Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-12-31 / 50. szám

1953. Újév 0! IFIÖSÄG 5 A Népek Béfeekongressztssáoak felhívása a vüᣠnépeihez Jó autószerelők leszünk... „A Béke Világtanács a népek béke kongresszusának összehívásává! azt a szándékát juttatta kifejezés­re, hogy egyesit.se azoknak a kü­lönböző mozgalmaknak, szerveze­teknek és áramlatoknak nemes tö­rekvéseit, amelyek ugyan sok kér­désben nincsenek azonos vélemé­nyen, de amelyek a népek közötti egyetértésre törekednek és együtt akarnak küzdeni a háború megaka­dályozásáért és a béke megterem­téséért. A szabadon lefolyt vita arról az egységes eltökéltségünkről tanús­kodik, hogy véget akarunk vetni az erőszak politikájának, amely már oiy sok szerencsétlenséget hozott a népekre és azzal a veszéllyel fenye­get, hogy katasztrófába dönti az emberiséget. Véleményünk szerint nincsenek az államok között olyan ellentétek, amelyeket ne lehetne tárgyalások útján áthidalni. Elég volt a városok és falvak le­rombolásából! Elég volt abból, hogy tömegével gyártsák a gyilkos fegy­vereket! Elég volt a gyűlölet szitá­sából és a háborús uszításból. Itta legfőbb ideje, hogy tárgyaljunk egy­mással! Itt a legfőbb ideje, hogy megegyezzünk egymással! Az öt nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia, a Kínai Népköztár­saság és Franciaország kormányá­hoz fordulunk, amelyektől oly nagy mértékben függ a világ békéje. Fel­szólítjuk ezeket a kormányokat, hogy haladéktalanul kezdjenek tár­gyalásokat a békeegyezmény meg­kötése céljából. Óriási felelősség terheli az öt nagy­hatalom kormányát. A népek vá­laszt várnak tőlük. A népek min­dent elkövetnek, hogy érvényre jut­tassák a tárgyalások szellemét. Követeljük, hogy Koreában hala­déktalanul szüntessenek be minden hadműveletet. Amíg városok dőlnek romba, amíg vér folyik, nincs lehe­tőség a megegyezésre. Ha megszűn­tek a hadműveletek, könnyebben tudnak majd megegyezni a hadvi­selő felek a vitás kérdésekben. Meg­győződésünk, hogy minden jóakara- tú ember támogatni fogja pártat­lan, igazságos és emberi követelé­sünket. Ugyanakkor követeljük azt is, hogy Vietnamban, Laoszban, Kambodzsá­ban és Malájföldön azonnal szün­tessék be a hadműveleteket, aho­gyan azt a függetlenségükért teljes joggal küzdő népek iránti tisztelet parancsolja. A leleszi fiatalok a tömegszerve­zetek és a pártszervezet kiküldöttei­nek részvételével 1952. XII. 12-én megtartották a CsISz évzáró köz­gyűlését. A beszámolókból a felszó­lalásokból, a kritikából és az önkri­tikából láthattuk, hogy a helyi cso­port nem végezte el azt a munkát, amelyet a CsISz KB határozatai tar talmaznak az 1952-es évre. Hiányzott a jő szervező és meg­győző munka. A vezetőségi tagok hőm mutattak példát a többi fiata­loknak, s Így nem tudták megnyerni a tagság bizalmát. Ezért nem tud­ták teljesíteni több vállalt kötele­zettségüket sem. Például a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója és az SzKP XIX. kong­resszusa tiszteletére tett felajánld saikat nem teljesítették. A fegyelem terén is hiányok mu­tatkoznak. A tagok nem látogatták szeresen a gyűléseket — ez szin­tén a vezetőség hibája. A vezető-ég nem propagálta kellőképpen a gyű lésekei s ők maguk sem tartották köte'c .següknek megjelenni a gyű­lése-'. Továbbá hiányosság mutatkozott az oktatás terén is. Elhanyagolták az ifjúság politikai nevelését. 1952. első fé1 évében nem alakultak olva sókörök, szeptemb“- óta pedig a po­litikai körök nem müküdnek kellő­képpen. A helyi csoportban egyetlen egy fiatal sem .szerezte meg a Fucsík-jelvényt. Követeljük, hogy szüntessék meg olyan jogos nem-e~ i..gge.i<sascgi mozgalmak elfojtásara alkalmazott erőszakot, mint amilyen például a marokkói és tuniszi nemzeti füg­getlenségi mozgalom. A népek békekong resszusa vala­mennyi nép számára követeli azt a jogot, hogy maga döntsön sorsáról és maga válassza meg életformáját, belső ügyeibe történő minden be­avatkozás nélkül, bármivel próbál­ják is ezt a beavatkozást igazolni. A béke legfőbb alapja valamennyi állam nemzeti függetlensége. Tiltakozunk minden faji megkü­lönböztetés ellen, amely sérti az emberi lelkiismeretet és fokozza a háborús veszélyt. Meggyőződésünk, hogy a kato­nai egyezmények — amelyeknél az erősebb magához láncolja a gyen­gébbeket — továbbá a támaszpon­tok és idegen katonai erők jelenlé­te más nemzet területén — súlyosan fenyegeti az adott ország biztonsá­gát, amely ilyen módon arra éb­redhet, hogy akarata ellenére hábo­rúba sodorták. Az a véleményünk, hogy az olyan államot, amely nem vesz részt semmiféle koalícióban, és nem tűr idegen csapatot területén, biztosítani kell minden tényleges, vagy lappangó agresszió veszedel­mével szemben. A legutóbbi háború két tűzfészke azzal a veszéllyel fe­nyeget, hogy tűzvészt okoz Euró­pában és Ázsiában. A német és ja­pán kérdést tárgyalások útján bé­késen lehet és kell megoldani. Szük­ségesnek tartjuk, hogy a legrövi­debb időn bellii kössenek békeszer- ződést az egységes és demokratikus Németországgal, olyan Németor­szággal, ahol nem lehet helye az Európát szerencsétlenségbe döntő nácizmusnak és militarizpiusnak. E békeszerződésnek ki kell zárna, hogy Németország résztvegyen más államok ellen irányuló katonai szö­vetségekben. Javasoljuk, hogy Japánnal is kössenek békeszerződést, amely vé- getvet az ország megszállásának és lehetővé teszi a japán nép számá­ra, hogy elfoglalja helyét a békés nemzetek közösségében. Szükséges­nek tartjuk, hogy újra felvegyék a tárgyalásokat az osztrák államszer­ződésről, amely megszabadítaná ezt az országot az idegen megszállók­tól. Meghallgattuk a Koreában és Kí­nában járt különböző nemzetiségű kiváló emberek beszámolóit a bak­teriológiai fegyverek alkalmazásá­ról. E beszámolók megrázó hatása alatt erélyesen követeljük: haladék­talanul tiltsák be a baktérium had­viselést és valamennyi állam csat­lakozzék az erre vonatkozó genfi egyezményhez. A tudomány nagy eredményeit nem szabad védtelen emberek millióinak elpusztítására I A hibák mellett eredmények is i I mutatkoztak, amik bizonyítják, hogy I a leleszi ifjúság akar és tud elérni eredményeket csak jő szervezés és irányítás szükséges. Például Siroky elvtárs születésnapjának tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat száz- százalékra teljesítették. Kétszer ren­deztek kultúrműsort táncmulatság­gal egybekapcsolva, ezáltal 25.000 korona pénzösszeghez jutottak. A hibák kiküszöbölésére, a mu­lasztások pótolására az új vezető­ség a közgyűlésen megígérte, hogy kellő gondot fordít. A gyűlés hatá­rozata további feladatokat tűz a csoport elé és intézkedéseket hoz a hiányosságok kiküszöbölésére. A gyűlésen Szádéi Jánost választot­ták elnöknek, aki eddigi munkájá­val bebizonyította, hogy megállja helyét ilyen funkcióban. Köszönetét mondott. hogy megválasztották, majd ígérte: »Mint párttagjelölt teljes erőmmel azon fogok igye­kezni, hogy a vezetőség többi tag­jaival együtt a csoport munkáját fellendítsük s hogy az eddigi hiá­nyosságokat kiküszöböljük.« Szádéi elvtárs nemcsak beszélt, hanem cselekedett is. Összehívta az új vezetőséget s megkezdték a munkát. A vezetőség ígéretet tett, hogy további munkájukban a hős lenini Komszomoltól vesznek pél­felhasználni. Egyidejűleg az atom fegyver, a vegyifegyverek, valamint a polgári lakosság kiirtására alkal­mas más hadieszközök feltétlen be­tiltását követeljük. Elítéljük azoknak a rövidlátását, a.kik azt állítják, hogy a fegyverke­zési verseny alkalmas lenne az or­szágok biztonságának megőrzésére. Az a véleményünk, hogy a fegyver­kezési verseny — éppen ellenkező­leg — fokozza a veszedelmet, amely minden államot — kicsit és nagyot egyaránt — fenyeget. A népek akaratát tolmácsoljuk, amikor követeljük, hogy kezdjenek haladéktalanul tárgyalásokat az igazságos és nem egyoldalú leszere lésről. Biztosak vagyunk abban, hogy a hathatós nemzetközi ellenőr­zés lehetővé teszi az általános, egy­idejű, fokozatos és arányos lesze­relés megvalósítását. Támogatjuk valamennyi nép kép­viselőinek kívánságát, hogy a kü­lönböző országok haladéktalanul kezdjék meg újra az anyagi és kul­turális javak cseréjét. A nemzetkö­zi kereskedelemmel a tudomány, az irodalom és művészet eredményei­nek kicserélésével szemben tanúsí­tott ellenállás akadályozza az em­beriség jólétét és haladását. Véle mén jóink szerint az ENSZ alapokmánya szavatolja a világ va­lamennyi államának biztonságát, de ennek az alapokmánynál^ mind a szellemét, mind bettrt megsértik. Követeljük, hogy a Kínai Népköz- társaság elfoglalhassa jogos helyét az ENSz-ben. Követeljük, hogy ve­gyék fel az ENSz-be azt a t'zennégy államot is, amely eddig nem hal­lathatta hangiát ebben a szervezet­ben. 4 Végül követeljük, hogy az ENSZ legyen ismét a kormányok meg­egyezésének fóruma és hogy a né­pek ne legyenek kénytelenek to­vábbra is csalódni uz ENSz-be ve­tett bizalmukban. A népek — bármilyen rendszer­ben éljenek és bármilyen eszmének hódoljanak is — békében akarnak élni. A háborút valamennyi nép gyűlöli. A háború árnyékot vet va­lamennyi bölcsőre. A népeknek módjukban áll megváltoztatni az események menetét és visszaadni az emberek bizalmát a nyugodt hol­napban. Felhívjuk a világ népeit: harcol­janak a tárgyalások és a megegye­zés szelleméért, az embereknek a békéhez való jogáért!“ I dát és elsajátítják a szovjet szta­hanovisták munkamódszereit. A Ve­zetőség ezen az Illésen Sztálin elv­társ 73. születésnapjának tisztele­tére az alábbi felajánlásokat tette: Ötéves tervünk ötödik évében a CsISz KB határozataiból kiindulva negyedévi tervünket rendszeresen kidolgozzuk; minden vezetőségi ülé­sen ellenőrizzük a kiszabott felada­tok teljesítését; csoportunkban rendbehozzuk az adminisztrációs munkát; ellenőrizzük a tagok lét­számát; minden vezetőségi tag- védnökséget vállal helyi csoportunk egy-két CsISz-tagja felett. Ezzel megismerjük a tagok tulajdonsá­gait, egyes emberek tehetségét, hiányosságát ami aztán megköny- nyiti munkánkat. Biztosítjuk a gyűléseken való rendszeres megje­lenést; átszervezzük a politikai kö­röket, hogy csoportunk minden tag­ja politikailag fejlődjön és elsajá­títsa a marxizmus-leninizmus alap­jait. Elvtársak! Leleszi fiatalok! Se­gítsétek a vezetőséget e munkájá­ban. Ne ijedietek meg a nehézsé­gektől, ne ismerjetek akadályt, kö­vessétek a legkiválóbb fiatalok oél- dáját a szocializmus építésében Lengyel Zoltán. Az évzáró közgyűlés után Simonies Béla. a pozsonyi autójavító-műhely OsISz vezetőségi tagja Friss, derűs, hideg este van. Az ide-oda motoszkáló hideg szél kel­lemetlenül vág az ember arcába. A pozsonyi autójavítómühely ta­nulóifjúságának a telepén vagyunk. A berakok sürü alkonyati kékbe­vesznek. Odafenn zsibong és zsong az élet; emberi hangok, nevetések szűrödnek ki a barakokból. A szé­les ablakokon kiszűrődő fény egé­szen bevilágítja az udvart. Ezt az est; hangulatot a mikro­fon basszushangja töri meg: — Elvtársak! Sorakozzatok az esti parancsadásra. Bár pillanat és csoportostul özön­lenek az ifjak ki az udvarra. 15— 17 éves fiú valamennyi. A hideget tekintetbe sem veszik. Itt mindenki hozzászokik a fegyelmezett, min­den szempontból példás élethez. Egy hang- sorakozót vezényel. A zűrzavar megszűnik. Mindenki a helyére áll. Jelentős, köszöntés, a napi munka kiértékelése, a dicséret és megrovás, a következet nap mun­kájának kitűzése — ez az esti pa- rancsadásnak a programmja. A vé­gén vitáznak is. Az elvtársak hoz­zászólnak az elmúlt nap kiértéke­léséhez. ★ Egyhamar megismerkedtünk. Ked­vesen. vendégszeretően fogadják itt az embert. Tetszik itt minden. Jó érzés beszélgetni ezekkel az elv- társakkal, csupa gerinces, őszinte, nyilttekintetü emberek. Munkások, szegényparasztok gyermekei. Alig 15—16 évesek, — a tenyerük kérges a munkától, a ruhájuk kellemes olajszagot áraszt, beszédük igazol­ja, hogy iskolába járnak, tanulnak. Talán ez az, ami oly kellemes, me­leg érzést kelt bennem. Polák József elvtárssal beszélge­tek. Ö az üzemi CsISz-csoport el­nöke. Elmondom, mi végett jöttem. Polák elvtárs javaslatot tesz: — Leghelyesebb lenne, ha a ma­gyar elvtársakat összehívnám egy rövid röpgyülésre. — Én is s a kö- rénk gyűlt elvtársak is jónak lát­ták a javaslatot. ★ Az előadótermet szépen feldíszí­tették. A homlokfalon Lenin, Sztá­lin, Gottwald elvtársait képei lát­hatók. Ebben a teremben gyűltünk össze. Körülbelül ötvenen lehet­tünk. Beszélgetni kezdtünk. Igaz, hogy egyeseknek nehezen indult meg a nyelvük, de később még s heves vita alakult ki. Az ifjúsági sajtó keióilt szóba. Dobis Sándor másodéves tanuló, a telep egyik legöntudatosabb fiatal­ja kezd beszélni. __ Hozzánk 18 Uj Ifjúság jár. Majd elmondja azt is, hogy bizony azt a 18 számot sem használják ki kellőképpen az elvtársak. Kerdián Pál egy idősebb elvtárs (már 26 éve párttag), aki mint po­litikai megbízott vett részt a röp- gyülésen, kért szót. A kommunista sajtóról kezd beszélni. Tele meg­győződéssel, életbeli tapasztalatok­kal illusztrálva veti össze a múlt és a mai rendszert. Mező, Szl'nyec, Major elvtársak életén keresztül oktatja az ifjakat a szocialista ha­zafiasságra. Kerdián elvtárs után többen neki bátorodtak. Simonies elvtárs kevésnek tartja az Vtf Ifjúság hetenként egyszeri megjelenését. Varga elvtárs a sport- és honvé­delmi rovatot kifogásolja: — Szerintem többet és részlete­sebben kell foglalkozni egyes cso­portjaink sportéletével. — mondja. Valaki az erősebb kritikai han­gon való Írás oldalán szólal meg. Szajkó Guszti, egy kis szőkeha­jú, mindig vidám fiú, a kiadóhiva­talra panaszkodik. A levelezőkor megalakításának a problémája is. felvetődött. Konkrét eredményre nem jutottunk, de biz­tos, hogy a közeljövőben megalakul nálunk »s a levelezőkor. ★ A CsISz munkája kerül szóba. A CsISz-szervezet aránylag jól, működik. A gyűléseket rendszere­sen tartják. A szlovák elv társak­kal testvériesen együttműködnek. Az igaz, hogy az oktatási év még mindig nem kezdődött meg, ami talán azzal magyarázható, hogy a párt alapfokú iskolázására sokan járnak, de rövid időn belül működ­ni fognak a politikai körök is. Egy nagyon komoly, súlyos hiányt is szenvednek a magyar elvtársak; mégpedig azt, hogy a telepen körülbelül 65 'magyar és 40 szlovák elvtárs él és ugyanak­kor mind a négy nevelő csak szlo- » vákul beszél. _ Ez azt jelenti, hogy a ma­gyar ifjak közt magyar nevelés nincs — mondja Bíró elvtárs. Földes elvtársnak is van meg­jegyzése a nevelőket illetőleg. — Az, hogy a nevelő elvtársak bevezették a pénzbüntetést a tele­pen, szerintem helytelen, — mond­ja. A koszttal nagyon meg vannak elégedve az elvtársak. ★ Egy barnahajú elvtárs az iskolá­ról beszél. Hetente kétszer járnak iskolába és négy napon át az autó­javítás mesterségét tanulják az üzemben! Fejlett szakemberek ta­nítják őket. Modern, villanyosított szerszámokkal dolgoznak. — Nagyón szeretjük az autójaví­tást, — mondja mosolyogva Miku- lai elvtárs. — Már kiskoromban az volt a vágyam, hogy valamikor autót javíthassak. — Mindnyájan jó autószerelők leszünk. Kardos István. A Jeremenko-bánya vájárjai teljesítették az évi termelést A vítkovicel General Jeremenko- bánya vájárjai ezekben a napokban teljesítették az ötéves terv negye­dik évének tervezett fejtését. Bá­nyájuk a tizedik az Osztrava-kar- víni körzetben, amely a kitűzött határidő előtt teljésítette a tervet. Még az idei Bányász Napig a fej­tésben mintegy tízezer tonna szén­hiányuk volt.- A vájárok csoportjá­nak kezdeményezéséből Element Hilser- olővájárral a bányában ver­seny fejlődött ki a ciklus legjobb teljesítéséért. Hilser élmunkáscso- portja október elsejétől december 22-ig a terven felül több mint j négyezer tonna szenet bányászott | ki úgy, hogy ezzel az összüzemi hiánynak csaknem felét fedezte. A vájatban a csoport minden egyes vájárja rendszeresen két ton­nát fejtett ki normán felül. A Ge­neral Jeremenko-bánya bányászai­nak fejlett munkafegyelme győzött a terv nemteljestíése ellen folyta­tott szívós harcban. Ebber a tekin­tetben például szolgálnak azoknak a bányáknak, amelyek az idei ter­vet nem teljesítik, azért mert nem tudtak rendet teremteni a saját üzemeikben lévő hiányosságokban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents