Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-05-16 / 26. szám
oiipmsác 1953 m3ín<! 1R. Dokumentumok a Csehsztovák Kommunista Párt megalakulásáról ST. K. NEUMANN: Dal a huszas évehből Felhők járnak, fekete felhők járnak. Jaj a világnak! Jaj a világnak! Vaksötétben villámlás kap az égbe! Remeg a gyáva térde, elsáppad a képe. Ö. mennyi baj várt a munkásosztályra! Ráfutottunk annyiszor koroknak zátonyára. Kóvályogtunk, míg éj volt és ^ötétség, lebuktattak és nem volt segítség. Számtalan küzdelem adta meg az erőnket s megszerezzük minden nap kenyerünket. Kenyerünket és hozzá ml még kell: szabadságot, testvériséggel. Erősödünk! Vörös vasárnap reggelére öntudatunk fényében lépünk az ünnepi térre! Ez az osztály úgy küzdött, mint még senki! S mert tudtuk, hogy e győzelmet ez jelenti: zászlóját vette fehér, zsidó, és hindu, néger s minden nép testvér lett minden néppel. Keleten meg vas-várunk nőtt meg: erőnket hirdeti s az erős, egy-népet! Még fentebb; a fényeknek tornya támadt, hogy célí mutasson apának és fiának. S e dús toronyban zúg a zengő harangbeszéd: „Szovjetek — testvériség! Szovjetek — testvériség!” Vivődj világ! Viharban támadj új nap! Csak gyávák félnek, ők halványulnak! A nagy toronyban félelmet űz a hang ... Lenin a torony, Lenin a harang, Lenin a torony, Lenin a harang. A torony, a harang Lenin! Kopány György fordítása A'NEV KÖTELEZ! Kommunisták vagyunk! A Csehszlovák Kommunista Párt zászlója alá tömörülünk. Kiléptünk és megindultunk a végső cél és a végső harc felé. Küzdeni fogunk-az életért küzdők a halállal vívódók véres elszántságával. A mi harcunk: harc a levegőért, a kenyérért, a munkáért! Világ elnyomói, világ szenvedői: halljátok meg hangunkból a jövő ébredését és örüljetek a múlt halotti énekének! A vörös lobogót többé nem a nemzetközi eszme bitorlói tartják kezükben, hanem az igazi munkástestvériség após- - tolai. Kommunisták masíroznak a világ munkásfrontjának legelején. A polgári sajtó is megállapítja, hogy a Csehszlovák Köztársaság számbelileg legerősebb pártja az újonnan alakult kommunista párt. Hozzátehetjük: erkölcsileg pedig egymaga ez az egy párt több erőt képvisel, mint maga az egész köztársaság bürokratikus államgépezete. Ma már kétségtelen, hogy ez az állam kizárólag a munkástömegek szilárd talapzatán nyugszik. Vigyázzatok, ne bontsátok meg ennek a szilárdságnak alkotó sejtjeit: a munkás megélhetési lehetőségét, a munkaalkalom korlátlanságát, a jövőért való küzdés szabadságát. Vigyázzatok: az épület recseg — s mi az építeni vágyók igaz akaratával kiáltjuk az utolsó órában: ne bántsd a munkást! Prága történelmi jelentőségben odaállt Párizs és Moszkva mellé! A proletárság egységes forradalmi akarata megteremtette a Kommunista Pártot. Ez még nem minden! Ki kell termelni a kommunista cselekvések egész sorozatát. Nem a név fontos, hanem a cselekvőképesség. Nem az öklök száma, hanem keménysége a döntő. Ezt a nyomorult, emberhez méltatlan, kilátástalan tengődést, mit isten ajándékának, életnek csúfolnak, meg kell változtatni. Bele kell kapni a sors ádáz forgatagába, vagy mi törünk össze, vagy a kegyetlen, gyilkos proletársors. Mi szilárdnak