Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-05-07 / 16. szám

A CSISZ SZLOVÁK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA

Bratislava, 1952 május 7.

Ara 2 Kés

I. évfolyam, 16. szám.

Éljen Köztársaságunk és a Csehszlovák j \ Kommunista Párt elnöké, szeretett Cottwald I elvtársunk!

Éljen a béke és a világ összes nemzete szö- j vétségének zászlóvivője, tanítónk és legjobb j barátunk, a nagy Sztálin!

i

Ä béke és szabadság diadalmas ereje

Pár nappal múlt el hét éve annak, amikor Sztálin elvtárs 1945 május 1-i napiparancsában a következőket mondotta: „A hitlerista főkolomposok, akik a világ urainak szerepében tetszelegtek, kifogytak a tudományból. A halálosan sebzett fasiszta fenevad utolsókat vonaglik.“

Május 2-án a Vörös Hadsereg rohammal

elfoglalta Berlint és megsemmisítette a fasiszta Németország szívét. Május 8-ról 9-re virradó éjjel Németország minden feltétel néikiii letette a fegyvert.

Győzött a Vörös Hadsereg és május 9-ét Sztálin elvtárs a Győzelem Napjának nyilvánította. A szovjetnép nagy vezére ezen a napon felhívással fordult népéhez;

„A hazánk szabadságáért és függetlenségéért hozott sok nagy áldozat, a háború folyamán népünk által átélt mérhetetlen nélkülözés és szenvedés, a haza oltárán áldozatul hozott megfeszített munka a hátországban és a fronton, — mindez nem volt hiábavaló, mindezt az ellenségen aratott teljes győzelem koronázta“, — mondotta Sztálin elvtárs.

A fasiszta Németország szétzúzása a szovjetállam, a Bolsevik Párt és a Vörös Hadsereg hatalmas dicső történelmi tette. Megsemmisült a világfasizmus legveszedelmesebb tűzfészke, a nemzetközi reakció bástyája. A Győzelem Napja ezért vált egyúttal a nemzetközi fasizmus vereségének napjává is.

A Vörös Hadsereg győzelme a szocializmus hatalmas világtörténelmi győzelme volt a haldokló, rothadó kapitalista világ legálla- tibb erői fölött. A Szovjetunió ezzel a tettével megmentette az emberiséget és a civilizációt a végső pusztulástól és örök emléket állított a szovjetnépnek.

A szabadságszeretö népek lelkes örömmel fogadták a fasiszta Németország leverését. Az öröm hangjait csak a hazánkban állomásozó német csapatok zavarták, amelyeknek Sehörner volt a parancsnokuk és amely csapatok megtagadták a fegyverletételt. Schör- ner fasiszta bandái megindultak Prága ellen, amelyet a kommunisták vezetésével dolgozóink szabadítottak fel 1945 május 9-én, a Győzelem Napján. Az amerikai csapatok parancsnoksága utasítást adott a Prága közelében állomásozó csapatainak, hogy helyezkedjenek várakozó álláspontra, vagyis tegyék lehetővé a német hóhéroknak, hogy kiirtsák hazánk legjobb fialt csak azért, hogy az amerikai csapatok később elfoglalhassák Prágát és így megerősíthessék helyzetüket Közép- Európában.

Az amerikai imperialistáknak ez a piszkos te ive is azt bizonyltja, horry mindir: sz<-ir,'''n- álltak népünk törekvéseivel és minden erejükkel el akarták gáncsolni népünk legjobbjainak hősi harcát. Tervük azonban nem sikerült. A szovjetcsapatok nem törődve a hatalmas nehézségekkel és "áldozatokkal, május 9-én Prága hős védőinek a segítségére siettek, felszabadították fővárosunkat és megmentették legjobb hazafiainkat a kiirtástól.

A hős Szovjet Hadsereg népünk védelmére sietve május 9-én teljesen felszabadította hazánkat a hitleri fasizmus igája alól, visz- szaadta szabadságunkat, elhozta népeinknek a várva-várt békét. Kudarcot vallottak az angol-amerikai imperialisták gyarmatosító tervei, nem sikerült megkaparintanlok hazánkat, nem sikerült kiírtaniok népünk legjobbjait, a kommunistákat.

Örök hála népünk szabad életéért azoknak a hősöknek, szovjet katonáknak, akik fegyverrel a kezükben véreztek, szenvedtek és meghaltak a mi boldog életünkért. Népünk soha el nem múló hálával és szeretettel mond köszönetét ezen a napon, szabadságunk születésnapjának immár hetedik évfordulóján, az emberiség lángeszű vezetőjének, Sztálinnak, bölcs politikájáért, amellyel népünket örökre megszabadította az idegen elnyomástól és kizsákmányolástól.

Az angol-amerikai imperialisták ma sem mondtak le terveikről, ismét népeink kezére akarják rakni a bilincset. Felfegyverzik a fasiszta német hadsereget, hogy hazánkra uszítva a vér, könny és láng tengerében elpusztíthassák mindazt, amit népünk oly nagy szeretettel épített hazánkban, a Szovjetunió támogatásával.

Az imperialisták tévednek ha azt hiszik, hogy itazánk könnyű martalékuk lesz. A kemény építőmunkában eltöltött hét szabad év alatt népünk megizmosodott, újarcú, elszánt, edzett néppé vált, amely a Szovjetunió segítségével képes megvédeni hazáját, szabadságát, függetlenségét. Pártunk felszínre hozta népünk és ifjúságunk alkotó erejét és ez az erő hegyeket mozdít el, virágzó városokat teremt a földhöz tapadt falusi kunyhók helyén, hogy hazánkat a béke megdönthetetlen bástyájává tegye. Osztraván és a HUKO-n nemcsak acélművek épülnek, hanem Pártunk a szocialista eszmék formáló erejének segítségével új embereket formál, teremt, edz. Olyan embereket, akik mindinkább megközelítik a fasizmus felett győzelmet aratott szovjetembereket, szovjetfiatalokat. Az Ifjú- sá ,1 Gát fiatal építői elválaszthatatlanul

I összeforrnak békeművükkel, amelyet építenek és amelyet meg' is fognak védeni.

Az angol-amerikai imperialisták világural- i mi tervei halálra vannak ítélve, sorsuk el- ! kerttlhetetlenül Hitlerek sorsa lesz. A világ népei a második világháborúban megismerték a háború borzalmait* szörnyűségeit, de utána a Szovjetunió jóvoltából megismerték a békés, szabad életet is. Ezért állnak az egyszerű emberek mind nagyobb tömegei a béke ügye mellé, ezért zárkóznak fel mind szorosabban a Szovjetunió oldalán.

Az amerikai imperialisták koreai gaztettei nem tántorítják vissza a békéért küzdő milliókat. A béketábor ereje az élet, az igazság ereje és ezért legyőzhetetlen. A békéért küzdő erők hatalmasat nőttek a második világháború óta. Az emberiség ellenségei az Imperialisták sokkal gyengébbek, mint a második világháború előtt, voltak. Nincs többé német, angol, francia, olasz, japán nagyhatalom. A fasiszta uralom alatt nyögő országok helyén virágoznak, erősödnek a népi demokratikus országok, Lengyel- ország, Románia, Bulgária, Magyarország, Albánia és Csehszlovákia, megalakult a Német Demokratikus Köztársaság is. Ázsiában olyan hatalmas országot vesztettek el az imperialisták, mint a 475 milliós Kína. Millió és millió ember áll a béketábor harcosai közé a kapitalista országokban is. Hatalmasat nőtt a Szovjetunió nemzetközi tekintélye. Először Franciaországban hangzott fel: „Soha nem fogunk fegyvert a Szovjetunió ellen!" Aztán Olaszországban, majd szerte a világon dübörögték a békét akaró tömegek: „Soha nem fogunk harcolni a Szovjetunió ellen, Sztálingrád hősei ellen!“ „Nem, nincs közelebb a háború veszélye!“ — mondotta Sztálin elvtárs. Ma, az Elbától a Sárga Tengerig szabad népek élnek, akik végleg felszabadultak a töke és a külföldi imperializmus igája alól. Győzelemről győzelemre halad a Szovjetunió, napról napra győz a Szovjetunió külpolitikája a nagy Sztálin irányításával. Minden győzelem a béke, a haladás, a szabadság győzelme. A hatalmas szocialista állam a béke, az igazságosság támasza, ma a dicsőség fényében tündöklik. A kommunizmust építő szovjet nép a béketábor legyőzhetetlen ereje. Ezt fejezik ki Sztálin eívtárs bölcs szavai is, amelyeket még 1946-ban mondott: „Nem tudom sikerül-e Churchill úrnak és barátainak a második világháború után egy hadjáratot szervezniük Keleteurópa ellen. De ha ez sikerül, — ami kevéssé valószínű, miután az egyszerű emberek milliói állnak a béke vártáján — akkor meggyőződéssel mondhatjuk, hogy megverjük őket, mint ahogy megvertük huszonhat évvel ezelőtt.“ A népeknek, a világ ifjúságának béke kell. Ezért harcol a Szovjetunió és a világ minden becsületes embere. Ezért küzd a hatalmas béketábor a háborús gyújtogatókkal, a koreai gyilkosokkal szemben. „Örök időkre éljen a csehszlovák-szovjet szövetség és testvériség, amelyből szabadságunk és boldog életünk született!“ — mondotta hazánk legnagyobb békeharcosa, ifjúságunk tanítója, Gottwald elvtárs.

Hazánk fiataljai, Gottwald ifjúsága egy emberként küzd a béke és igazság ügyéért. Pártunk vezetésével építünk, dolgozunk, hogy örökre megtarthassuk a Szovjetunió adta békét és szabadságot.

Szőke József.

Tavaszi napsugár. Pacsirták dalolnak messze fenn a levegőben, majd beleunva a dalolásba kő módjára zuhannak lefelé. És lám! Már szállnak újra fel, hogy újra énekeljenek• Mi a cetjük ezzel? Talán az, hogy a mezőn dolgozó traktorosokat, EFSz-ta- gokat szórakoztassák? Lehet...

Motorkerékpárunk zúgva szá- 'guld a mezei úton, hatalmas

porfelhőt hagyva maga után. Az út jobb és balfeléről vetések zötdülnek. A rozs ntár eléggé megnőtt, lassan a kalászát hányja. De ám a búza és az árpa sem hagyja magát: igaz hogy csak jele annyi, mint a rozs,d< így is eléggé megnőtt.

A vetések elmaradoznak, erre felé már a kukorica és a krumpl táblák következnek.

— Ezen a területen viz állott — magyarázza a motor zúgásán keresztül a vezető, tőlünk balfelé mutatva. — Most pedig krumplival és kukoricával vetettük be. Nehéz munka volt ám, i énnek a főidnek a szántása.

Traktorosaink izzadtak, amíg felszántották és bevetették. De... de, most már készen vagyunk ezzel a nehéz táblával. Ma már szójababot vetünk.

Viatica István brigádvezető

Elhallgatott Miközben a rögös úton biztos kézzel vezette a kerékpárt, Mosolyogva nézte a

készenálló, bevetett, beültetett területet•- — Messze van még a brigádod, Maticza elvtárs? — érdeklődtem, mert már soknak ereztem a folytonos rázást, amit a röéös mezei út okozott.

— Nem, nincs messze, azonnal odaérünk — nyugtatott meg. Közben bekanyarodtunk az árok szélére, a lombos fák alá. — Megérkeztünk, —■ szólott, miközben leszálltunk mindketten és leporoltuk öltözetünket.

A motorkerékpárt biztonságba hagyva átugortuk az árkot és hosszú, sietős léptekkel igyekeztünk a vetőgépet húzó traktor felé.

— Ez a traktoros, aki itt vet Szamaránséky Vince elvtárs, a dunaszerdahetyi brigád és egy ben az egész traktorállomás legjobb traktorosa. Feladatát 250%-ra teljesíti, de még ezzel sem eelégszik meg, Folyton azt hajtogatja, hogy ő addig nem nyugszik, míg el nem éri a 300

Szamaránszky Vince elvtárs

traktor épen most fordult meg a tábla másik végén, tehát várnunk kellettszázalékot. Teljesen egyetérek vele, — magyarázta, miközben elértünk a táblához, ahol Szamaránszky elvtárs dolgozott. A

— Reggel azt mondta, hogy ma elveti ezt a nagy táblát. Lehet, hogy megteszi, ki telik belőle.

Egyre jobban erősödött a traktor dübörgése, majd rövid időn belül megállóit előttünk traktorjával a dunaszerdahetyi trak. torállomás legjobb traktorosa, Szamaránszky Vince. A oetőgé- pen egy bácsi, EFSz-tag állt, aki a vetögépet ellenőrizte, hogy jól szórja-e magot.

— Szabadság elvtársak, jó munkát — köszöntünk.

— Ide hallgass, Vince, — szólott Maticza elvtárs a 14-es számú brigád vezetője. — Ez az elvtárs szeretné, ha elmondanád, hogy hogyan tudsz ilyen magas teljesítményt elérni.

Szamaránszky elvtárs végignézett rajtunk, rágyújtott egy cigarettára, minket is megkínált, majd így szólt:

(Folytatása a 3. oldalon)