Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-02-27 / 6. szám
Ol IFlOSÄG LDcw már hozományom ■ Lelesz újjászületett, mások, újak itt az emberek, Más faluban az emberek men ma is félig tétlenül áttengetik az egcsz telet. Disznóöléssel, tollfosztás- sal és kicsinyes civakodással, pletyká- zássat töltik idejük nagy részét. Nem így van ez Leleszen. Itt télen is folyik a munka a dohánysimítás, a seprű- készítés. Az emberek ebben a faluban nem lesik az időjárást félig befagyott ablakaikból, hanem jól fűtött helyiségekben munkával töltik a telet Vidám, közvetlen emberek élnek itt. Állandóan a jövőn törik a fejüket és azon, hogyan lehetne még szebbé, vidámabbá tenni az életet, hogyan lehetne többet kicsikarni a földből és azt, hogyan lehetne gazdaságosabban felhasználni. Ezek azok a kérdések, amelyek Leleszen állandóan fúrják a szövetkezet tagjainak oldalát A közös nagy erőfeszítések egy nagy erős családdá kovácsolták a szövetkezet tagjait Leleszen ma magabiztosan tekintenek a jövő elé, A beszéd mindig a munka és a jövő körül forog. A dohánysimítóban arról vitatkoznak, hogy milyen az igazi kommunista, „a seprügyárban' viszont Lengyel Joli a jövőről szövögeti terveit és ajka körül bizakodó, boldog mosoly bujkál. — Hát bizony, a Joli is megkereste a hozományát! — töri meg a csendet egy nevetősarcu férji és nagyot csavarint a dróthúzógépen, amely csikorogva a söprűnyélhez erősíti a ciroknyalábot. — Most már csak a vőlegény hiányzik — toldotta meg az egyik asz- szony. Joli irul, pirul, lesüti a szemét. „A hozományt valóban megkerestem, de egyebet is. Megtaláltam helyemet az életben, megnyílt előttem a jövő útja és szabadon valósíthatom meg terveimet. Es ez az én igazi hozományom!” — gondolta magában, de hangosan csak ennyit mondott. — Azt csak bízzák rám! Vőlegény is akad... — Még jobban zavarba jött, mert rájött, hogy elszólta magát, elárulta titkát. Elárulta, hogy neki már nem kell vőlegényt szerezni. Az emberek vidáman felkacagtak a „söprűgyárban". Csipkelődni kezdték Jolit, de 6 lesütött szemmel hallgatott. Nem hagyta húzni magát. — Majd csak megunják, ha nem válaszolok — gondolta és látszólag még jobban belemerült munkájába. Másra terelődött a szó Az emberek az elmúlt év munkájáról, eredményeiről kezdtek beszélni. Bizony az elmúlt évben nagy fejlődésen ment át a leleszi szövetkezet. A tagok szépen dolgoztak, és az eredmény sem maradt el. Igaz, nagyobb eredményeket is elérhettek volna, ha mindenki teljes odaadással, lelkiismeretesen dolgozott volna. De még így is! Az elmúlt év mindenkit meggyőzött, hogy érdemes odaadóan, keményen dolgozni, mert minden áldozat gazdag eredményt szül a szövetkezet földjein. Belátták ezt az emberek és ez a meggyőződés újabb győzelmekre szervezi, mozgósítja a szövetkezet dolgozóit „Érdemes dolgozni a szövetkezetben!" — mondogatják az emberek. Meggyőződött erről Joli is. Tavaly niég sokszor bizalmatlanul látott munkához a szövetkezet földjein. Emlékszik, tavasszal még húzódozott, ha munkába kei ’»tt mennie, de a nyáron már öt is magával ragadta a munka láza. Aratógépen dolgozott, nem úgy, mint azelőtt, amikor sarlóval szedte a markot. Ekkor érezte meg először hogy körülötte hatalmasat változott a világ. Sok fiatat dolgozott vele együtt A CslSz mozgósította őket az aratási munkára. A szövetkezet földjeit megszállták a vidám fiatalok csapatai Joli is köztük volt. Égett előttük a munka. A csépléskor már gazdagnak, nagyon gazdagnak érezte magát. Ömlött a gépekből a gabona, munkájuk gazdag eredménye. A parasztok szá- mítgatták és állandóan a cséplőgéphez futkostak, hogy hogyan „fizet" a gabona. Aztán jött a „leleszi csoda". Beérett a rizs. az első rizs Leleszen. Joli ebben