Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-04-22 / 19. szám

fiprilis 22. ŰI IFIOS&G Május elseje tiszteletére 200Vra teljesítettük tervünket A csal'óközcsütörtöki gép- és trak- torállomás a tavaszi munkák tervét 1953 április l5-ig 109 740/o-ra teljesí­tette. a mi gép- és traktorállomásunK tervteljesítéséből a CslSz-tagok is nagyban kivették részüket. A jól meg­szervezett szocialista munkaverseny, a tavaszi munkák tervének teljesítésé­ben tükröződött vissza. Traktorosaink kötelezettségvállalásaikat úgy a meny- nyiség. mint a minőség tekintetében becsülettel teljesítik. A szocialista munkaverseny az üzemi párt szervez­te segítségére sietett az CsISz üzemi tanács. A szocialista munkaverseny keretében a vállalások elsősorban az EFSz-ek magasabb hektárhozamának biztosítására irányultak, amivel dolgo­zó népünk életszínvonalának növeke­dését segíti elő. A brigádközpontok közötti szocialista kötelezettségválla­lást naponta értékelik s a legjobb traktorosokat az üzemi tanács és CslSz vándorzász'ajával Jutalmazták A tavaszi munkák versenyében a csallóközcsütörtöki traktoros brigád vezet, amely 171900/(,-ra teljesíti ter­vét. Ezt a nagy teljesítményt azáltal érte el. hogy a munkát két műszakban szervezték meg és példásan együtt­működtek az Egységes Földműves Szö­vetkezettel. A csallóközcsütörtöki if­júsági brigád példát mutat a gépállo­más többi brigádjainak is. A brigád eredményes munkáját az­által érte el. hogy a munkatervet szét- Irták minden egyes traktorosra és mielőtt munkához láttak, a tervet pontosan és aprólékosan áttanulmá­nyozták. A csallóközcsütörtöki ifjúsági bri­gád május elsejére, a világ dolgozói­nak legnagvobb ünnepére ezt a köte­lezettséget vállalta­1 A tavaszi munkák tervét május l-re 2000/o-ra teljesítjük, egy traktor­egységre 328 ha esik. 2. A brigádközpont tagjai vállalták, hogy 1953. május 15-re kijavítják az összes vontató eszközöket, amelyek a nyári munkához szükségesek lesznek. A brigádban, dicséretet érdemel még Valacsay János brigádvezetö elvtárs is, aki tapasztalatait átadja a többi trak­torosoknak. Az EFSz tagjai Valacsay János brigádvezetőt becsületes mun­kájáért megválasztották az ellenőrző bizottság elnökévé, ahol a munkában szintén jól megállja helyét. A gépállomás legjobb traktorosa Lűcs Pál, aki tervét 2480/o-ra teljesí­tette. Ezt 8 teljesítményt azáltal érte el, hogy munkájában agregátokat hasz­nált és ö volt az első traktoros, aki oragrafikon szerint kezdett dolgozni. A másik legjobb traktoros Kevezsda András CslSz-tag, aki a tavaszi mun­kák tervét 200.40/o-ra teljesítette. Ke­vezsda elvtárs Skoda 30-as traktorá­val két váltásban is dolgozik s a szov­jet munkamódszerek elsajátításával érte el ezt az eredményt a tavaszi munkákban. A mi gép- és traktorállo- másunk 72 traktorosa teljesítette a ta­vaszi munkák tervét s ezzel biztosí­tották az EFSz-ek földjein a maga­sabb hektá .'hozamokat. Május elsején büszkén menetelünk az élen. mert munkánkkal harcolunk a békéért, a világ békeszeretö emberei­vel együtt. Feketevizy L. és Nagy L. Csallóközcsütörtök A komáromi járás versenyfelhívása az Új Ifjúság terjesztésére A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség komáromi járási bizottságának dolgozói az egész járás ifjúsága nevében telhi- vással fordulnak Szlovákia magyar­nyelvű ifjúságához, hogy az 1953. szep­tember elsejéig tartó előfizetési kam­pányba— amelynek célja 15.000 elő­fizetőt szerezni az Oj Ifjúságnak — kapcsolódjon be. Mi. a CsISz komáromi járási titkár­ságának dolgozói, az egész járás ifjú­ságával egyetemben kötelezzük magun­kat, hogy a „15.000 előfizetőt az „Üj Ifjúságnak” mozgalomba teljes mér­tékben bekapcsolódunk, bekapcsoljuk a legjobb CsISz-tagokat, főként a funk­cionáriusokat, és járásunk üzemeiben, falvaiban igyekezünk minél több elő­fizetőt szerezni. Tudjuk, hogy Szlovákiában sok ma- g.var fiatal él és eddig még nem értük el azt, hogy minden CsISz-tag, vala­mint minden fiatal rendszeresen olvas­sa az „Üj Ifjúságot”, Tudjuk, hogy a Csehszlovákiai Ifjú­sági Szövetség járási, valamint kerü­leti funkcionáriusai eddig nem kapcso­lódtak be teljes mértékben a magyar ifjúsági lap terjesztéséért folyó kam­pányba. Most, amikor az „Oj Ifjúság” — hála pártunk és kormányunk fokozott gondoskodásának — áttér a hetenként kétszeri megjelenésre, most még lé­nyegesebben szükséges, hogy a magyar ifjúsági lap eljusson hazánk valameny- nyi magyarajkú CsISz-tag kezébe. Mi, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövet­ség komáromi járási bizottságának dolgozói vállaljuk, hogy 1953. szeptem­ber elsejéig elérjük azt a helyzetet, hogy járásunk minden CsISz-tagja elő­fizetője és rendszeres olvasója lesz az „Oj Ifjúság ”-nak. A CsISz komáromi járási bizottsága. Köszöntöttük elnökünket Április 16. Közönséges hétköznap, de mégis elüt a többitöl. Azon a helyen, ahol a fehérhegyi országút a prágai vár felé fordul el, na­gyobb embercsoport látható. Az anyák gyermekkocsijaikkal, a megszo­kott parki sétájuk helyett ma idejöttek. Ugyancsak itt vannak a közeli építkezések munkásai, itt vannak a libocei és Stfdsovicei nemzeti is­kola tanulói. Uassan közeledik a 76 éves roénovi öregasszony, aki ma a lányát jött meglátogatni Prágába. „Szerencse, nagy szerencse ez, hogy mégis megláthatom, — ismételgeti örömteljesen. — Mindnyájan tudják, hogy Zápotocky elvtársról beszél. Azt már mindnyájan tudták, hogy az elnök elvtárs pillanatokon belül a parlamentbe megy. A tér felső részéből örömrivalgások törtek elő. A milicísták feszes vigyázzban álltak. Az összegyűlt polgárok mo­solygása lelkesedése jelezte, hogy az elnök közeledik. Nyitott autóban áll, a fényképekről jól ismert arc mosolyog, pár lépés választ el tőle csak bennünket. Mindig távolabb, távolabb kerül tőlünk, lábujjhegyre állunk, s úgy kisérjük tekintetünkkel az autót. Valahonnan hátulról munkából jövő emberek kisebb csoportja töre­kedett elő. A csoport előtt kislány lépked Melléje még egy kerül. ..En­gedjék közelebb azt a pionirt!” — szól az egyik munkás. — „Én nem pionir vagyok, hanem CsISz-tag” — feleli a lány. Maguk honnan valók? — kérdezi aztán. A Praga-autógyárból — felelik amazok. És te? Én a reuíüőoé'cci/órbó/” — feleli a CsISz-tag. Az autó visszafelé jön. Benne szeretett elnökünk — Antonin Zápo­tocky. Inkább sejtjük, mint látjuk, hogy most évnen a felsorakozott katonaságot szemléli. A zenekar indulót játszik... Erre a katonák me­netelni kezdenek. A tér kiürül, s egyenesen előttünk áll szeretett elnö­künk Integetünk, köszöntjük öt, mosolygunk. 0 is nevet, kezével in­teget. Sokáig állunk igy szemtől-szembe — az elnök és a nép. Mind­nyájan látjuk, az öregasszonyok, a Praga üzem dolgozói, a pionirok, a katonák, a CsISz-tagok — mindenki. S mikor már sokat néztünk egymásra — Zápotocky elvtárs felment a lépcsőn. A parlament ajtajából még egyszer visszafordxil és integet. A Praga- üzem dolgozója, erős ember, nevetni kezdett: „Lássátok, ez jellemzi öt. Nem állotta meg, hogy még egyszer ne intsen felénk!” Somogyi Mihály traktorosaink példaképe Munkánkkal köszöntjük május elsejét A CsISz zsélyi szervezete május el­seje tiszteletére vállalta, hogy 250 bri­gádórát dolgoznak le. A zsélyi helyi szervezet, amely a múltban is a járás első szervezetei közé tartozott, most is áldozatos munkával mutat példát a kékkői járás több: helyi szervezetei­nek. A járás többi helyi szervezetei is vegyenek példát a zsélyiektöl s tegye­nek vállalásokat május elseje tisztele­tére és azok teljesítésével bizonyítsuk be a május elsejei ünnepen, hogy já­rásunk ifjúsága is hatalmas erőt kép­visel a béketábor harcosainak sorában. . Kanyó László Kékkő A libochovicéi traktor­állomás példás munkája A libochovicei gép- és traktorállo­más dolgozói elfogadták a chrastavi gép- és traktorállomás versenyfelhívá­sát. A traktorállomás megtette a szükséges intézkedéseket, megszervez­te a munkát, úgy, hogy a kitűzött feladatokat határidő előtt teljesíthes­sék. A traktorállomás dolgozói előtt nagy feladat állott a tavaszi munkákban: 8.000 hektáron az összes munkákat elvégezni. A jól megszervezett kollek­tív munkának meg is lett az eredmé­nye s már április 10-re 930/Q-ra telje­sítették a tervet. A versenyt rendszeresen kiértékelik, amelyen részt vesz a libereci nemzeti bizottság mezőgazdasági referense is. A versenykiértékelés ellenőrzésekor a gépállomás képviselői nemcsak a ta­pasztalatokat és a 8 pontban foglalt- versenyfeltételeket értékelik ki, de egyidejűleg megvitatják a különféle problémák megoldását, amelyek az EFSz-ek munkájából adódnak, továbbá a szállítási és politikai feladatokat. A szovjet tapasztalatok példáját kö­vetve a libochovicei gép- és traktor­állomás dolgozói növelték a géppark teljesítőképességét. Az egyes munka­menetek helyes megszervezésével és tokozott önfeláldozó munkával a kol­lektív együttműködés keretében sike­rült a feladatokat jól és határidő előtt elvégezni. Somogyi Mihály elvtárs, a dunaszer- dahelyi járásban lévő hődosi brigádköz­pont traktorosa. Zetor 25-ös gépével, az 1952-es évben 1.101 hektárteljesit- ményt ért el és ezzel egész évi tervét 297 százalékra teljesítette. Somogyi elvtárs tagja a hődosi EFSz- nek, kötelességének érzi a munka ag­rotechnikai határidejének betartását és minőséges elvégzését. Szereti gépét Ügy vigyáz rá, mint a szeme fényére. Najjy súlyt fektet a gép karbantartá­sára és ennek köszönhető, hogy gépe egész éven át folytonosan üzemben volt A kisebb üzemzavarokat saját maga távolítja el, kitűnő teljesítmé­nyét 3 gép következetes karbantartá­sával, az agregátok alkalmazásával, a- melyeket ö szerelt össze, éri el. Somogyi elvtárs, a szocializmus leg- öntudatosabb építői közé tartozik. Tud­ja, hogy a szocialista munkaverseny hajtóereje a terv teljesítésének. Ezért méltón kiveszi a részét a munkaver- senyböl, társait bevonja a szocialista munkaversenybe és merész felajánlá­sokat tesz. A versenyekből az elsők kö­zött került ki. Az 1952-es évi mezőgazdasági mun­kák elvégzésénél a pozsonyi kerület „legjobb" traktorosává nevezték k.. Értékes munkatapasztalatait másnak is átadja. Segít, tanít, irányt ad a töb­bi tnaktorosnak a terv teljesítésénél Gépe karbantartása, a szocialista va­gyon iránti szeretete, valamint munka- fegyelme ragyogó préldaképül szolgál az ország össze traktorosainak. A Komszomol tapasztalataiból A falusi kulturális tömegmunka szervezői M. HRAMCOVA („Vörös város"-kolhoz. kalugai kerület, kalugai terület) Tevékenységünk egyik legfontosabb területének a kulturális tö- megmunkat tartjuk. Ki más is állhatna atmak élén, mint a komseomo- listák ? Kicsiben kezdtük — színjátszókört állítottunk össze. Nem volt sem­mink : sem vezető, sem színdarab, sem terem. Feliratkozott nyolc ember, hogy szeretnének szerepelni. Da az el­ső időben valahogy nem ment a munka. Akkor elmentünk tanácsért a faluszovjet elnökéhez, Vaszilij Jefszejevics Zaharovhoz. A háború előtt 6 maga is fellepett műkedvelő előadásokon. — Hát rendbe lehet hozni a dolgot — mondta Vaszilij Jefszejevics. — Vannak jelentkezők ? — Összefogtok jönni ? Igen. Nyolcán. — Természetesen. Csakhogy ... — Nincs „csakhogy”! össze fogtok jönni és én vezetem a kört. — On személyesen? — Ügy van Kiválasztok egy e.stét hetenként. De megállapodunk: a próbákra rendszeresen el fognak jönni. — Ne nyugatalankodjék Vaszilij Jefszejevics, vasfegyelem lesz. Zaharov kiválasztott három egyfelvonásos darabot. Megkezdődtek a próbák. Összejöttek a „színészek” az iskola egyik termében. Első da­rabunkat a Nagy Októberi Forradalom emlékének szenteltük. Az es­télyt az iskolában rendeztük meg, meghívtuk az egész kolhozt. Ebben az időben jó „kórus”-unk volt. „Kórus” talán nagy kifejezés a mi kis énekkarunkra, de az énekeseknek tetszett az elnevezés. Praszkovja iobina, Alekszandra Zaharova, Pelageja Kozlova és Aleksz.andra Velics- kevics, a kolhoz legjobb énekesei voltak. Belőlük került ki az ének­kari együttes. Az Októberi Est igen jól sikerült. Az osztályterem zsúfolásig meg­telt. A művészek természetesen izgatottak voltak. Különösen nyugta­lanított minket sajátkészíté.sü maszkírozásunk. E nélkül pedig rögtön felismernek minket és kisebb lesz a hatás. Az arcunkat kifesteni meg nincs mivel, nem volt időnk festéket szerezni. Mégis kifestettük ma­gunkat, ki mivel tudta, ki krétával, ki céklával. Kosztümöket sem volt könnyű találni. De mindent szerencsésen nyélbe ütöttünk. Sura Za- harovát nem is ismerték meg. „Ki ez?” — találgatták a nézők. — „Biztosan idegen.” A darab után, együttesünk orosz népdalokat és csasztuskákat adott elő. A szaratovi csasztuskák annyira tetszettek a nézőknek, hogy há­romszor meg kellett ismételni. Nyikolaj Kramer harmonikás ügyesen kisért. Mindkét kör erősnek és életképesnek bizonyult. Oj szereplőkkel gazdagodott és később a választók előtt szerepelt az Oroszországi Fe- deratív Szocialista Szovjetköztársaság Legfelsőbb Szovjetjének válasz­tása alkalmából. Ez második nagy fellépésünk volt, kibővített keretek között és új műsorral. Legnehezebb színdarabokat szerezni. Gyűjteményünk sem nekünk, sem a kerületi Komszomolnak nincsen. Keresni kell, a falu lakosait kér­dezgetve, levelezni, hátha akad valami megfelelő. De művészeink fa­radhatatlanoknak bizonyultak. Találtak ők darabokat, kosztümöket, két doboz arcfestéket is szereztek, még valmi függönyfélét is összetákol­tak. Felléptek a színészek és énekesek nyáron is, a mezei brigádoknál, a közös ebédszünetben. Így csináltuk: akinek a brigádja túlteljesítette a heti feladatot, annál már szombaton koncertet rendeztünk. Magunk­kal hoztuk a kolhoz vörös vándorzászlaját, átadtuk a brigádvezetőnek, s az agitátor beszéde után jött a koncert. Ez nagyban elősegítette a brigádok szocialista versenyét. Ma már a szomszéd kolhozban is ismerik művészeinket, karéne­keseinket. Sokszor léptünk ott fel dalokkal, hangversennyel. Minde­nütt szívesen látnak és példánk nyomán ők is köröket alapítanak. Egy év leforgása alatt szép tapasztalatot szereztek kolhozművészeink és nem egy darabunk van. Már egy pár színházi öltözetük is ván. Igaz, hogy az egész belefér egy közepes nagyságú bőröndbe. így hát vannak nekünk művészeti köreink. De nem az egész fia­talság tartozik oda, mert nem lehet minden kulturális munkát csak drámai és énekkari körökben vezetni. Ebben az évben néhány olvasókoníerenciát is akarunk szervezni. Meghívjuk a tanítókat, ók is segítenek nekünk a vitát irányítani, a fel­szólalásokat előkészíteni. Az első könyv, amelyet meg akarunk vitatni az „Ifjú Gárda” lesz. A múlt tél folyamán szervezetünk taglétszáma 15-re emelkedett. Csak*em minden műkedvelő komszomolista lett. Négytagú bizottságot válasetottunk. Nyikolaj Fedorov lett a kultúrfelelös. Most állítjuk össze kulturális kezdeményezéseink tervét. Hosszú ideje nem látott fiatalságunk új filmet. A „Vörös város”-koihoz, nyolc kilométerre fekszik Kalugától, ezért vándormozit .sohasem küldtek hozzánk. „Mi, a kerület távolabbi helyeit szolgáljuk ki”, — jelentették ki nekünk a kerületi filmellátó osztályon, — „ti gyalog is bemehettek a városba”. Meglehet, hogy igazuk van, de mi még sem tudtuk a kalugai filmszínházat gyakran látogatni. Nyi­kolaj Fedorov javaslatára megállapodtunk, a szövetkezet vezetőségével, hogy kétszer hetenként, gépkocsit bocsájt rendelkezésünkre, közös mozilátogatás céljából. .A vezetőség engedélyét megkaptuk és most már minden új filmet módunkban áll megnézni. tiMMMIIMIINMIIIIIIIMIIIMIIIIHIIMMimillllllll IIMMIIIIIIIIIMimillllimil (imiNtiiimiiMiumiHMiiuiimtiiMJHiuiMiiinMiMiiiMimtiMti A győzelem izgalmas napjai Rozsnyón A rozsnyói bányásztanulóotthon diákjai nagy napokra készülnek: az évzáró vizsgákra. Most dől el, ki mennyit tanult a két év alatt, ki hogy igyekezett, ki hogy dolgozott. Az otthonban most csend uralkodik, a szobákban még a légy zümmör é- sét is lehetne hallani. A fiúk az asz­talok mellett olvasnak, Írnak, tanul­nak. Atismétlik az anyagot, hogy másnap, harmadnap jól feleljenek. Szmotana Imre és társai buzgón ta .ulnak. Imre bányászatból jól áll, magyarból is, csupán az orosz nyelv­nél, akadnak hibák. Félévkor kette­se volt ebből a tantárouból. Most egyest szeretne. A mondatokat pa­pírra másolja, cakorolja az írást, átismétli a nyelvtant. Mikor ezzel elkészül, öccse Feri segítségére siet Feri gyengébb tanuló, mint Imre, a munkában azonban jobb. így test­vérhez ülőén kölcsönösen tanítják, nevelik egymást. Paksi Lajos. Hódosi I.ászló, Kap- rinai György. Kiss László együtt ta­nulnak. Ök már az anyag ismétlésé nél tartanak ... Április 9-e reggel nyolc óra. A folyosókon nagy a sürgés-forgás. Tanulók r— füzetekkel, könyvekkel a kezükben — sietnek a tantermek­Gróf Andrássy Dénes könyvesszekré­nyét most a rozsnyói bányásztanulók használják be, tanárok beszélgetnek a nevelők­kel. A Il/b osztályban már megkez­dődtek a vizsgák. Szmotana Imre minden tárgyból egyesre felelt. Bá­nyászatból megdicsérték, magyar nyelv, szlovák nyelv egyes, zt' döntő nap azonban holnap, április 10-én kezdődik, amikor oroszból fog felel­ni. Másnap már alig várta, hogy az orosz órán a nevét olvassák. Végre! Imre kiment a katedrához, várta az első kérdést. — Miért tanuljuk az orosz nyel­vet? — Az orosz nyelvet azért tanul­juk, mert az orosz nyelv elsősorban világnyelv, aztán ezen a nyelven beszéltek Lenin és Sztálin elvtársak, az emberiség nagy tanítói és jótevői. Aztán, ha megtanuljuk az orosz nyelvet, akkor közvetlen eredetiben olvashatjuk a nagy orosz költők és írók, Puskin és mások műveit, va­lamint az élő szovjet írók és költők műveit. Így megismerhetjük a szov­jet népet, mely hazájában győzelme­sen építi a kommunizmust.

Next

/
Thumbnails
Contents