Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-05-07 / 16. szám

4

ÚJ IFJÚSÁG

1952 május 1

134 évvel ezelőtt született Marx Károly

Az első szocialista alkotmány

nére is a tőke, nem fog demokratizálódni, a tőkések állama, nem válik szocialista állammá önmagától, ha1818 május 5-én ünnepli az egész haladó világ Marx Károly születésének 134-ik évfordulóját.

Marx bár 134 évvel ezelőtt született és legfőbb munkásságának ideje száz évvel korábbi időre tevődik visz- sza, mégis azok a megállapítások kiállták a legnagyobb próbát, az idő próbáját. Marx egész életét a munkásosztálynak szentelte és a munkásosztálynak müveiben olyan irányítást, olyan elméletet adott, amely már a világ egyhatodán a valóságban is kézzelfoghatóvá vált.

Marx előtt a filozófusok csevegtek arról, hogy mi az igazság, mi a szabadság, általában mi a filozófia. Ha a kérdést eldöntötték, úgy is jó volt, ha nem döntötték el, szintén jő volt. Ha megnézzük azt, hogy ezekkel a filozófiai kérdésekkel kik foglalkoztak, akkor láthatjuk azt, hogy az uráli"' ’ > "-ztály egy elit rétege, aki a mi 'kássőg izzadtságán olyan élethez jutott, amely tehermentesítette a mindennapi munkától és ezen az alapon módja volt gondolkozni, módja volt magát képezni. Ezek az emberek beszélgettek a szabadságról, filozofáltak az Igazságról, csak azért, hogy filozofáljanak cél nélkül, mert ez nekik tetszett. Marx Károly a filozófia történetében döntő fordulatot hozott. A kevesek tudományából a nép tudományává változtatta a filozófiát, mint ahogy mondani szokás, az égből lehozta a földre. Marxnál is felmerült az igazság és a szabadság filozófiai értelemben vett gondolata. Ö meg is találta erre a megoldást, amikor azt mondta, hogy nem lehet az a nép, az az osztály szabad, amelyik gazdaságilag nem független, de a megállapításon túlment és a munkásosztály első feladatának tűzte ki azt, hogy gazdaságilag függetlenítse magát és megmagyarázta azt, hogy másképpen nem függetlenítheti, ha forradalmi úton meg nem töri az akkori uralkodók államát, ha forradalmi úton el nem távolítja az ország gazdasági életéből a kizsákmá- nyolók zsizserehadát.

Éppen ezért, mivel a munkásság figyelmét a politikai harcra irányította és ezen belül az uralkodó osztály fegyveres erővel történő forradalmi megdöntésére, fő munkásságát az akkori gazdasági rend, a kapitalista gazdasági rend elemzésére fordította, Hatalmas munkájában, a „Tőké“-ben kimutatta, hogy meddig volt haladó a kapitalista termelési rend, mikor válik ez a fejlődés önmaga gátjává, mikor lesz az az idő, amikor kortársai és kritizálói véleményének eileMarx Károly

nem a töke, még jobban egy kézbe kerül, kialakulna]; a kapitalista mamutvállalkozások, ezek a kapitalista államokat pedig háborúba sodorjál;, egyén) érdekeik megvédésére és terjeszkedési vágyuk kiszélesítésére, Marx Károly a másik oldalon ugyanakkor kimutatta azt is, hogy a kapitalista társadalomban a tőkések meggazdagodása mellett a munkásság csal; élszcgényedbetik, nyomora csak fokoződhatik és ebből kifolyókig két ellentétes osztály kerül majd egy- I mással szembe, amely között az érdekek kiegyenlítése nem törtethetik meg niás, mint Marx filozófiai munkásságánál levont következt‘léssel, a burzsoázia megdöntésének forradalmi módjával,

Marx filozófiai és közgazdasági mi nkássagan túlmenően az akkori időben világszervezetbe, a® Interna- cionáléba tömörítetté a világ munkásságát, amelynek hivatása az lett, hogy Marx elméleti tételeit a gyakorlatban is segítse megvalósítani. Marx ott állt az Internacionálé vitájában, segítette megtisztítani, helyes irányba terelni az akkoriban kialakult munkáspártok különböző nézeteit és tanította az akkori dolgozókat a nemzetközi összefogás szellemére, arra a gondolatra, amely egyik legnagyobb örökéletű brosúrájában, a Kommunista Kiáltványban napvilágot látott, arra a gondolatra, amely minden haladó újság első oldalán olvasható: „Világ proletárjai egyesüljetek".

Négy évvel ezelőtt lépett életbe, 1948 május 9-én a második köztársaság első szocialista alkotmánya. Népszerűén ezt az alkotmányt csak május 9-i alkotmánynak hívjuk. Nem is véletlen az, hogy ez az alkotmány népszerűségnek örvend, mindenki ismeri, mindenki tanul róla valamit Ha figyelmesen végiglapozza és tanulmányozza valaki az alkotmány egyes cikkelyeit, akkor megláthatja azt a mélyreható változást, amelyet ez az alkotmány minden csehszlovák állampolgár számára biztosít, szemben az első köztársaság alkotmányával. Az első köztársaság alkotmányát is demokratikus alkotmánynak nevezték, de ha a gyakorlati életet nézzük, akkor láthatjuk azt, hogy ez az alkotmány, a május 9-i, nemcsak biztosítják a munkához való jogot minden csehszlovák állampolgárnak, hanem az alkotmány munkát is biztosit, mert hiszen nem lehet még a legelfogultabb embernek sem azt mondania, hogy Csehszlovákiában munkanélküliség van, hogy lenne egyetlen ember is, aki nem találna képességeihez megfelelő alkalmazást. Talán ez a kérdés a munkával való ellátás kérdése volt a legégetőbb mindig és minden körülmények között az egész csehszlovák munkásság életében.

A munkához való új viszony, a munkaalkalmak biztosításán kívül még sok más, üj szocialista vonásokat is tapasztalhatunk május 9-i alkotmányunkban. Ezek között a legfontosabbak egyike, hogy az alkotmány biztosítja minden munkásnak a megérdemelt, jó munkája után a pihenést. Ennél a kérdésnél megint fel kell vetnünk azt, hogy a munka utáni pihenés nemcsak az alkotmány szövegében található, hanem a valóságban is lemérhető, hiszen a Magas Tátra, az összes gyógyfürdők ma már nem a kiváltságosoké, hanem a munkásosztály érdekeit szolgálja, ahová az év minden szakaszában munkások százezrei mehetnek és kipihenhetik fáradtságukat. A május 9-i alkotmány iij, szocialista tartalommal rendezte közigazgatásunk kérdéseit is. Az alkotmány leszögezi azt, hogy a Csehszlovák Köztársaságban a nép saját tagjai közül képviselőket állít saját maga ügyeinek intézésére. Ezeket a képviselőket a

nép választja, a népnek felelőse! mindennapi munkájukért. Mikor be szelhettünk a történelem folyamán ar ról, hogy a dolgozó nép sajátmaga in tézte saját sorsának irányítását. So ha. Eddig mindig más érdekek irá nyitották a közigazgatást, mások, i kapitalisták érdekei voltak képvisel ve a különböző törvényhozó szervei előtt. Ha az alkotmányra gondolunk mint döntő változásra gazdasági éle tünkben, meg kell említenünk azt hogy gazdasági életünkben nem i rendszertelenség, nem az egyes kapitalisták egyéni érdeke igazgatja irányítja tovább, hanem a terv, a tervnek pedig mindig és minden körülmények között a népet kell szolgálnia, az életszínvonal emelkedését kell maga előtt tartania.

Amikor a népszerű május 9-i alkotmány négyéves évfordulójára gondolunk, akkor nem feledkezhetünk meg alkotmányunk létrehozójáról, a Csehszlovák Kommunista Pártról, amelynek az első köztársaságban elkezdett hosszú, szívós harca eredményezte azt, hogy a felszabadulás után népünk új alkotmányt kapott, — népi alkotmányt.

★

Terjeszd és olvasd a

mimiimmiiiiiiimiiiiiijitiiimiiHiiiiiiiiiimiiiiiíiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiíiiíiii

Tartós békéért nem demokráciáért!

>’■>* t

A nemzetközi munkásosztálynak a reakció ellen vívott harcában rend- kivül nagy segítséget nyújt a kommunista és munkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja, a Tartós békéért, népi demokráciáért. Tájékoztatja a dolgozókat, Párt és CsISz tagokat és funkcionáriusokat a nemzetközi munkásosztály, a kommunista pártok helyzetéről. Tanácsokat ad, a kommunista pártok életét, harcát, sikereit és hiányosságait tárja fel. Szervezési, eszme-i, gazdasági kérdésekkel foglalkozik. Harcol a különféle reakciós, marxista ellenes nézetek ellen. Benne megtaláljuk a kommunista pártok legjobb fiainak, eszmei harcosainak írásait, amelyekben leleplezik az áruló jobboldali szocialistáknak. a munkásosztályon bellii végzett akna munkáját. A lap kíméletlenül leleplezi és feltárja a háborúsgyüjtogatók minden mesterkedését az irányban, ahogy gaztetteiket és kizsákmányoló politikájukat a szabad ságszeretö népek ellen alkalmazzák saját országaikban valamint a függő és gyarmati országokban. A lap a kommunista pártok segítségével leleplezi a nemzetközi burzsoázia mesterkedéseit, az

imperialisták aknapolitikáját, harcot szervez és harcol a munkásosztály törhetetlen eszmei és szervezeti egységéért, a gyarmati népei; felszabadításáért, a tartós világbékéért. A kapitalista államokban a dolgozók, a kommunista és munkás pártok tagjai vezető férfiaik által vezérelve a lapból tanulnak harcolni a kizsákmányoló burzsoá rend politikája ellen. Rajta keresztül ismerjük meg a nemzetközi munkás- osztálynak, a kapitalista államok munkásságának ,a népi demokratikus államok és a szocialista Szovjetunió munkásságának helyzetét.

A népi demokratikus államok dolgozói megismerik a kapitalista államok uralma alatt ölő munkásság helyzetét, a kapitalisták igazi népnyúzó politikáját. Erőt merítenek a tapasztalatokból a további harcra, a reakció mesterkedései ellem, és aktív épitömunkájukkal hozzájárulnak a kapitalista, függő és gyarmati országok munkássága helyzetének megjavításához, és egységének megszilárdításához, a nemzetközi burzsoázia bukásához.

Boleszlaw Bierut elvtárs a lengyel munkáspárt elnöke 60-ik születénapján Varsóban ünnepi ülésen beszédet mondott. Beszédében foglalkozott a lengyel munkásosztály nagy harcával, az egységes népi Lengyelországért. Kiemelte az SzK (b)P részéről a Lengyel Munkáspártnak nyújtott segítséget a párt szervezésénél és harcában. Az SzK (b)P a Kommunista Párt szülöany- ja és tanítómestere.

Jacques Duclos, a francia kommunista párt titkára „Két világ — kétféle politika*’ című oikkében foglalkozik az USA vezető köreinek Franciaországban végzett piszkos mesterkedéseivel. Kiemeli, hogy a® „USA aaért nem volt hajlandó ratifikálni az 1925 július 17-iki genfi egyezményt, amely eltiltja a mérgező anya goknak és a baktériumfegyvemek a háborúban való felhasználásét, mert már akkor szándékukban állott a tömegpusztító fegyver alkalmazása“.

CsISz-tagok és funkcionáriusok! Olvassuk és terjesszük a lapot, tanuljunk az SzK(b)P ,a Komszomol, a kommunista és munkáspártok harcából. Munkánkat ezáltal megjavítjuk és az elénk kitűzött feladatokat jobban tudjuk teljesíteni.

Gérecz Árpád.

V. Kolbanovszkij,

SZERELEMCSflLOT

v.

Vég te' énül sok, igen ostoba, kegyetlen és szégyenletes drámát teremtett és teremt még ma is. S ugyanakkor, amikor színpadon vagy regényben lelkesedünk ezekért a drámákért, az elvadulásig felháborodunk rajtuk, ha családunkban játszódnak le.“ Ezekből a drámákból a nemeknek évszázadok folyamán kitenyésztett egymás iránti ellenségessége tükröződik vissza, s kifejezésre jut bennük, hogy e konfliktusok leggyakoribb oka a féltékenység.

A szocialista tárasadalomban az emberek egymásközötti kapcsolatának új jellege megteremti az igazi szerelem fejlődésének és kivirágzásának feltételeit, s egyszersmind felszabadítja ezt az érzést a féltékenység torzító hatásától.

A szovjet emberek kölcsönös kapcsolata az egyén tiszteletén és méltóságán, az egyén szabadságának tiszteletbentartásán és a teljes, kölcsönös bizalmon alapul. Ezek a tulajdonságok nélkülözhetetlen előfeltételei az igazi szerelemnek.

Az életben adódhatnak olyan körülmények, amikor az emberben a féltékenységhez hasonló érzés merül fel. Nyikolajeva „Az aratás“ című regényében a hazatérő Vaszilij Bortnyikov, aki súlyos sebesülések miatt már három év óta nem adott hírt magáról, feleségénél ott találja azt az embert, akivel felesége, miután már özvegynek hitte magát, összekapcsolta életét. Hirtelen a féltékenység zavaros hulláma öltötte el Vaszilijt. Még idejében észrevette Sztyepán homlokán a forradást e csupán ez tartotta vissza attól, hogy megüsse Avdotya új férjét. De ami. kor megtalálta a helyzet megoldását, és békésen vált el Sztyepántói.

A Vaszilij és Avdotya közötti kapcsolat nem jött rögtön rendbe. Hosz- szú ideig külön is kellett élniök, amikor Avdatya kénytelen volt Vaszilij- tól gyermekeivel együtt elmenni. Csak lassacskán állt közöttük ismét helyre a rendes kapcsolat, amikor már Avdotya munkájában amy- nyira fejlődött, hogy élenjárói kolhoztaggá vált, aki nem maradt el férje mögött. Egymás felé való közeledésükben óriási szerepet játszottak a gyerekek.

A szovjet embereket — férfiakat és nőket egyaránt — erős kollektív kötelékek kapcsolják együvé. Igen sóik munkatársuk van és barátjuk, és ezekkel a legkülönbözőbb érdeklődési körök fűzik össze őket. A férfi és nő magas eszmei alapon álló elvtársi és baráti kapcsolata egyáltalán nem vezet feltétlenül nemi közeledésre.

Következésképpen sem a házastársak, sem a családalapítás előtt álló férfi vagy nő szempontjából a legkevésbé sem indokolt, hogy megakadályozzák egymást a családon kívüli elvtársi kapcsolatok létesítésében. Az embernek az a képessége, hogy a többi emberrel barátságot tud kötni, biztosítja azt a képzettségét, hogy igazán tudjon szeretni.

A nagy, igazi szerelem, az egy- mástszeretö férfi és nő kölcsönös bizalmán alapul. Ez a bizalom erős és tartós, ha a közöttük lévő kapcsolat tiszta, becsületes és1 őszinte, ha a kölcsönös hűség teszi erőssé.

/ Kölcsönös hűség a szerelemben — ez a legfőbb eszköz arra, hogy az emberek tudatából a múlt olyan csö- kevényét, mint amilyen a féltékenység, ki lehessen irtani.

Mi a jelentősége a családnak a szocialista társadalomban és hogyan kell boldogságot alapítani ?

Engels a család keletkezésének és fejlődésének történelmi áttekintésében megállapította, hogy a család történelmi — társad almi jelenség, amely a társadalom fejlődésének meghatározott szakaszán keletkezett. A család minden további fejlődését a társadalmi gazdasági alakulatok fejlődése határozza meg. A családi kapcsolatok jellege a felépítmény — a politika, a jog, a vallási és erkölcsi nézetek — befolyása alatt is változott. A család fejlődése a társadalmi fejlődést tükrözte vissza s a családi kapcsolatokban felmerülő ellentmondások az osztálytársadalom belső ellentmondásait tükrözték vissza.

Országunkban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeképpen bekövetkezett hatalmas átalakulások igen kedvezően hatottak a családra is, gyökeres változásokat hoztak létre bennük. A nő új helyzete a szocialista társadalomban s ezzel kapcsolatban a férfi és nő közötti kölcsönös kapcsolat megváltozása lehetővé tette az évezredek folyamán a nemek között kialakult kölcsönös ellenségeskedés felszámolását. A termelési eszközök magántulajdonának megszüntetése felszabadította a házasságot a durva anyagi számításokon alapuló meggondolásoktól. A szocialista társadalomban a házasság egyetlen és legfontosabb indítéka a férfi és nö közötti szerelem, amelyet szellemi és kultúráiig érdeklődésük közössége tesz gazdaggá.

A Szovjetunióban a kizsákmányoló osztály felszámolása és az a tény, hogy a meglévő osztályok között nincsenek antagonosztikug ellentmondások, többek között az újtipusú család megteremtéséhez vezetett, amely a családot alapító férfi és nő munkáján, majd a továbbiakban felnövekedő gyermekeik munkáján alapul.

A szovjet család feladata, hogy megteremtse a nélkülözhetetlen otthoni kényelmet és otthonosságot, ugyankakkor azonban nem tűzi maga elé célul a féktelen felhalmozást, nem táplál tagjai között telhetetlen kapzsiságot, amely a társadalomra nézve eSak ártalmas lehet.

A szovjet család legfontosabb feladata, hogy gyermekeit a kommunizmus eljövendő tevékeny és öntudatos építőivé nevelje. Ez a szülök legfontosabb állampolgársági kötelessége. Gyermekeik neveléséért felelősek a társadalommal szemben.

A házastársak közötti harmonikus kapcsolat a gyermekek helyes neve- | lésének egyik legfontosabb feltétele,!

Másrészt pedig semmi egyéb, nem ér fel azzal a boldogság-érzéssel, amelyet a családon belül a helyesen nevelt gyermekek okoznak.

A szovjet család mentes az „apák és fiúk“, az idősebb és fiatalabb nemzedék harcától, amely a régi társadalmak családjait szétszaggatta. A szovjet szülők ég gyermekek közös érdekek szerint élnek. Nemcsak rokoni kapcsolatok kötik össze őket, de az egész szocialista társadalommal való közös eszmei és gyakorlati kapcsolatok is, s ez teljes boldogsággal tölti el a szovjet szülőket és gyermekeket.

Országunkban a család a szovjet társadalom elsődleges kollektívája, amely az egész nép érdekeinek megfelelően él. A szovjet család becsületes, hazafiak családja, akik munkájukkal a szovjet állam fejlődéséért és megszilárdulásáért harcolnak g családjukban felnevelik és előkészítik a régihez méltó új nemzedéket.

A szovjet család alapozza meg, és alakítja ki elsősorban az értelem, az akarat, a jellem, az érzések, a tudat és a magatartás legjobb tulajdonságait, mindazokat a legfontosabb erkölcsi tulajdonságokat, amelyek a szocialista embert jellemzik. Ebben az értelemben elmondhatjuk, hogy a szovjet család felbecsülhetetlen munkát végez, amikor létrehozta a szovjet embereknek azt a nagyszerű nemzedékét, amely sikeresen építi az új társadalmat. A fiatal hazafiak nemzedéke eddig még sohasem látott hősiességet tanúsított a Nagy Honvédő Háborúban, amikor az egész néppel együtt megvédte hazáját a fasiszta hódítókkal szemben.

I

.(Folytatása következik. )j