érezzük elszántságunk és látnoki előrelátással sejtjük: forgatagos, viharos szárnyon jön a jövő, az egyetlen élet: a dolgozók Ítéletnap! feltámadása. Utánanézünk a letűnőknek: a rozsdás, kiváltságos henye tegnapnak és sasszemekkel és saskarmokkal nézünk a jövőbe! Ők mennek, mi jövünk! És tudjátok mit jelent a holnap?! A holnap jelenti gyermekeink egészségét, az életöröm pírját asszonyaink arcán, az izmok teremtő játékát karjainkban, a tudást, a szépet, a jót, a kacagást, a tavaszt: az újjászületett emberiség virágbontó tavaszát. Ma még az újjongás tombol ereinkben, a szív melege arcunkba tódul, ma még nem tudunk visszazökkenni a szenvedések bódulatába, egy új, tisztul- tabb szenvedély hevíti agyunk az Élet tűzévé s az elkövetkező tettek megváltó lázában rácsókoljuk lelkünk a kommunizmus harci lobogójára. (A komáromi „Munkáslap” 1921. május 22-i számából.) A csehszlovák forradalmi munkásság kongresszusához! Hosszú előkészítés után elfogjátok határozni Ti, a csehszlovák forradalmi proletariátus küldöttei a kommunista inter- nacionáléhoz való csatlakozást és meg fogjátok vetni kommunista pártotok alapjait. A kommunista ifjúmunkás.ság törekvése hónapok óta oda irányult, hogy ezt a iépésteket meggyorsítsa és az elhatározásban segít- ségtekre legyen. Köszöntjük el- határozástokat, de nyíltan be keli vallanunk, ho^ később történt, mint mi reméltük! Meg kell állapítanunk azt is, hogy ez a késlekedés nem járult hozzá a megalakítandó kommunista párt erejéhez és tisztaságához. A pártegység, a nemszakadás jelszava alatt az ingadozó fele- má.soknak mindmáig sikerült a pártban maradniok, a kommunista párt tisztaságát és harckészségét veszélyeztetniük. A telemások a kommunista pártba. a Kommunista Internacionáléba azzal a szándékkal lépnek be, hogy aknamunkájukkal „taktikai viták” örve alatt a Kommunista Internacionálé mintaszerű harci fegyelmét belülről aláássák. Semmi sem volna reánk. Tsehszlovákla proletárságára végzetesebb, mint ez. Mert ez a kommunista ügy elárulását jelentené, forradalmi tömegeink akaratával való visszaélést, mert ezek már tettekkel, legutóbb pedig május elsején ünnepélyesen hitet tettek a kommunista forradalom mellett. A 21. pont elfogadása nem egyedüli próbaköve ma már egy kommunista pártnak. A világ forradalom minden égető kérdésében eleve határozott állá.st keli foglalnia minden új pártnak. Tiszta kommunista lelkiismerettel kell határoznotok a proletároffenzíva taktikai irányelve mellett, ha nem akarjátok, hogy pártotok kommunista név alatt burkolt, felemás párt legyen, amelynek sorsát a hasonlóan keletkezett olasz párt történetében láthatjátok. A jövő akcióra kell Irányítani tekinteteteket, mert a Kommunista Internacionáléba való belépés az aktív központi vezetés alatt harcoló forradalmi proletár világhad.seregbe való belépést jelenti. Mi, egységes nemzetközi szövetségben egyesült kommunista Ifjúmunkások ezt kiáltjuk felétek: C.selekedjetek a kommunistákhoz méltóan! Tisztítsátok meg a párt minden intézményét a nyílt és burkolt felemásoktól. .4llítsatok tiszta kommunista szerkesztőségeket, titkárságokat, választmányokat, bizottságokat és küldöttségeket, amelyek a tömegek kommunista akaratát képviselik! Teremtsétek meg harci szervezeteiteket! Fogjatok hozzá azonnal Csehszlovákia egységes nemzetközi kommunista pártjának megszervezéséhez, amely minden nem zetlség kommuni.stáit egybefoglalja. Csak ez a központosított fegyelemmel vezetett, egységesített kommunista párt lesz képes arra, hogy egy igazi kommunista párt feladatainak megfeleljen. Német, magyar, szlovák, rutén és lengyel kommunista elvtársaitokkal karöltve alkossátok meg azonnal az igazi pártegységet. Mind e törekvéstekben a kom-: munlsta ifjúságot mindenkor oldalatoknál találtátok s kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy a jövőben is ott fogjátok találni. A Kommunista Ifjúmunkások Csehszlovákiai Szövetsége. (A komáromi „Muhkáslap” 1921. május 15-i számából.) {76^ üncütosieqi^Síete.) (XIII. folytatás.) A parasztok a plébánoshoz vitték a tankönyveket, hogy abban i.s _van, hogy a föld forog, — minden hiába volt, a tanítónak mennie kellett. — Hallgassátok meg, kartársak, hogy nálunk mi történt, — mondja most egy őszfejű tanító. Egyik kartársam végleges álláson volt, de a pap ideiglenes állásra tétette ő* az, i'kolaszékkel. A tanító fe^ebbezett. A legfelsőbb bíróság azt ondta: -z egyházi ü^y. "'ént o kartárs Rómába, Róma azt mondta, hogy intézze el az üovet saját papjával. Saját papja meg azt mondta: — Végleges állásról ideiglenesre he'yezte magát az iskolaszék. — De miért? — Ez autonóm jog érti, tanító úr? 38. — Miért? Ezt kérdeztem, miért helyeztek ideiglenes állásra? Miért, mikor 34 esztendeje végleges tanító vagyok a falumban? — Ez diskrecionális jog. — Nem vagyunk köteles megindokolni — felelte a plébános. — Eszerint hát az egyháznak ez a két rettenetes joga van — mondták a tanítók^ Autonóm joga: azt csinál amit akar. Diskrecionális jog: nem köteles megokolni, hogy miért tette ezt az embertelen intézkedését. — Fel kell ellenük lázadni! Általános tanítói sztrájkot kell hirdetni! — Tüzeltek a teremben a nevelők, de semmi sem lett belőle, mert a fe- hérkeztyűs Pálinkás Béla elnök, aki kártyával fosztogatta a parasztokat, gyorsan befejezte az ülést és kihirdette, hogy most mindenki menjen ebédelni... Késő este értem haza a gyűlésről. Az egyik házban a nagy füstben a kis lámpa kínlódva himbál ódzott. Az asztal körül szegényemberek ültek. Takács Rózáné asszony főtt vadköriét öntött az asztalra és az emberek keze sebesen járt, mert sok tollat kell fosztani, hogy a sovány kenyérrevaló meglegyen. Valaki rázendít a szomorú nótára, a többiek belevágnak, felkapják a dalt és zengetik: „... Bakonyerdő gyászban pan. Bakonyerdő gyászban van. Rózsa Sánder fogva van, Rózsa Sándor fogva van. Igen, Rózsa Sá idor fogva pe- ,í szabadság fogpa van, — mondja az egyik kolléga, amint eljövünk az ablak alatt. — Ki kellene szabadítani a szabadságot — mondom. A sötétben rámnéznek. A rőtlombú fák mereven állnak a földben. Olyanok, mintha hatalmas gyertyák lennének, a napszámosok életének temetésén. Otromba lépésekkel jönnek a csendőrök. Berúgják Takácsék kis ajtaját, bezörgetnek a puskatussal és már a küszöbön ordítanak, hogy ,,mi az itt”? Bemennek, zörögnek, kiabálnak és puskatussal verik a napszámosokat, akik tollat fosztanak, hogy egy-két fillért keressenek. — Mars haza! Büdös kommunista! — ordítja a csendőr- parancsnok és kifelé kergeti az embereket. A hátulsó házban is tollfosztás van, azok még dalolják a nótát, hogy „ ... Édesanyja elébe, édesanyja elébe. Sándor fiam jöjj vissza, Sándor fiam jöjj vissza,,... Sokáig hangzik a nóta, amelyikkel a sza' adságot • lolják, hívják, amelyekkel a szabadságért harcolnak, mert a hátuls<5 szobában a szegény emberek szembeszálltak a csen '' ökkel. — Soha! Soha nem adjuk meg magunkat! — mondták a szegényparasztok és neki- akaszkoötak a csendőröknek: Valaki félreveri a harangokat. A falu összeszalad, a szegem ’Ic a szegényeket, a gazdagok a csendőröket vídik és áll a harc. A sötétség egyre sötétebb lesz a hidegség egyre hi-'"'^ebb. csak az új élet kívánása lesz egyre forróbb, egy^p rl '„osabb. .iz égen ötágú csillag rebeg. az emberek ráviVantjdk szemüket és surrannak Takácsék házához, hogy megvioják- harcukat a sza^ rd.ságért. Rá másnapra kigyulladt a faluszéli urttság kastélya és kazalja. A falu népe felkelt a tűzre ki is mentek-, de mikor látták, hogy az uraságé, csak nehezen mozogtak. Álmosan szedték villájukat. Majd azzal szétszórják a kazlat, meg a kastélyt. Odamennek, látják, ég ott minden ól és ketrec, istálló- és gabonaraktár. Körülállják a tüzet, villájukat a földbe szúrják és pipára gyújtanak. A falusi tűzoltóparancsnokot nézik, aki legelsőnek szaladt a tűzhöz, felmászott a kazalra, tápogott, jobbra-bal- ra forgott, mint a kotlóstyúk^ A tűzoltók réges-régen oltani szerettek vo’na, de a „fő- parancsnok” nem engedte. A kazalról vezényelte: csövet össze, cső mellé, vizet — és egyéb paranc'szavakat. Végre .aztán a kazal tetejéről jelt adott, h^ru oltani. A parasztok nevettek a főparancsnokon, aki kényelmesen leséti- fikált a létrán, a tűzoltók meg az oltással kínlódtak. ^ — Miért nem oltjátok? — kérdi a b'. ^ a szegényembereket. Azok csak állnak és pipájukat tömködik. Nem szólnak semmit. Minek jöttetek ide, ha nem oltjátok? — Kizavartak — mondják többen, elütve a beszédet. — Akkor oltsátok, láthatjátok, minden elpusztul. — Aminek meg kell égnie, az égjen is meg — mondja Füleki. — No és ennek meg kell égni? — Meg. Ennek tövig le kell égni—mondja Füleki és vü- lájával odébb mozdul a sötét éjszc kában, amelyben nagy zsarátnokok szállnak a csüla- - gos égre. A többiek is szótlanul nézték az eget-földet nyaldosó lángokat. A szomszéd faluból jött a tanfelügyelő, hogy meglátogatja az iskolát, de bizony ma nem sok a gyerek. Ott állnak a kocsma előtt és sehogyan sem lehet őket iskolába hívni, vagy kergetni, para,icjolni, vagy küldeni. Ott állnak és bebámulnak a kocsmába, ahol két nagygazda iszik, már részegek, mert tegnap délu-án óta isznak, most pedig másnap dé’e^őtt van. Mikor kérdezzük, hogy mi bárr'dni való van itt, i gyerekek megmondják, hogy az asztalon egy tónrosnf^ táncol, kerülgeti a poharakat, mert ha lever eggyet, e myivel k :sebb pinzt kap, de ha nem ver egyet sem, akkor nagy pénz üti markát. (Folytatása következik.) Minek jöttetetek ide, ha nem oltjátok? Dubovsky rajza
