Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-04-16 / 13. szám

2 öl IFJÚSÁG 1952 április 17. A nálunk járt magyar sztahanovisták levele a bratislavai pedagógiai gimnázium hallgatóinak Drága elvtársak, kedves csehszlovák fiatalok! Meleg testvéri szeretettel üdvözöl' lek benneteket Magyarországról. Gondolom, kicsit váratlanul ér és meglep benneteket, hogy levelet kaptok tőlem, de ezt elhatároztam, hogy írok nektek akkor, mikor ott jártam a ti szép és virágzó hazá­tokban. Mégis, hogy tudjátok kitől kapta­tok levelet, néhány szóban leírom. Mi a magyar sztahanovistá k és él­munkások üdülőcsoportjával voltunk körülbelül három héttel ezelőtt Bra­tislavában, a kormánypalotában, ahol szórakoztattatok minket egy ünnepi estén értékes, szép műsorotokkal. Azóta sokat visszagondolok rátok s arra a meleg szeretetre, amellyel körülvettetek minket magyarokat, Elmondtam itthon a mi fiataljaink­nak elvtársainknak is, hogy milyen kedvesek voltatok, hogy milyen lel kesek, harcosok vagytok. De nemcsak Bratislavában ta­pasztaltuk ezt. Mindenhol, amerre csak jártunk, az egész csehszlovák nép szeretete vett körül minden egyes magyar elvtársat. Sok szépet láttunk országotokban, mindenfelé hatalmas alkotások, építkezések van. nak mint más népi demokratikus országban. A régi Csehszlovákia új jászületett, minden ember egyfor- mán értékes és boldogan dolgozik, építi saját népének országát. Hogy ezt a hatalmas újjáépítést végre tudjátok hajtani, az elsősorban kö szűnhető a nagy Szovjetuniónak, a ti nagy és erős Kommunista Parto toknak, akit olyan vezér vezet, mint Element Gottwald elvtáre. Mi is hasonló úton járunk, mint ti. A mi országunk is az urak, bárók, hercegek és földbirtokosok országá. ból a sokat szenvedett magyar nép virágzó országa lett. Óriási építke­zések folynak itt is, napról-napra új gyárak, házak nőnek ki a földből. Az egykori kis elmaradt dunántúli kis faluból, Dunapenteléböl, hatalmas várost teremtettünk, amit Sztálin- városnak és a benne épülő vasművet Sztálin vasműnek neveztünk el. Vagy az inotai „November 7-ike“ erő­mű, a tiszalöki vízierőmü és sorol­hatnánk tovább eredményeinket. Ragyogó a mi szép fővárosunk, Bu­dapest is, amely a háború során ro­mokká volt lőve. Hatalmasat fejlőd- tek falvaink is. Szépen fejlődnek termelőszövetkezeteink, ahol a dől. gozó parasztság közösen műveli földjét és élvezője a jólét mellett a kultúra áldásainak is. A mi fiataljaink is, mint ti, nagy lendülettel veszik ki részüket, a szo­cializmus építéséből a munka min­den területén. Van sok fiatal szta­hanovistánk, élmunkásunk, újítónk, éltanulónk. Főiskoláinkon, egyete­meinken mind a dolgozó nép fiai vannak, akik jó tanulással harcol­nak békénk megvédéséért. Éppúgy, mint nálatok, nálunk is ezt az ellenség nem jó szemmel né­zi, fáj nekik, hogy helyükbe a nép fiái, leányai ültek, hogy a főiskolák, egyetemek monopóliumai már nem az övék. Ezért a legádázabbul tör­nek építőmunkánkra azok, akik szövetségei, ügynökei az amerikai imperialistáknak, akik kegyetlen terrort, baktériumbombákat alkal­maznak a békés koreai nép ellen. Ez a jelenség is azt mutatja, hogy erejük egyre csökken, és a legádá­zabb, legbrutálisabb eszközökhöz kénytelenek folyamodni. A mi^ né­pünk, dolgozó fiataljaink munkával, jó tanulással válaszolnak a háborús gyújtogatok provokációira. Harcunkban nem vagyunk egye­dül, velünk van a hatalmas Szovjet­unió, a világ dolgozóinak békeőre, a nagy Sztálin, és olyan Párt vezeti harcunkat, mint a Magyar Dolgozók Pártja és a mi forrón szeretett nagy vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs. Én úgy érzem, hogy ottlétünk nem volt hiábavaló, sok gazdag ta­pasztalatot szereztünk nálatok, a ti országotokban és az a rövid két hét is jobban elmélyítette a népeink kö­zötti megbonthatatlan örök barátsá­got. Ma már tiszteletben tartja a két nép egymást, nincs különbség, uszítás a két nép között, mint ahogy azt tette a magyar és a csehszlovák burzsoázia a felszabadulás előtt, amikor egymásnak uszították né- P/ánhAt» Kedves elvtársak, kedves fiatalok! Én arra kérlek benneteket, hogy ír­jatok szabad időtökben nekem a ti életetekről, munkátokról. Tudom, hisz elmondtátok, milyen komoly is. kólát végeztek és milyen nagy fel­adat előtt álltok, különösen azok akik már most kikerülnek a gyakorlati életbe, hogy neveljék, tanítsák a ti fiatal nemzedékieket iskoláitokban. Meg kell mondani, ez nem könnyű feladat, kul túrforradalmaink egyik alapfeltétele, hogy iskoláinkban szo­cialista szellemben neveljük ifjúsá­gunkat, akik később harcos tagjai lesznek országainknak. Tehát fiatal­jaink fejlődése attól függ, hogy az új munkás- és parasztértelmiségeink hogy készülnek fel főiskoláinkon és milyen szellemben nevelik őket a ré­gi becsületes hazájukat megbecsülő pedagógusok. Én szívem minden melegével kí­vánok munkátokhoz erőt, egészsé­get, kemény akaratot és sok sikert a magyar fiatalok és a magam ne­vében is. Üdvözlőm mindazokat a fiatalokat, akik résztvettek ott ün­nepi esténkén, és azokat is, akik elősegítették a ti szép, színvonalas kultúrműsorotokat, ami örökké em- lékezetünkben marad. Sok szeretettel üdvözöl mindnyá­jatokat: BORI JULIA, Eger MDP megyei pártbizottság. | c/lutc Pirsat y A páris-strassbourgi országúton sebesen száguld a nagy Pakkard. A gépkocsivezető mellett Eisenhower tábornok ül. Hátulról váratlanul dudaszót hallanak, valaki előzni akar kocsijával. A vezető jobbra kormányozza az autót és csodálkozva nézi a csenevész kiskocsit, amely elrobog mellettük. A felháborodott Eisenhower maga ragadja meg a kormánykereket. Mindhiába. A kisautó már hegyen völgyön túl fut. Sírassbourgban ismét találkozik a két kocsi. Eisenhower odalép a fia­tal francia sofförhöz: — Mondja csak, hogyan sikerült maga mögött hagynia az én Pák- kardomat? — Egyszerűen, tábornok. Az első kerekekre amerikai gumit szeret­tem, a hátsókra koreait. S azóta nincs erő, amely utolérné ezt a ma­sinát ... A moszkvai nemzetközi gazdasági konferenciáról A nemzetközi gazdasági együtt­működéssel foglalkozó tagozat ülé­sén a szociális problémák megoldá sáről vita folyt. A tagozat felada­tul tűzte ki, hogy javaslatokat dol­goz ki, amelyek hozzájárulnak az élelmiszerhiány, a munkanélküliség, a lakásválság és a járványos beteg­ségek elleni harchoz az egyes orszá gokban a nemzetközi kereskedelem útján. A konferencia francia, olasz, finn és mexikói képviselői, valamint a Szakszervezeti Világszövetség kikül­döttei hangsúlyozták, hogy a kapi­talista országok és Keleteurópa, il­letve Kína közötti kereskedelem csökkentése, amit a diszkriminációs politika idézett elő, még jobban ki­mélyítette Nyugateurópában, Dél- amerikában, a Közelkeleten és Dél- kelet-Ázsia számos országában a la­kosság amúgyis nyomorúságos hely­zetét. Konkrét adatokkal támasztották alá, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megrosszabbulásával és az őrült fegyverkezés következtében ezekben az országokban fokozódik a dolgozók nyomora, a* ipar és a mezőgazdaság fejlődésének gátlásai, és így ezek az országok elvesztik nemzetközi függetlenségüket. Jourdain, a Szakszervezeti Világ- szövetség képviselője, rámutatott arra, hogy 316 fajta ipari termék kivitelének tilalma a nyugateurópai országokból és az USA-ból a kelet­európai országokba a megrendelések csökkentését és a további munkanél­küliséget idézik elő azokban az or­szágokban, ahol ezeket a megkülön­böztető intézkedéseket alkalmazták. Nyugat-európában már most több, j mint hétmillió munkanélküli van, ; Japánban több, mint 18 millió és a kevéssé fejlett országokban a mun­kások tizmillióinak nincs tartósan biztosítva a megélhetése. Jourdain állási foglalt a mellett, hogy a kon­ferencia javasolja a katonai kiadá- [ sok csökkentését és a kelet és nyu­gat közötti kereskedelem kifejlesz- | tését. Veikko Porkkola, a fafeldolgozó ipari munkások finn szakszervezeti szövetségének titkára kijelentette, hogy a finn nép életkörülményeinek megjavítása céljából ki kell bővíteni az ország külkereskedelmi kapcso­latait, elsősorban azokkal az álla­mokkal, amelyekben nem került sor gazdasági válságokra. Zdenek Valouch, csehszlovákiai, Liu-Cecsiu, kínai és Viktor Klosije- vics, lengyel szakszervezeti megbí­zottak beszámoltak országaik hatal­mas gazdasági és kulturális fejlődé­séről, a szociális problémák sikeres megoldásáról, stb. A felszólalók le­leplezték a nemzetközi kereskedel­mi kapcsolatok megsértésének okait és hangsúlyozták a nyugat és kelet közötti szabadkereskedelem felújí­fájaánfllr e’ziílrcíóo’oao^oróf Ez is az amerikai életmódhoz tartozik: koreai foglyok a fegyház falához lapulva várják kivégzésüket. NÁLUNK ÉS NÁLUK! SZOVJETUNIÓ. tásának szükségességét. A? amerikai biológia tankönyvéből A BOLHA (Pulex irritans truman) oldalról nézve lapos, helyenként tüs­kék borítják. Repülésre képtelen, szájürege szúró- és szívószerkezettel van ellátva, dögvész baccilusait ter­jeszti az emberek között. A POLOSKA (Pediculus vestimenti acheson) vérszívó. Teste lapos, világos, szája szívásra és szúrásra alkalmas. Mint a kiütéses-tífusz terjesztője ismere­zi LÉGY (Cordylobia antrapophaga bradley) a veszélyes rovarok egyike. Az ame­rikai háborús laboratóriumok boszor­kánykonyhájában a kolera bacillu- | sainak átvivőjévé képezték ki. A belgiumi munkások győzedelmes sztrájkja A „Le Drapeau Rouge’f című bel­ga folyóirat arról ad hírt, hogy a belgiumi Gents-i körzet kémiai ipa­rának munkásai győzelmesen fejez­ték be kétnapos sztrájkjukat, amely- lyel munkabérük emeléséért harcol­tak. Hosszú egyezkedés után a „Flo- ridienne“ és a „Colonial Rubber“’- gyár tulajdonosainak hátrálniok kel­lett és elfogadni a sztrájkbizottság ajánlatát. Az órabért február else­jéig visszamenőleg felemelik és a munkásoknak külön drágasági pót­lékot fizettek. A munkások azt is kiharcolták, hogy esetleges beteg­ségük alatt a munkaadó köteles őket pénzbelileg segíteni. A pénzösszeget ért. Nyugat-Szecsuan közelében egy földművescsoport, amelynek élén Li- an-Jue-in példás mezőgazdasági mun. kásnő áll, kötelezettséget vállalt, hogy az idén az egész rizzsel elvetett terü­letről 96 métermázsa terméehozamol ér el. MEXIKO. Oaxaca délamerikai város munká­sai sztrájkoltak a további adóemel­kedés ellen. A kormányzó tankokat és katonaságot küldött ellenük. Hú® tüntetőt meggyilkoltak és sok a se­besültek száma is. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG. A Német Demokratikus Köztársa­ság lauchhammeri nagy kokszolójá- jának kiépitésén dolgozó munkások és technikusok kötelezettséget vál­laltak, hogy május elsejére bevégzik a két magaskemenee felépitését, mi­vel ez a két kemence a legfontosabb az ipar továbbfejlesztésében. FRANCIAORSZÁG. Brestben több mint tízezer dolgozó tiltakozó éhségmenetet rendezett. Számos elárusítók bezárták üzletei­ket és a menethez csatlakoztak. A sztrájkolok többek között magasabb bért, árcsökkentést és a háborús cé­lokra való kiadások csökkentését kö­vetelték. Gépipari ifjúmunkások sztrájkja Angliában Az a sztájk, amelyet nyolcezer fiatal gépipari munkás kezdeménye­zett Skóciában, kiterjedt Anglia leg­fontosabb gép- és hajógyáraira. Glas- gowban, Manchesterben, Sheffield- ben. Belfastban és az ország több más nagy városában több, mint 17 ezer sztrájkoló követeli, hogy heti munkabérét egy fonttal emeljék. A gyárosok körülbelül egy éve halogatják az ifjúmunkások jogos követelésének teljesítését. A megél­hetési költségek legutóbbi nagymér­tékű emelésével csordultig telt tü- J reü&uk pphara. Most minden, tanu­lókat foglalkoztató üzemban tanuló- sztrájkbizottságot alakítanak. Március 20-án a gépipari munká­sok egyesült szakszervezete ifjúsági tagozatának rendes évi konferenciá­ja 63.500 tagja nevében legteljesebb együttérzését nyilvánította a sztráj- kolókkál és felszólította a szakszer­vezet végrehajtó bizottságát, hogy támogassa követelésüket. Az idősebb munkás elvtársak sav- vel-lélekkel támogatják a gépipar sztrájkoló fiataljait. A májusi versenyben Halimoszkin bányász lett a győztes. Kombájnjával egy hónap alatt 6250 tonna szenet termelt ki. Ez annyit jelent, hogy félszer annyit termelt ki, mint a kint dolgozó negyven vájár, akik légkala­páccsal dalgoztak. OLASZORSZÁG. Az olasz minisztérium statisztiká­ja 1951 december 31-ig 2,094.158 tel­jes munkanélkülit ismer el. Valóság­ban pedig ma már Olaszországban a munkanélküliek száma meghaladja a négymilliót. ★ MAGYARORSZÁG. 1951-ben a Komló és Oroszlány bá­nyavárosokban modem klinikát épí­tettek. A lépfene ellen az egész or­szágban 265 profilaktikus állomást alapítottak. INDIA. Az indiai hivatalok elismerik, hogy Madrasz állam több járásaiban éhség uralkodik. A tatpofcrii és anantapuri járásban sok éhhalált jegyeztek fel. ★ KÍNA. Az egész országban fokozódik a ha­zafias verseny a magas terméshozam- i

Next

/
Thumbnails
Contents