Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-05-06 / 23. szám

Ol IFIOSÄG Tisztelet és dicsőség a munka hőseinek! n kSzíársasági elnök határozata az érdemrendek adományozásáról A Csehszlovák Köztársaság kormá­nyának javaslatára: I A Csehszlovák Köztársaság építé­sében, főleg a termelésben, vagy kul­turális és tudományos tevékenységben, vagy az állam védelmi képességének fokozása terén kifejtett békés épilő törekvésben szerzett rendkívüli érde­mekért adományozom; a Kőztársa égi Érdemrendet Václav Hejlíknek, a pribrami Anna- bánya bányászának, karol Koszteeskának, a kladnfii Egyesült Acélművek n. v. olvasztáré­nak, Václav Frantának, az ervenyicei vil- lanyáramfejleszto-telep karbantartójá­nak. Cirill Machácseknek, a prerovi ROC vezető technikusának, Vitezslav Buresnak, a frenstáti helyi elektrotechnikai üzem főtechnológusá­nak, Frantlsek Hamrának, a brnoi Zbro- jovka-üzem műszaki tisztviselőjének, Jozef Vohnickynak, a vszetini Zbro- jovka-üzem technikusánjik, Jozet Chlupnak, a vszetini Zbrojov- ka-üzern technikusának, Jozef Jozífnak, a prágai Moto-Jawa konstrukciós vezetőjének, Karel Kafkának, az uhersjJtybrodl ZPS vállalat szerszámreferensének, Vilém Kocúrnak, az osztrava-karvini szénmedence osztravai Csehszlovák Hadsereg-bánya bányászának, Bedrich Gotttvald mérnöknek, a ho- doníni CsMD vállalat termelési vezető­jének, az osztravai OKR.vá'lalat köz­ponti műhelyei „Osztravan 500” kom­bájnok tervezökollektívéjának, A'oiz Draszlíknak, a moszti Észak­csehországi Bamaszéntelep Centrum­bányája bányászának, Jan Repnyák mérnök, Jozef Veverka ' Zdenek Kubín kollektívájának a nera- tovicei Spolana nemzeti vállalatban, Oldrich Wohlrabnak, a záluzsi Sztá- lin-üzem hegesztő központja vezető­jének. Jozef Mzsourek mérnöknek,, a gott- waldovi VUGT-üzem vegyészkutatójá­nak, tüzérségi tanintézetnek a VIt Nejedly államdijas hadsereg művészegyüttesnek, tüzérségi alakulatnak légierő alakulatnak, a határőrség és a nemzetbiztonsági testület közbiztonsági katonai taninté­zetének, a chebi helyi nemzeti biztonság 5. határvédelmi brigádjának, a Jeráb nemzetbiztonsági testület alakulatának — jáchymovi nemzetbiz­tonsági igazgatás. Jaroszlav Novotnynak, a prágai Ma- gasépl'kezési n. v. kőművesének, Peter Dzuroskának, az Árvái Duz­zasztógát építkezési vezetőjének, Ján Cseneknek, a chiumcsanyi kerá­miai üzemek főmérnökének, Pavol Mstyasnak, a zólyomi moz­donypark mozdonyvezetőjének,' Zdenek Kubit méínöknék, a znojmói CsSzSz 1002 üzem vezetőjének, Anezska Kantnerotának, a troubsz- kói állami gazdaság tehéngondozójá­nak, az apátfalusi Polana nemzeti válla­latnak, JirI Hanzelka mérnöknek, Prága, Miroszlav Zigmund mérnöknek, Prá­ga. 11. Gazdasági téren, főleg az ipar­ban, mezőgazdaságban, közlekedésben, állami vagy más közszolgálatban elén kiváló munkaeredményekért, tudomá­nyos. kutató vagy más kultúrtevékeny- séghen elért különlegesen kimagasló sikerekért, vagy nagy gazdasági jelen­tőségű technikai újításokért és talál­mányokért, vagy a hadsereg védelmi képességének fokozása terén szerzett érdemekért, adományozom; Antonin Hruskának, a kladnói Eigye- süit Acélművek n. v. olvasztárénak. Rudolf Vojtíknak, a liszkoveci Sztá­lin-vasművek hengerészének, Karel Gaszeknak, a trineci