Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-04-15 / 17. szám

Tudomány és technika

MŰD, Bj, e™.., Darwin elmélete az élőlények és az ember fejlődéséről

Mi az élet eredete? Hogyan keletkezett a sok különféle élőlény és növény? Mikor és hol lépett fel először az ember? Hogyan tudta legyőzni a természetet?

Ilyen és hasonló kérdéseket tesz fel minden fiatal ember. A serdülés éveiben mindnyájunknak vágya megismerkedni a nagy világgal, ismerni akarjuk az életet és meg akarjuk érteni az élet rejtelmeit. Minden ifjú elvárja, hogy kérdéseire olyan hiteles és tudományosan bebizonyított választ kap, mely tudásvágyát kielégíti.

A fenti kérdésekre a válasz nemrégiben még így hangzott:

„A világon mindent, így tehát ,,az égitesteket” a földet, a nö- vényz.etet és a végén az embert a saját képmására a teremtő teszázadban élt Angliában Darwin Ká- roly(1809—1882) a nagy természettudós, aki evolúciós fejlődési elméletével a természettudományban 6- riási fordulatot jelent.

Darwin orvoscsaládból származott. Már gyermekkorában óriási érdeklődést mutatott a természet iránt. Legfőbb vágya teljesült: 22 éves korában egy ..Beagle” nevű hajóval bejárta Dél-Amerikát, .'Ausztráliát és Afrikát és csak öt év múlva tért vissza Angliába. Valóban „világkörüli út” volt és a fiatal tudós gazdag tapasztalatokkal tért vissza. Látta a Tűzföld őserdőit, egy működésben lévő krátert, átélt egy komoly földrengést, tanulmányozta a >ennszülöttek életét és különböző szempontból tanulmányozta az élő természetet.

1937-ben talált pitekantropusz koponyája és feje. (V. A. Vatagin szobrászi műve, a moszkvai Antr„ pológiai Múzeumból).

remtette. A világon minden teremtve lett és úgy ahogy meg lett teremtve, abban a formában meg is maradt. Tehát például a kutva rögtön a teremtésnél kutya volt. a fenyőfa fenyő és az ember pedig rögtön „homo sapiens” (ész ember) lett, aki vétett a teremtövei szemben és ezért kiűzték „a paradicsom kertjéből" és munkára „ítélték”.

Ugye, így tanultad és „nem szabad, hogy ebben kételkedjél és erről tovább gondolkozzál”.

Ezt a feleletet kapta az ifjúság még abban az időben is, amikor az idealista világnézetet nagy természettudósaink rég megdöntötték, a természeti jelenségek tudományos alapon állő materialista magyarázatával. Ugyanazon reakciós tényezők, akik késleltették a haladó tudomány fejlődését, legalább azon igyekeztek, hogy a fejlődő tudomány elért eredményei ne jussanas el a széles néprétegekhez. Az ura’- kodó reakció szolgálatában, az á.- lam és az egyház védték azt a társadalmi rendet, mely az ember ember általi kizsákmányolásán aiapszik és tudták, hogy a tudomány további haladása az adott társadalmi renden csak éket üthetne. Ezért üldözték azokat, akik megdöntötték azt a téves hitet, mely szerint .,a föld a világűr mozdulatlan középpontja" és az „ember” a „teremtés koronája”. A. középkorban a haladószellemű tudósokat az inkviziriő és a máglyahalál, később pedig az állandó üldöztetés fenyegette. Nem értették meg a tudósok igyekezeteit.

Világrengető felfedezés volt, a- mikor Kopernik és később Gali'ei bebizonyította, hogy nem a nap fo- reg a föld körül, hanem fordítva, a föld forog a nap körül és az -gész naprendszer a világűr csak egy Kis részét jelenti. Hasonlóképpen megingott „az emberi méltóság”, amikor az első tudósok tudatára ébredtek annak, hogy az emberi szervezet feltűnő módon hasonlít az állati szervezethez, és az ember e- redetét az állatvilágban kell keresni.

Lomonoszov orosz tudós nyíltan kételkedett az isteni teremtésben. Egy másik orosz tudós. Paliasz még tovább ment. Azt állító* ta. hogy az állat- és növényvilágnaK közös az eredete, mégpedig a legegyszerűbb szervekből fejlődtek es fokozatosan kifejlődtek. Az orosz tudósok közül egy Kaverzneva nevűt kell megemlíteni, aki nemcsak hirdette az állatok változásáról szóló tant, hanem azt is hangsúlyozta már, hogy az ember a majom közeli rokona.

Lamarck francia tudós ezt a gondolatot alaposan kidolgozta, de munkájának eredménye nem talált visszhangra.

A XIX. században kimélyítették a tudományos kutatásokat, a francia burzsoa forradalom (a XVIIl. század végén) nagy lépést jelent az emberi gondolkcdás felszabadításánál és a fejlődő kapitalizmus kedvezőbb előfeltételeket teremtett az ÚJ felfedezések számára. Ebben a

Maga Darwin, a következőket írja útjáról:

„Az út, amelyet a „Beagle” nevű hajóval megtettem, igen nagyfon- tossáqú életemben és új irányt adott nekem”.

Hazatérése utál csakis tudományos munkának szentelte életét. Kutatásának eredményeit az 1859- ben megjelent .,A fajok eredetéről” című művében fektette le. Ebben a munkájában Darwin bebizonyította, hogy az a feltevés, mely szerint az egyes fajok állandóak, ellenkezik a tudományos kutatások eddigi eredményeivel és a mindennapi tapasztalattal is. Hiszen maga az ember is változtathat néhány élőlény és növény faján és új fajtatat tenyészt. A létért való harcot ■ ninden lénynek végig kell harcolni Minden akadály nélkül nem tud szaporodni sem az állat, sem a növény Például Darwin kiszámítouá, hogyha minden gyermekláncfűmaq- ból új virág nőne ki, egyetlen gyer- mekláncfüvirágnak száz utóda lenne és ezekből tízezer virág, a továbbiakból egy millió és így tovább a tizedik generációban a gyermek- iáncfűvirág részére már nem volna elegendő az egész föld. Mert ha egy virágra csak 20 négyzetcentiméter földet számitunk. a tizedik virág- generáció részére már 15-ször naA majom fejlődésének három szakasza (balról) és az ember fejlődésének három szakasza (jobbról)

gyobb területre volna szükség, mint a föld egész területe.

A létért való harcban mely lények maradnak élve és melyek pusztulnak el? Csak a véletlentől függ ? Életben maradnak azok a lények, melyek jobban vannak a létért való harcra felfegyverkezve és ezek tovább szaporodnak. A gyengébben felvértezett lények elpusztulnak és nem hagynak maguk után utódokat.

Nekünk úgy tűnik, mintha a virágok vagv mondjuk a fecskék egyformák lennének, de a valóságban nem létezik két teljesen egyforma élőlény. Elég valami apró tulajdonság, amelv az adott körülmények között életképi'sebbé teszi az élőlényt, mert a legkisebb eltérés már az egyén érdekében billenti az egyensúlyt, az eltérés már öröklődik és az utódoknak még nagyobb kilátásuk lesz a létért való harcban megmaradni. Az új tulajdonság egyre jobban kimélyül és a végén már kialakul az új fajta.

Így például a múltban a tengervíz apadásánál némely hal nem találta meg a szükséges életfeltételeit és a szárazföldre került. Sok közülük elpusztult. De némely hal tudott alkalmazkodni, lélekzetet venni víz nélkül is és a földön mozogni. Ezek a halak nem pusztultak el, hanem megszaporodtak és azokat a tulajdonságaikat, amelyek segítségével a szárazföldön élve tudtak maradni, örökölték az utódok. Sok generáció után í valószínűleg kellett hozzá ezer meg százezer generáció) az alkalma/.kodas által új fajták keletkeztek. A halakból kétéltűek váltak és később gyíkok. .A gyíkokból másféle állatok fejlődtek, amelyek már a földön éltek, sőt madarak, amelyek eleinte csak felemelkedtek a levegőbe, de később már megtanultak repülni. Hogyan lehet bizonyítani, hogy mi történt a távol múltban, amikor a földön még nem élt ember?

A geológusok a föld mélyén ősidőkben kimúlt életek nyomait találták és a paleontológia (az a tu- .domány, amely kutatja a kihalt állatok és növények nyomait, amelyek a kőzetekben megmaradtak), segít megismerkedni az élőlények fejlődésével.

A föld régi rétegeiben találtak gyíkmaradványokat, a régebbi rétegekben csak gyílínyomokat és halcsontokat. Végül, a még régibn réteg'^kben már halnyomokat sem lehet találni Mivel a halak már bizonyos fejlődési fokot jelentettek

tovább dolgozott. 1871-ben „Az ember eredete és a nemi kiválasztódás” címen adta ki újabb müvét és bebizonyította, hogy az ember az állatok világába tartozik és ősei a majmokkal közösek. Habár a mai ú. n. embermajmok (csimpánz, gorilla) hasonlítanak az emberhez, az ember eredetét nem úgy kell elképzelni mintha közvetlenül ezektől a majmoktól származna. Darvin megmagyarázta, hogy ezeknek a majmoknak és az embernek közös ősei vannak, tökéletesen fejlett, régen kihalt majmok. De ezekből a majmokból sem keletkezett az ember egyszerre. Először léteztek lények. melyek a majmok és az ember között állnak. Érdekes, hogy Darwin életében még nyomára sem bukkantak az ilven lényeknek, aErnberi csontváz (balról), gorillacsontváz (jobbról).

és előttük más. sokkal primitívebb élőlények léteztek.

.Az élet kezdetén, Darwin erről még nem emlékezett meg, de ma már, a nagy szovjet tudósok kutatásai alapján tudjuk, hogy az első, legegyszerűbb lények, élettelen anyagból képződlek, és ez az a- nvag vízben volt feloldva. Midőn a legegyszerűbb élőlényekről beszélünk. rendesen az egysejtű lényekre gondolunk. De az első élőlények még egyszerűbbek voltak, még egy sejtet sem alkottak. Körülbelül o- lyanok voltak, mint ma, a mikró- bák életében az ú. n. vírusok, azaz, olyan mikróbák, melyek betegségeket okoznak (náthát, kanyarót,) de kisebbek, mint a baktériumok es mikroszkóppal sem lettek volna észlelhetők. Ezekből az elképzelhetetlen kis lényekből keletkeztek aztán az egysejtűek és később az ősrégi tengerek már komplikáltabb lakói. Mint már említettük, a fejlődés bizonyos fokán a tengeri élőlényeknek egy része a szárazföldre került és a különféle életfeltételekhez alkalmazkodva a legkülönbözőbb állatok fejlődtek ki. Végül kifejlcxltek az emlősök és közöttük, az ember közvetlen elődei is.

Darwin „A fajok eredetéről” c. munkájában még nem beszélt arról, hogy hogyan keletkezett az ember, mert még elöitéletékkel küzdött. De mindenki, aki ezt a könyvet olvasta. könnyen felismerte, hogy az állatok fejlődésének utolsó foka. a? ember Éppen ezért, a könyv annakidején óriási felháborodást keltett.

Maga Darvin említi egy bizonyos pap levelét, „aki levelét azzal fejezte be”, hogy ,,hiába keresett az angol nyelvben kellő kifejezést arra a megvetésre, amellyel engem *s a darwinistákat illetné",

Darwin azonban nem hátrált es

Emberi koponya (fent), orangutánkoponya (lent).

melyek létezését olyan logikusan feltételezte, hanem tíz évvel halála után, Dubois orvos • Jáva szigetén koponyatöredéket, felsölábszárcson- tot és néhány fogat talált, amelyekről bebizonyították, hogy egy olyan élőlényhez tartoztak, amely a majom és ember közti fejlődési fokon állt. Dubois ezt az élőlényt pitekantropusznak (majomember) ne vezte. Későbbi években, ugyanazon a helyen még sok pitekantropusz csontját találták, sőt más helyen is találtak hasonló leleteket, mint pl. Németországban, Heidelberg városa mellett.

Kínában, Peking mellett is sok majomember csontját találták meg, ezeket szinantropuszoknak nevezték el. Míg azon földrétegekben, a- hot' pitekantropuszokat találtak, nyoma sem volt szerszámoknak, a szinantropuszoknáJ találtak már tűz utáni nyomokat és éles szikladarabtörmeléket. Ez azt bizonyítja, hogy a szinantropuszok már tényleg emberek voltak. Hiszen tüzet és bár íoen primitív munkaeszközöket, csakis az ember használ. Pitekantropusz és szinantropusz — majomember csontvázakat olyan földrétegekben találtak, melyek kb. egymillió évesek. A majomemberek utódai az ősemberek voltak, e- zeket neandervölgyi embereknek nevezzük, mivel Neandertálban. Németországban találták őket. Körülbelül százezer évvel ezelőtt jelentek meg a neandervölgyiek utódai, az ú n. kromagnónok (Cro-magnon- telep Franciaországban), ezek már mai típusú emberek voltak.

Ma tehát már sok bizonyítékunk van rá, hogy a Darwin elmélet helyes és a majomemberböl evolúció (fejlődés) által fejlődött ki az ősember. Az embereknek tehát közös

nak, mint annak idején a fasis/t. Németországban és Japánban, d az Egyesült Államokban és más kapitalista államban is. Mi azonhe- tudjuk, hogy a szocializmus nap- vezérei szerint a faji tulajdonságc az emberek között lényegtelen« és ezeket a különbségeket a történelmi fejlődés által a szocializnv és a kommunizmus győzelmével e lehet és el kell távolítani. Térjünk azonban vissza a történelemelőtt időkbe és tegyük fel a követkéz' kérdést: miért és hogyan keletkezett a majomemberböl az ember" Maga Darvin erre a kérdésre mé' nem adott kielégítő választ és nett látta meg azt a különös törvénv szerűséget, mely kiemelte az em bért az állatok világából és ember ré változtatta Darwin, habar egyi ke volt a leghaladóbb tudósoknak mégis csak- polgári családból származott és nem volt forradalmár " Hogy Darwin müvéből kidomborodjon a forradalmi igazság és egyúttal kihangsúlyozza a tudomány túlhaladott álláspontját, Marx ét Engelsre volt szükség, ugyanannak a kornak az embereire, csakhogy ezek a proletariátussal voltak ösz- szenöve” — írja Prenant párisi tanár.

Engels, aki Marxszal együtt örömmel fogadta Darwin munkáját, magyarázatot fűzött hozzá, hogy miképpen keletkezett a majomból az ember. Megmutatta, hogy az embert a saját munkája tette emberré.

Amikor a majmok még a fákon éltek, szükségük volt „kezekre", hogy azokkal a faágakat megfogják Voltak azonban olyan majmok, amelyek kikerültek az őserdőből, fel tudtak a földről emelkedni és így a kezeik felszabadultak. Szerszámokat kezdtek használni és soksok idő múlva rájöttek arra. hogy szerszámokat fognak készíteni maguknak. A munka kifejlesztette kezeiket és hatással volt az agy kifejlődésére is. Az emberré fejlődő lények közösségben dolgoztak. Amikor a majomból ember leit, a „társadalmi ösztön”-nek volt a legnagyobb hajtóereje. A munka következtében eljutottak oda. hogy volt már mit mondani egymásnak és az artikulátlan hangokból keletkezett az artikulált beszéd „Először a munka, azután a beszéd, ennek következtében a majomagyból lassanként emberi agy lett. amely minden hasonlatosság mellett is sokkal nagyobb és tökéletesebb” írja Engels.

Tehát az állatok és a növények életében „a harc a létért” törvénye uralkodik, de az emberi társadalomban nem, mert az emberi tai- sadalom fejlődését a munka és a termelési eszközök használata irányítja. A kapitalisták — hogyha egyáltalán foglalkoznak Darwin tanításával — azt szeretnék vélni, hogy Darwinnal felfedezték a „harc a létért” érvényességét az emberi társadalomban, mely szerint az „erősebbnek” joga lenne a kizsákmányolásra és a „gyengébbek" elnyomására. De Darwin semmi hasonlót nem mondott. Timirjazev, Darwin védelmezője írja; Vájjon Darwin, akinek minden szava a legnemesebb humanizmussal van átitatva, kezdene-e emberevő eszméket hirdetni? Timirjazev még a nehéz cári idők alatt is hirdette

Szinatropuszkoponya és a szerinteelkészített mellszobor. (M. M. ue- raszimov műve a moszkvai Antro pológiai Múzeumból).

eredetük van és nem léteznek „magasabb” és „alacsonyabb" fajok, ■nint azt a „termés.ietes kiválasztódás" hirdetői terjesztették. Minden fajelmélet alaptalan, mert az ösz- szes emberi „fajok” teljesen egyenrangúak és nem léteznek fajok, a- melyeknek ..természetes joguk” van ahhoz, hogy uralkodjanak a többi fajok felett A fajelméletnek mindig ott akadt követője, ahol a kapitalista kizsákmányolás alapján á'lOroszországban a darwinizmust és „Darwin Károly tanítása” címen könyvet Irt. amely utat tört az ú,1 materialista világnézetnek.

Darwin tanítását az egész haladé világban elismerték. A föld mélységében újabb és újabb bizonyítékokra találnak, amelyek bizonyítják az evolúciós .elmélet helyességét.

Fordította: Dr. Michál Márta