az időben sokszor úgy érezte, hogy álmodik és nem is Lelesz határában, hanem valahol messze, előtte eddig ismeretlen boldogság országában segít betakarítani a „kínai kenyérmagot", a rizst. Jól sikerült az első termés és ez még bátrabb, még merészebb tervek megvalósítására ösztönözte a szövetkezet tagjait. A cirok betakarításakor már megszületett az első nagyszerű ötlet, a „seprűgyár" felállításának ötlete. A szövetkezet, ne a cirkot adja el. hanem télen, a szabadidőben a szövetkezet tagjai dolgozzák azt fel és a kész söprűket adják el. így aztán télen is lesz munka, és a jövedelem is sokkal nagyobb lesz. Joli jelentkezett a seprűgyárba dolgozni. Ügyeskezű lány, és itt elsősorban ez kell. így hát ebben az évben ö is új életet kezdett. Munkával kezdte az évet és elhatározta, hogy munkával is fogja befejezni. Most gyorsan futkos Joli kezében a fűző. készül a seprű. Utána már csak „meg kell nyírni" és kész a formás ciroksöprű. Kinn kövér pelyhekben hull a hó és vastagon betakarja az új tavaszt Ígérő leleszi földeket Kemény a tél, gazdug lesz a nyár Uj rizs. új kenyér és szőlő. Az emberek kí-ki néznek a „seprűgyár" ablakán. Nem beszélnek. Gondolatban már kinn izzadnak a széles nagy határban és szemük előtt egyre tágut a világ. — Mégis csak szép a mi életünk. — töri meg a csendet egy idősebb bácsi Joli továbbjűzi a szavakat: — Szép, mert nekünk adták minden gazdagságával. A Párt megmutatta előttünk a boldogság útját. Ez az út felfelé halad, mi egyre feljebb lépünk, egyre többet látunk. Szemünk előtt már villamostraktorok, kombájnok száguld- nak a mezőn és az önlözögépek öntik, szórják veteményes tábláinkra a kristálytiszta, életadó vizet Igen, Ilyen lesz a mi életünk, mert ilyenné tesz- szűk! A süprűkészitők egy pillanatra megálltak a munkában és messze előre néztek. Joli arca kipirult és szűknek érezte a' szobát Szeretett volna kifutni és elébe szaladni a jövőnek! SZŐKE JÓZSEF fäoidoy taíáíkoza* Egy grúz kolhoz boldog életét tárja elénk ez a film. A Nagy Honvédő Háború utáni évek az örömteli, építömunka problémái közepette telnek. A szeretettel gondozott és megmunkált teailltetvények gazdag jövedelmet biztosítanak a kolhoz számára. A kolhoz a kerületben a legjobbak közé tartozik. A legjobb munkateljesítményt a kolhoz elnöknő fiatal leánya, Etera éri el, aki már hosz- szabb időn keresztül tartja a rekordot, Az ö ültetvénye a legszebb és ott van a legnagyobb termés. A szomszéd kolhoz látogatóba jön, hogy merítsen az itteni kolhoz tapasztalataiból, amely már több éve tartja a vándorzászlót. A kolhoz változatosságban gazdag életét úiabb esemény színesíti: Visszatér Bidzina a Honvédő Háború hőse, Etera szerelme. Azonban a vár- vavárt találkozás örömét megzavarja az, hogy Bidzina kisgyerekkel tér haza. A kisfiú egy fronton elesett barátjának fia, akit a megérkezés pillanatától az egész kolhoz szeretettel övez körül. Etera hosz- szab ideig nem ismeri meg a valóságot. A munka megszervezésén kívül felhasználta a micaurini tudományt is. Uj teafajokat honosított meg a kolhozban. Az eredmény: ismét visszanyerték a vándorzászlöt. A verseny, a lázas munka közben megérkezik Bidzina elhalt bajtársának felesége, a kisfiú édesanyja, aki idáig kórházban feküdt. Etera most már végleg meggyőződik, hogy Bidzina hü maradt hozzá a háború legvadabb fergetegében is. Az, hogy elhalálozott orosz bajtársának fiát gondjaiba vette, most tiszteletet vált ki Eterából Bidzina iránt. Ez az igazi bajtársiasság megnyilvánulása. Bidzina és Etera boldog találkozása egybeesik gyönyörű munkaieredményeik ünneplésével. Hint a verseny győztesei közösen veszik át a kitüntetésüket, ami a szovjet ember életében a legnagyobb ünnepét jelenti. Azonban a néző érzi, hogy az eseménynek itt nincs vége. A verseny tovább folytatódik. Erezni, hogy ebben az örömteli munkában ma nem lehet olyan siker, amit a kolhoz tagjai holnap túl ne szárnyalnának. Közben megérkezik az újsághír: A szomszéd kolhoz kiváló eredményeket ért el, ami a négy évig nálunk lévő vándorzász'ó elveszítését jelenti. A zászló elvesztése egy pillanatra lesújtja a kolhoz dolgozóit, de ez nem tart sokáig. Kijelentik, hogy a verseny „tovább tart". S valóban Bidzina odaadó lelkes munkája új lendületet ad a kolhoznak. A szomszéd kolhoz tapasztalatai alapján rámutatva saját hiányosságaikra új formában szervezi meg a munkát. Eddig a kolhoz kiváló egyéni teljesitmé'vekre támaszkodott. Ete- rára mindenki büszke volt, tisztelte és csodálta őt. Azonban ettől tovább nem jutottak. A szomszéd kolhoz viszont az egész közösség kiváló munkája alapján érte el kiváló teliesítményét. A gyengébb munkások mellé beosztották a legjobbakat. * legjobbak munkamódszerét átvptfék a többiek is. A munka jó megtervezése meghozta gyümölcsét. Bidzina még ettől is továbbment. A film minden mozzanatában szíMegjelent az ALKOTÓ IFJTÜSÄO februári száma. Az utóbbi időben a CslSz járási, helyi bizottságai és olvasóink keveset törődnek az Alkotó Ifjúság terjesztésével. Pedig a lap csak úgy tudja nevelő, szórakoztató hivatását betölteni, csak úgy tud segíteni szervezési téren és kultúrcsoportjainknak, ha eljut fiataljainkhoz. Az Űj Ifjúság terjesztése mellett állandóan terjesszétek az Alkotó Ifjúságot is. Megrendelhető: Alkotó Ifjúság kiadóhivatala, Smena, Bratislava Soltésovej 2. Előfizetési díj egy évre 18« Kés. Egyes szám ára csak 15 Kös. nes változatos eseménysl közepette, a szovjet ember új munkaviszonya tükröződik vissza. Mit jelent az egyik kolhoz számára a zászló elnyerése és mit a másik számára ennek elvesztése, ezt nehéz volna szavakba foglalni. A zászló a kiváló munka szimbóliuma, ami a legmagasabb kitüntetés és az egész közösség elismerését fejezi ki. Ez pedig valóban a legnagyobb kitüntetés. Akad ugyan a kolhozban egy család, akik kissé vonakodnak a munkától. Ennek nézetére a legjellemzőbb a saját kijelentése, amikor a kolhoz elnöknőjével beszél és megkínálja öt kertjében kitermelt gyümölccsel. „Jó édes“. „Igen, a tea több jövedelmet biztosít, de több a munka is vele". Ez az ember azonban messze elmarad a közösségtől, s meglepetve veszi észre, hogy a kolhoz többi tagjai építenek, gazdagodnak, mig ö mindig csak egy helyben marad. A közösségben sem igen kedvelt egyén, de nem közösítik ki, hanem igyekeznek öt bekapcsolni. így aztán a lelkes- munka üteme végül öt is magával ragadja. A végső siker aztán valóban az egész kolhoz, minden egyén érdeme! 1952 február 27 MACS JÓZSEF: cA nayy talaikazái... Érlelődött bennük a ham, Egyre tisztábban ragyogott szemük, Koromsötétben együtt botorkáltak. Erezték valaki van velük, Gottwald volt... Mikor a sötét fátyol helyére Szélesen derengő szürkeség lépett, Látták az arcát, tüzelő szemét, Amint a hegyről jövő felé nézett, Siroky volt... Magasan dobta fel a föld is Felhők közé kesernyés páráját, Tisztán látták virágzó mezőben Öreg harcos kopott kabátját, Zápotocky volt... És sokan ültek a domboldalon, A. szél süvítve okádta dühét, összebújtak, valamit beszéltek, A völgyben állóknak megadták a jelzést, Készülődés volt... Gottwald elrepült Moszkvába, Sztálin serege határunkhoz ért, Siroky ajkáról röpködtek a szavak, Duklánál kell megtörni a rést, Hajnalhasadás volt... Aztán hullott a vér, bonts feUegek Űsztak a légben határunkon át, A szorosban némán kezet fogtak, Megtörtént az óhajtott nagy találkozás. Eljöttek a várva-várt harcosok! Morajlott a föld, remegett a levél, Minden megszépült. hazánk szabad lett, A nép dalolt, a szél zenélt, Virradat volt... Mit ne énekeljünk Azok a hatalmas eredmények, melyeket dolgozó népünk napról napra elér, ifjúságunk boldog élete, gyönyörű jövöje, jókedve, vidám dalra készteti a fiatalokat. Ezer és ezer ifjú ajkán buggyan ki a felszabadult boldog ének, ezer és ezer fiatal gondol kedvesére, a tavaszra, az új életre, a gyárra, amelyik már nem börtön, a földekre, ahol fürge vasparipák, — a traktorok — forgatják be a barázdákba a múltat, ahol új ember nő a szövetkezet bú zájával. Milyen mások ezek az új dalok, mint a régiek. Találóan mondta egyik fiatal lakatos-elvtárs: „nem lehet új módon dolgozni a régi dalokra“. És valóban a régi szomorú dalokat felváltották a vidám szov jet énekek, a népi demokráciák dalai és a békéért harcoló népek énekei. Fiataljaink különösen szeretik a szovjet dalokat. Ki ne ismerné az „Uj tüzkohót szít a tőkés nyu gat" kezdetű békedalt, vagy „Virágzik a rózsa“-t. De azok között a dalok között, melyeket, mint szovjet dalokat énekelnek szerte az országban, nem egy van, melyek nem jellemzik a szovjetembereket, hanem sértöek is rájuk nézve. A „Za poszlednyuju piatyarku“ kezdetű ének olyan embert jellemez, akinek nincs akaratereje, életcélja, munkakedve, márpedig a szovjetemberek, nem ilyenek. ők hegyeket mozdítanak el. folyók Irányát változtatják meg, átalakítják a természetet. Ezeket a dalokat azok csempészték be hozzánk, akik nemrég még tüzet-békát kiabáltak a Szovjetunióra, azok, akik a München-elötti burzsoá köztársaságban minden eszközzel akadályozták, hogy az Igazi szovjetkultúra eljusson hozzánk. E dalok túlnyomó része a forradalom előtti cári Oroszországban keletkezett, sőt nem egy közülük, külföldön. E dalokat már kiselejtezték a Szovjetunióban és egyetlen énekkar sem énekli, mert távolállnak a szov- jetemberektöl és mikor ellátogatnak hozzánk és itt hallják, kellemetlenül érintik őket. Ilyen dalok: Dolina, dolina ... Dumala-dumala-dumala-lajka... Dunya, Csupcsik, csupcsik, Ponaprasznu Ványka hogyis, po- naprasznu nozski bjos, Ciganyocska hej. ciganyocska hej, Ciplonyok zsarenij, ciplonok ra- zeníj, Világosítsuk fel azokat, akik ezeket a dalokat éneklik, magyarázzuk meg nekik, hogy ez helytelen és mutassunk rá azokra az örömteli, lelkes, harcos, szovjet mozgalmi és népdalokra, amelyek jellemzőek a szovjetemberekre, melyek lelkesítenek minket is és további munkasikerekre buzdítanak. A füleki Kovosmalt CslSz üzemi csoportjának felajánlása a járási konferencia tiszteletére A füleki Kovosmalt CslSz üzemi csoport tagjai a CslSz Járási és a kerületi konferencia, valamint a május előtti időszak alkalmából tovább tartó felajánlást tesz a gottwaldi ötéves tervnek idő előtti teljesítésével kapcsolatban. | A mühelycsoportok, a zománcozó I.—II. csoportja felajánlásnak j adta, hogy az idősebb munkásokkal teljesíteni fogják az évi tervü* i két 1952 december 13-ig, továbbá az anyag megtakarításánál, mint a zománc, valamint a rezsi árunál 2 százalékos anyagmegtakarítást érnek el, ami 450.000.— Kés-nek felel meg, továbbá csökentik a ; hiányzást 2.3 százalékkal, ami 3405 munkaórát tesz ki évenként. Aláírás: A I. részlegcsoportból 91, a II. csoportból 58 CsISz-tag. A zománcraktár ifjú munkásnöi kötelezettséget vállaltak, hogy ! az áru csomagolásánál takarékoskodni fognak a csomagoló anyaggal, ! ezáltal megtakarítanak 50.000 Kés-t. A kötelezettségvállalást aláírta 19 ifjúmunkásnő. Ügyszintén takarékoskodni fognak a villanyárammal is és megtakarítanak 1000 __Kős-t. A járási konferencia tiszteletére az egész csoport 500 órát dől'? Tozott a srót felszedésénél, ami 5000 __K£s-nek felel meg. j Aláírás: Füleki Kovosmalt CslSz bizottsága.
