Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-05-07 / 16. szám

4 ÚJ IFJÚSÁG 1952 május 1 134 évvel ezelőtt született Marx Károly Az első szocialista alkotmány nére is a tőke, nem fog demokratizá­lódni, a tőkések állama, nem válik szocialista állammá önmagától, ha­1818 május 5-én ünnepli az egész haladó világ Marx Károly születésé­nek 134-ik évfordulóját. Marx bár 134 évvel ezelőtt szüle­tett és legfőbb munkásságának ideje száz évvel korábbi időre tevődik visz- sza, mégis azok a megállapítások ki­állták a legnagyobb próbát, az idő próbáját. Marx egész életét a mun­kásosztálynak szentelte és a mun­kásosztálynak müveiben olyan irányí­tást, olyan elméletet adott, amely már a világ egyhatodán a valóság­ban is kézzelfoghatóvá vált. Marx előtt a filozófusok csevegtek arról, hogy mi az igazság, mi a sza­badság, általában mi a filozófia. Ha a kérdést eldöntötték, úgy is jó volt, ha nem döntötték el, szintén jő volt. Ha megnézzük azt, hogy ezekkel a filozófiai kérdésekkel kik foglalkoz­tak, akkor láthatjuk azt, hogy az uráli"' ’ > "-ztály egy elit rétege, aki a mi 'kássőg izzadtságán olyan élet­hez jutott, amely tehermentesítette a mindennapi munkától és ezen az alapon módja volt gondolkozni, mód­ja volt magát képezni. Ezek az em­berek beszélgettek a szabadságról, filozofáltak az Igazságról, csak azért, hogy filozofáljanak cél nélkül, mert ez nekik tetszett. Marx Károly a fi­lozófia történetében döntő fordulatot hozott. A kevesek tudományából a nép tudományává változtatta a filo­zófiát, mint ahogy mondani szokás, az égből lehozta a földre. Marxnál is felmerült az igazság és a szabadság filozófiai értelemben vett gondolata. Ö meg is találta erre a megoldást, amikor azt mondta, hogy nem lehet az a nép, az az osztály szabad, ame­lyik gazdaságilag nem független, de a megállapításon túlment és a mun­kásosztály első feladatának tűzte ki azt, hogy gazdaságilag függetlenítse magát és megmagyarázta azt, hogy másképpen nem függetlenítheti, ha forradalmi úton meg nem töri az akkori uralkodók államát, ha forra­dalmi úton el nem távolítja az or­szág gazdasági életéből a kizsákmá- nyolók zsizserehadát. Éppen ezért, mivel a munkásság fi­gyelmét a politikai harcra irányítot­ta és ezen belül az uralkodó osztály fegyveres erővel történő forradalmi megdöntésére, fő munkásságát az akkori gazdasági rend, a kapitalista gazdasági rend elemzésére fordította, Hatalmas munkájában, a „Tőké“-ben kimutatta, hogy meddig volt haladó a kapitalista termelési rend, mikor válik ez a fejlődés önmaga gátjává, mikor lesz az az idő, amikor kortár­sai és kritizálói véleményének eile­Marx Károly nem a töke, még jobban egy kézbe kerül, kialakulna]; a kapitalista ma­mutvállalkozások, ezek a kapitalista államokat pedig háborúba sodorjál;, egyén) érdekeik megvédésére és ter­jeszkedési vágyuk kiszélesítésére, Marx Károly a másik oldalon ugyan­akkor kimutatta azt is, hogy a kapi­talista társadalomban a tőkések meg­gazdagodása mellett a munkásság csal; élszcgényedbetik, nyomora csak fokoződhatik és ebből kifolyókig két ellentétes osztály kerül majd egy- I mással szembe, amely között az ér­dekek kiegyenlítése nem törtethetik meg niás, mint Marx filozófiai mun­kásságánál levont következt‘léssel, a burzsoázia megdöntésének forradalmi módjával, Marx filozófiai és közgazdasági mi nkássagan túlmenően az akkori időben világszervezetbe, a® Interna- cionáléba tömörítetté a világ mun­kásságát, amelynek hivatása az lett, hogy Marx elméleti tételeit a gya­korlatban is segítse megvalósítani. Marx ott állt az Internacionálé vi­tájában, segítette megtisztítani, he­lyes irányba terelni az akkoriban ki­alakult munkáspártok különböző né­zeteit és tanította az akkori dolgo­zókat a nemzetközi összefogás szel­lemére, arra a gondolatra, amely egyik legnagyobb örökéletű brosúrá­jában, a Kommunista Kiáltványban napvilágot látott, arra a gondolatra, amely minden haladó újság első ol­dalán olvasható: „Világ proletárjai egyesüljetek". Négy évvel ezelőtt lépett életbe, 1948 május 9-én a második köztár­saság első szocialista alkotmánya. Népszerűén ezt az alkotmányt csak május 9-i alkotmánynak hívjuk. Nem is véletlen az, hogy ez az alkotmány népszerűségnek örvend, mindenki is­meri, mindenki tanul róla valamit Ha figyelmesen végiglapozza és ta­nulmányozza valaki az alkotmány egyes cikkelyeit, akkor megláthat­ja azt a mélyreható változást, ame­lyet ez az alkotmány minden cseh­szlovák állampolgár számára bizto­sít, szemben az első köztársaság al­kotmányával. Az első köztársaság al­kotmányát is demokratikus alkot­mánynak nevezték, de ha a gyakor­lati életet nézzük, akkor láthatjuk azt, hogy ez az alkotmány, a május 9-i, nemcsak biztosítják a munkához való jogot minden csehszlovák ál­lampolgárnak, hanem az alkotmány munkát is biztosit, mert hiszen nem lehet még a legelfogultabb embernek sem azt mondania, hogy Csehszlová­kiában munkanélküliség van, hogy lenne egyetlen ember is, aki nem ta­lálna képességeihez megfelelő alkal­mazást. Talán ez a kérdés a munká­val való ellátás kérdése volt a leg­égetőbb mindig és minden körülmé­nyek között az egész csehszlovák munkásság életében. A munkához való új viszony, a munkaalkalmak biztosításán kívül még sok más, üj szocialista vonáso­kat is tapasztalhatunk május 9-i al­kotmányunkban. Ezek között a leg­fontosabbak egyike, hogy az alkot­mány biztosítja minden munkásnak a megérdemelt, jó munkája után a pihenést. Ennél a kérdésnél megint fel kell vetnünk azt, hogy a munka utáni pihenés nemcsak az alkotmány szövegében található, hanem a való­ságban is lemérhető, hiszen a Ma­gas Tátra, az összes gyógyfürdők ma már nem a kiváltságosoké, hanem a munkásosztály érdekeit szolgálja, ahová az év minden szakaszában munkások százezrei mehetnek és ki­pihenhetik fáradtságukat. A május 9-i alkotmány iij, szocialista tarta­lommal rendezte közigazgatásunk kérdéseit is. Az alkotmány leszögezi azt, hogy a Csehszlovák Köztársa­ságban a nép saját tagjai közül kép­viselőket állít saját maga ügyeinek intézésére. Ezeket a képviselőket a nép választja, a népnek felelőse! mindennapi munkájukért. Mikor be szelhettünk a történelem folyamán ar ról, hogy a dolgozó nép sajátmaga in tézte saját sorsának irányítását. So ha. Eddig mindig más érdekek irá nyitották a közigazgatást, mások, i kapitalisták érdekei voltak képvisel ve a különböző törvényhozó szervei előtt. Ha az alkotmányra gondolunk mint döntő változásra gazdasági éle tünkben, meg kell említenünk azt hogy gazdasági életünkben nem i rendszertelenség, nem az egyes ka­pitalisták egyéni érdeke igazgatja irányítja tovább, hanem a terv, a tervnek pedig mindig és minden kö­rülmények között a népet kell szol­gálnia, az életszínvonal emelkedését kell maga előtt tartania. Amikor a népszerű május 9-i al­kotmány négyéves évfordulójára gon­dolunk, akkor nem feledkezhetünk meg alkotmányunk létrehozójáról, a Csehszlovák Kommunista Pártról, amelynek az első köztársaságban el­kezdett hosszú, szívós harca eredmé­nyezte azt, hogy a felszabadulás után népünk új alkotmányt kapott, — né­pi alkotmányt. ★ Terjeszd és olvasd a mimiimmiiiiiiimiiiiiijitiiimiiHiiiiiiiiiimiiiiiíiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiíiiíiii Tartós békéért nem demokráciáért! >’■>* t A nemzetközi munkásosztálynak a reakció ellen vívott harcában rend- kivül nagy segítséget nyújt a kom­munista és munkáspártok Tájékoz­tató Irodájának hetilapja, a Tartós békéért, népi demokráciáért. Tájé­koztatja a dolgozókat, Párt és CsISz tagokat és funkcionáriusokat a nem­zetközi munkásosztály, a kommu­nista pártok helyzetéről. Tanácsokat ad, a kommunista pártok életét, harcát, sikereit és hiányosságait tár­ja fel. Szervezési, eszme-i, gazdasá­gi kérdésekkel foglalkozik. Harcol a különféle reakciós, marxista ellenes nézetek ellen. Benne megtaláljuk a kommunista pártok legjobb fiainak, eszmei harcosainak írásait, amelyek­ben leleplezik az áruló jobboldali szo­cialistáknak. a munkásosztályon bellii végzett akna munkáját. A lap kíméletlenül leleplezi és feltárja a háborúsgyüjtogatók minden mester­kedését az irányban, ahogy gaztet­teiket és kizsákmányoló politikáju­kat a szabad ságszeretö népek ellen alkalmazzák saját országaikban va­lamint a függő és gyarmati orszá­gokban. A lap a kommunista pár­tok segítségével leleplezi a nemzet­közi burzsoázia mesterkedéseit, az imperialisták aknapolitikáját, harcot szervez és harcol a munkásosztály törhetetlen eszmei és szervezeti egységéért, a gyarmati népei; fel­szabadításáért, a tartós világbé­kéért. A kapitalista államokban a dolgozók, a kommunista és munkás pártok tagjai vezető férfiaik által vezérelve a lapból tanulnak harcol­ni a kizsákmányoló burzsoá rend politikája ellen. Rajta keresztül is­merjük meg a nemzetközi munkás- osztálynak, a kapitalista államok munkásságának ,a népi demokratikus államok és a szocialista Szovjetunió munkásságának helyzetét. A népi demokratikus államok dol­gozói megismerik a kapitalista álla­mok uralma alatt ölő munkásság helyzetét, a kapitalisták igazi nép­nyúzó politikáját. Erőt merítenek a tapasztalatokból a további harcra, a reakció mesterkedései ellem, és aktív épitömunkájukkal hozzájárul­nak a kapitalista, függő és gyarma­ti országok munkássága helyzetének megjavításához, és egységének meg­szilárdításához, a nemzetközi bur­zsoázia bukásához. Boleszlaw Bierut elvtárs a len­gyel munkáspárt elnöke 60-ik születénapján Varsóban ünnepi ülé­sen beszédet mondott. Beszédében foglalkozott a lengyel munkásosztály nagy harcával, az egységes népi Lengyelországért. Kiemelte az SzK (b)P részéről a Lengyel Munkás­pártnak nyújtott segítséget a párt szervezésénél és harcában. Az SzK (b)P a Kommunista Párt szülöany- ja és tanítómestere. Jacques Duclos, a francia kommu­nista párt titkára „Két világ — két­féle politika*’ című oikkében foglal­kozik az USA vezető köreinek Fran­ciaországban végzett piszkos mester­kedéseivel. Kiemeli, hogy a® „USA aaért nem volt hajlandó ratifikálni az 1925 július 17-iki genfi egyez­ményt, amely eltiltja a mérgező anya goknak és a baktériumfegyvemek a háborúban való felhasználásét, mert már akkor szándékukban állott a tömegpusztító fegyver alkalmazá­sa“. CsISz-tagok és funkcionáriusok! Olvassuk és terjesszük a lapot, ta­nuljunk az SzK(b)P ,a Komszomol, a kommunista és munkáspártok har­cából. Munkánkat ezáltal megjavít­juk és az elénk kitűzött feladatokat jobban tudjuk teljesíteni. Gérecz Árpád. V. Kolbanovszkij, SZERELEM­CSflLOT v. Vég te' énül sok, igen ostoba, kegyetlen és szégyenletes drámát te­remtett és teremt még ma is. S ugyanakkor, amikor színpadon vagy regényben lelkesedünk ezekért a drá­mákért, az elvadulásig felháborodunk rajtuk, ha családunkban játszódnak le.“ Ezekből a drámákból a nemek­nek évszázadok folyamán kitenyész­tett egymás iránti ellenségessége tükröződik vissza, s kifejezésre jut bennük, hogy e konfliktusok leggya­koribb oka a féltékenység. A szocialista tárasadalomban az emberek egymásközötti kapcsolatá­nak új jellege megteremti az igazi szerelem fejlődésének és kivirágzásá­nak feltételeit, s egyszersmind fel­szabadítja ezt az érzést a féltékeny­ség torzító hatásától. A szovjet emberek kölcsönös kap­csolata az egyén tiszteletén és mél­tóságán, az egyén szabadságának tiszteletbentartásán és a teljes, köl­csönös bizalmon alapul. Ezek a tulaj­donságok nélkülözhetetlen előfeltéte­lei az igazi szerelemnek. Az életben adódhatnak olyan kö­rülmények, amikor az emberben a féltékenységhez hasonló érzés merül fel. Nyikolajeva „Az aratás“ című regényében a hazatérő Vaszilij Bort­nyikov, aki súlyos sebesülések miatt már három év óta nem adott hírt magáról, feleségénél ott találja azt az embert, akivel felesége, miután már özvegynek hitte magát, össze­kapcsolta életét. Hirtelen a félté­kenység zavaros hulláma öltötte el Vaszilijt. Még idejében észrevette Sztyepán homlokán a forradást e csupán ez tartotta vissza attól, hogy megüsse Avdotya új férjét. De ami. kor megtalálta a helyzet megoldá­sát, és békésen vált el Sztyepántói. A Vaszilij és Avdotya közötti kap­csolat nem jött rögtön rendbe. Hosz- szú ideig külön is kellett élniök, ami­kor Avdatya kénytelen volt Vaszilij- tól gyermekeivel együtt elmenni. Csak lassacskán állt közöttük ismét helyre a rendes kapcsolat, amikor már Avdotya munkájában amy- nyira fejlődött, hogy élenjárói kol­hoztaggá vált, aki nem maradt el férje mögött. Egymás felé való kö­zeledésükben óriási szerepet játszot­tak a gyerekek. A szovjet embereket — férfiakat és nőket egyaránt — erős kollektív kötelékek kapcsolják együvé. Igen sóik munkatársuk van és barátjuk, és ezekkel a legkülönbözőbb érdeklődési körök fűzik össze őket. A férfi és nő magas eszmei alapon álló elvtársi és baráti kapcsolata egyáltalán nem vezet feltétlenül nemi közeledésre. Következésképpen sem a házastársak, sem a családalapítás előtt álló férfi vagy nő szempontjából a legkevésbé sem indokolt, hogy megakadályozzák egymást a családon kívüli elvtársi kapcsolatok létesítésében. Az ember­nek az a képessége, hogy a többi em­berrel barátságot tud kötni, biztosít­ja azt a képzettségét, hogy igazán tudjon szeretni. A nagy, igazi szerelem, az egy- mástszeretö férfi és nő kölcsönös bi­zalmán alapul. Ez a bizalom erős és tartós, ha a közöttük lévő kapcsolat tiszta, becsületes és1 őszinte, ha a köl­csönös hűség teszi erőssé. / Kölcsönös hűség a szerelemben — ez a legfőbb eszköz arra, hogy az emberek tudatából a múlt olyan csö- kevényét, mint amilyen a féltékeny­ség, ki lehessen irtani. Mi a jelentősége a családnak a szo­cialista társadalomban és hogyan kell boldogságot alapítani ? Engels a család keletkezésének és fejlődésének történelmi áttekintésé­ben megállapította, hogy a család történelmi — társad almi jelenség, amely a társadalom fejlődésének meghatározott szakaszán keletkezett. A család minden további fejlődését a társadalmi gazdasági alakulatok fej­lődése határozza meg. A családi kap­csolatok jellege a felépítmény — a politika, a jog, a vallási és erkölcsi nézetek — befolyása alatt is válto­zott. A család fejlődése a társadalmi fejlődést tükrözte vissza s a családi kapcsolatokban felmerülő ellentmon­dások az osztálytársadalom belső el­lentmondásait tükrözték vissza. Országunkban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredménye­képpen bekövetkezett hatalmas át­alakulások igen kedvezően hatottak a családra is, gyökeres változásokat hoztak létre bennük. A nő új helyze­te a szocialista társadalomban s ez­zel kapcsolatban a férfi és nő közötti kölcsönös kapcsolat megváltozása le­hetővé tette az évezredek folyamán a nemek között kialakult kölcsönös el­lenségeskedés felszámolását. A ter­melési eszközök magántulajdonának megszüntetése felszabadította a há­zasságot a durva anyagi számításo­kon alapuló meggondolásoktól. A szocialista társadalomban a házas­ság egyetlen és legfontosabb indíté­ka a férfi és nö közötti szerelem, amelyet szellemi és kultúráiig érdek­lődésük közössége tesz gazdaggá. A Szovjetunióban a kizsákmányoló osztály felszámolása és az a tény, hogy a meglévő osztályok között nin­csenek antagonosztikug ellentmondá­sok, többek között az újtipusú család megteremtéséhez vezetett, amely a családot alapító férfi és nő munká­ján, majd a továbbiakban felnöveke­dő gyermekeik munkáján alapul. A szovjet család feladata, hogy megteremtse a nélkülözhetetlen ott­honi kényelmet és otthonosságot, ugyankakkor azonban nem tűzi ma­ga elé célul a féktelen felhalmozást, nem táplál tagjai között telhetetlen kapzsiságot, amely a társadalomra nézve eSak ártalmas lehet. A szovjet család legfontosabb fela­data, hogy gyermekeit a kommuniz­mus eljövendő tevékeny és öntudatos építőivé nevelje. Ez a szülök legfon­tosabb állampolgársági kötelessége. Gyermekeik neveléséért felelősek a társadalommal szemben. A házastársak közötti harmonikus kapcsolat a gyermekek helyes neve- | lésének egyik legfontosabb feltétele,! Másrészt pedig semmi egyéb, nem ér fel azzal a boldogság-érzéssel, ame­lyet a családon belül a helyesen ne­velt gyermekek okoznak. A szovjet család mentes az „apák és fiúk“, az idősebb és fiatalabb nemzedék harcától, amely a régi tár­sadalmak családjait szétszaggatta. A szovjet szülők ég gyermekek közös érdekek szerint élnek. Nemcsak ro­koni kapcsolatok kötik össze őket, de az egész szocialista társadalommal való közös eszmei és gyakorlati kap­csolatok is, s ez teljes boldogsággal tölti el a szovjet szülőket és gyerme­keket. Országunkban a család a szovjet társadalom elsődleges kollektívája, amely az egész nép érdekeinek meg­felelően él. A szovjet család becsü­letes, hazafiak családja, akik munká­jukkal a szovjet állam fejlődéséért és megszilárdulásáért harcolnak g csa­ládjukban felnevelik és előkészítik a régihez méltó új nemzedéket. A szovjet család alapozza meg, és alakítja ki elsősorban az értelem, az akarat, a jellem, az érzések, a tu­dat és a magatartás legjobb tulaj­donságait, mindazokat a legfonto­sabb erkölcsi tulajdonságokat, ame­lyek a szocialista embert jellemzik. Ebben az értelemben elmondhatjuk, hogy a szovjet család felbecsülhetet­len munkát végez, amikor létrehoz­ta a szovjet embereknek azt a nagy­szerű nemzedékét, amely sikeresen építi az új társadalmat. A fiatal ha­zafiak nemzedéke eddig még soha­sem látott hősiességet tanúsított a Nagy Honvédő Háborúban, amikor az egész néppel együtt megvédte hazá­ját a fasiszta hódítókkal szemben. I .(Folytatása következik. )j

Next

/
Thumbnails
Contents