Kevesda elvtárs pél­dát mutatott a felajánlások teljesíi.é- .sében. Május elsejére 120 százalékos tavaszi tervteljesítést ajánlott fel. amit tjOvábbi 105 százalékkal teljesített túl és 711 liter üzemanyagot takarított meg. A hradec kridovei felső egészségügyi iskola tanulói fészek­rendszer szerint ültetik a krumplit. A TAVASZI munkák GYŐZTESE A szocialista munkaversenyben a csallóközcsütörtöki brigád került az él­re. Tavaszi tervüket 127 százalékban teljesítették és 2.096 liter üzemanyag megtakarítást értek el. Valacsai János elvtárs a tapasztalt brigádvezetö jó kézben tartja a brigád.^.özpont irányí­tását. Jó munkamegszervezéssel dol­gozik. A traktorosok nagyrabecsüi’k vezetőjüket. Valacsai elvtárs elisme­résben részesül a szövetkezeti tagok előtt is. Az EFSz évzáró közgyűlésén a tagok köszönetét mondottak a trakto­rosbrigád tagjainak és brigádvezetöjé- nek a mezőgazdasági munkák minösé- ges és gyors elvégzéséért. Ezen az összejövetelen Valacsai brigádvezetot a szövetkezet ellenörzöbizottságának elnökévé választották. A csallóközcsütörtöki CsISZ-brigád legjobb traktorosa Svinger József trak­toros, aki Skoda gépével 264 százalék­ban teljesítette a tavaszi munkák ter­vét és .lOS liter üzemanyag megtaka­rítást ért el. Svinger elvtárs napi tel­jesítménye meghaladta a 150 százalé­kot. Május elseje tiszteletére vállalta, hogy tavaszi tervét 110 százalékban teljesíti, » ELŐRE „SZOVJET BARATOK” BRIGÁDJA! A tárnoki traktorosbrigád tagjai el­határozták, hogy brigádjukat, a „Szov­jet Barátok” brigádjának nevezik el. Miklós István brigádvezetóvel az élen jó eredményeket értek el a tavaszi terv teljesítésében és a szocialista munka- versen.vbnl járási méretben a másixlik he'yen kerültek ki. A brigád 70 száza­léka CslSz-taghól áll. A fiatalok nagy lendülettel kezdték meg a munkát, és kemény szándékuk az élre törni, hogy méltók lehessenelt brigádjuk elneve­zéséhez. Példaképük a szovjet trakto­rosok, az ö munkájukból tanulják meg elhárítani a nehézségeket és a szovjet tapasztalatok alapján érik el a maga­sabb napi teljesítményt. A tavaszi ter­vet 186 százlékban teljesítették és 1.734 liter üzemanyag megtakarítást értek el. .A brigádközpont büszkesége Pásztor János traktoros, aki Zetor gépével 220 százalékban teljesítette tavaszi tervét és a gépek gazdaságos kihasználásával, jó munkamegszervezéssel 779 liter ü- zemanyag megtakarítást ért el. A csallóközcsütörtöki gépállomás dol­gozói jó munkát végeztek a tavaszi terv idöelőtti teijesitésénél. Nagy len­dülettel készülődnek gottwaldi ötéves tervünk ötödik évének békearatására. G. E. Puskás Ferenc, az olimpiai bajnok ma.- gyár labdarügócsapat bal összekötője, különösen félelmetes erejű ballábas lö­véseiről híres Európa-szerte. Nagyszerű technikája van, kitűnő az érzéke az összjátékhoz. Kocsis Sándor, az olimpia-bajnok ma­gyar csapat jobb összekötője. Féieime- tes góllövő, különösen fejeléseivel tű­nik ki. Jaj annak a kapunak, amelyet Kocsis Sanyi célba vesz. Az olaszok el­len alaposan felkészült. A Ví. Kerékpáros Békeverseny eredményei a IX. szakaszt Królak, a X.