V. M. Molotov-vasmüvek lakatosának, Gabriel Hrivnyáknak, a vitkovicei Klement Gottwald-vasművek olvasztá- rának, Osztrava, Július Rohácseknek, a podbrezovai Sverma-vasművek olvasztárénak, Vincent Kuzmának, a Selmecbányái ércbányák bányászának, Ján Jaszenszkynak, a körmöd érc­bányák bányászának, ^ Jozet Mésznemek, a gömöri vasérc­bányák dernöi bányászának, Jindrich Hrabecnek, a Klement Gott- wa!d Oj Kohómű építkezése szerelőjé­nek, Jozef Manyáseknek, a Klement Gott- wald Oj Kohómű építkezése ácsmun­kásának, Vladimir Javomak, a Klement Gott- wald Oj Kohőmű építkezése karban­tartójának, Alois Paszkovszkynak, a Klement Gottwald Oj Kohőmű építkezése Mtffi- nikusának, Miloszlav Szochornak, a prágai vil­lanyé ramfejlesztótelep géplakatosának, Juraj Kaliaknak, a pozsonyi Szlovák Gázművek n. v. műhelyvezetőjének, Jindrich Egnernek, a plzeni V. I. kenin-üzenjek géplakatosának, Jozef Vyszkocsilnak, a plzeni V. I. Lenin-üzemek villanyszerelőjének, Sztanisziav Ferdusznak, a gottwal- dovi ZPS n. V. főtervezőjének, Karla Jirkunak, a prágai Tatra te- herkocsigyár fúrójának, Alois Dolezsalnak, a blanszkői J. Di- mitrov-üzem fémesztergályosának, Jaroszlav Sefenek, a prágai CsKD Dukla n. v. vezetőjének, Alois Pivonykának, a prágai SZ n. v. művezetőjének, Frantlsek Pr.krylnck, a kuriml TOS n. V. művezetőjének, Walter Wödlichnek, az adamovi gép­gyár n. V. helyettes műhelyvezetőjé­nek, Adamov, ‘Miloszlav Klátilpak, a prágai Auto Praga n. v. műhelytechnológusának, Karo' Kyzlingnek, a brnói Zbrojovka n. V. fótwhnológusa referensének, Jozef Pitrinecnek, a lanskrouni Tész­ta n. V. géplakatosának, Jozef Jcndrejeknek, az osztravai OKR űjitó osztálya előadójának, Václav Uhernek, az Északcsehorszá­gi barnaszéntelep moszti Békevédok- bányája mechanikusának, Ján Bohinecnek, az osztravai Ján Sverma-bánya bányászának, ■Miroszlav Rémnek, a Jáchymovi-bá- nyák n. v. fejtőjének, Jáchymov, Ján Kanderának, a Szlovákiai-szén­bányák handlovai bányászának, Privi- gye. Frantlsek Koszinának, az Északcseh- orszagi-barnaszénbányának moszti Bar- bora-bányája bányászának, Benjamin Murcin, részlegvezetőnek, Dobrá Voda, Rn. Dr. Jozef Cstvrtník, olomoud gyógyszerészvegyésznek, Frantlsek Maseknak, a rudniki Mű­fonal n. V. gépgyártási vezetőjének, ing. Zdenek Neudorfelnek, a lovo- szicei TSzh-üzem üzemi technológusá­nak, r.adiszlav Ruszka mérnöknek, az osztravai Urx-üzem TK vezetőjének, Emília Kovárovának, a prágai Bra- golak n. v. festékosztályozőjának, A PS 71. számú kollektívának; J. Dobes mérnöknek, B. Smidnek, J. Bo- guschnak, a brnoi katonai műszaki akadémia kollektívájának: A. Delong, V. Dragos. L. Zöbács mérnököknek. Jozef Zseniseknek, a prágai VTU laboratórium vezetőjének, Alexej Hrotr mérnöknek, a prágai Építészeti Közgazdasági Intézet mű­szaki tisztviselőjének. Václav Ledvinnek, a prágai Teplo- techna n. v. samotozöjának és ké­ményseprőjének, Jaroszlav Fousz kőművesnek, a Nyu­gatcsehországi Tréfa-vállalat részleg- vezetőjének, Hyskov, Michal Jergnek, a rozsnyói Priem- sztav n. V. kőművesének, Adolf Veszélynek, a Csehszlovák Ál­lamvasutak prágai középmozdonypark- ja fűtőjének. Karéi Vujteknek, a osztravai II. jár­műjavító műhelye géplakatosának, Franttsek Vinklárnak, a Csehszlovák Államvasutak prerovi mozdonyparkja gyorsvonatvezetőjének. Rudolf Mináriknak, a Csehszlovák Államvasutak olomoud mozdonyparkia mozdonyvezetőjének, Jozef Polcemak, a Csehszlovák Ál­lamvasutak mo^nyparkja fűtőjének. Jozef Neszhybanak, a Csehszlovák Államvasutak prerovi mozdonyparkja fémhegesztőjének, Kazimir Rádinak, a holysovi CsSzAO vállalat 0300. üzeme főmérnökének, Jozef Liptáknak, a Csehszlovák Du- nahajózási vállalat kapitányának. Bra­tislava, Jozef Zajíc és Bozsena Zajfcová há­zaspárnak, a kostyálovi EFSz sertés­gondozóinak, Jozef Koráknak, a kyszelovicei EFSz növénytermelési dolgozójának, Ladiszlav Loukotnak, a chebi gép- és traktorállomás újító kombajnosáhak és traktorosának. Somogyi Mihálynak, a dunaszerda- helyi gép- és traktorállomás traktoro­sának, Jozef Bednámak, a jenecsi állami gazdaság növénytermelési vezetőjének, Pavla Ragulovának, a novybydzsovi állami gazdaság sertésgondozőjának, Jozef Schenfeldnek, a homyáki gép- és traktorállomás traktorosának, Frantlsek Holecnak, a Morvaországi Impregnálo-üzemek n. v. szerszám- karbantartójának, Bysztrice pod Hosz- tynem, A prágai vár Ulászló-terme május elseje előestéjén. Az aranyozott csillárok fényében a terem homlokzatán Zápo- tocky, Gottwald, Sztálin és Malenkov elvtársak arcképei alatt fehér alapon élénkvörös belük olvashatók: „Lenin és Sztálin zászlaja alatt, Klement G<>ttwald mü­véhez híven előre a szocializmus felé.” A felirat felett, a csehszlovák és szovjet állarni zászlók között középen hatalmas vörös csillag ragyog. Elöl a teremben a köztársaság legjobb dolgozói, akik­nek hazánk szocialista építésében végzett kiváló munká­jukért adják át a legnagyobb kitüntetést: a Köztársaság Munkaérdemrendet. Az ünnepélyes aktuson Viliam Siroky elvtárs kormány- elnökkel élükön, résztvesznek kormányunk tagjai, a CsKP KB képviselői és A. J. Bogomolov szovjet nagykövettel élükön a prágai diplomáciai testület tagjai, a Nemzeti Arcvonal szervezeteinek képviselői, valamint kultúr- és politikai életünk további kiváló személyiségei. Az óra tizet üt, felharsantak a harsonák és lelkes taps­vihar közepette az L'laszló-terembe megérkezik Antonin Zápotocky köztarsa.sági elnök felesegével együtt. A csehszlovák és szovjet állami himnuszok után Gustav Kliment, a Központi Szakszervezeti*Tanács elnöke meg­nyitotta a legjobb dolgozók kitüntetésének ünnepséget, majd Bedrich Prokos államdijas ezután folyamatosan ol­vasni kezdte az egyes dolgozóknak nyújtott magas kitün­tetések megindokolását. A kitüntetési aktus befejezése után Antonín Zápotoc­ky elvtárs, köztársasági elnök beszédet intézett a kitün­tetettekhez, akiknek nevében Karel Kospeéka, Köztársa­sági Érdemrenddel kitüntetett mondott köszönetét a köz­társaság elnökének és a kormánynak. Az ünnepélyes ak­tus az Intemacionáléval ért véget s befejezése után Zá­potocky elvtárs. köztársasági elnök hosszantartó, szivélyet beszélgetést folytatott a kitüntetettekkel. Antonín Zápotocky elvtárs köztársasági elnök beszéde Elvtársak, tisztelt barj.'_lm! Mai ünnepsé«"nk amelyen az új szocialista rp'építése terén ki­fejtett buzgó törekvésükért megju­talmazzuk éí kitüntetjük érden.dús dolgozóinkat, újra igazolja béke- S7nvetö - ’-‘'''-éfiVüt Mpo vagvunk győződve, hogv csak a becsű'etes, békeszerető munka, nem pedig a hadakozás útján érhetjük el bo'dog jövőnket. Az új szocialista -°nd építésébc.i e'Ientétbe kerü'ünk a régi kapita- li'-*a világgal. Céljaink te'jesen eltérőek. Az ő részükre „a maximális tőkés profit biztosítására” irányuló igyeke zet, a mi részünkön pedig „az egész tár' ' om állandóan növekvő anya­gi és ' 'i'turá'is szükségé'etei maxi- má'is kielégítésének biztosítását” cé'zó igyekezet nyilvánul meg. így formulázta az ellentéteket fe­lejthetetlen tanítónk, Joszif Visz szárionovic, S-'tá'in e'vtárs. Hiszünk úiunk he'yességében. hisszük azt is, hogy új, jobb é'etünk felépítését célzó versenyünket pusz­tító véres háború e'őidézése nélkül, a békeszerető munka útján nyerhet­jük meg. Termelésünket ezért tervezzük, technikánkat tökéletesítjük, új mun­kamódszereket keresünk, hogy fo­kozzuk a termelést és fölösleget ér­jünk c' anyagi javakban. Meg va­gyunk győződve, hogy csak ú' ér­tékek terme’ésével szüntethetjük j meg a hiányt és biztosíthatjuk min | den egyes dolgozónk jólétét és bol- | dogságát. „Ideje már mégis, hogy mindnyá­jan megértsék, hogy munka nélkül a szocia'izmusban sem repül a sült galamb az ember szájába ” Erre tanított és intett bennünket köztársaságunk első munkása és gazdája, ötéves tervünk és szocia lista építésünk megterepitöje, K'e ment Gottwald elvtárs. Az ő szavait tartották szemük előtt és az irányelveit teljesítették követ­kezeteken azok a munkások, meste­rek. technikusok, földműves szövet kezett dolgozók is, akiket ma-kitün tettünk. Éppen ezért tüntetjük ki őket. Megértésük és ama dolgozók egész sorának megértése folytán, akik ter­me'ésünk valamennyi ágában a szo­cialista munkaverseny során ma f"> kozzák a munka termelékenységét szocialista építkezésünk ma fej'ődik és az új értékek termelése növek szik. E termelés további fejlődésének lendületétől függ, hogy a jövőben is milyen gyorsan fogjuk kie'égiteni lakosságunk állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit, milyen gyorsan távoütjuk el j s,»űk keresztmetszeteket és küszöbr jak ki a gyakran még ránk nehezedő hiányosságokat. Állandóan tudatában kell len nünk annak, hogy terme'ésünk nö vekedésének eddigi lendülete, habát ez sok he'yen rohamos és egyene-cn elképesztő, gyakran népi éri el a tervezett szükségleteket és nem ké pes lépést tartani a fokozódó k '.'e telmén'yekkel. Nem szabad megfeledkeznünk ar­ról, hogy még nem építettük fel a szocializmust és az új termelést. Az első ^téves tervben új szociálist! gazdaságunknak csupán fő alapjait rakjuk le és építjük. Ezért sok gondot és figyelmet kell fordítani termelésünk alapágaira, a bányákra, kohókra, az energetikai iparra, a vegyiiparra stb., valamint mezőgazdaságunkra. E SZ kaszokon a tervben való le maradás és a terv nemteljesítése le­hetetlenné tenné egész tervünk tel­jesítését és állandóan újabb nehéz­ségeket okozna nekünk. A tenne'és alapágaiban a szocia­lista munkaverseny és az élmunkás- módszerek fejlődése ezért nagy je­lentőségű. A szocialista munkaversenyben a kötelezettségvá'la'ásoknak is nagy jelentőségük van. Azonban újra meg újra állandóan fel kell hívnunk a figye'met: nem elég kötelezettsége két vál'alni és bejelenteni, a kötele­zettségeket teljesíteni és teljesítésü­ket rendszeresen ellenőrizni