Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-12-31 / 50. szám
2 1953. Újév Huang Csi-kvang, a fiatal kínai népi önkéntes azért ment Koreába hatcolnl, mert tudta, bogy a világbékére törtek a gazemberek, a kegyetlen amerikai zsoldosok és vadállatot megcsúfoló embertelenséggel gyilkolják a hős koreai népet. Végignézte a lefejezett anyákat, felnyársalt gyerekeket, a felperzselt, kifosztott, kiirtott falvakat és megfogadta, hogy addig fog Harcolni, amíg a testvéri koreai nép hazájából ki nem verik a rablókat, a gyilkosokat, és vissza nem nyeri szabadságát Korea, az a föld, amelynek bátor fiai és leányai dacolva állják a világ legnagyobb gazembere és szövetségesei hordáinak támadá sait és megmutatják az ellen, ségnek, barátnak, hogy mire képes egy nép, ha a szabadsá. gát védi. Huang Csi-kvang tudta, miért Harcol. Ismerte a Nagy Honvédő Háború szovjet hőseit, mindig rajongással gon. dőlt rájuk és nem egyszer vetődött fel oenne a gondolat, vájjon képes lenne .e ö hasonló hőstettekre, az emberiség bol j dogabb jövőjéért olyan áldozatokra, mint a szovjet emberek. Nem mert magának erre a kérdésre válaszolni de úgy érezte, hogy hatalmas erő sző. kik belé, mikor a béketábor erejére gondolt, ha a gyönyörű jövőre gondolt. Ügy kép zelte néhány éve, mikor elűzték a földesurat és Mao Cse. tung hazát adott neki és a kínai népnek, hogy boldogan él hetnek, dolgozhatnak. Huang mérnök akart lenni, vagy tér. i vezö, 2 ki óriási gépeket tervez, hogy az új világ építését és a dolgozók munkáját meg könnyítse. De alig telt el néhány év, a telhetetlen pénzeszsákok, az amerikai fegyvergyárosok, milliomosok több hasznot akartai? — akár a béke árán is — és kirobbantották Koreá. ban a történelem egyik leg. gyalázatosabb, legkegyetlenebb háborúját. Emberséget nem is merő zsoldosaikat a koreai nép megsemmisítésére bíztat, ták, fosztogatásra, minden emberi elképzelés: felülmúló barbárságra uszították, hogy á tőkések zsebéter gyűljön a pénz, a piszkos arany. De a koreai nép megtanította a ka. 0) IFJÚS&G ban azt sem tudták, hogy mer. re fussanak A népi önkéntesek még ké* magíunatot elfoglaltak és a tolyó másik oldalé, ra szorították az ellenséget. Az ütközet után Huang Csi. kvang holttestében Kilenc gép. puskagolyőt találtak landorokat. A koreaiak tudják, hogy miért harcolnak: az éléért, a békeszeretü népek éle. téért és jövőjéért. A testvéri kínai nép legjobb fiai azért fogtak fegyvert, hogy segítsék a gyilkos ellenség, valamennyi nép ellenségének megsemmisítését és a világ népeinek jövő jéért harcoló Korea szabadsá. gának kivívását. Huang Csi-kvang gyakran gondolt 8. fronton arra a pilla natra, amikor öreg apjától bú. csút vett, amikor közölte vele, hogy Koreába megy harcolni. Apja nem marasztalta. Igaz, hogy könnyes lett a szeme, de nem azért, mert sajnálta, ha. nem a büszkeségtől, hogy az ö fia az elsők között van, akik fegyvert fognak azok ellen, akik a rettenetes régi világot akarják visszaállítani Öregap ja még nem felejtette el a földesúr korbácsait. Azt nem is lehet elfelejteni soha. A kis északkínai faluból ö ment el elsőnek Az Iskola pionírjai is írtak már neki és arra kérik, hogy úgy harcoljon, hogy a gyilkos amerikaiak ne zavarhassák meg az Ő tanulásukat, békés életüket, szüleik alkotó munkáját. Huang magánál hordta a levelet és a harci szünetekben gyakran megnéze gette. Ott volt az a másik le. vél is, amelyben azt írja apja, nagy, egyenlőtlen jeleikkel, hogy: . Ha győztetek, siess ha. za, Huang. Most a folyó sza bályozásánál dolgozunk. Mire kizöldül a rizs, «és/ is lesz. Az újságban olvastunk hőstetteidről. Az egész falu üdvözöl." Huang maga elé képzelte fa. luját. Az alatt az egy év alatt, mióta ö harcol, tfiztosan sokat változott. Az ö öregapja, aki alig bírt már mozogni, most gátat épít. A sok vidám fiatal jutott eszébe, akik az iskola ban tanulnak, aztán arra az amerikaiak által rettenetesen megkínzott, beteg Koreai kis. lányra gondolt, aki arra kérte, hogy verjék ki az ellenséget, ö nemsokára úgyis meghal, de addig még szeretne élni, míg hazája földje szabad lesz. j Huang megígérte neki. hogy hamarosan kivívják a szabad, ságot. A fiatal kínai harcos úgy küzdött, mint az oroszlán. Ügyességét, 'elemér,yességét és vakmerőséget nem győzték eléggé csodálni társai A csőn des estéken, mikor szünetelt a harc, MatraszovróV Mereszjev. röl, Oleg Kosevojrói és a szovjet katonák dicső harcáról be szélt bajtársainik Hazaszere, tete és a Szovjetunió őszinte szeretete magáva: ragadta a többi harcost is. Hajnalodott. Keleten még a nap sem bújt ki a felfes.ett felhők közül, mikor a zsoido sok támadásba kezdtek. Egy. másután indították elkeseredett rohamaikat a koreai.kinai állások ellen, de mint . hullámok a sziklafalon szétfrecs csennek, úgy omlott, össze min. den támadás. De a lenkik úgylátszik nem akartak belenyu godni a siker;teé2jisegb8, min, dénáron oredmésyt akartak kicsücarni. Két migaslat - kö ztftt -újra és -újba támadtak. A két magaslatról rettenetes tü. zet zúdítottak a népi önkéntesek állásaira Hátit] mégszó laltak az ágyúk i? és ott rob. bánták közvetlenül a koreai kínai állások elótr az amerikai gránátok. Ügylátszik, dtfntö rohamra készültek. A népi ön. kéjitesek pedig ellentámadást indítottak. Az a raj, amelyben Huang Csi-kvang harcolt, a jobboldali magas.at megtisz. títását kapta feladatul, hogy hogy így oldalba kaphassák az amerikai rohamot. Többször megpróbálták megközelíteni a magaslatot, de mindannyiszor kénytelenek' voltak visszahú zódni, mert egy géppuskáié, székből három géppuska öntötte feléjük a golyózáport. Megindult t rónám Az ame rikaiak harckocsik védelme alatt rohamoztak Azonnal cse lekedni kedett Huang Csi kvang vállalkozott a géppus. kafészek elnémítósára A többié]: tűz alatt tartották a fész két, hogy így eltereljék az el. ienség figyelmét» Huang egy lcicsit távolabb ment kicsú szott a, lövészárokbói és egy kidöntött fa mehett kúszni kezdett a domb felé Sikerült elérnie egy bokrot. Már csak húsz epés, de' a zsoldosok esz. revették. Huang is látta ezt. Talpraugrott és mint a nyúl. rontott a géppuskáieszek felé. Rohanás közben több találat érte, de annyi ereje még volt, hogy az egyik géppuskára rá- yetette magát, a másik kettő közé pedig kézigránátot do bott. Erezte testén a golyók ütéseit, de már észre sem vet. te. Apjára gondolt és Kínára, azokra a milliókra, akik ott hon új világot építenek, aztán az a koreai Kislány jutott eszébe, akinek megígérte, hogy kiverik az ellenséget Koreá. ból, mielőtt még meghal. Az ütközet tovább tombolt. A jobboldali magaslatról oldaltámadást imczt.ek az ame rikaiak ellen, akik zavarukA géppuskafés/.ek amerikai parancsnoka aki a népi ön. kéntesek fogságába esett, bambán táiott szájjal kérdezte: — Mondják, hogyan nevelnek ilyen narcosokat, azok nem is emberek Hogy értené ezt meg egy amerikai parancsnok hogy mit jelent a hazáéit az emberiség jövőjéért harcolni Hi. szén ö pénzért, néhány mocs. kos dollárért harcol amit gazdáik, a fegyvergyárosok, mii. Hornosok, koncul dobnak az el- bolonditott, eizüilesztett katonáknak. » Hogyan érthetnék hát meg az imperialisták, hogy ha a lelkűket kiteszik, ha ezerszer annyi fegyvert szállítanak Koreába, akkor sem győzhetnek. Hogy értenék hát meg, hogy ha naponta megtizedelik a foglyokat, azok akkor is ha. za akarnak térni szeretett hazájukba, ahol építeni, alkotni akarnak. P. Sziics Béla A villamosítás fejlődése a Szovjetunióban „A szocializmus gazdasági alaptörvényének lényeges vonásait és követelményeit körülbelül így lehetne megfogalmazni: Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése útján.“ Sztálin. A szocialista gazdaság sokoldalú fejlesztésének elenged hetetlen feltétele a villamos!, tás és ennek érdekében a vil- lamosenergia-termelés állandó növelése. Ez az elv és gyakorlat a Szovjetunió egész gazdasági fejlődésében érvényesül. A cári Oroszországot a villamosítás tekinteteben is elmaradottság jellemezte. Erőmüvei 1913-ban mindössze két- milliárd kilowattóra energiát termeltek. A Szovjetunió erőmüvei 1952 ben — mint azt Malenkov elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán közölte — majdnem hatvankor ennyit adnak: 117 milliárd kilowatt, óra enei’giát. A cári Oroszország villamosenergia termelése a 15. helyen állt a világon. Ma a Szovjetunió a második. Csupán Moszkva városa sokkal több villamosenergiát fogyaszt, mint egyes kapitalista államok Lenin útmutatása: „A kommunizmus egyenlő szovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása“ a kommunizmus építésének egyik vezérlő elve lett. A dolgozó nép hatalmának — tanította Lenin — a villamosítás alapján a legfejlettebb technikával kell ellátnia az ipart, a mezőgazdaságot és a közlekedést, mert így teremtheti meg a kommunizmushoz szükséges gazdasági erőt és bőséget. A szovjet állam a tervgazdálkodás alapján látott hozzá a Szovjetunió szinte kimerithe. tetlen energiaforrásainak feltárásához. A hőerőművekhez elsősorban szén kell — s a Szovjetunióban van a világ szénkészletének kereken harminc százaléka. Az új ötéves terv végrehajtásával a villamosenergiatermelés ugrásszerűen fejlődik, további 80 százalékkal növek. szik. Az ötéves terv előírása szerint egész sor nagy erőmű építését fejezik be, s újak épí téséhez látnak hozzá. Malenkov elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán tartott be számolójában a szovjet ipar előtt álló feladat ckról szólva kijelentette: „Az ipari termelés növelésének ez a feladata azt jelenti, hogy 1955-re — 1940-hez képest — iparunk teljes termelése háromszorosára emelkedik •• Ehhez az emelkedéshez döntően hozzá, járul a villami senergiaterme lés nagyarányú növekedése a Szovjetunióban. „Ugrás a Holdra“ Anool-amerikai ellentétek .Sietnünk kell — írja a .Coliéra ciirtii amerikai fo. lyoirat — hogy felfűzhessük a Holdra fiz amerikai lobogót, még mielőtt más hatalom tűzné fel zászlaját“ (Újsághír) Az amerikai monopóliumok urai a maximális profit utár.i hajszában az utóbbi időben egyro brutálisabban igyekeznek kiragadni angol partne. reik kezéből a nyersanyagforrásokat ás piacokat. A brit irr.ijerializmust nemcsak befolyási Övezeteiből (mint pl Irán vagy Egyiptom), hanem szorosabban vett birodalmi területei, ről is mindinkább kiszorítják. Kanadában például — amely egyike Anglia domíniumainak — az amerikai monopóliumok az „U. S. News and World Report“ cimü amerikai hetilap szerint az utóbbi két évben 1.2 milliárd dollárt fektettek he. Indiá. ban — a brit birodalom egy másik országában — az amerikai tökebe fektetések a háborúelőttinek az öt szőrösére nőttek, s az amerikaiak egész iparágakban ragadták magukhoz az ellenőrzést. Ugyanakkor az angol tőkebefektetések csökkentek a háborúelöttihez képest ebben az or- szágban. Mindez azonban még nem elégíti ki a Wall Street urait, miután ők a brit birodalom országai feletti teljes gazdasági uralomra törnek. Ennek azonban egyelőre a brit birodalom számos gazdasági intézkedése • áll útjában —intézkedések, amelyeket az angol imperialisták éppen azért léptettek életbe, hogy megvédjék birtokaikat az amerikai tőkebehatolással szemben. Az amerikai töke korlátlan beözönlésének egyik akadálya oéldául a fontsterling úgynevezett szabad átválthatóságának" tilalma. Ez azt jelenti, hogy az amerikai lökés gyárat épít, vagy vásárol a brit birodalom valamelyik országú ban, a vállalkozás nyereségével nem rendelkezik szabadon, mert az Angol Bank annak összegét zárolja. Az amerikai monopóliumok urai az utóbbi időben nyílt hadjáratba kezd. tek, hogy kikényszerít sek ennek az intézkedésnek a visszavonását. ígéretekkel, nyomással és fenyegetésekkel próbálják rávenni az angol imperialistákat: tegyék ;ehetövé a fontsterling szabad átváltását (dollárra) s tárják ily módon még szélesebbre a «apukat az amerikai gazdasági behatolás előtt. Ilyen körülmények között ült össze november végén Londonban a brit birodalom miniszterelnökeinek értekezlete. Ennek az értekezletnek napirendje és tanácskozásai világosan megmutatták: Anglia szabadulni szeretne az Egyesült Államok gazdasági uralma alól, egyszersmind vissza akarja szerezni vezető szerepét saját birodalmának határain beiül. Az értekezlet napirendjére tűzött kérdé. sek csaknem egytől egyig ezt a törekvést tükrözték. Ugyanakkor az értekezlet napirendjén az a kérdés is szerepelt, amelynek feltevése ma inkább az amerikai, mini az angol imperializmus érdeke- a fontsterling szabad átválthatóságának problémája. Angliát jelenlegi súlyos, szégyen, letes függőségéből és súlyos helyzetéből csakis az a Programm szabadíthatja ki, amelyet az Ango] Kommunista Párt hirdet és fejtett ki legutóbbi nyilatkozatában is: 1. szilárd ellenállás az amerikai imperializmus uralmával szemben, a keres, kedelmi kapcsolatok kitei-esztése a birodalom országai között, barátságos kereskedelmi kapcsolatok a világ többi részévei; 2. harc a gyarmati népek fokozódó kizsákmányolása ellen; 3. harc az amerikai imperia. lizmussal való reakciós háborús szövetség ellen.
