Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-04-16 / 13. szám

1952 április 17. oi iFrósAe 5 JAN MÜLLER: ’ j A komáromi Skoda-üzem CsISz szervezetének tapasztalatai a tömegpolitikai munkában A komáromi hajógyár fontos fel- i adatot kapott: felépítőm két sze- ' mélyhajót a kommunizmus építke­zéseire, a Volga—Don-csatornára. Az üzem éppen kibővítés alatt állt, a gátlások és a nehézségek nagyob­bak Voltak, mint ahogy gondolták. Az üzem nem rendelkezett elég j szakkáderekkel. Nem volt elég j szakmunkás, vagyis nem volt elég munkás, technikus, stb. Nem ren­delkeztek elég lakással, így nem tudták elhelyezni a cseh és szlovák testvérüzemek kisegítő dolgozóit. Aztán még több komoly nehézség is felmerült, mint például az üzemi étkezde, amely egészen a városban volt, a mesterek felelőtlensége, a munka rossz megszervezése, a hely- I télén bérpolitika stb. A legnagyobb nehézség az egész között az volt, I hogy az üzem tömegszervezetei, fő- kép a CsISz, nasm dolgozott rende­sen. Az üzemben a dolgozók 60 szá­zaléka fiatal. Az üzemi CsISz-szer- vezete ebben az időben hatalmas krízist élt át. Nem voltak káderek, a központi vezetőség funkcionáriu­sai nem tudták őket megtalálni. Nem voltak részleg szervezetek, munkacsoportok és nem végeztek tömegpolitikai munkát. Az üzem termelési értekezletein a terv telje­sítésének csökkenését hangsúlyoz­ták, ez abból eredt, hogy nem vé­geztek tömegpolitikai munkát. Ab­ban az időben, mikor az üzem elha­tározta, hogy átszervez minden köz­pontot és megteremti a munka jellegzetessége szerint a munkasza­kaszokat, a CsKP üzemi szervezete is átszervezte részlegszervezeteit és megjavította munkáját. Az üzemi CsISz-szervezet, amely a Párt példája nyomán megalakí­totta részlegszervezeteit az egyes, munkahelyeken, még sem tudta megjavítani tömegpolitikai munká­ját. A gyengeség és a tömegpoliti- kai munka elégtelensége továbbra is jelentkezett 'és 'áz üzem tömegszer­vezetei csak akkor jöttek rá erre, mikor már komolyan veszélyeztetve volt a két személyhajó elkészítése, amikor már vesz.élyeztetve volt a Szovjetuniónak és dolgozó népünk­nek adott 6Zó betartása. Ekkor megértette a CsISz üzemi szerveze­te is, amely egyetlen célt tűzött ki — segíteni a Pártnak az üzemi terv teljesítésében és kezdeményezőjévé válni a gátlások legyőzésének. Ez csak a tömegpolitikai munka útján érhető el. A CsISz üzemi szervezete a terv teljesítésének igyekezetében elhatározta, hogy megjavítja tö­megpolitikai munkáját. Első fel­adata az volt, hogy új kádereket szerezzen és bekapcsolja őket a Szervezet munkájába, A központi vezetőség funkcionáriusai kimentek a részlegszervezetekbe és a káderek — melyekről az a szó járta, hogy nem léteznek, — mégis léteztek. Ezzel a töréssel fordulat állt be a CsISz üzemi szervezetének tömeg­politikai munkáiéban is. Az üzemi szervezet nem volt még a legjobb, de azért megmutatkozott, hogy jó munkát is lehet végezni az üzem­ben. A tömegpolitikai munka jó eredményt hozott a csoportnak a termelés terén. A központi vezetőség szeméfyes agitációjának az volt a következ­ménye, hogy a részlegszervezet ve­zetőségei, melyek mindeddig alud­tak, felébredtek és munkacsoporto­kat kezdtek alakítani. A személyes agitáció a legjobb eszköz volt az elvtársak gyűlésre hívásánál, ami­kor a részlegszervezetek vezetősé­gei és a munkacsoportok vezetői személyesen hívták tagjaikat és a taggyűlések látogatottak kezdtek lenni. „Ifjúsági műszak“ — mikor a részlegszervezetek veze­tőségeinek tagjai tagtól taghoz jártak és beszéltek a brigádok le­dolgozásáról a szűk keresztmetsze­tek eltávolításáért, munkájuk siker­rel járt. Az „Ifjúsági műszakra" több mint 120 szakbrigádos érke­zett, akik vasárnap a szabad ég ■alatt dolgoztak, ahol erősen fújt a szél a két személyhajón. A siker ezzel nagyobb lett, mert ezen a va­sárnapon nagy hó esett és a vona­tok, autóbuszok nem közlekedtek. A fiatal munkások megértették en­nek a brigádnak a fontosságát és szeretettel dolgoztak. A példás agitáció, amely eddig üzemünkben aludt, megmutatta eredményét, az üzemet ifjúsági jel­szavakkal díszítik ki, amely figyel­meztette a CsISz-tagokat és a fia­tal munkásokat, a Szovjetuniónak építendő két személyhajó jelentősé­géről. A taggyűlések útján végzett agi­táció is érvényesült. Fökép érvé­nyesült Szlovákia összesített terve feladatainak átvevésénéí. Ez ponto­san az üzemünk élmunkáshetének megkezdése előtt történt. Az élmun- káshét megmutatta, hogy milyen fontos a személyes és a példás ági táció. A munkahelyek eredményeit, melyeket minden nap értékeltünk, felolvasták az üzemi hangszóróban és kiírták a faliújságra is. A leg jobb munkások, CsISz-tagok ezen a napon jó teljesítményeikért ki vol­tak emelve a faliújságokon, az üze­mi hangszóróban és a becsülettáb­lán. A szégyentáblák is elég sok szór tele voltak. Az élmunkáshét a tisztelet és a becsület jegyében folyt. Kezdett bővülni a szocialista munkaverseny. Mindenki első akart lenni. A végső és a mindennapi ér­tékelésnél láttuk, hogy a CsISz- tagok és a fiatal munkások az él­munkáshét alatt az élen jártak. Vavra és Plasek, akik átlag 540 százalékot és 870%-os csúcsteljesít ményt értek el, felterjesztették őket az állami kitüntetésre. Továbbá még Uravecky hegesztőt és több más fiatalt felterjesztettek az ál- lamdijra. Ezek voltak a személyes és a példás agitáció eredményei, ezek voltak a jó tömegpolitikai munka eredményei. Az is nagy hatással volt a mun­kahelyek eredményeire, hogy az él­munkáshét alatt ünnepélyesen ki- diszítették az üzemet. A szégyen- és a becsülettáblák különösen jól érvényesülhetnek, ha gondoskodnak róluk. A V. részleg­szervezet kifüggesztette a szégyen­táblára Komlósi elytársnöt, aki nem használta ki a munkaidőt. Mi­kor meglátta nevét a szégyentáblán, elsírta magát és kérte, hogy törül­jék le, hogy megjavul. Letörölték a nevét, és ö komolyan megjavult, jé munkásnö lett belőle. Az üzemi hangszóró is igen jó eszköz az agitációs és a propagációs munkában. CsISz-tagjaink műszak előtt, hat óra előtt, bementek a hangszóró helyiségébe, telefon által összeköttetést nyertek a portával, ahonnan jelentették nekik, ki jön későn a munkába. És már hallat­szott is a hangszóró hangja, amely jelentette az egész üzemnek a ké­sőn jövő nevét. Viccesen jelentette, mint például „elaludt és megfeled­kezett arról, hogy munkába kell jönnie“, stb., az eredmények mégis mutatkoztak — a kritizáltak időben kezdtek járni munkába, egyesek már műszak előtt ott voltak. Nagyon jő eszköz a tömegpoliti­kai munkánál a kritika. Egészsé­ges kritika, kritika, amely vág, de igazságos. így a mi üzemi CsISz- szervezetürik is, a késések okainak keresésénél megvalósította a késé­sek eltávolítására az intézkedést. A lemaradás okai a munkások felelőt­lenségéből eredtek. A CsISz-tagok is sokszor későn jártak munkába, vagy ezen-azon napon végkép nem jöttek. Senki sem törődött velük és ők azt csinálták, ami éppen nekik tetszett. A munkát a CsISz közpon­ti vezetőségének tagjai kezdték meg, akik a főmérnöknél értekezle­tet hívtak össze, ahol élesen kriti zálták a vezetőt, hogy nyomban másnap reggel (hívjanak össze min den1 :it, hogy rámutathassanak min­den ember hibájára és nehézségeire. A CsISz-tagok és a többi munkások munkája is megjavult és jól folyta­tódik. Am a tömegpolitikai munkába, persze beletartozik az ifjúság közös mulatsága, mint például ifjúsági est a komszomolistákkal, ahová a legjobb munkásokat és a legjobb CsISz-tagokat hívták meg. A mu­latság "alatt rájöttek arra, hogy igenis lehet alkohol nélkül mulatni, a CsISz-tagok közösségében vígan és dalolva. CsISz-tagjaink az ifjii- sági mulatságról azzal a meggyőző déssel tértek haza, hogy jobban Ia­het mulatni álkohol nélkül, mint rés szegen. Vannak más formák is az apróbb tömegpolitikai munkára, amelyek megadják csoportunknak a lehető­séget arra, hogy szülőpártuhk segít­ségével kiküszöböljük a nehézsége­ket, ezek: a közös filmlátogatás, színházlátogatás, estélyek, stb. Ezek a formák még a mi üzemünk­ben nem valósultak meg. Ötéves tervünk negyedik éve fel­emelt feladatainak teljesítése üze­münknek a fő feladata és üzemünk CsISz-szervezete teljes erejéből kiveszi részét Szlovákia összesíteti tervének teljesítéséből. Ezentúl a CsISz még jobban megszervezi a tömegpolitikai munkát. A tömegpo­litikai munka hozzásegít minket a csoport feladatainak teljesítéséhez és az üzem feladatainak teljesítésé­hez. A Rekeny-brigád 15 nappal előbb teljesíti május elsejei kötelezettségvállalását Én, Rekeny János traktoros bri­gádommal elfogadom Deák elvtárs kihívását és az Ifjúsági Szövetkeze­ti Falu mezőin a tavaszi munkála­tokat 48 nap helyett 33 nap alatt végezzük el. Rekeny elvtárs rohambrigádja az első tavaszi napokban már kint volt a mezőn, hogy a bő termés alá tö­kéletesen elkészítsék a földet. A Rekeny-brigád egyike a béke­front élharcosainak. Többet kell föld­jeinknek teremnie! Az ember győz a természet fölött, harcol a maga­sabb terméshozamért. Ez a boldogság útja a nyugodt élethez és a békéhez, Tudják est Re­keny, Murin, Varga, Sirony, Balázs és a brigád többi tagjai. A Rekeny-brigád kilenc traktoro­sa készül a május elsejei ünnepsé­gekre. Készül a hatalmas felvonulás­ra, amikor a dolgozók százezrei az üzemekből, az EPSz-ekböl és az is­kolákból felvonulnak, hogy bizony­ságot tegyenek erejükről. 280 HP-vel vesznek részt ebben a harcban, Szívük a helyén van. Ter­vük világos. 2822 ha tavaszi mun­ka, 2500 q istállótrágya kiszálállitá­sa, 300 óra az új rizstelep kiépíté­sén, —- ez az összesített tervből a rájuk háruló feladat. Rekeny brigádja május elsejére teljesíti kötelezettségvállalását. Sőt lő-nappal előbb! Teljesítik azért, hogy a föld mi­nél előbb bő termést adjon, a hek­tárhozam magasabb, hazánk erősebb és gazdagabb legyen. A zsarnói CsTSz-csoport kötelezettségvállalása 1. Megalakítják » politikai- és ol­vasókört, 2. az állami gazdaságban ledolgoz­nak 200 brigádórát. 3. tagsági könyveiket rendbehozzák május elsejére, 4. tagokat szereznek az EFSz-be, 5. minden hónapban három tag. gyűlést tartanak, 6. tíz tagot szereznek a CsISz-be, 7. megrendelik az Üj Ifjúságot. ! Továbbá minden tag megveszi a CsISz kékinget és példásan fog ké­I szülődni május elsejére. I A csoport nevében: Szabó Géza, Tanulságok a féléves bányász-tanfolyamról Befejeztük a féléves bányász- tanfolyamot. 56 tanuló közül hét ki­tüntetett volt köztünk. Ebből kifo­lyólag az a feladat hárult ránk, hogy a tanfolyamról vonjuk le a tanulságot, a hibákat kerüljék ki a többi tanhelyek is. A múlt év júliusában Rozsnyón megrendezett lányi-akció dolgozói­nak országos konferenciáján rámu­tattak az egyes előforduló hibákra. A toborzási referensek nem tartot­ták be a toborzás helyes módsze­reit a bányásztanfolyamokra. A tanfolyamokra sokszor olyan fiúikat szerveztek, akik nem készültek fel eléggé és nem gondolták át azt a nagy feladatot, amely rájuk várt. Nem tudták fél éven át az egész anyagot átvenni. Az ö részükre a tanfolyam nem sokat jelentett. Nem lehet a hibát csak a neve­lőkben keresni vagy az oktatóknál, (habár legnagyobb részben ők a hibásak), de tekintetbe kell venni minden körülményt a tanfolyam egész menetével kapcsolatban. A tömegpolitikai munka hiánya. A hiányosságok eltávolításánál elsősorban foglalkozni kellett azok­kal az elvtársakkal, akik faluról jöttek közénk. El kellett távolítani az általános műveltségűkben elő­forduló hiányokat. Nem volt kielé gítö a politikai kör munkája, hiány­zottak az előadók. A tanoncköz- pont vezetője kételkedett az egyes elvtársak politikai fejlettségében. Nem volt igaz? a vezetőnek, mert Gavalee, .Toki és Berki elvtársak bebizonyították, hogy sikeresen tudják vezetni az olvasókört. A já­rási vezetőség sem törődött sokat a csoporttal. A kultúrmunka terén is nehézsé­gek voltak. Megmutatkozott a poli­tikai nevelés hiánya a kultúrmun kában is, mert ez szorosan össze­függ, egymással. A kultúixeferen nem végzett kezdeményező munkát A csoport zenekara nem működött, hiába voltak meg a hangszerek. A testnevelés terén is komoly hibák voltak. Kik voltak a hibásak ? A tanfolyam kezdetén sokat be széltek a tanrend összeállításáról, a szabad idő észszerű kihasználásá­ról, stb. A programmot azonban nem tartották be. Nem dolgoztak ki rendes munk-.tervet sem a hat­hónapos időszakra. Megfeledkeztek arr. , hogy két éves iskola anyagát átvenni hat hónap alatt annyit je­lent, mint négyszeresen többet dől- go i és tanulni. Sokszor megtör­tént az, hogy a napi munkaterven a nevelők, sőt a közössé j is tetszésük szerint változtattak. Ennek az lett a következménye, hogy a napi pro­gramúiból a legfontosabb dolog sokszor kimaradt. A tanulók fokozatosan megszok­ták a tervszerütlenséget és fegyel- mezettlenség állt be. A CsISz vezetősége a nevelők tá­mogatása nélkül politikai meggyőző munkával és más nevelési formák lkaim ázásával harcolt a rendbon­tók és fegyelmetlenek ellen. A CsISz vezetősége a fegyelem megj .urdítása érdekében különféle nevelő formákat javasolt, azonhan nem talált megértésre a vezetőknél. Ezáltal a CsISz-vezetöség tekinté­lye eset1 Esett egyúttal a vezetők tekintélye is, (oktatók), aláásták ezt azáltal, hogy egymásnak ellent­mondó rendelkezéseket adtak ki. Az eredmény rövidesen megmutatko­zott. Egyes tanulóit sokszor részeg­re itták magukat és szégyent hoz­tak az egész bányász közösségre. Mit csinált a CsISz-csoport. A CsISz-nek lehetősége volt a rendfenntartásra az otthonban. A nevelő (abban az időben csak egy nevelő volt), önálló rendelkezéseivel lehetetlenné tette a vezetőség mun­káját és elkedvetlenítette azt. A csoport ennek ellenére is az üzemi pártszervezet segítségével megszer­vezte a „tanfolyam példás tanuló­jáért" versenyt. A verseny azonban nem talált megértésre a nevelők­nél. Egyszerűen nem törődtek a ver­sennyel. A legjobb tanulók megjti- talmazására kiutalt összegnek még az 50%-át sem merítették ki. A tanfolyam nem teljesítette hivatását a politikai nevelés szemszögéből nézve, úgyszintén szaktéren sem. Jó bányászok leszünk. Mindezek ellenére szakkiképzé­sünkben értünk el eredményeket. A legjobb eredményt a Szófia II. bá­nya 9-es aknájában értük el. Bebi­zonyítottuk azt, hogy sikerrel lehet alkalmazni a Moriszkinov elvtárs munkamódszereit. A tervet 122%-ra teljesítettük. Králik elvtárs múlt év decemberében tervét 152%-ra teljesítette. A többi nunkahelyeken is élénkség keletkezett és a 6-os számú munkahely 143%-ra teljesí­tette tervét. Befejeződött a tanfolyam. Ötven­hat tanuló álott be a szocializmus harcosainak sorai közé Máriahután. Azt akarjuk, hogy Máriahuta meg­tartsa a bányászok szövetségének vánderzászlaját. Keiff Igor, Máriahuta. Ifjúságunk az olvasókörökben fejleszt i politikai tudását. ■ Minél többen az Ifjúsági Sportjátékokra! A pozsonyi magyar pedagógiai gimnázium Szokol-csoportja a múlt héten rendezte meg az Ifjúsági Sportjátékok keretén belül a mezei futást. Az intézet diákjai a szovjet tömeg­sport példáját követve száz száza­lékban resztvettek a versenyen, amelynek eredményei a következők: Fiatal lányok: (1935—36) 600 m: 1. Molnár Jolán 2.06 p, 2. Pét Ja Erzsi 2.09 p. 3. Tóth Éva 2 3!) p. Idősebb lányok (1933—34) 1.000 ni: 1. Fazekas E. 4.05 p, 2. Kajla J. 4.09 p, 3. Czandró I. 4.11 p. Fiatal fiúk (1935—36) 2.000 m: 1. Tanócky Pál 7.25 p, 2. Eaczkó András 7.30 p, 3. Huszárik János 7. S3 p. Idősebb fiúk (1933—34) 3.000 m: I. Mitac Károly 11.24, 2. Kovács Pé­ter 11.45 p, 3. Tóth Gábor 11.48 p. A felsőbb osztályokból is részt- . ttek az 1938-nál idősebb korosz- AVyok. 3.000 m: 1. Holoubek Jenő II. 12 p, 2. Michnya Ferenc 11.28 p. 3. Sonkoly Tibor 11.48 p.

Next

/
Thumbnails
Contents