is kell. Az olyan beje'entett köte'ezettség- vállalá'ok, ame'yeknek teljesíté.sét nem ellenörzil és nem ellenőrizték, és amelyeket ezért nem is teljesí­tettek, semmit sem érnek. így pl. a múlt év végén megej­tett vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az osztrava-karvini szénmedence 13 bányája közül, ame lyek a Szovjetunió • Kommunl '.a Pártja XIX. kongresszusának tisz te'etére kötelezettségeket vállaltak és jelentettek be, csak két bánya teljesítette a szétíráS szerint bizo­nyos időszakra m.egszabatt fe'ada- tait. Tizenegy bánya nem teljesítet te felajánlásait. Ezenkívül négy bá­nya nemcsak, hogy nem teljesítette a kötelezettségvállalásával saját ma­ga által megszabott feladatait, ha­nem még a saját tervezett alapfel­adatait sem teljesítette. Az egész 'sztrava karfini szén­medencében ez év első két hónapjá­ban is a fejtésben e'ért teljesítmé­nyek csak 6.6 százalékkal magasab­bak, mint az 1948 as telje Itmények. Ezzel szemben ez év februárjában az órabérek 66 százalékkal, a havi kei\. <dek pedig 68.8 százalékkal voltak magasabbak mint 1948-ban. Ez arról tanúskodik, hogy itt nem tartották be a magasabb teljesít­ményért és a munkaérdemekért való jutalmazás »helyes normázáson alapuló szocialista alapelvét. Ezzel a szocializmus Sztálin elv­társ által formu'ázott gazdasági alaptörvényét is durván megsértet tek. A növekvő anyagi és kultúrális szükst 'etek biztosítása csak a szo­cialista termelés szüntelen növeke dése útján érhető el. Ha á szocialista építést és a szük- ség'etek kielégítésének áhandó nö vekedését tartósan biztosítani akar­juk, meg kell érteni és teljesíteni e gazdasági törvényt. . Ez elérhető. Még Osztraván a szénfejtésben is elérhető. Ezt bizo nyitják a radvanicei Ludvig-bánya bányászai akik a fejtés tervét 1952 ben 103 6 százn'ékra. ez év január­jában 1064 -zázalékra, februárban 109.7 százalékra, márciusban pedig 120.3 százalékra teljesítették. E b: -yában azonban a régi mun kamódszerekröl áttértek az új mun­kamódszerekre. A 11 vájat közül 10 vájat a ciklusos grafikon szerint dolgozik, közülük 9 vájat pedig '00 s;ázalékosan teljesítette és túltelje­sítette tervét. E tény újra igazolja a szocializ­mus Sztálin által fölfedezett gazda­sági törvényének helyességét, ahogy ezt Moszkvából való visszaérkezése után Klement Gottwald elvtárs m g- f' almazta 1952 október 23 án, P ú- gában mondott beszédében; „A termelés folytonos tökéletesí­tése a legfej'ettebb technika alap­ján — ez a termelés állandó növe­lése biztosításának út.ia.” Ha a technikát ki akarjuk hasz nálni, meg kell tanulnunk a techni­ka uraivá lenni. Hogyan tanuljuk meg azt, hogy urai legyünk a technikának, ebben segítségünkre lehet a Szovjetunir dolgozóinak példája. A szovjet tájékoztató hírek 15-ik számában elolvashatják a gorkiji gépkocsi-gyár alkalmazottaival foly­tatott beszélgetést; „Üzemünkben a fiatalok és az öregek is tanulnak. A politecl.nikai főiskolának csupán az esti osztályán vállalatunk '4 do'gozója tanul. Az automechanikai ipariskola esti osz­tályát a gépkocsi-gvár 604 alkalma zottja látogatja. Az idén már -57 munkás és alkalmazott szerzett technikusi ok'evelet. A munkásifiú- ság öt esti isko'á'án 2000 ifjú autó- szere'ö tanul, ’'’evetlen egy szovjet üzem dolgozói ezek! Az egész szov­jet fö'dön hivatásának mptesirakttíca nélkül sokszáz és ezer dolgozó nyer magasabb kép>esítést.” Mi is sokat megtanultunk már nagy barátunk, tanácsadónk és segí­tőnk. a Szovjetunió által nekünk nyújtott nagy és önzetlen segítség eredményeképpen. A kommunizmus építése a Szov jetunióban, a szovjet emberek min­dennapos munkasikerei meggyőznek bennünket, hogy a továbbiakban is még jobban kell tanulnunk tapasz talateikból. A szovjet emberek ma a kommunizmus nagy építkezé. sit tervezik és építik, átalakítják a ter­mészetet és o’-''n eredményeket ér­nek el, amelyek az egész világot bá­mulatba ejtik. A szovjet emberek sikereinek alapja a munkához való új szocialista viszony, amely lehető vé teszi munkaképességeik fejlesz­tését, szakmájukban állandó műve­lődésre és tökéletesedésre vezeti őket és megterem'' a termelés nem sejtett fejlődésének és a Szovjetunió dolgozói élet és kultúrális színvo­nala állandó erme'kedésének előfel­tételeit. Mivel többet, egyszer'"ibhen és olcsóbban termelnek. többet nyújthatnak, szabaddá tehetik a piacot és a munka növekvő terme­lékenységével fokozatosán csökkc .it- hetik az árakat. Ezért kell továbbra is tanulnunk a szovjet munkások, technikusok, kolhozparasztok és más dolgozók ta­pasztaltaiból. Tanulmányoznunk kell az ő munkamódszereiket. Met» kell figyelnünk azt is. mily felelősségtel­jesen készülnek minden téren mun­kafeladataikra és minden helyen mily lelkiismeretesen teljesítik a irájukblzott feladatokat és köteles­ségüket, hogy 'megközelítsük nagy példaképünket, és tökéletesen fel., vértezzük magunkat jövőbeli felada­tainkra. Jaroszlav Hlavácsnak, a Thonet n. v. karbantartójának, Frenstát p/R., Jan Vichrnek, a Prágai-bútorgyár IVZ lakkpermetezöjének, Sztanisziav Sztavinohának, az uher- Ské hradistei Thonet n. v. karbantartó Egészének, Csontos Magdának, a pocskaji Pl- loimpregna -üzem körfürészkezelöjének, Jozefa Szkalickának, az úsztyi nad orlici Utex 0.3 üzem szövőnőjének, Anna Poprachovának a szudkovi Le- nasz-üzem szövőnőjének, Amost Szlacsíknak, a libereci Tex- tilana n. v. festőjének, Jiri Fialának, a százavai Kavalier üveggyár üvegfúvómesterének, Mária Kubistovának, a cseszkátre- bovai Perla n. v. oktatójának, Jozef Martinéknek, a trebechovicei A. Zápotocky-üzem dolgozójának. Ing. Rudolf Pavlistának, a chuderl- cei üveggyár főmérnökének. Ing. dr. Buhumil Penkának, a prágai élelmiszeripari minisztérium cukoripa­ri főigazgatósága igazgatójának, Emil Písnek, a trencséni élesztőipart n. v. termelési vezetőjének, Jindrich Vyhnáleknek, a császla\'l Kozmosz n. v. technikai alkalmazott­jának, Blazsena Náglovának, a libereci ke­rületi nemzeti bizottság tagjának. Lengyel Mihálynak, « rokycanl me­zőgazdasági közvállalat sertésetetöjé­nek, Václav Franyonak, a moravszky krumlovi építészeti közvállalat tégla­gyári vezetőjének, Jozef Clszárnak, a gottwaldovi I. középiskola igazgatójának, Jozef Tomecseknek, a bratislavai szerelési igazgatóság dolgozójának, Mudr. Emília Lukásovának, az oszt- rava-záhrebl állami csecsemőintézet igazgató főorvosának, Miloszlav Diszmannak, a Csehszlo­vák Rádió rendezőjének, Prága. Prága, 19ő3 április 29. Antmiin Zápotocky s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents