Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-04-25 / 20. szám
ül IPIÜSÁG 1953. áprnjs 25 Vlagyimir Majakovszkij: Vlagyimir lljics Lenin Részlet Aki egyedül van, annak rossz a sora. Keserves egyedül, egy harcos, az egy sem — aki erős, az lehet az ura, de még a gyenge is legyűri kettesben. de ha a pártba sok kicsinyke tömörül be — Ellenség, állj, add meg magad és kész! A párt — egyetlen sújtó ökölbe szorított milliónyi kéz. Az egyes ember butaság, semmi az egyes ember, egy ember — bár jelentős, nagy lehet — ötaraszos gerendát egymaga nem emel fel, hát még egy házat, ötemeletesei, A párt — az millióknak válla, váll feszül a vállhoz. mell. szorul a mellre. A párttal palotákat tornyozunk az ég boltjára, egymást támogatva, fogva és emelve. A párt — a munkásosztály gerince. A párt — -----a mi ügyünk halhatatlansága. A párt —• -----az egyetlen, mely sohasem árul el engem. Ma inaskodom még, s holnap a térképről letörlök birodalmat s határt. Osztályunk agya. osztályunk ügye, osztályunk ereje, osztályunk dicsősége — igen, ez a párt. A párt és Lenin — ikertestvérpár — történelem anyánknak melyik drágább rang szerint? Azt mondjuk mi — Lenin, és úgy értjük — a párt, azt mondjuk mi — a párt, és értjük — Lenint. Még hegyként meredeznek a koronás fejek, és burzsoá-raj feketéi! még, ' mint téli varjúcsapat, de mér munkás-lávafolyó tüze sistereg s a párt kráterén át a föld színére csap. Békés István fordítása. \ világ dolgozói április 22-én Un- nopeiték Vlagyimir lljics [.enlti, a marxista forradalmi gondolkodás ps cselekvés egyénisége, a Szovjetunió Kommunista Partjának megalapitóta, az első szocialista állam megteremtője 83 születési évfordulóját. Halhatatlan tanítása a békéért, demokráciáért, új szocialista világrendért küzdő emberiség hatalmas fegyverévé vált Világtörténelmet formaló elmélete éle'- fénnyel világítja meg az emberiség útját a vüágbéke és a kommunizmus hatalmas távlatai ftlé. A leninizmus halhatatlan elmélete mélységes hatást gyakorol a világtörténelem menetére, mind szélesebb körben terjed a néptömegek között, korunk anyagi erejévé válva. A Szovjetunió hatalmas eredményei a kommunizmus építésében, a Kínái Népköztársaság és a népi demokratikus országok sikerei az új élet építésében s az imperialista világ dolgozóinak hősies küzdelmei, mind a leninizmus történelmi megvalősulá.sa. Marx, Engels, Lenin, Sztálin, mindent legyőző tanítása diadalmas fénynyel világítja be az emberiség útját Ez az az út, amelyen tántoríthatal- lanul haladnak a Szovjetunió, Kína, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgaria, Albánia, Románia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság népei. Nincs, és nem is lehet a világon erő, amely fékezhetné a történelem haladását, akadályozhatni a szocialista tábor hatalmának növekedését, küzdelmét az új kommunista világrend építésében, nincs olyan erő, amely megállíthatná a leninizmus elméletének diadalra jutását az egész világon. Szemjon Mihajlovícs Bugyonii 70-ik születésnapja Szemjon Mihajlovics Bugyonij. a Szovjetunió marsallja, a dicső szovjet hadsereg megalapítója e hó 25.ín éri meo 70-ik születé.snapját. Szegény kis parasztcsaládból származik Már korai ifjúságtól fogva esaládeltartásról kellett gondoskod. nia. És Így történt, hogy lóháton a doni kozákok között nőtt fel. Már a régi hadsereg 1914—1918- as háború idején kezdte meg forrada'mi tevékenységét A katonasággal először a Távol Keleten ismerke<}ett meg, ahol átélte az orosz-japán háborút Az imperialista háború idején, mint katona végigharcolta az ös.szes frontokat A forradalmi tevékenységét 1917 februári forradalom után kezdte meg miütán megválasztották a forradalmi ezred-bizottság elnökévé és hadosztálybizottságának tagjává. A nagy októberi Honvédelmi háború után megalkotta községében az első lovas-osztasot, 7 katonából. Ez volt a lovasság magzatja, me'y hamarosan harcolt az ellenforradalmárok ellen a Donon. Bugyonij lovasosztaga gyorsan gyarapodott. ezreddé, majd brigáddá alakult, me'y a szovjet hadak áthelyezését védte Caricynnál. A brigád hadtestté alakult és végül hadosztállyá vált. Sztálin elvtárs vezetése alatt. akH Caricyn védelmét irányította Szemjon Mihajlovics Bugyonij parancsnoki képes.ségei. teljes mértékben megmutatkozhattak. Először az ezred élén állott, majd a brigád és végül a lovashadtestnek vezényelt. Mint a lovashadtest parancsnoka De. nikin szétzúzásában vette ki részét. A Bugyo- nin-i hadosztály későbben több stratégiai csatában legendás ütőerővé vált és nagy mértékben hozzájárult az intervenciósok letöréséhez. Sztálin elvtárs javaslatára Bugyonij lovashadosztálya át lett nevezve az első lovashadseregnek. személyesen vett részt Sz. M-Bugyonij-nal több csatában és a harcosok szellemet hőstettekre sarkalta. Gyakrm a halál lebegett fölöttük. Egyszer egy olyan faluba kerültek, ahol vé'etlenül a fehérgárdista lovasok vezérkara volt elhelyezve. Vorosilov és Bugyonij akkor ugrottak paripáikra, mikor már a fehér gárdisták önkényeskedtek. Vorosilov a tá- volban lovasokat vett észre. Azt hitte, hogy vörösek és nekik iramodott. A gyors iramú paripa az ellenséges lovasok kellős közepébe vágtatott bele. A legközelebbi fehérgárdista rávetette magát. De mellette volt Bugyonij is. És addig, míg utánpótlás érkezett, hősiességükkel és rendület'enségükkel a fehér gárdistákat szétriasztották és eszeveszett futásnak eredtek. — Szemjon Mihail ovicsot 1918-ban a szűkkörű vörös doni partizánok és Caricyn frontkatonái ismerték. Ma Bugyonij nevét ismeri minden proletár és paraszt, az összes dolgozók szeretik és tisztelik Bugyonijt, mint a munkád paraszt vöröshadsereg győzelmének a megtestesítőjét... A Szovjetunió nagy honvédő háborújában Bugyonij marsall minden erejét a fasiszta be- furakodók letörésének szentelte, A Szovjetunió védelmi biztosa helyettesének funkcióját töltötte be Érdemeiért több renddel és éremmel tüntették ki. Bugyonij marsall tagja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és egyike a Szovjetunió leghíresebb hadvezéreinek. Minden erejét a Szovjetunióban a kommunizmus kiépíté.sének és a legyőzhetetlen szovjethadsereg — a mi felszabadítónk ■— megszilárdításának szenteli. A szovjet katonák szeretete messze árad Bugyonij marsall iránt. Ez a 70 éves hadvezér szelleme állandóan fiatalos, ért a katonákhoz és a katonák szinte magasztalják. IX. folytatás. Ancvaj, kifelé innen, nem tűrök holmi összeesküvést. A kőfejtők nem mozdulnak és a bírót kiküldik a kocsma bóL A segédjegyző is elmegy, de akkorra a kőfejtők hazamén tekMásnap a kőfejtőből 3 ember Spanyolors--''•ha indult, hogy Franco ellen fognak hurcolni. — Csak menjenek, mondták a falu szegényei, csak üssék a nyiízóki Egyszer mi is fogja,. őket ütni. Felhők lógnak '<■’ égen. október van, a kapuk ázattak. A házsor olyan, mintha kétoldalt fekete gyászdrapériákat feszítettek volna ki Az utcát elöntötte a feneketlen sár, melyben itt ott lemaradt csíz mát, cipőt látni: d"oiött varjúként feketedtek a s’r- bar> télen hóba fagytak, ta. vaszkor aztán az 'rokba rúgták ott rothadtak el. A falusi utca sáros, az ereszek alá nem lehet beállni: esik. a földekre nem lehet lépni, nagy laskákat szaggat fel a csizma. A parasztházak beáznak, a penész virágzik. Egyik éjjel arra ébredt■•m fel, hogy valami arcomra esik. Nézem: nem más, mint az ágy fölött függő, olcsó olaj- nyomatú kép. Lámpát nyújtok, megnézem, mi az oka. A penész elrágta a kép madzagját. FélreálHtom a képet, majd reggel felköti a h' ‘’éni. Bejön a háziasszony, nézi a képet, összecsapja a kezét, hogv mi az? — Leszakadt. A penész elrágta a madzagot. Másnap azzal voH tele a falu, hogy a tanító úr ..kihajította" a szentképei és hogy so. ha ilyen istentelenség nem történt. — A hír kúszott min den parasztházba bemászott és az emberek megbotránkoz- tak. Mondhattam akármit nem hitték el. A plébános fel háborodott, a káplán kiprédikált a templomban, igaz, nem mondott nevet, de mindenki tuöfo^ hogy kirőt van szó Pór András tanítóról, sent-i .rrö.x- ról A kocsmáros azt mondta hogy nem adhat ebédeket az egy boltos azt mondta, hogy nincs ennivaló, pedig . H Nem akart adni. A parasztok sem adtak. Tojást, ken'"^ret sem kaptar A hentes csak minden héten szerdán vágott, de azt mondta, hogy hentes- á'új nincs, semmit sem adhat. A szomszéd faluba gya logoltam át — 9 kilométerre — ott vettem szalámit és tö- pörtvüt. Ezeket réofam hét- számm. Elmentem hát a kántorhoz, tiltakoztam, de az öreg egyenként rakta szájába a be főttszemeket, pusmogott és azt m,ondta. hogy a mai fiatalok forradalt, k ps nem érdemlik meg, hogy rájuk süssön a (Jó*L ŰJidhás jegyzete) nap, érd" de még ennivalót sem 'nek. „Ki kell vizsgálni ezt a hal lation sr " mondta a plébános Három „l” el mondta a hallatban szót. — ,.HihUni"t. len, hihhetetien", mondta a káplán. — Két „h’’-val mondta a hihetetlen .szót. Átmentem a másik faluba, mondom a kollegáknak, mi történt: fel- húztá’ vácinkat és nem szóltok semmit. Egyikük gonosz rríOSc'’ynl cigarettáit csaimrt a másik kibe 'ajlítgatta "oyik lábát mint az "^mester a gyakorlótéren, de ez se szólt sem mit. — No, csengettek, menjünk be Máskor csengetés után negyedóráig is beszélgettek az udvaron, a gyerekek a padok tetején háborúskodtak a vonalzókkal, most rögtön nem mentek a kollégák Hogyan nevelnek ezek új emb"-rket? Hogyan alakítják ki ezek a kallénák az új gyerekarcot.? Sehogyan. Sötétben gyalogolok haza 9 kilométerről, az első falum felé. Kőfejtők mennek előttem, hátuk görnyed a hátizsákok alatt. Kérdezem mi van benne, hogy olyan ne héz? Ekkor mondja Fü’eki, hogy mindegyikük terméskövet hoz haza a kőfejtőből. — ..Minek" kérdezem és erre azt fe'elik a sötétben, hogv a község tavaly elhatározta, hogy új iskolát évit, a jegyző le- szavazta, a bíró se voh me'- lette, de a kötejtők új iskolát akartak építeni, erre a jegyző ß "ujje i-ági". hogy hát akkor énítsék fel maguk, hordják a követ tég'át. maguk. faraaiák a gerendát maguk és ablakokat, ajtókat is c:ii' " '-nak maaiik. — Megcsináljuk — mondja a sötétben Fül-V'i és izzadva cipeli tér’ ét. 'Velük lépek a faluba, segítek kirakni a követ, az új iskola fundamentumának első szikláit. Becsavarulok az utcába. Mindenhol sötétség, sehol egy szikrányi fény. Szobámban furcsa szag fo gad Mi lehet ez? — Milyen szag van itt? — „Szentasszonyok" kifüstölték az „ördögöt", tanító úr, mondja a háziasszony, aki ' resztet vet, ujjaira csavarja a rozsafűzért és kisiet a szobából. Lámpát kellene gyújtani, de nincs petróleum, mondani kellene valamit, de a háziasz- szony kiment az udvarra ahonnan •'züntelenül hallat szik a bő esőlocsogás hangja. A spanyolországi harcosokra gondolok akV Franco ellen harcolnak a kék ég alatt, szikrázó napfényben. Mintha egyszerre decemberbe fordultunk volna. Hideg va , az égen csilla, gok szikráznak a szegényparasztok a községháza előtt tanakodnak, hogy mi lesz velük? Nincs munka, enni meg kell. Munkanélküli segély van. de csak azok kapna': három koronát, akik sehol nem vállalnak munkát, dehát hogyan elég e- a három korona, mikor egy kiló kenyér 1 korona? Ablakomból látom, amint a túlsó ház falánál laoulim, mások az árokban mélyen lehajolva szaladnak a falu széle felé, ki a határba, hnay meg ne lássák őket, hogy munkába mennek, mert akkor nem kapják meg a három korona munkanélküli segélyt. A községháza előtt egyre több szegényparaszt jön ösz- sze és tanakodnak, hogy mi legyen? A jegyző kiilzen, hogy menjenek haza, ne lázítsanak. de a szegények nem mennek, a jegyző a csendőrökért telefonál, akik autón meg is jelennek, kergetik a tömeget, de az emberek eVenállnak, kicsavarják a csendőrök kezéből a fegyvert visszaütnek, lövések dördülnek és két szegényembe^ a földre zuhan. Merev szemük a télnél hidegebb. Az embereket szétverték, de érezni lehet, hogy a szer- hák alatt ' k a bossziiállás. A halottak temetésén az egész falu ott vo't. Piros szalagok lobogtak és a kőfejtők az In- ternacionálét énekelték a te- metői'"n. A szomszédos falvakból is összejöttek a dolgozók a temetésre és az In*"rna- cionálét énekelték s az urak, a jpnvző és a gazdagok ellen lázadoztak. Két csendőr civilben volt a temetésen, ezt mindenki látta és csak azértis forradalmi dalokat énekeltek a dolgozók. A jegyző élete megváltozott. Állandóan töltött revolver volt a zsebében, jobb kezét soha nem vette ki a nadrágzsebéből, mivel a revolver agyát szorongatta. A szegény emberek répákkal behajígál- ták a községháza abia’'"it. A jegyző kivetette adóba, de senki nem fizette meg: a gazdagok azt mondták, hogy nem ők verték be az üvegtáb’ákat, a szegények azt mondták hogy gyilkos ellenségek ülnek az ablakok mögött. (Folytatása következik.)