-et Wiczewski nyerte A I\. szakaszon a csapatok közül a legjobb eredményt a lengyelek érték el, ők lettek ezen a szakaszon az el- .sök. A IX. szaka.sz egyéni eredményei: 1. Królag (Lengyelország) 4:14.47 óra, 2. Jorgensen (dán) 4:16 13 óra, 3. Dcut.sch (osztrák) 4:16.13 óra, 4. Klabinski (len­gyel) 4:16 13 óra, 5. Wiiczewski (len­gyel) 1:19.31 óra, 6. Pavlisiak (francia- országi lengyel) 4:21.32 óra, 14. NesI (Csehszlovákia) 4:21 33, 25. Kunes 4:39,10 óra, 29. Málek 4:36.01, 30. Ru- zicka 4:36.22 óra. A Wroclaw-Sztalinogrodi X. szaka­szon a Békeverseny egyéni eredményei a következők: 1. Wiiczewski (lengyel) 5:04.52 óra 2. Chraplak (franc, lengyel) 5:05.52 óra 3. Królag (lengyel) 5:06.21 óra 4. Trefflich (NDK) 5:06.23 óra 5. Schur (NDK) 5:06.25 óra 6. Pavlisiak (franc, lengyel) 5:08.23 óra 7. Andersen (dán) 5:15.16 óra 8. Wiszinski (franc, lengyel) 5:15.17 róa 9. Ruziéka (csehszl.) 5:17.47 óra 10. Málek (csehszl.) 5:17.47 óra 11. Kocev (bolgár) 5:17.47 óra 12. Klabinski (lengyel) 5:18.15 óra 13. Pedersen (dán) 14. Maxim (román) 15. Thygesen (dán) 16. Pedergnana (franc. 17. Kolev (bolgár) 18. Rebry (belga) 19. Sitzwohl (osztrák) 20. Meister (NDK) 26. Kunes (csehszl.) 35. NesI (csehszl.) 5:18.16 óra 5:18.19 óra 5:18.23 óra lengyel) 5:18.25 óra 5:18.27 óra 5:18.29 óra 5:18.31 óra 5:18.32 óra 5:18.58 óra 5:28.33 óra Az INB I. eredményei A Magyar Labdarúgóbajnokság I. osztályában vasárnap már a 9. fordulót játszották. A Csepeli Va­sas—Budap>esti Dózsa mérkőzés gól­nélküli 0:0 arányban végződött, a Szombathelyi Lokomotiv meg'epétés- szerűen legyőzte a Bp. Bástyát 2:1 (l:0)-ra, a Salgótarjáni Bányász a Vőröslobogó Sortexet győzte le 2:0 (1:0) ra, a Sztálin Vasmű Építők 1:0 (l:0)-ra győzött a Budapesti Pos­tás ellen, További eredmények: Bp. Dózsa—Győri Vasas 2:1 (1:1), Dorogi Bányász—Szegedi Honvéd 3:1 (1:0). A burgonya egyik legfontosabb élelmünk, ezért kenyérpótlónak is szokták nevezni. Az emberi táplálkozás terén, valamint az állattenyésztés­ben és az iparban is nagy szerepet tölt be. Ép­pen ezért fordítsunk nagyobb gondot a burgonya ápolására. A burgonya elültetésétől a kikelésig 15—18 nap telik el. Ez idő alatt a talaj felszínén kéreg képződhet és gyomnövények jelennek meg. A talajkéreget és a még erősen gyökeresedni nem képes gyomnövényeket fogasolással lehet et- pusztítani. A burgonyavetéseket fogasoljuk, ami­kor a hajtások megjelennek. Amint a burgonya kikel, és a sorok jól lát­szanak, azonnal kapálni kell. A kapálást rövide­sen meg kell ismételni, amikor azt a talaj tö- modöttsége és gyomosodása szükségessé teszi. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink földjein ezt a munkát fogatos kapával gyorsan és jól el­végezhetik, Vigyázni kell azonban, hogy a kapák középső teste lehetőleg mélyen, az oldalkapak pedig sekélyen és a fészekhez ne nagyon közel járjanak. A sorokat kézzel kell kapálni. Erre a legalább egyszeri kézikapálásra a burgonyának feltétlenül szüksége van, és ha azt jól végezzük, ez a kapálás a burgonya egész életére kedvező hatással van. A szaporításra szánt burgonya termesztési te­rületein a gyomot teljesen meg kell semmisíteni. A sok gyom fokozza a burgonya fertőző meg­betegedéseit, még akkor is, ha közvetlenül szom­szédos a burgonya területével. Éppen ezért a gyomok nemcsak a szaporításra szánt termesz­tési területen kell kiirtani, hanem többszáz mé­teres körzetben is. Ne mulasszuk el a fejtrágyázást. A burgonya ápolásánál igen fontos eljárás a fejtrágyázás. Különösen sovány, zsírtalan talajon fontos. A fejtrágyázást a nyár első felében végezzük. Ha a taalj eléggé nedves és az időjárás nyirkos, a fejtrágyázá.st száraz anyagban végezhetjük. Abban az esetben, ha a talaj jól van trágyázva istállótrág.yával, nitrogén tartalmú trágyákat fej­trágyának neiT), adunk, mert a nitrogén, a bur­gonyaszár fejlődését mozdítja elő és nem a gu- móképzödést. Jobb ilyen esetben a foszfor- és káliumtrágya használata. A foszfortartalmú trá­gya gyorsítja a gumók képződését, ezért ilyen trágyával bármilyen talajon trágyázhatunk. Az első fejtrágyázást mindjárt a kikelés után kell végezni, a másikat szükség esetén a virágzás e­Fordítsunk nagyobb gondot a burgonya ápo'ására lőtt. Ezekben az időszakokban a burgonyának óriási szüksége van nagymennyiségű tápanyagra. Amint a növények elérik a 18—20 cm magas­ságot, megkezdhetjük a töltögetést. A burgonya csak akkor tud elegendő termést kötni, ha a szárát feltöltjük, mivel a burgonyagumók a le­földelt szár oldalhajtásaiból keletkeznek. A töl­tögetést fokozatosan így tovább végezzük egé­szen addig, amig a burgonya nem virágzik, még­pedig úgy, hogy a szárra annyi földet húzzunk, hogy annak csak a vége látszódjék ki a földből. Az első töltögetés legyen sekély, mert a ma­gas töltögetés elzárja a levegőt a növénytől, s ezáltal meggátolja a fejlődést. A töltögetés szá­ma a talaj nedvességétől függ és leghelyesebb, ha eső után kétszer-háromszor fokozatosan vé­gezzük. A talaj nedvessége nagyon fontos, mert abban az esetben, ha száraz talajt tennénk, a vízhiányban szenvedő növénytöhöz, a vízhiány miatt csak tönkremenne, nemhogy új hajtás kép­ződne rajta. A burgonyatöltögetést a virágzás előtt feltétlenül be kell fejezni, mert a növény­nek a fejlődéshez nyugalomra van szüksége. U- gyanakkor a virágzás után már újabb gumőkö- tést úgy sem várhatunk. A virágzás megindulása után legfeljebb a töltések kiigazítására van szük­ség, hogy a felszínre kerülő gumók megzöldülé- sét megakadályozzuk. A kukorica magasabb hektárhozamáért. Valamikor azt mondták az emberek, hogy a kukoricatermés teljesen az időjárástól függ. Ha van eső, van kukorica is. Igaz. az időjárás be­folyásolja a termést, de nem döntöfontosságú a kukorica számára. A kukorica fehérje és más tájwnyagtartalma megközelíti a többi gabonafé­léét: árpa, zab, köles stb., azonban abban külön­bözik, hogy nagymennyiségű zsirt tartalmaz. Em­beri tápláikozásra, állatok takarmányozására és ipari cikkek előállításánál jelentős szerepet tölt be. Ha azt akarjuk, hogy jó kukorictermésünk le­gyen, arra kell ügyelnünk, hogy a kukorica jől- trágyázott földbe kerüljön, mert a fejlődése igen sok tápanyagot kíván. A tavasszal alászántott szalmás trágyának a kukorica nem nagy hasznát veszi, mert a tavaszi szántás nagy mértékben szárít és így, ha csak bőséges esők nem jönnek, a kukoricának nem áll elegendő nedvesség a ren­delkezésére. Ahhoz, hogy a kukorica már első fejlődése idejében is hasznát vegye a trágyának, szüks’éges, hogy a trágya teljesen elmálljon a talajban. Mindez nem fordulhat elő, ha az istál­lótrágyát ősszel szántjuk alá. Az őszi szántással a talaj felfogja a vizet és azt elraktározza, de csak akkor, ha a talaj felületét megporhanyít- juk. Az őszi szántást a vetésig gyommentesen kell tartani, mert a gyomok sok vizet tápanyagot vesznek el a talajból. A legmagasabb kukorictermést akkor érthet­jük el, ha istállótrágyával és műtrágyával együtt trágyázunk. Káliumtartalmú trágyákat ajánlatos tavasszal a kultivátorozás előtt adni, mégpedig hektáronként másfél-két mázsát. Meglehetősen hatásosak a kálium és nitrogén trágyák, mert ezek nagyban előmozdítják a levél és szártörrveg növekedését. Hogyan vessük a kukoricát. A kukorica vetéséhez akkor kell hozzáfogni, amikor a talaj a vetési mélységben körülbelül 10 cm-re, már 10—12 fokra felmelegedett. Ezt körülbelül április közepétől érhetjük el. Abban az esetben, ha túlkorai a vetés, hideg időjárás­ban a csírázás késlekedik és a vetőmagvak meg­rothadnak. A kukorica vetésével a talaj száraz­sága miatt nem szabad késni, habár a fcieérés el­húzódik, de ez a késlekedés a termés csökkené­séhez vezet. A kukorica legjobb vetési módja a négyzetes vetés, 60-szor 60, esetleg 70-szer 70-es kötésekben. A vetés sűrűsége függ a talaj víztároló képességétől és a kukorica fajtájától. A kukorica négyzetes fészkes vetéséhez, ma már különleges traktoros, fogatos, és kézivetögépek állanak rendelkezé.sünkre. Ezek a vetőgépok egy-egy fészekbe 2—3 magot juttatnak. A kukoricavetés mélysége 6—7 cm lehet. A mélyvetés védi a fiatal növényeket a varjaktól és más kártevőktől. Azonban nem szabad túl mélyre vetni. Ebben az esetben a hajtások gyön­gék maradnak és csökkentik a termést. Könnyű talajokon a vetési mélység nagyobb lehet, ne­hezebb, agyagos és nedves talajokon pedig ki­sebb. Ha a talaj felső rétege száraz, mindjárt a ve­tés után hengerezzük a talajt. A hengerezés u- tán fogasoljuk is. A fogasolást a vetési mély­ségtől sekélyebben végezzük. Két-három levél megjelenése után feltétlenül fogasolni kell. Ezzel elérjük a talajréteg megsemmisítését, yalaniint a gyomnövények kipusztítását. A növények első egyelését akkor kell elvé­gezni. amikor megjelenik négy-öt levél s a haj­tások 8—15 cm magasak. Az egyelésnél a beteg, gyenge növényeket eltá­volítjuk. Az egyelésnél elsősorban a beteg és gyönge növényeket távolitjuk el és a legjobban kifejlő­dött növényeket hagyjuk meg. Lehet alkalmazni a kukorica kétszeri egyelését is. Az első egye- léskor a fészekben egy-két növényt hagyunk, a mástxlik, növény alkalmával egy növényt. A má­sodik egyelés hat-hét levél megjelenésekor vé­gezzük. A kukoricát rendszerint kézzel szoktuk egyel­ni. Egyidejűleg, vagy mindjárt gyomláljuk, azaz elvégezzük a sorok kapálását és a sorközök el­ső pjorhanyosítását. Minden következő porhanyo- sításhoz akkor kezdünk hozzá, amikor a vetés gyomosodni kezd, vagypedig talajréteg képződik. A vizet csakis a kapálás biztosítja, ezért ne fe­lejtsük el. hogy ahány kapálás, annyi öntözés. A sorközök munkálását 7—8 cm mélyen végez­zük, hogy kárt ne ejtsünk a kukorica oldalgyö­kereiben. A kukorica töltögetését feltétlenül kerüljük, mert ezáltal a talajt nagyon kiszárítjuk. A ku­koricát minél többször kapáljuk éspedig a ta­lajt jó apróra lazítjuk, a töltögetést hagyjuk el teljesen, mert így a kukoricatermésünk bizto­sabb lesz. Az ápolási munkálatokhoz tartozik a fattyazás is. Ez a munka a mellékhajtások eltávolításából áll, melyek nem mindig hoznak teljesen kifej­lődött csöveket, és ugyanakkor gyöngítik a nö­vényeket. Nagyobb kukorica terméstöbbletet le­het elérni a mesterséges beporzással. Ez az el­járás a következő: hímport gyűjtünk a címe­rekből a vedrecskékbe és azután a hímport vat­tával vagy puha kefécskével a kukoricacsöve­ken megjelenő fonalakra (nővirágokra) visszük át. A magasabb hektárhozamokért folytatott harc­ban bátran támaszkodjunk a a Szovjetuniótól átvett helyes agrotechnikai módszerek alkalma­zására és annak pontos betartására. Szűcs Ferenc a leleszi mezőgazdasái iskola tanu­lója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents