Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-05-07 / 16. szám
1952 május 7. UI IFIUSAG 3 Bennünk van akarat A bratislavai állami birtokon is jeköszöntött a, tavasz. A nemrégen nég kopár földek már teljesen ki- :öldültek. Jobb oldalt tőlünk az álami birtok épületei húzódnak. Chval elvtársnöl kerestük. Nemsokára jött is. Nagy szeretettel fogadott bennünket. A legfontosabb iolgok iránt érdeklődve megtudtuk, logy az állami birtokon vagy har- nine ifjúmunkás dolgozik. Május ílsejére közösen felajánlották, hogy i saláta beadásának tervét túlteljesítik, amit már április 22-re 112%- “a teljesítettek. Eddig már 200.000 korona értékű zöldséget szállítottak il. így a bratislavai kerületben a kertészek között az első helyen állnak. Chval elvtársnő a kertészetbe vezetett először. Megmagyarázta, hogy a birtok kertészetén belül is beosztások, vagyis több kisebb-nagyobb kertészetek vannak. Ezek a kertészetek egymás között versenyeznek a munkában. Arra a kérdésünkre, hogy hogyan hozták be a rossz időjárás miatt elkésett tavaszi munkákat, ezt válaszolta: — A kertészetben nem volt nagy probléma. Egy kicMt meghúztuk a munkát... és ez volt az egész. A kertészetek különben Is segítettek egymásnak. A mezőkön pedig a gépek éjjel-nappali tökéletes kihasználásával hoztuk be a késést. Sztarovics és Piled elvtársnökhöz mentünk akik éppen ültettek. Beszélgetni kezdtünk. Az elvtárs- mök többek között elmesélték, hogy a múltban ez a birtok egy magános Güll nevű emberé volt. — Én már a felszabadulás előtt is itt dolgoztam, — mondta Pilcó elvtársnö. — Már nagyon megszoktam a munkát ezen a birtokon. De szeretek is ám dolgozni, — jegyzi meg nagy büszkén. — 1945 óta alaposan megváltozott itt az élet. Mindent gépesítettünk. A nehezebb munkákat mindenütt gép végzi. Aztán Sztarovics elvtársnöhöz fordultunk, hogy meséljen ö is valamit. Elmosolyodott, egy kicsit el- szégyelte magát. Fülig pirulva a munkáról kezdett beszélni: — Egy óra alatt 300 palántát kell elültetnünk. Ez egy norma. De én egy nap alatt sokszor 15 normát is elvégzek,— mondta. — Ha akarat van az emberekben, mindent elvégezhetnek. Mi bennünk pedig van akarat. * Nem messze tőlük Clkhard és Országh elvtársnök dolgoztak, ök is az ültetéssel voltak elfoglalva. Siettek, hogy minél hamarább készen legyen ez az ágy, mert még más munka is vár rájuk; retket kell kiszedni és autóra rakni. Az Ifjúsági Szervezet munkájáról érdeklődtünk. — Sajnos, ezen a téren vagyunk a leggyengébbek. Keveset törődnek velünk. Az utóbbi időben azonban az ifjúsági vonalon is fellendült a munka. A járástól magyar instruktorokat kaptunk, — magyarázta Clkhard elvtársnő. — Épp a múltkor beszélgettünk, vacsora után, a koreai baktériumháborúról. Az Ifjúsági hét keretén belül közösen elolvastuk Petőfi Sándor: Apostol c. gyönyörű költeményét is. Ebből megismertük, hogy milyen élete volt az ifjúságnak a múltban. Arra a kérdésünkre, hogy szerintük hogyan javulna meg a CsISz- csoport munkája, Országh elvtársnö a következőket felelte: Szí apó vies Gizella elvtársnő egy nap alatt tizenöt normát is elvégez. — Ha az állami birtok vezetősége és a CsISz járási bizottsága többet foglalkozna velünk, akkor egész biztos, hogy megjavulna ezen a téren is a munkánk. Reméljük, hogy a jövőben úgy a CsISz járási bizottsága, mint az állami birtok vezetősége több gondot fordít az Ifjúsági Szervezet működésére. Kardos István. A legnagyobb segílség (Folytatás az első oldalról) — Amit ti magas teljesítménynek hisztek, én alacsonynak tartom. Mi az a 250% Háromszázat szeretnék elérni, ez már volna valami. Igaz, hogy ezt a 250-et is úgy értem el, hogy segítségemre voltak a szovjet kolhozisták tapasztalatai. Tudod, — mosolyodon el, — én az 6 nyomukban haladok. Egyik ilyen tapasztalatot és módszert az árpa és zab vetésnél alkalmaztunk- Ugyanis agregátokat állítottunk össze, amelyet én ezzel a kis Zetorral, — mutatott a traktorra, — húzattam. Az agregát két 17 soros és egy húszsoros vetőgépből állt. A 17 soros gépeket a két szélre, a húszsorost pedig közepére szereltük. Sokan mondják, hogy ez már régé dolog, igen ám, de mi erre sohasem jöttünk volna rá, ha nincsenek a szovjet kolhozisták. Ök bevezették ezt a módszert, és mi az ő példájuk nyomán szintén bevezettük. Ezzel százszorta könnyebb a munkánk. Ajaj... ki sem tehet mondani. mennyit köszönhetünk mi a. szovjet népnek. Ha nincs a Szovjet Hadsereg, mi még ma is a kulákok és a fasiszták ostorcsapásai alatt dolgoznánk. ök... ők hozták meg nekünk a jobb élelet, ők biztosítják boldogabb jövőnket. Szamaránszky elvtárs elhallgatott és lehet, hogy saját szavain maga is elgondolkodott éppenúgy, mint ml hárman. — Olvasod-e a szovjet folyóiratokat, elvtárs? — kérdeztem később. — Nem olvasom, mert oroszul nem tudok, habár nagyon szeretnék megtanulni, hanem itt vannak ezek, — zsebéből különféle magyarnyelvű brosúrákat és az Oj Szót húzta ki, — ezek nélkül már élni sem tudok, szinte minden problémánál ezekhez folyamodok segítségért és ezek segítenek ts. Leírják a szovjet ember munka- módszerét, leírják, hogy hogyan építik hazájukban a kommunizmust. Ezeknek a brosúráknak köszönhetem, hogy 250%-ot tudok elérni, ezeknek köszönhetem azt is, hogy megtanultam tervezni munkaidőmet: hétfőn kiszabom percröl-percre az időt, úgyhogy nincs egy perc sem, amit fölöslegesen tölenék el. Hétről-hétre tervezek. Szamaránszky elvtárs beszélt még a krumpli ültetésről, ahol szintén a kothnzisták önműködő krumpli-vetőgépéhez folyamodtak A krumpliültetés idejét így, ezzel a módszerrel megrövidítették — A brigadérunk derék gyerek, — mondja a traktoros nevetve, Maticza elvtársra mutatva, — a gyengébb traktorosokat állandóan látogatja, magyarázza nekik az új, a szovjet módszerek alkalmazását. Az ő felügyelete és tanítása alatt ért el Zátori István 193%-ot, Horváth István pedig 228 százalékot- Egyszóval: jó brigadérunk van, büszkék is vagyunk rá. Maticza'elvtárs ennyi dicséret hallatára, elszégyelte magát, pirulni kezdett. Hogy véget vessek zavarának így szóltam: — ■ Elvtársak, közeledik a Szlovák Kommunista Párt vezérének, Siroky elvtársnak születésnapja. Ti vájjon, hogyan akarjátok őt születésenapján felköszönteni? A traktorosok egymásra nézték. Csend következett. Mindkét elvtárs elgondolkodott. A csendet Szamaránszky elv társ törte meg: — En vállalom, hogy Siroky elvtárs születésnapjára elérem a 300 százalékot. Ezenkívül továbbra is tanulmányozni fogom a szovjet kolhozisták életét, munkamódszereit és hasznosítani fogom ezeket mezőgazdaságunkban. — En meg azt ajánlanám, — szólott lelkesülten Maticza elvtárs, — (igaz, hogy azt meg kell beszélnünk a többiekkel, de az mellékes, ők biztos beleegyeznek) hogy, most a harmadik helyen áll 14-es számú brigádunk, Siroky elvtárs születésnapjáig megszerezzük az első helyet, lói van, Vince? — Hlyes. Kezet rá! Elbúcsúztunk Szamaránszky elvtárstól és a mezei út felé, motorkerékpárunkhoz igyekeztünk. Mögöttünk földübörgött a traktor, fütyörészés hallatszott: Szamaránszky elvtárs jókedvű fütyörészése! — Nagyon szeretem ezt az elvtársat — szólott Maticza. — Kiváló egy ember. Az árpa vetésnél megcsinálta azt, hogy mikor kifogyott a vetőmag, vagy valamilyen üzemzavar állott be, 6 a már reggel előkészíteti eke elé kapcsolta traktorát és nemhogy pihent volna, amit megérdemel, hanem tovább szántott. Azt mondja, hogy ezt is valamilyen szovjet brossurából tanulta. Nagyon fogékony. — Kiveszi-e részét a CsISz mozgalomból? — Teljes mértékben. Látogatja az esti pártiskolát, és főleg egyénileg állandóan tanul. Láthattad nála a sok brosúrát, amit még munkába is magával hord. Közben kiértünk az útra. A briga- dér intett, hogy üljek fel a motor- kerékpárra. Kezdődött újra a rázigá- lás- De megérte! Ilyen nagyszerű CsISz-taggal, legjobb traktorossal személyesen beszélgethettem! Nagy megtiszteltetés számomra. Szótlanul ültünk a gépen. Mikor azonban elhagytuk a szövetkezel gyönyörű vetéstől zöldelő tábláit és következetek a magángazdálkodók apró földjei, Maticza elvtárs megjegyezte: — Ezek az apró táblák csak nehézséget okoznak, nehezen ment a szántás is az ilyen helyeken. E földek gazdái sohasem fognak tudni annyit termelni, mint a szövetkezet. Nekik is rossz így, nekünk is és egész dolgozó népünknek problémákat okoznak. De mi traktorosok azon leszünk, hogy ezek az apró földek és régi módszerek megszűnjenek. Nagy táblák, új módszerek, szovjet módszerek, szövetkezetek kellenek nekünk, ahol mindannyian boldogan élhetün és nagyobb darab kenyér jut gyermekeinknek. Ha ezek mind megvalósulnak nálunk, ami biztos, akkor mi is olyan boldogan fogunk élni, és úgy fogunk dolgozni, mint a hős szovjet emberek, a hős kolhozisták. Jakubec Tibor trA+rAirA*,A+rA+,A+rA+,A*.A+rA+r4+,A Taggyűlés — két résztvevővel A legutóbbi otthoni látogatásom alkalmával elmentem a helyi CsISz- tagsági gyűlésre. Sajnos itt azt a szomorú tényt állopítottam meg, amit már több alkalommal is, hogy mindössze csak ketten voltunk és ebből ketten, mint vendégek. Most jogosan feltehetjük a kérdést, mi az oka annak, hogy ilyen nagy községben, mint Nemesőcsán, ahol nagyon sok fiatal van, csak négyen-öten jelennek meg a CsISz tagsági ülésein. Az én nézetem az, hogy ezért a helybeli CsISz vezetőségét terheli a felelősség, mivel hiányzik a vezetőség részéről a politikai meggyőzés és a személyes példaadás. Földes elvtársnö, a szervezet elnöke azt panaszolta, hogy a tagság nem hallgat a vezetőségre. De hogyan is hallgatna, hogyan is jönnének el a tagsági gyűlésre, mikor a vezetőségi tagok sem járnak rendszeresen. Konkréten a helyi szervezet titkára, Both elvtárs, aki hathetes politikai Iskolát is végig hallgatott, csak ritkán megy el a gyűlésekre. A helyzetről pedig úgy nyilatkozik, hogy: „Kár Itt mindenért, nem lehet ezekkel semmit sem kezdeni.“ Nemesőcsán, ahol már harmadiktípusú EFSz és traktorállomás is működik, feltétlen szükség van egy szervezett, jól működő CsISz- re. Éppen ezért a CsISz vezetőségének sokkal jobban keli dolgoznia, hogy a helyi csoportot erős csoporttá alakítsák át, amely a faluban lendítője lesz a munkának és a haladásnak. Hagyó István. A bolsevik sajtó az új világ építésének harcosa Május 5-én volt negyven éve annak, hogy a Pravda, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának lapja megjelent. Azóta dicsőséges utat tett meg. Útja szétbonthatat- lanul össze van nőve a Bolsevik Párt útjával. A Pravda negyven éve a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának dicső negyven évét, Lenin, Sztálin eszmei győzelmeinek negyven évét jelenti. Ezt a napot a szovjet nép minden évben mint a sajtó napját ünnepli, de ugyanakkor nemcsak a szovjet nép ünnepe, hanem az egész világ forradalmi munkásmozgalmának, haladó erőinek is ünnepe és ünnepe a népi demokratikus országok boldog népeinek, nekünk is. Hiszen a bolsevik Pravda minden éve, minden lapja Lenin és Sztálin nevével van összekötve. Eszméd a Pravda hasábjain jutottak el nemcsak a cári zsarnok- ság terhe alatt nyögő orosz nép- | hez, hanem a világ többi szabadságszerető, emberi jogaikért, nem- j zeti függetlenségükért küzdő népei- ' hez is, segített lerázni a kapitalizmus embertelen uralmát, kivívni szabadságukat. Ezért tekintenek a szabad vüág emberei és az imperializmus utolsó Vergődései között elszántan küzdő nemzetek egyaránt a bolsevik Pravdára és az egész szovjet sajtóra úgy, mint tanácsadójukra, tanítójukra, példaképükre. Mivel magyarázható az, hogy a Pravdi már megalakulásától kezdve, ie különösen a forradalom előkészítéseinek és let uyásának időszakában nem ezreket, de százezreket és milliókat mozgatott megV Azzal, hogy a párt lapja volt, s ahol megjelent, úgy érezték, h gy a párt a Bolsevik Párt van jelen. Ha egy munkás kézbe vette és olvasni kezdte tízen hallgatták, mert a párt szava a párt igaza -csendült ki belőle. Szerették a lapot, mert .szerették a pártot ebben a szerel-etben & párt iránti végtelen bizalmuk nyilvánult meg. A cárizmus minden aljas támadása, ezernyi veszély ellenére is, mint jő fegyvert forgatta kezében az orosz nép a Pravdát, mert szentül hitte, hogy amit Lenin és Sztálin rajta keresztül mond, megvalósul. És a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban valóban gyöaeddmeeike- dett Oroszország munkásosztálya és parasztsága. Megvalósult a kizsákmányolt milliók évszázados álma: szabadok lettek, örökre övéké lett a hatalom, a gyár, a föld. Le- . nin és Sztálin pártjának és lapjának, a Pravdának igaza volt. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott meg az emberiség történetében, a szocialista forradalmak korát. Magában- Oroszországban és a feudális elnyomatás börtönéből kiszabadult szövetséges köztársaságokban egy új, szocialista, boldog társadalom alapjait kezdték lerakni. Az új gazdasági és társadalmi rend építésében a Pravdára és a többi szovjet lapokra is új és na- i gyobb feladatok hárultak: a hatalom kivívása után mozgósítani a szovjet népet a szocialista ipar és a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért. A gazdasági és kulturális élet legkülönbözőbb kérdéseinek felvetésével hozzájárultak az ötéves tervek sikeres végrehajtásához, a szocialista munkaverseny, a sztahanov mozgalom szé- | leskörü elterjedéséhez és mindazokhoz a nagyszerű győzelmekhez, amelyeket a szovjet nép, a Bolsevik Párt vezetésével politikai, gazdasági és kulturális téren elért. A Pravda, a szovjet saitő becsülettel teljesítette feladatát. Amikor a hitleri fasiszták 1941- ben a szovjet népet békés építő- munkája teljében orvul megtámadták, a Pravda és a többi szovjet lapok harcra lelkesítették a frontot és a hátországot s elökészi- tették a szovjet hadsereg történelmi győzelmét a fasizmus felett. A Nagy Honvédő Háborúban közvetlenül résztvett szerkesztők a frontról küldték haza tudósításaikat, riportjaikat a Pravdának. A szovjet sajtónak nagyrésze van abban, hogy sikerült kiharcolni a békét, felszabadítani egész sor nemzetet, köztük hazánkat is, a Csehszlovák köztársaságot. A Pravdának és a töbi szovjet ' sajtónak felmérhetetlen érdemei vannak ma is a kommumzmus építésénél a Szovjetunióban, ugyanakkor komoly segítséget jelent számunkra is, a szocializmus alapjainak lerakásánál. Ma a szovjet sajtó a béke ügyének tántoríthatatlan védelmezője, a Szovjetunió megdönthetetlen békeakaratának és erejének szószólója, az imperialista háborús gonosztevők terveinek, mesterkedéseinek leleplezője. Gyűlöli is az ellenség, gyűlölik a kapitalisták. De ez nem baj. Szereti a nép, szeretik a dolgozók, mert érdekedért harcol a békéért harcol. Ezért szereti a mi népünk is, ezért tartja példaképének a mi népi demokratikus sajtónk is. A Rudé Právo, a Pravda, az Üj Szó. a bolsevik Pravda nyomdokain halad. Tanítja népünket a kapitalisták elleni gyűlöletre, Pártunk és a Szovjetunió iránti szeretetre. ★ A szovjet sajtó újtípusú sajtó. Semmi köze nincs a burzsoa sajtóhoz. A kapitalista országokban a sajtó a burzsoázia szócsöve, a kapitalisták eszköze, a dolgozók el- butítására, félrevezetésére, rabságban tartására. Urad a kapitalisták, a pénz. Ma egyre aljasabb szerepe van gengszter! támadó cé'jaik előkészítésében és megvalósításában. Megmérgezi a dolgozókat, hogy csökkenjen ellenállóerejük, harckészségük. Ezzel szemben a szovjet sajtó, a szocialista sajtó a nép sajtója. A dolgozó nép, a munkások és parasztok Írják, szerkesztői belőlük kerülnek ki. A munkások és parasztok •milliói szabad véleményüket fejezik ki a sajtón keresztül Írásaikkal, beszámolóikkal llelkesítik az egész szovjet népet. ,,A munkások .részvételének jelentősége az újságok irányításában — mondatta Sztálin elvtárs •— mindenekelőtt abban áll, hogy megteremti a lehetőséget arra, hogy az osztályharc olyan éles fegyvere, mint az újság, a nép leigázásának eszközéből, felszabadításának eszközévé váljék." A munkás- és paraszti eve- lezök cikkeiből visszatükröződik az a fe'szabadult derű és határtalan szeretet, mellyel a szovjet nép a kommunizmust építi. Ezt az építést, a kommunizmus felépítéséért folytatott harcot a szovjet sajtó összeköti az igazság tántoríthatatlan szolgálatával, a mancizmus-le- ninizmus propagálásával, Lenin- Sztálin eszméi szüntelen magyarázásával. A szovjet sajtó célkitűzései azonosak a szovjet nép, a Bolsevik Párt célkitűzéseivel, következetesen harcol a Párt irányvonaláért és annak megvalósításáért. Ezért a szovjet sajtó, párt- szerű sajtó. Ebben a munkájában a kritika és önkritika nélkülözhetetlen fegyvere. Kíméletlenül harcol minden ellen, ami maradi, túlhaladott, ami gátolja a kommunizmus építésének előrehaladását s a kritika és önkritika eszközével harcol ez új, kommunizmust építő embertípusért. Ma, amikor a szovjet nép a bolsevik Pravda megjelenésének negyvenedik évfordulóját ünnespli, mi CsISz-tagck is veelüfc együtt ünnepiünk. Az ö ünnepük, a mi ünnepünk is. A szovjet rajtó a mi if júsági sajtónknak is példaképül szo’gál. A Mla- dá Fronta, Smena, és fiatal lapunk az Űj Ifjúság büszkén magáévá teszi azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Pravda negyven éves dicső harca alatt felhalmozott. Példája buzdít bennünket abban a küzdelemben .amelyet ifjúságunk neveléséért folytatunk. Tö’e tanuljuk, hogyan kell pártunk hü kate-áivá nevelnünk ifjúságunkat. Ezért, ahogy Majakovszkij írta: Agitálj! Terjesed! Falra ragaszd! Az Ifjú tömegekbe vidd be! Hadd nevelje, buzdítsa, lelkesítse országépítö ötéves tervünk lázában élő dolgozó népünket, ifjúságunkat. A harcban, amely életünkért, békénkért folyik, legyen biztos fegyverünk, hogy a tervünket, boldog, szabad életünket fenyegető új gyilkosok megtorpanjanak és Pártunk vezetésével felépíthessük hazánkban, ragyogó jövőnket a szo- ! cializmust. I Tolvaj Bertalan.