Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-04-15 / 17. szám

1953. áprflls IS. Dl IFJÚSÁG A gyermeknyaraltatás idei terve a Szovjetunióban A szovjet szakszervezetek országos szövetségének tervezete szerint a szakszervezeti úttörő-táborokban az idén 2,7.'50 000 gyermeket nyaraltatnak. Az állami társadalombiztosítási alap 520 millió rubelt irányzott elő,' a szakszervezetek pedig 130 millió rubellel járulnak hozzá a gyermekek üdültetéséhez. Az úttörő táborok tatarozását és bővítését május 1-re mindenütt be kell fejezni. ' Gyermekirodalmi hét Április 25-én kezdődik a Szovjetunióban a hagyományos gyermekirodalmi hét. Az iskolákban, úttörő otthonokban, könyv­tárakban, munkásklubokban olvasókonferenciákat tartanak, ame­lyeken az iskolások az írókkal, költőkkel találkoznak és velük az utóbbi évben megjelent könyveiket vitatják meg. Az írók ugyanakkor Ismertetik készülő új müveiket, részleteket olvasnak fel belőlük és kikérik a gyermekek véleményét, tanácsát. A Komszomol Központi Bizottsága kitüntette a hős tengerészeket Moszkva (TASzSz). — A Komszomol Központi Bizottsága díszoklevéllel tüntette ki a „Msta” szovjet gőzös ifjú tengeré­szeinek egyik csoportját. Nemrégiben a hajó az Északi-Tengeren erős viharba került. A hullámok átcsaptak a hajó fedélzetén, le­sodorták a mentőcsónakokat és betörték a kormányfülke üvegét. A víz beömlötl a kazánházba és kezdte a kazánokat elérni. A hajó 50 fokra dóit. I. Baskirov, M. Kravcov, V. Lebegyev, J. Butyenko, matró­zok és A, Ivancsenko, a Komszomol tagjai, minden veszély elle­nére hősiesen javították a hajó meg.sérült részét. G. Burkov, kommunista kormányos koromsötétben végezte a mentési mun­kálatokat. Annak ellenére, hogy a jeges hullámok térden felül értek, a legkritikusabb pillanatban a tengerészek segítségére sietett. .A komszomollsták, A. Olejnyik és O. Borodavkin tűtök, továbbá Skuro mechanikus térdig érő vízben dolgoztak. A. Deni- szov komszomolista, a hajó szakácsa három éjjel és három nap kitartott a többiekkel a munkában. A Komszomol Központi Bizottsága a „Strelna” nevű szovjet hajó komszomolistáit is díszoklevéllel tüntette ki bátorságukért és helytállásukért, a heves viharba került hajójukon végzett hő­sies munkájukért. Henri Martin kiszabadításáért Prága (CTK). Henri Martin francia tengerészt a francia fasiszta bíróság több mint három éve fogva tartja azért, mert határozottan fellépett a vietnami nép ellen elkövetett értelmetlen és barbár gyilkosságok ellen, amit a francia imperialisták folytatnak gyarmati háborújukban. A VHumanité e napokban közölte a francia néppel a Henri Martin kiszabadítására indított felhívását, amelyben tóvá''' i fáradhatatlan harcra hívja fel a francia népet n „béke ten­gerészének” kiszabadításáért. A bizottság a felhívásban emlékeztet arra, hogy Henri Martin bírái és bebörtönzői — a francia reakció —kegyelmet adott 1.500 háborús bűnösnek és kollaboránsnak, akikért csak a fasiszta sajtó és olyan ; egyének, mint Adenauer szálltak síkra, továbbá kegyelmet adtak többszáz igazi gonosztevőnek, de a világ békeszerető népe kérését, hogy a békeharcost kiszabadítsák, elhallgatják. Az országos bizottságnak Henri Martin kiszabadításáért intézett felhívása felszólít minden becsületes franciát, h jy alakítsanak újabb bizottságokat Henri Martin védelmére. Minden francia, aki szereti a békét és védeni akarja a e- mokratikus szabadságjogokat, (ntielyet » francia alkotmány lefektetett, csatlakozzon a Henri Martin kiszabadításáért in­dított mozgalomhoz. Sztálinról nevezték el a Német Demokratikus Köztársaság új szocialista városát Berlin. — (ADN). — Az Odera melletti Fürstenbergben épül a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb béke­alkotása a Keleti Kohászati Kombinát. 4z üzem mellett épülő szocialista várost a nagy Sztá'inról nevezték el. Itt korszerű, szép lakások készülnek a dolgozók számára. Az új város Sztalinstadt építői 1953 első negyedében 194 lakást adtak át. Az építés üteme a tavaszi hónapokban je­lentősen meggyorsul. Május 31-ig további 205 új lakásba költöznek be a munkáscsaládok. Egy kutya két gazdája Tito: Miért rángatnak urak? Hisz hűséges vaoyok! Szolgálataimért ha valamit kapok — akár fontsterlinget, avagy dollármagot csak ösztönöz engem s vadabbul ugatok Háborús politika — éhség A napokban néhány por­ban hír je'ent meg a lapok­ban arról, hogy az angliai péküzemek tula donosainak Országos Szövetsége közöl­te, hogy a liszt árának emelkedése következtében 14—20 Százalékkal feleme­lik valamennyi kenyérfajta és péksütemény árát. Ap- rí'' elején a postai külde­mények szállítási dija is emelkedett. Minket nem nagyon lep­nek meg a hasonló hírek, mert tisztában vagyunk a fegyverkezési hajsza őrült ütemével Angliában, de az már hazugságnak is rossz, amit az angol rádió próbál elhitetni az egyszerű hall­gatókkal, mikor dicshimnu­szokat zengedezik -JUgol munkás életszír'ronaláró!, a népi demokrácia gazda­sági viszonyait csepülve. Nézzük talán n- kicsit közelebbről hogyan is fest az angol munkások „para­dicsomi helyzete”. Csak z elmúlt évben 63 százalék­kal emelkedett a szalonna ára, a V 'é --'-'’'kkal, a kenyéré 25 százp''*’'kal, a friss húsé 21 százalékkal, a tej 19 százalékkal. Angliá- ''an például 1952-ben csak­nem a fe'ére csökkei' a vaiszükséglet, 1936—37 es évekhez viszonyítva. Persze ez ntm azért történt, mert Anglia lakossága a háború- előtt jobban szerette a va­jat, mint napjaink'"’a. ha­nem azért, mert a dolgo­zók nem tudják megfizitni a vaj árát. Ez nem vélet­len. Röviden azzal lehet megmagyarázni, ' az 1953—54-es évi költségvetés -katonai kiadásainak össze- <»e 1.636.000.000 fontster­ling, amely összeg Chur­chill kormányának beisme­rése szerint is békés vi­szonyok í"’'2ött elképesztően nag'- összeg.” Ez a tén->' magyarázza meg azt, hogy mié.'-t nem jut milliók és milliók ki­zsákmányolásából iskolák, kultúrotthonol* építésére pénz, hogy miért nrm ta­nulhatnak A^^Mában a dolgozók <»yennekei, hogy a munkásfi’*"irvi<- rr'’'vpn kör'*Imények között élnek és dolgoznak. AZ EGYESÜLT TEK POLITIKAI NEMZE­bizottsága most tár"-—,,Az új világháború veszélyének el­hárításáról, a béke és a népek közötti baráti együttműködés megszilárdításáról” e’nevezésű ler gyei javaslatot. Visinszkij elvtárs hossz-' b beszédben elemezte a nemzetközi hely­zetet, a Szovjetunió harcát a béke megőrzéséért és rámuta­tott arra, hogy Koreában a se­besültek kicserélésére t. jgkö- tött egvezményi a h'^borúsko- dás teljes megszüntetéséig kell tovább fejleszteni El ’-»11 ér­ni azt, hogy teljes megegyezés jöjjön létre a nagyhatalmak között és az emberiség érde­kében kössenek békeegyez, ményt. Visinszkij elvtárs rámutatott arra, hogy a Szovjetunió to­vább halad azon a békés, épí­tő úton, amelyet Sztálin elv-, társ jelölt ki és ame'yért egész életében harcolt. „A szovjet külpolitika alap­ja — J. V. Sztálin nagyszerű meghatározása szerint — a béke eszméje, harc a békéért és a népek barátságáért, a nemzetközi együttműke "'s megszilárdításáért és feúesz- téséért”, — mond' Visin­szkij el’társ. Idézte Malenkov e’ társat, a Szo”jetunió Mi­nisztertanácsának elnökét, rki a Szovjetunió legfőbb felac ,- tát abban látja, hogy megaka­dályozza az új háborút és '-^- rében é'jen minden ország­gal. Beszélt még a lefegyver­zésről, az atombomba és a baktériumfegyver végleges el­tiltása.'1. bebizonyította, ho-gv az erre vonatkozó rikai Acheson Eiruch-I ’'ipr.t-,1 terv már nem Ír’ orfl. mert az atomenergia már neme k Az épülő kahovkai vízierőmű betonszükségletének fedezésére hatalmas automata betongyárat építenek. A gyár teljesítőképessége napi 4000 tonna beton lesz Kuomintang-bandák Burmában A világuralomra törő amerikai imperialisták .1 legaljasabb harci módszereket sem vetik meg. hg örült terveik megvalósításáról van sző. Az amerikai agresszorok védőszárnyai alatt mene­dékre és támogatásra talál az emberi társada­lom minden söpredéke, minden népáruló és nép­ellenség. Menedékre találnak náluk a legkegyet­lenebb, legvéresebb gaztettektől se húzódó .ha­zátlan világcsavargók bérgyilkos-bandái. Az amerikai agresszorok dédelgetett kitar­tottjai az általuk fölszerelt és pénzelt bérgyil­kos-bandák közé tartoznak Csang Kai-sek úton- állóinak azok a csoportjai is, amelyek 1949-ben, a Kuomintang seregeknek a szárazföldi Kína te­rületén elszenvedett veresége után befészkelöd- tek Burma hegyei közé, a népi Kínával és Thai­földdel határos erdőségekbe. A Kuomintang-gyászvitézek nem tették le Burmában a fegyvert. Folytatták megszokott foglalkozásukat: üton-útfélen loptak, raboltak, fosztogattak. A békés burmai falvakban össze­harácsolták az élelmiszert, kegyetlen adókat ve­tettek ki és hajtottak be, féktelenül garázdál­kodtak, rémületbe ejtették és gyilkolták a pol­gári lakosságot. Kénytelen-kelletlen még az amerikai burzsoa sajtó is beismerte ezt. „Nagy baj, irta Bigart amerikai Usjságíró, hogy Li-Mi tálwrnok (a Burmába betört Csang-Kai-sek ban­dák vezére — J. M.) nyílván eltévedt s helyte­len irányban délfelé tevékenykedik, ahelyett, hogy észak ellen fordulna ...” Az amerikai imperialisták sajtója tehát nem titkolja, hogy a burmai Kuomintang banda a kínai ellenforradalomnak és amerikai gyámjai­nak fegyveres tartaléka a Kínai Népköztársaság ellen forralt agresszív tervekben. Robert Hewett az Associated Press — hírügynökség tudósítója kertelés nélkül megírta, hogy ezt a „hadsere­get” amerikai pénzen tartják ki, s amerikai fegyverre! látják el „a vörös Kína elleni táma­dás céljából”. Ez csakugyan igaz: Csang-Kai-sek bandái 1952-ben megpróbálkoztak, hogy behj- toljanak a Kínai Népköztársaság területére. Mint ismeretes, a kísérletek a Kuomintang-bandák csúfos kudarcával végződtek. Ebből a leckéből azonban a Csang-Kai-sekis- ták és amerikai sugalmazóik semmit sem tanul­tak. Bár Bigart, a New York Herald Tribune tu­dósítója is beismerte, hogy „a nacionalista csa­patok inkább súlyos kölöncnek, mint pozitív té­nyezőnek bizonyultak” az amerikai agresszorok számara, ezek matg sem mondtak le a Burmá­ban garázdálkodó Csang Kai-sek bandák fel­* * -X­az Egyesült Államok monopó­liuma és akik a tervezetet ösz- szeállították, ma már azo; 's helytelennek látják az új vl. szonyok között. Ezután hosz- szabban foglalkozott a koreai háború megszüntetésével és ki.' lentette, hogy a koreai háború megszüntetése és a fegyverszünet megkötése a legfontosabb láncszemek egyi ke az új világháború veszélyé nek elhárítására és a béke, va'amint a nemzetközi l izton- ság megszilárdításáig irányuló in'ózkedése!^ láncolatában.” Beszéde végé” leleplezte az Egyesült Államok és Anglia háborús politikáját. Eisenhower, Dulles, Eden urak — mikor a világ béke- szerető emberisége izgatoHan lesi a megegyezés híreit, — népeiket tovább hajtják az új háború előkészítésének őrize­tébe. És .»gbizottaik, i " égés talpnyalóik felszólalnak az Egyesült Nemzetekben a It’i- gyel javasiht ellen Sőt a ka­nadai küldött még azt is fei vetette, hogy szabjanak rövid te linust a szónoki fellratko zá.soknak. Az amerikai szavazógépeze­tet már olajozzák, hogy le­szavazza a lengyel javaslatot I.-int annyiszor, bizonyá. a most is nagyszerűen fog mű­ködni ez az amerikai szabad .- lom. De a világ békeszeretö emberisége má ' 5p gondolko zik és minden spekuláció, fe nyegetés, terror ellenére is a békére szavaz. PANMINDZSONBAN TEL­JES MEGEGYEZÉSRE jutottak a sebesült hadifog­lyok kicserélését illetőleg és április 0-án megindul a cse­re. Miközben a világ a fee ■- verszüneti tárgyalások folyta­tására vár, Adenauer Ameri­kában hizeleg, hogy bele ne menjenek a nagyhatalmak béketanácskozásaiba, mert ak­kor összeJűl Nyugat-Német- ország ujrafel fegyverzésének minden terve. Ny ugati lapje­lentések szerint a bonni báb- kancellrá olyan tervet vitt ma­gával amerikai útjára, amely szerint jó lenne Nyugat-Né- metországból azonnal ki^’onni a francia csapatokat, hogy azokat Távol-Keleten használ­hassák fe. De a 12 hadosz­tály felállítása is benne s-„e- repel a tervben. Francia hi­vatalos körök is egyre gya- nal óbban szem'é ik a nyu­gatnémet eseményeket. Nem is csoda, hiszen nem is olyan régen jelentette ki magabizto­san Adenauer úr, hogyha meglesz a 12 hadosztály, 1»- hetöség nyílik a határkiigazí­tásokra is. Szép tervek —• csak nehogy az emberiség igya meg újra a levét Persze abba még a német dolgozók, a német nép is beleszól. MAJŰS 17-én ÚJ ORSZÁG GYŰLÉST VALASZT Magyarország dolgozó né»-c. Hatalmas az a győzelmes út, amelyet a népi demokrati­használásáról a népi Kína ellen. Egy ideje szo­katlanul gyorsan folyik e bandák kiegészítése. Az emberanyag utánpótlásáról Taivan szigetén Csang Kai-sek gondoskodik, fegyvert és lőszert pedig az amerikaiak szállítanak. A Kuomintang söpredék további „vendégeskedése” immár ko­molyan veszélyezteti Burma biztonságát. A nép­tömegek oly hevesen tiltakoznak a Kuomintang bandák garázdálkodásai ellen, hogy a jelenlegi bur­mai kormány különböző rendszabályok alkalma­zására kényszerült a hívatlan vendégekkel szem­ben. A burmai kormánycsapatok most is háborús- kodnak a Burmába betört Csang Kai-sek bandi­tákkal. A Kuomintang bandák erőnek erejével küzdenek, hogy megtarthassák állásaikat Va és Keng-Tung államokban. -Vagyis az amerikai ok­tatók álta' kiképzett és irányított Kuomintang bandáknak eszük ágában sincs, hogy abbahagy­ják terrorista garázdálkcxlásukat a békés bur­mai lakossággal szemben, s nem mondanak le a Kínai Népköztársaság elleni fegyveres provoká­ciókról sem. A burmai hadügyminisztérium köz­leménye egyebek közt megállapítja, hogy a bur­mai csapatok a Kuomintang-bandáktól nagy- mennyiségú legújabb típusú amerikai fegyvert zsákmányoltak. Szao Hkun Hkio burmai külügyminiszter már­cius 25-én azzal a kéréssel fordult az ENSZ tit­kárságához, hogy az ENSZ-közgyülés mostani hetedik ülésszakának napirendjére vegyék fe) „a Burmai Államszövetség panaszát a Formoza szigeten székelő Kuomintang-kormány agresszió­ja ellen”. A panasz szerint teljesen bizonyítja az agresszió tényét, hogy a Kuomintang-csapa- tok ellenszegültek a nemzetközi törvényeknek, s megtagadták fegyvereik átadását s kitértek az internálás elöl, sőt ellenséges akciókat foly­tatnak a burmai kormánycsapatok ellen, s fosz­togatják a polgári lakosságot. A panasz hang­súlyozza, tíogy a Kuomintang-agresszorok betö­rése nemcsak Burma területi épségét sérti, ha­nem az általános békét és biztonságot Is fenye­geti. A világ közvéleménye elég jól ismeri nemcsak a Taivanon meghúzódó csangkaisekista söpredék bűnös céljait, hanem a Kuomintang amerikai pártfogóit is, akik vérrel árasztották el Koreát. Ezért erélyes intézkedéseket követel az ázsiai népek békéjére és biztonságára törő agresszorok ellen. JÄN MAREK (Tartós békéért népi demokráciáért) kus Magyarország a felszaba­dulás óta megtett. Ipari or­szággá, a vas, szén országává a jólét országává válik. „A országgyűlési válasz­tás: népszavazás az ötéves terv sikeres befejezése mellett! A Magyar Függetlenségi Nép­front üdvözli és helyesli a munkásosztály kezdeményezé­sét mely a felszabadu'ási hét kiváló termelési eredményeit, vá'asztási békeversennyel al. rja fokozni és betetőzni —. mondja a Magyar Füpeetlen- ségi Né-front felhivása. Az egész ország fokozott munká­val, a szocializmus építésének egyre nagyszerűbb, eredmé­nyeivel készül a választásik­ra. A tavaszi munkálatokban és az ötéves terv teljesítésében a fiatalok is kiváló eredn.ó- nyeket érnek el. N»m is cso­da. ök kaptak a legtöbbet a népi demokráciától. Tanulhat­nak, m’űvelődhetnek. De tanul az egész nép, az egész ország.” Hogy népürk műveltségét to­vábbi fokra emelhessük, azt kell elérni, hogy a tanulóifjú­ság falun legalább az általános is'.iola 8 osztályát, a városok­ban és - ipari -----‘okban legalább a középiskolát köte­lezően elvégezze — tűzi ki a választási felhívás. A szocia­lizmus építése egyre művel­tebb ember-’-gt követel, akik v,'’’ra tudják váltani a régen még álomnak Is merész terve­ket. Boldogan lépnek május 17-én a dolgozók a szavazó urnák­hoz, hogy a béke, a sz-.brd- ság és a jólét mellett szavaz­zanak. Sz. 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents