Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-04-15 / 17. szám

Ol IFIOSÁG 1953. április 15 Az ifjúság tömegei szerezzék meg a Fucsík-j el vényt (A CSISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATAB OZATA) Népi demokratikus rendszerünk a dolgozók és ifjúságunk nevelésére nagy gondot fordít. Az ifjúság szöciaiista nevelésének és műve­lődésének egyik jelentős eszköze a könyv. A fiatalok nálunk hozzájuthatnak a szép- és szak- irodalmi' müvekhez, mert hazánkban 21.800 könyvkereskedés van. Az eimult évben á kiadott könyvek 90 millió példányszámot értek el. A CsISz KB IK, plénumának ülése kihangsú­lyozta az irodalom nagy feladatát, mint ifjú nemzedékünk szocialista nevelésének egyik leg­fontosabb tömegjeilegü eszközét. Az irodalom terjesztésének az ifjúság között egyik legfőbb eszköze a Fucsík-jel vény. A Pucsik-jelvény nemzeti hősünk nevét viseli, tóié tanul ifjúságunk harcias hazafiságot, hűsé­get és odaadást Csehszlovákia Kommunista Párt­jához és Gottwaid elvtárshoz, szeretetet a Szov- jetunlő iránt, mély tiszteletet és szeretete a tu­domány iránt. Július Fucsík minden erejét s végül az éle­tét is feláldozta népünk és az emberiség bol­dog életéért. Ezért szereti öt ifjúságunk és a vi­lág minden békeszeretö ifjúsága. Eddig már 80 ezer fiú és leány viseli a Fucsik-jelvényt és néhány tízezer fiatal olvassa » Fucsík-jelvény elnyeréséhez előírt olvasmányokat, abban a re­ményben, hogy minél előbb sikerül azt elnyerni. Ez a tény azt bizonyltja, hogy a Fucsík-jelvény az ifjúságnak szívügyévé vált és hogy ifjú nem­zedékünk tanulni akar a mi irodalmunk és s szovjet irodalom gazdag forrásaiból. A kedvelt könyvek hősei példaképet ifjúságunknak és azo­kat hazánkban, a szocializmus kiépítéséért és a nemzetközi béke megtartásáért folytatott harc­ban követni akarja. •Az ifjúságnak ilyen mérvű érdeklődése elle­nére a CsISz szervei az utóbbi időben kevés fi­gyelmet szenteltek a Fucsík-jelvénynek és az ifjúság közötti tömeges elterjesztésének- A Fucsík-jelvény-mozgalom előkészületeinél nagy Hiányosságok mutatkoznak, főleg az üzemekben és a falusi Ifjúság között. Az alapszervezetek és a CsISz Járási vezetőségei nem értekeztek a CsfSz-tagokka! és a szervezetien ifjúsággal, nem keresték fel őket. hogy megnyerjék a Fu­csík-jelvény-mozgalom előkészületeire. A Fu- csík-jelvényre jelentkező elvtársaknak nem nyúj­tottak kellő segítséget s a könyvtárak, üzemi klubok, kuitúrotthonok, közreműködésével az elő­adások éa olvasőkonferenciák nem hozták meg a kívánt eredményt, gyengén voltak megszervez­ve. Az utóbbi időben már láttuk, hogy a járási ylzsgéztatő bizottságok vizsgamódszere elavult és csak hátráltatja a Fucsík-jelvény elterjedését. A vizsgák gyakran iskolás módon folytak és tá­vol álltak az ifjúság életétől éa munkájától. A járási vezetőségek nem tudták a vizsgákat ru­galmasan előkészíteni. A Fucsík-jelvéfmyel kapcselatos munkának egyik fóhiányossága az volt, hogy az alapszer- vezetek nem működtek egj'ütt a könyvtárosok­kal, az üzemi klubokkal és a kultúrotthonokkal. A járási vezetőségek, valamint a népi közigaz­gatás és a szakszervezetek nem segítettek ne­künk 8 Ftmsík-jelvénnyel kapcsolatos munkánk­ban. főleg a könyvek beszerzésében. Komoly hiányosságok mutatkoznak a Fucsfk-jelvény megszerzésének feltételeiben is, amelyek nem vezették Ifjúságunkat a legszebb irodalmi mű­vek széleskörű megismeréséhez. A CsISz KB fX. plénuma szervezeteink fela­datául tűzte ki, hogy ebben az évben további 80.000 fiatalt készítsenek elő a Fucsík-jelvény megszerzésére. Szervezetünk e feladat teljesítésével fejezi ki 8 leghatásosabban a Fucsík-évben ifjúságunk -tűlius Fucsík iránti igaz szeretetét. A Fucsík- jelvény tömeges kiszéiesítésével egyidejűleg szer­vezeteink naegismertetik ifjúságunkat Július Fu- Cífk életével és műveivel. A CsISz KB elnöksége * feladat teljesítése érdekében elhatározta: a) A fiatalok, CsTSz-tagok és szervezetlen If­júság is a Fucsík-jelvény megszerzésének elő­készítő vizsgáira továbbra is az alapszerveze- lünkben fognak jelentkezni. A jefentkezó-Iapra kötelezettség formájában bejegyzik azt a határ­időt, ameddig a Fucsík-jelvényre jelentkezők az összes előírt könyveket elolvassák. Az alapszer­vezetek a Fucsík-jelvény nrtegszerzésére jelent­kező elvtársaknak segítenek az olvasási te;-v kí- dölgozásában, amit az üzemi vagy népi könyv­tárossal közösen végeznek el. Az előkészület idején minden Fucsík-jelvényre jelentkező elv­társsal kell, hogy az alapszervezete az olvasási terv teljesítéséről legalább kétszer tartson meg­beszélést, amely segítséget nyújt az elvtársak­nak a helyes olvasási módszer elsajátításában és egyidejűleg a kötelezettségvállalások ellenőrzé­sének leghatásosabb módszere is. A beszélge­téseket az ezzel a feladattal megbízott vezető­ségi tag végzi. A CsISz alapszervezetei a népi és üzemi könyvtárral együttműködve a Fucsík-jelvényre jelentkezők számára segítséget nyújtanak azzal, hogy a könyvekről, olvasókörökről, a Fucsík- jelvényszerzö könyvek szerzőiről, könyvkiállítá­sokról és olvasási konferenciákról tartott meg­beszéléseket készítenek elő. Ezekhez az akciókhoz meg kell hívni a fia­talokat és a többi dolgozókat. Az akclókai kizá­rólag az üzemi klubokban, vörös-sarkokban, kultúrotthonokban vagy a népi könyvtáraP.ban kel! lebonyolftani. Az alapszervezetek azokkal az elvtársakkal, akik elolvasták a Fucsík-jel­vényszerző könyveket záróbeszélgetést tartanak a terv teljesítéséről. A beszélgetésen meg kell állapítani, hogy az elvtársak a könyveket slol- vasták-e és helyesen megértették-e, s továbbá, hogyan mutatkozik meg annak a hatása munka­helyükön és magánéletükben. A beszélgetést az alapszervezet elnöke vezeti Pajta kívül legalább két vezetőségi tag is részt- vesz a beszélgetésen, továbbá a CsISz járási ve­zetőségének képviselője és az üzemi és népi könyvtáros. A beszélgetésre meg kell hívni a mestert, egy egységes földművesszövetkezeti funkcionáriust, stb. Egy beszélgetésen a Fucsík- jelvényre jelentkezők közül egyszerre legfeljebb öten vehetnek részt. A beszélgetésről Jegyzőkönyvet készítenek, melyben a Fucsík-jelvény átadását javasoHák. Ezeket a javaslatokat az alapszervezet legköze­lebbi vezetőségi gyűlésén megjavítják, amely az­tán döntés végett a járási vezetőség elé ter­jeszti. A járási vezet^ég elnöksége az előter­jesztett javaslatok átvizsgálása után dönt a Fu- cslk jelvény átadásáról és a szükséges számú Fucsik-jelvényt, valamint a kitöltött igazolvá­nyokat átadja az alapszervezetnek, amelyeket aztán a CsiSz alapszervezetének taggyűlésén ün­nepélyes keretek között nyújtanak át a tagok­nak. Azok az egyének, akik megszerezték a Fu- cslk-jelvényt, kell hogy a vizsga után legkésőbb egy hónaxior) belül kézhez kapják a jelvényt. A CsKSz KB elnöksége feladatul tűzi ki az alapszervezetek elé, hogy továbbra Is törődjenek a Fucsik-jelvényt viselőkkel, mégpedig olymó­don, hogy az üzemi és népi könyvtárak ezek se­gítségére legyenek a jelvényvtselök olvasási ter­veinek előkészítésében. Az elvtársakat úgy irá­nyítsák, hogy azok a Fucsík-jelvény válogatott könyveinek jegyzékéből a többi könyveket is ol­vassák E könyvek közül elsősorban figyelembe kell venni Alojz Jirásek és Fucsík műveit, to­vábbá népszerű tudományos és szakkönyveket. A Fucsik-jelvényt viselőknek elsősorban abban kell kitűnniök, hogy segítséget nyújtsanak a CsISz alupszervezeteinek abban, hogy az Iro­dalom az ifjúság között való terjesztésében nép­szerűsítve legyen. Közülük kell kiválasztani az üzemi és népi könyvtárak aktivistáit. Hogy az ifjúság kezébe értékes könyvek ke­rüljenek, a Központi Bizottság elnöksége a CsISz valamennyi szervezete feladatául tűzi ki, hogy bízzák meg a Mladá Fronta terjesztőit (Szlo­vákiában a Smena terjesztőit - a szerk. megjegy­zése) a könyvek terjesztésével, amit a Kniha nemzeti vállalat elárusítőhelyeivel együtt haj­tanak végre. Ezek a dolgozók továbbra is sajtő- és irodalomterjesztók maradnak. A sajtóterjesz­tőknek biztosítani kell, hogy az ifjúság minden nap rendszeresen megkapja az ifjúsági sajtéi, továbbá biztosítani kell, hogy a Mladá Frontát minden nap függesszék ki (Szlovákiában a Sme- nát — a szerk. megjegyzése) és terjesszék s fontos irodalmat az ifjúság között, E munká­jukban a könyvtárakkal együtt kiállításokat kell szervezni, amelyeken új könyveket mutatnak be, stb. A Fucsík-jelvény, hogy még nagyobb segítsé­get nyújtson az ifjúság szocialista nevelésében, a Központi Bizottság elnöksége a Fucsík-jel- vényszerző könvvek új jegyzékét hagyta jóvá. A Központi Bizottság elnöksége a járási és kerületi vezetőségek feladatává teszi, hogy az eddigi vizsgáztató bizottságot változtassák áf Fucslk-jelvényszerzö testületre, amely aktívan fog dolgozni a Fucsík-jelvény mozgalomban. A Fucsík-jelvény testületek a propagációs és agi- tációs osztályok mellett fognak működni és az Ifjúsági Szövetség szerveinek vezetésével rend­szeresen fámogatáfni fogják az alapszervezetek­nek 3 Fucsík-jelvény mozgalommal összekötött munkáját. A CsISz járási vezetőségei a Fucsik-jelvényt viselőkről vezessenek nyilvántartást és negyed­évenként adjanak jelentést a kerületi vezető­ségnek. A kerületi vezetőség hasonló módon je­lentést küld a Központi Bizottságnak. A fcsehszlovákiai Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának elnöksége. A FUCSIK-JELVENYRE JELENTKEZŐNEK 13 KÖNYVET KELL ELOLVASNI. Kötelező olvasmányok: 1. Lenin és Sztálin: Az ifjúsághoz. (Lenin a Komszomol III. kongresszusáról, Sztálin a Kom- szomol VIII. kongresszusáról. 2. Gottwaid: .Az ifjúsághoz. — Necásek: Kle- ment Gottwaid ifjúsága. 3. Jirásek: Mindenki ellen. 4. Gorkij; Az anya. 5. Osztrovszkij: Az acélt megedztk. 6. Fucsík; üzenet az élőknek. 7. Fuc.sík: Ahol a ma már a múlté. I. VÄLASZTÄS1 CSOPORT: A jelentkező minden csoportból egy-egy köny­vet választhat. 1. Olbracht: Anna. 2. Zápotocky; Vörös fények Kladno fölött. 3. Majerová: Sziréna. 4. Jilemnlcky: Töretlen föld. II. Választási csoport: 1. Fagyejev; Az Ifjú Gárda. 2. Polevoj; Egy igaz ember, 3. Kazakovirs: Tavasz az Oderán. III. VÁLASZTÁ-Sl CSOPORT: 1. Azsalev: Távol Moszkvától. 2. Solohov: Új barázdát szánt az eke. 3. Malccv: Szívvel-lélekkel. IV. VÁLASZTÁSI CSOPORT: 1. Neruda; Válogatott művek. 2. Hviezdoslav: Válogatott müvei. 3. S. K. Neuman: Es büszke légy! 4. Wolker: A dolgozókhoz. 5. Bezruí. Sziléziai dalok. 6. Puskin: Válogatott művei. 7. Majakovszkij: Válogatott versei. A további két könyvet a Fucsík-jelvényre je­lentkező a Fucsík-jelvény kiegészítő jegyzékéből választhatja ki. amelyet s CsISz Központi Bi­zottsága adott ki. Mivel a felsorolt könyvek közül egyes könyvek nem jelentek meg magyar nyelven, a CsISz KB dönteni fog, hogy a magyar fiatalok e köny­vek helyett milyen más könyveket olvashatnak A titkárság ilyen irányú döntését lapunk közöl­ni fogja. Szabó Pál 60 éves „Kezdő író voltam, de fiatal író nem." — mondta egyszer Szabó Pál. ±,lete delén í meg első regényét az ,,Emberek”-et. Az írók­nak ahhoz a fajtájához tartozik Szabó i ál, a: ik élet " -^erekén fognak tollat kezük'e, hogy robbanni készülő vitalitással írják meg a L.aposott élet jajját a lebilincselt töv.eg morajával. Biharuyrán született, j: alsó soron. Szülei három és fél hold földön élték a félig zsellér félig magáén gürcölő szegényparaszt nyomo­rúságos életét. Szülefélével belekényszeriV' a zsellérek, részesaratók, nap-~^mr>»r,k döb­benetesen sivár vilánáhn s csak 17 éves kJ- rában kerül ki e'' 61 a nyomott levegőjű ke­serves paraszti életből, amikor kőműves inas­nak szegődött el. Ügy az urasági földeken, mint a malterosláda me"~^' t ■ k a robot nyűgével hatott. Az első világháborút az olasz és galíciai frontokon küzdötte végig közkatonaként. Az 1919-es magyar forradalom már odahaza találta falujában, ahol az elsők között szervezte a .sellérek és sreaéwr-arí z. tok forradalmát. Ezé-f a tettéért a Tanács- köztársaság bukása után kétévi helyi inter­nálásra Ítéli az " ' rradalmi rendszer. A Hort’.y-rendszer különben minden 'ehető ufó­don gútd'.a Szabó Pál íróvá levését s mun­káját. A harminchatéves korában írt „Emberei. et, az első regényt Móricz Zsigmond árrdó szeretettel fogadta az emberi hal adásért k"z. dő írók nevében. A megjelenő regény a nép­pel oaló azonosul' bő' született; a knna, ka­sza, kőműveskalapács mellett szerzett k.’serű élettapasztaigf fekete termőtalajából rótt ki. Az íróvá válásnak erről az állapotáról "lóricz Zsigmond mondja: „Van neki egy holdja! Van ne’ ■ pgv földje. És azon a fó'd 'n úgy megtudta vetni a lábát, hogy övé az egész falu. övé minden embere, férfink és nők « gyermek rc, és az övé minden hangulata, t szélmalom elhordott tégláitól a földesúr szét­zilált ezer holdjáig.” Ezután sorozatosan je­lennek mzy regényei, novellái, pl''‘>szélései. Hűségesen kitartott mag aiog almozta írói programmja mellett: ,J'eleIős vagyok a fele­lőtlenek helyett, harcos alapítók, tétovázók helyett, s gondolkozó a gondolkozni nem tu­dók helyett. „Osztályától való küldetését, az elnyomás alatt nyögő maoyar parasztság, zsellérség életével való összeforrotságát a fot. hadó Horthy-rendszpr végső összeomláa e ó. l pillanatban írt regényével a „Lakodalom — keresztelő — bölcső”-i;el bizonyítja be ismé­telten, de már visszavonhatatlanul. Góz fó.'i' z és Juhos Marika regénye — amely „Talpalat­nyi föld” címen filmváltozatban i' diadalv* d járt be — milliókkal ismertette meg n ma­gyar nép felszabadulni^ előtti életét Horthy Magyarországán, a zsellérek osztályharcát el­nyomóikkal. A. „Isten malmai", „Tavaszi szél”; ;;Nyári zápor” már a felszabadult új életről -''’nrk. Az ember, ak ábrázol a reo^nneiben, drá­májában, még a múlt örökségeihez tapadó ember, de már nem fm-invnz az nr her- oH a múltban élt. Szabó Pál az elsők között volt, akik a parasztság szép jövőjéért szálltak harc­ba, az elsők között volt, akik a jobb jövőt megp’apozó szövetkezeti gazdálkodás propa­gálói voltak. Az „Üj föld” a nagy „földcsuszamlás” tör­ténete. A szocialista falu kialakulásának gaz­dag tablója új embertípusok meg jel pír *ésé I és a ~árt szerepének mélyreható ábrázolásá­val. Ezzel a regényével nemcsak Móricz Zsig. mond, hanem a felszabadult magyar nép maradéktalan várakozását és elismerését vál­totta ki. Szabó Pál 80 éves. Alkotó erejének teljé­ben van, és - Kossuth-díjjal 1 'H''ntetett író művészetével egyre közelebb kerül a szocia­lista realizmu-hoz, Mikus Sándor. ÍTóh, Ündhás g«gy^ete) IV. folytatás Sebők tartotta a falugyűi'^ t Felesége felállt az asztalra ét ura helyett bes-ilt. Elmondta, hogy 9 ' mindenen ment .ke­resztül szegény, amíg háb i‘ú volt. El mdta, hogy a plébá no* ablakában megzöidült-k a kacsamájak, nekik meg ku­korica kenyerük se volt. A hadisegélyt nem osztotta ki a jegyző. Sebökné az asszv,. kát mozgósította ellene és sep­rőnyelekkel ostromolták a községházát, aztán valami 90 asszonyt bebörtönöztetett n jegyző. A nagygazdáknak ku­tya bajuk se volt, pénzért ki­húzták magukat a front alól. — Mi meg egy csoportban 1700 an megfagytunk a F r- pátokban, mondta Mészáros Gedeon, A majorban a cselédek gyű­lését Marki Vendel tartotta. A nagy magtárban volt a gyűlés. Marki elmondta az uraság minden embertelensé­gét, ax asszonyok is hoxzá­mondták a maguk szenvedé­seit. 99 majorja volt ennek az uruságnak •— mondta Marki. Hányszor mondtuk, hogy jobb lenne baromnak lenni, mert azok alatt minden nap friss rozsszalma vüt, a mi ágya­inkban pedig hónapokig s m tudtunk friss szalmát látni. —- A barmok hófehér répát ettek, mi meg még azt se lát­tunk. — Az intéző volt itt az atyaisten. Szebb lovai volt k, mint a grófnak. A napsxár t a földig nyomta. Még rántott­levest sem tudtunk főzni — panaszolták a cselédek. Most szabadok vagyunk! A szegényemberek uralma kö­vetkezik! — Az elnyomó urak csl.á.- ták a háborút! Nem háború­zunk! I A majorok népe is felkelt az intézők, uraságok, botos­ispánok és mindenféle nyúzók ellen. Az egyik majorban ottma­radt az intéző. Hallják a cselédek, hogy ab­ba a majorba, ahol ottmaradt az intéző, hazajött az öreg népfelkelő, Birkás Gábor, de két kéz nélkül. A cselédek .'ö- megesen mentek sajnálni Bir- kást és ekkor kizavarták az intézőt. Kiklsérték a major széléig és meghagyták neki, hogy soha többet vissza ne jöjjön. A faluban o községháza te­tején, a templomtorony abla­kában, a majormagtárakon az őszi szél vörös zászlókat csat­togtatott. Koratavasz van, a vonatab­lakon beérződik a fakadó fe­nyőfa illata, oz árokpartok sarjadnak, a patakok rajong­va cseregnek kavicsos med­rükben. Az egyik állomáson megáll a vonat, hárman száll nak le róla, az állomás előtt egyetlen egy kocsi áll. A ke­rékküllők egészen be vannak ragadva sárral, azt se látni hány küllője van a keréknek, a sár pedig sárga, mint az arany. A kocsioldal, a lovak háta s por. A lőcsnek támaszkodik a hegy ive,."' ember, ostorát forgatja, s mikor hozzámegyek és mutatom a cédulát, hogy én vagyok az, megemeli süve­gét, megszortyogatja pipáját és azt mondja, hogy üljek fel. Hátra a kufert, előre az em­bert — mondja. Kezébe szedi a gyeplőszárat, a lovak felé''rednek szundi­kálásukból, a süveges ember markába köp, szemébe húzza a süveget és megmondja ne­vét. — Az én nevem Juhákim. — Pór András tanító. — Hát akkor megyünk. Belesuhint a lovakba. Fü­tyülve száll a hang az ostor­tól. megnyikorgul a kocsi, a lovak port vernek. Juhák’m ostorával előremutat, hogy ar­ra megyünk, előre, egyenesen neki a falunak, neki az isme­retlen tájéknak. Várja Juhákim, hogy szól­jak. — Koratavasz van — mon­dom. — Az a. Zsombék sarjad, fű kizsendül — mondja Juhákim. Ennyi elég is, mert jó fél kilométert hallgat utána. Ke­vés is elég a szóból, mint a jó ételből — Egyszóval maga az uj ta­nító? fordul féloldalt hátra, miközben lábát a saroglyára teszi. — Én vagyok. —Nem is megy el tőlünk? — Maradok. Megválasztot­tak, tehát maradok. — Jó, jó sok tanítót vittem én már a faluba, de nem sok maradt ott közülük. Jött egy tanító, lerakodott, de másnap otthagyta n falut. Nemsokára jött egy másik, az is elment. Nem tudni mié t. Mikor bejöttek az őszi esőzé­sek, mikor nem lehetett pet­róleumot kapni, mikor negye­dik napja zuhogott az eső és a tanterem, a szoba didergős volt, mikor nem lehetett az udvarra, utcára lépni, miko a gyerekeket kocsin hozták az iskolába, mert a lötye a cAz- maszáron csurgott be, egy ilyen őszi napon a tanító ott­hagyta a falut. Az utánajött megörült. El kellett vinni. Va­lami baja volt. — Nem azért mondom, hogy elvegyem a kedvét — mondja Juhákim. Elérjük az első falut, meg­állunk, itatunk a kocsmaud­varon. Régi épület, a kocsma ablakain vaskosár, a falakba évszázados ételszag ivódott a léces söntés mögött a kocs- máros az üvegekkel csereg, töltögeti, csurgatja a bort. A kocsmaudvaron nagyon régi „beálló” van. A kocsma mel­lett patak fn'yik. kisVhnIr fü- rednek a tejfehér víSben. A kövér kocsmárosné zsáknagy zsebében tűnik el a pénz. az­zal tovább megyünk. A másik faluban nem állunk meg, sietnünk kell. Csak megnézzük a zsupföde- les, szerhás parasztházakat. A gyomból font kis ajtók előtt parasztasszonyok állnak, kezü­ket hasukon összekulcsolják, mozdulatlanul állnak és n 'z- nek. Az emberek még a 'éli vastag kabátokban lassan mo­zognak. (Folytatjuk) OJ ifjúság - a CsiSí Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer. Kiadja a Smena, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóvállalata Bratislava. Soltésovej 2. - Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. Főszerkesztő Szőke .József — Szerkesztőség és kiadó- hivatal Bratislava, Soltésovej 2. Telefon 345 - 51, 2,3, 229-31,3. Nyomja Merkantil n.v. nyomdája Bratislava. Előfizetés egy évre 200 — Kcs, félévre 100.— Kés, - A po.statakarékpénztári befizetőlap száma S. 54001 - Hírlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahi­vataltól. Feladó és irányító postahivatal Bratislava 2,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents