Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-05-16 / 26. szám
1953 május 15. Ol IFIOS&G 3 Kiäa Egy munkahős szól hozzánk Odakint nagy cseppekben esett az eső. A trákloi'Dsok ilyenkor a gépek karbantartását végzik és az idő hátralévő részét, pihenéssel, szórakozással töltik. Családi körében kerestük tel Juhász Pál traktorost, akit Antonin Zápotocky köztársasági elnök a kormány javaslatéra Szlovákia legjobb dolgozójaként — a szocializmus élenjáró építőjének az ötéves terv feladatai kiváló teljesítéséért és a munkamenet tökéletesítéséért állami kitüntetésben részesített. Bekopogtunk, csinos 26 év körüli fiatalasszony igyekezett ajtót nyitni. — Jónapot kívánok — köszöntünk, ^ .s- ' j Juhász Pál elvtárs » Juhász Pál kitüntetett traktorost keressük. A fiatalasszony barátságos arccal mosolygott ránk, majd büszkén ezt felelte: — Én a felesége vagyok, jó helyen járnak... de talán tessék beljebb. Ízlésesen berendezett, tiszta szobába léptünk. A munkahőst pihenőben találtuk. Juhász elvtárs, 29 év körüli életerős fiatalember és 3 gyönyörű gyermek édesapja. Hosszan elbeszélgettünk, Juhász elvfárs 1948 óta traktoros. Már második éve dolgozik DT 54-es gyártmányú szovjet gépével. Kitűnő orvosa a gépnek, tud vele bánni és ennek köszönheti azok a kimagasló e- redmények, amelyeket a traktoros napjaiban felmutat. Szereti a munkát j’bl elvégezni és boldoggá teszi az a tudat, hogy a reábízott szovjet gép munkájában még a legigényesebb ember sem talál kifogást. A traktor karbantartása napjai legfontosabb teendője. Munkája elvégzéséért felelősséget érez a szövetkezeti tagokkal szemben. Tudja, hogy az agrbtechnikai munka minöséges elvégzésével hozzájárul a szövetkezeti földek hektárhozamának állandó emeléséhez és az EFSz gazdasági fejlődéséhez. Amilyen jó viszony köti a munkához és a géphez, olyan a viszonya a párt és a dolgozó nép iránt. Szereti a hazát, amely napról-napra szebb és nagy érdeklődéssel figyeli hazánk dolgozó -népének egységét és erőfeszítését, hazánk arculatának megváltoztatásánál. Ezért állandóan fokozza teljesítményét, hogy feladata elvégzésével hozzájáruljon a közös- nagy terv megvalósitásá- hoz. Amikor megtudta, hogy jó munkájáért „az építésben elért eredményekért" állami kitüntetést kapja, keményen elhatározta magát, hogy az elért eredményeket állandóan fokozni fogja. Számára nagy megbecsülést jelentette kitüntetés. — Soha se felejtem el azt a nap<5t, amikor Martonovics elvtárs a mellemre tűzte a kitüntetést. Ebben a pillanatban munkatársaimra gondoltam, akik derekasan kiveszik részüket a falu szocialista építéséből és akiknek hasonló megtiszteltetést kívánok. Magam előtt láttam a szorgalmas kezű szövetkezeti tagokat, akik évről évre jobb eredményeket érnek el a szocialista nagyüzemü gazdálkodásban. Meleg éi^ zés töltötte el szívemet, amikor arra gondoltam, hogy gyermekeim egykor büszkén tekintenek vissza a munkámra, amellyel az ö reményteljes jövőjükért dolgozom. Juhász elvtárs nincsen megelégedve önmagával. Nem áll meg a megkezdett úton. tovább akar menni az újabb győzelmek felé. Eltökélt szándéka, hogy ötéves tervünk utolsó évében az ország legjobb traktorosává váljék. Juhász elvtárs az elmúlt évekbén is állandóan túlteljesítette tervét. Jól bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe és már kétszer tüntették ki kerületi méretben. Az elmúlt évben tervteljesítése állandóan 200—300 százalék között mozgott. Ebben az évben a tavaszi munkák tervét ugyancsak 223 százalékra teljesítette és 676 liter U- zemanyagot takarított meg. A brigád tagjai és Garaj brigádvezető elvtárs büszkék a kiváló traktorosra. Mindannyian örülnek Juhász elvtárs kitüntetésének, ameiiyel dicsőséget szerzett a nagyfödémesi traktorosbn- gádnak A szövetkezeti tagok és az EFSz vezetősége lelkesedéssel vett tudomást arról, bogy Juhász elvtárs jól megérdemelt munkájáért állami kitüntetésben részesült. Mindannyian szeretik a traktorost és a jó munkájáért megbecsülik. Tudják, hogy amikor Juhász traktoros naponta túlteljesíti tervét az ő jobb jövőjük megalapozásához járul hozzá. Juhász elvtárs a kis dobozkában elhelyezett érdemrendre mutatott, majd meghatva mondotta: — Soha se gondoltam volna, hogy munkámmal ilyen megbecsülést szerzek. Az egyszerű kisparaszt gyermeke. aki olyan reménytelenül tekintett a jövőbe, egyszerre gazdaggá és megbecsültté vált. Nagyon nehéz életkörülmények között éltem. A Horthy-fasisz- ta rendszerben mint fiatal gyermek nagyon kizsákmányolt az úri tőkésrendszer. A keskeny parcellákon csak a késő esti órákban és hajnalban dolgozhattunk. Nappal munkába jártunk egy cukorgyárba, mert a föld nem adta meg az elegendő kenyeret. De ez az élet gyökeresen megváltozott. Emberhez méltó életet hozott számunkra a Vörös Hadsereg. Juhász elvtárs tekintetével vögig- méri a szobát, a bútorokat, az új konyhaberendezést és megelégedve elmosolyodik. — .Amióta traktoros vagyok, minden megváltozott a házban. Ezt a szép rádiót mindjárt az első hónapokban vettem. Jól élünk, semmink nem hiányzik. Szeretnék minden embert meggyőzni arról, hogy kapcsolódjcm be tehetsége szerint a haza újjáépítésébe. Különösképpen szeretném felhívni a fiatalok figyelmét, akik ma minden nehézség nélkül, tudásuk szerint érvényesülhetnek. Az a sokoldalú gondos■ kodás, amelyet pártunk és kormányunk az ifjúság nevelésére és életének szépítésére fordít, felbecsülhetetlen értékű segítség az új ember jövőjének megalapozásánál. Ezt tartsa szem előtt minden fiatal és e szerint értékelje a . szülő pártunkat és népi demokratikus államrendszerünket. Gál Eta. A kilüntetés kötelez.,. Elmondta Frlicka József, „Az építésben elért érdeniekért“-j®lvény viseldje Lassan harminc éve lesz, hogy a mártoni Tátra bútorgyárban dolgozom. A múltban nagy harcot kellett folytatnunk a kiz.sákmányolók ellen. 1923-ban az elnyomás már annyira a tetőfokára ért, hogy sztrájkot kellett szerveznünk. Sajnos, nem sok eredménnyel végződött, mert a gyár vezetői sztrájktörőket csempésztek közénk. 1934-ben szintén Frlicka József elvtárs. sztrájkoltunk, de ekkor már eredmények mutatkoztak. Bérünket pár fillérrel felemelték. A felszabadulás után új élet köszöntött ránk. A végleges győzelmet azonban csak 1948 februárja hozta meg, amikor, mint a köztársaság többi helyein, mi itt Mártonban is leszámoltunk a reakció maradványaival, most már a magunk részére szerveztük meg a munkál. ■Azonban nehézségek mutatkoztak. Az üzem dolgozói politikailag igen fejletlenek voltak, úgyhogy szinte hetenként kellett gyűlést tartanunk, hogy valamennyire átneveljük őket. A párttagok és funkcionáriusok jó munkájának köszönhetők azok az eredmények, amelyeket a gyűléseken és megbeszéléseken elértünk. Nemrégen megválasztottak az ü- zemi pártszervezet elnökévé, öreg korom ellenére űjúlt erővel láttam munkához s különösen az ifjúság munkáját kezdtem szervezni, mert abban az időben rosszul működött a csoport. A többi pártfunkcionáriussal karöltve megszerveztük a CslSz alapfokú politikai köreit s propagandistákat jelöltünk ki számukra a párttagok soraiból. Azonkívül ifjúsági megbeszélé.seket is tartottunk, amelyeken megvitattuk az üzem tervteljesítésének problé- /máit, de a fő súlyt a politikai ne- velömunka fellendítésének szenteltük. Ma már elértük azt, hogy a CsI.Sz-tagok közül is vannak propagandisták, akik bec.sülettel, lelkiismeretesen végzik munkájukat. Természetesen mi pártfunkcionáriusok a jövőben is azon leszünk, hogy az ifjúsági szervezet munkája még job ban megjavuljon. Jelenleg a bútorgyár köszörülőgépén dolgozom. Ez a munka sok figyelmet és hozzáértést igényel. Az elkészített bútordarabok mind hozzám kerülnek — vagy a többi kö- szörülöhöz — s én simára csiszolom őket. A múlt hónapban 170 százalékra teljesítettem a tervet. De ezzel nem elégszem meg. Hatvan éves koromellenére elhatároztam, hogy ebben a hónapban, valamint a jövő hónapban elérem a 200 százalékot. üzemeinkben sok fiatal dolgozik Igaz, hogy szakképzett munkások, de soknak még hiányzik a megfelelő tapasztalata. S ekkor jövünk mi, idősebb munkások. Szabadidőnk ben a gépek mellé hívjuk a fiatalokat s átadjuk tapasztalatainkat Az eredmény már másnap megmutatkozik. Május 9-én, győzelmünk ünnepén „Az építésben elért ' érdemekért“ — jelvénnyel tüntettek ki. Ez a jelvény arra kötelez engem, hogy a jövőben, ha öreg vagyok is, fokozzam munkateljesítményemet, neveljem a fiatalokat. Hatvan éves vagyok, de ha dolgozom és ha a fiatalok közt vagyok, szinte húszévesnek érzem magam. Azt hiszem, ezért kedvelem annyi-, ra az ifjúságot. Fiataljainkban üzemünk jövő szakmunkásait látom, akik miután fiatalkorukban jó szakmai és politikai nevelésben részesültek, megállják helyüket a munkapadnál. ■f 'i J / 1 R 1 \ « rh ' agy megtiszteltetés érte a dunaszerdahelyi gépállomás dol- Igozóit. A dolgozók lelkesedéssel vettek tudomást arról, hogy munkatársukat. Somogyi Mihály elvtársat kormányunk államdíjjal tüntette ki. Somogyi elvtárs az elmúlt évben szép eredményeket ért el. Nyári tervét 317%-ban az őszit pedig 3340/o-ban teljesítette. Ezzel az eredménnyel a szocialista munkaverseny győzteseként került ki. Somogyi elvtárs szereti a gépét és a gép karbantartását mindennél előbbre tartja. Somogyi elvtárs kevés beszédű. Azonban a teljesítménye, ^ munkája beszél helyette. Amikor arról érdeklődtünk, hogy hogyan készült a prágai jVárba, ezt felelteMindig emlékezetes lesz előttem, amikoi- a prágai Vár Spa- nyoltermében Antonín Zápotocky kormányelnökünk jelenlétében a mellemre tűzték a „Munka érdemrend”-et. Akkor elhatároztam, hogy meghálálom a pártnak és dolgozó népünknek a belém fektetett bizalmát és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy K jövőben még jobb eredményeket érjek el. Somogyi elvtárs sokat olvas és a szovjet szakkönyvekbol fejleszti tudását Tudással kell harcolni a többternielésért A handlovai völgykatlan mintha fázna, örökké füstfel- hőve! takaródzik. Ez a takaró nem szakad el soha és p>e- liel'- helyett finom szénptor hull belőle a hajunkra. De azért :zép világ ez itt, a dolgozók tették széppé. — Nem volt könnyű ennek a világnak a kiépítése. Sok jó építő kellett ehhez. Ezek közé tartozik Zimany' Pál elvtárs is. aki az építésben elért eredményekért kitüntetést is kap>ott. Zimany elvtárs az áramfejlesztő-telepen dolgozik. Nagy kémények, súgó gőzturbinák világa ez. A transzformátorok úgy muz.'i- kálnak mint egy zenekar. — Privigyén született és 8-an voltak testvérek. Az apja kádármester . olt, olyan vidéken. ahol'szőlő soha nem termett. Minden fillérért ragaszkodnia kellett családja fenntartásának érdekében. De fiára r-álra sokat áldozott az apja. ö volt a család szeme- fén”c és azt akarta, hogy családjából a szegénységük eUe nére is kimagasodjon valaki. Mégis minden áldozat, amit apja érte tehetett, az volt, hogy 2 évre elküldte őt Bra- tislavába gépészmester iskolába. Mikor Zimany elvtárs elvégezte ezt az iskolát. Hand- lovára a villanyte'eore került géplakatosnak. Maradha tott is volna tovább mint egy- .szerü géplakatos az üzemnél, ha nci.i változik az idő és véle együtt a rendszer. De ő fel- szabadu'ás után nem akart egy;zerü géplakatos maradni, mint aminek a régi rendszer szánta, hanem sokat tanúit és tudását felhasználta munkájához. Így lassan az üzem egyik 'cgjobb dolgozója lett Bebizonyította, hogy a fizikai dolgozónak is sokat kell tanulni, ha jó dolgozó akar lenni és h^znos tagja a társadalomnak. A sok tanulásnak és a törekvésnek még iis csak volt eredménye. Az 1951 decemberében lótrejött párt és kormányhatározat alapján lehetővé vált, hogy az áramfejlesztő telep mérnöke lehessen, így lett üzemi mérnök. A többi dolgozó társai örültek legjobban Zimany elvtárs sikerének. A sikere buzdítás lett és hatott is a dolgozókra, de Zimany elvtárs sem szakadt el a dolgozóktól, hanem továbbra is együtt dolgozták ki az üzem termelésére vonatkozó terveket. — Első sorban a szén megtakarítását tűztök ki feladatul, hiszen hazájában Handlován is érték a szén. S a közösen kidolgozott tervek sikerrel jártak és ennek eredményeképen havonta 20 vágón szenet takaríta nak meg a villanyerömü telepen. Zimany elvtárs a sikerekkel nem elégedett meg, gondját viseli a saját üzemének. Üjí- tásaival még 180 ezer korona megtakarítást értek el évente, ami fökép a gépek jobb ki használására és karbantartásukra . irányul. A gépet sze retni kell, mondja, nemcsak hagyni dolgozni. Gondját kell viselni éppen úgy, mint az embernek. Minálunk így van. ezért nem fordul e'ö géptörés. Mikor az üzemi gyűlésen szó volt róla, hogy kit java sóinak a kitüntetésre, akkor a mu-nkások egyhangúlag őt választották Zimanv elvt^rs e'mondja legnagyobb fájdalmát. Nem tud belenyugodni abba, hogy még sok dolgozó felületesen végzi a munkáját és nem mestere a szakmájának. A 33 éves Zimany elvtársnak különösebb iskolai végzettsége nincs, de azért mérnök volt, de mióta a kitüntetést megkapta, az egész üzem fömechanikusa lett. Mennyi szorga'om, öntudat és kitartás kellett ehhez. Tudománynyal kell harcolni a több ter- hoelésért, mert csak így érünk el nagy eredményeket. M i nyitva állnak az iskolák az ifjúság «lőtt és sok ifjú mégsem barátja tanulásnak. De én — mond.ia, minden fiatalt oktatok és minden fiat' 'nak megfelelő módszerrel átadom a munkatapasztalataimat. Felügyelek az ifjúsági szerve- tre is és azt akarom, hogy jó szakemberek vá’J..nak a fiatalokból. Ez a célom és azt egész biztos elérem. Az üzemben szeretik a dolgozók, mert jóakarója, jó barátja mindenkinek.. Zimany elvtárs boldog ember, a mai rendszer tette öt azzá. Öröm vele beszélni. Nős, 4 gyermeke van, 3 fiú és egy leány. Kellenek a gyerekek, mondja, mert jó emberek és jó munkások lesznek belőlük. Megígérem neki, hogy még sok.szor találkozom vele, tréfálkozva visstafeleli, hogy még a lánya lakodalmába is elhív. A búcsúzkodás után elindul a lakása felé. Korszerű piroscserepes családi ház, fürdőszobával, telefonnal. Hand- lova ma már az övé is, az ő büszkesége is, mert azok közé tartozik, akik az országot' és ezt a várost is építették, mégpedig a legjobb építői közé. Bagota István. I Ján Bohin.s, az ostravai Ján Sverma bánya gyorsvájója naponta I teljesíti, sőt túlteljesíti feladatát. Tapasztalatait átadja az ifjú- I sagnak s politikailag is neveli a fiatal bányászokat.
