Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-12-10 / 47. szám

6 Ol ifiűsag 1952 december 10 Utazás a& atomok világában Van-e olyan ember, akit nem vonzottak a távol) világok! Ki ' nem járta még be gondoiatbar a csillagok közötti végtelen tér­séget. Vannak azonban közelebbi vi­lágok, melyek nem kevésbbé ti­tokzatosak, mint azok, melyek az éjtszakai égbolton ragyognak. Ezek a közeli világok ben- ' tni-nk magunkban és körülöt- ; tünk mindenütt megtalálhatók ; Milliárd van belőlük a porszem ben mely egy pillanatra felvillan j a fényben, amikor a napsugár az » ablakredőny rései között a szo­bába besüt Milliárd van belőlük abban a tintaeseppben mely tol­iam hegyéről e pillanatban a pa pírra kerül. ! A távol világokat — a csilla­gokat — mindenki látta A kö­zeli világokat — az atomokat — még nem látta senki Sok évszá­zadon keresztül vágyakoztak az emberek, hogy megtudják mi az atom. De csak a legutóbbi évek­ben sikerült az atom belsejébe hatolni Ez az utazás úgy ment végbe, hogy az ember ki sem lé­pett a laboratóriumból. Útköz­ben mégis sok rendkívüli jelen­séggel találkozott és gazdag zsákmánnyal tért vissza Ez az utazás nem volt könnyű Hány­I szor tették fel az emberek önma guknak a kérdést: léteznek-e egy általán az atomok, mellyeket ta­nulmányozni szeretnénk ? Az ember az atomok világé­Hiszen ez azt jelentette volna, hogy lemondanak a legegysze­rűbb és legészszerübb magyaré- zatról, mely a tárgyak keletkezé­sének és pusztulásának okát ad­ja. Hogy feltevést bizonyosság­gá változtassák, a viták és cá­folatom helyett rá kellett térni a kísérletezés útjára. Az atomok világában nem lehe­tett üres kézzel útnak indulni, hanem csak úgy. mint ahogyan a kutatókhoz illik: felszereléssel, készülékekkel, és szerszámokkal Mikor az emberek expedícióra indulnak, rendszerint fegyvere­ket, sátrakat. iránytűket és tér­képeket visznek magukkal Az atomok világába az utazók lom­bikokat és retortákat. lepárló üstöket, szerpentincsöveket vit­tek magukkal A kémikusok ol­vasztották keverték, lepárolták, oldották, kicsapták az anyago­kat E mellett még meg is mér. ték mindegyiket, hogy megtud­ják mennyit használtak fel a ki sér Jethez és mennyi maradt visz- sza. A kémikusok is atomok hadát kormányozták, de nem öntudat­lanul mint a régi idők kovácsai, vagy üvegfúvói, hanem' arra tö­rekedtek, hogy megértsék mi történik retortáikban és lombik­jaikban fis mégis, a kémia so­káig nem tudományként szere­pelt, hanem müvészetszámban ment A kémikusok nem alkot­hatta]; tiszta fogalmat arról, mi történik az anyagok belsejében, Lavosier francia tudós kísérlete. Az A retortában forró vízgőzt, a vasforgáccsai megtöltött B izzó porcelláncsövön vezette keresztül. Az oxigén egyesült a vassal, a reakciónál képződő hidrogén pedig az E edénybe gyűlt. A vassal reakcióba lépni nem tudó vízgőz a C hűtőben lehűlt és a víz a D palackban gyűlt össze. ban élt. Ennek a világnak a bennszülöttje volt Minden esetben valahányszor a tűzhelyen tüzet gyújtott, arra késztette a szén atomjait hogy az oxigén atom­jaival egyesüljenek. Minden eset­ben, amikor az ércből kiolvasz­totta a vasat, a vas atomjainak megszámlálhatatlan hadát kor­mányozta. A kovácsok , és az üvegfúvók,'a fazekasok és az acélolvasztárok reggeltől estig egyebet sem tesz­nek, mint egyesítik vagy külön­választják az atomokat. Csakhogy ezt maguk sem tudják Hiszen az atomokat soha senki sem látta. Az atomokat csupán sejteni le­het. Az első emberek, akik sejtet­ték, hogy minden tárgy atomok­ból van felépítve, görög tudósok voltak: Leukipposz és Demokri- tosz Azt tanították, hogy a tár­gyak akkor keletkeznek, amikor az atomok egyesülnek és a tár­gyak akkor pusztulnak el. ami­kor az atomok különválnak Ez nagyon régen volt — 2300 évvel ezelőtt. De hosszú évez­redek alatt a kérdés nem jutott túl a feltevéseken A tudósok két táborra oszlottak Az egyik tábor akt állította hogy vannak ato­mok Mások viszont azt mondták, hogy atomok nincsenek Heves vita keletkezett Sőt odáig fajult a dolog hogy azokat az embe. reket akik az - atomokról szóló tant hirdették. istentagadással vádolták az atomokról írt köny­veket pedig elégették. A természettudósok nem voltak hajlandók az atomok léte­zésének gondolatáról lemondani. J ( ___________________ _ miközben összetett test keletke­zik, egyszerű testekből, vagy áz összetett test egyszerű testre bomlik. Az első, aki a kémiát nemcsak tudománynak nevezte, hanem azzá is tette. Mihailj Va- sziljevics Lomonoszov volt, a nagy orosz tudós. Be tudott pil­lantani az atomok világába és lelki szemeivel meglátta azt, amit mint ö mondta: „A legjobb mikroszkópokon keresztül sem lehet meglátni.” Lomonoszov meglátta az „ér­zékelhetetlen részecskéket", me­lyekből az anyag áll és elsőként tett különbséget az összetett ré­szecskék — a molekulák — és á2 egyszerű részecskék — az ato­mok között, melyekből a mole­kulák állnak. Meglátta, hogyan térnek ki egymás útjából, vagy közeledne!; egymáshoz az érzé­kelhetetlen részecskék akkor, mi­kor a levegő kitágul, vagy ösz- szehúzödik. Meglátta, hogyan kez­denek a szilárd testek melegí­tése alkalmával a részecskék egyre gyorsabban és gyorsabban mozogni, ha szétszélednek — a test megolvad, folyékonnyá vá­lik. Ha szétrepülnek — a test gáznemü halmazállapotot vesz fel Meglátta, hogyan oszlanak a vegyész lombikjaiban és retortái- ban a molekulák atomokká, az atomok pedig hogyan egyesül­nek molekulákká És Lomono­szov mindezt nemcsak megértet­te, hanem mérésekkel és számí­tásokkal is bebizonyította. Az ellenvetéseket előre lát­va, a „Néhány sző a vegyészet érdemeiről” című müvében így ír „Ebből is látható, mondhatja valaki, nogy a kémia csupán az anyagot mutatja meg, amelyből az összetett testek állnak, nem pedig minden részecskét külön. Erre azt válaszolom, hogy va­lóban, mindezideg a kutatók nem tudtak a testek belsejébe ilyen mélyre hatolni: ha azonban ez a titok valaha feltárul, akkor a kémia vezétöszerephez jut és el­sőként lebbenti fel a természet belső műhelyének fátylát." Lomonoszov, száz évvel elöre­Daiton jelei. látta az utat, melyen azután lé­pésről lépésre haladtak a tudó­sok. V Valahányszor a tudósoknak si­került két különböző elem atom­jából valamely összetett anyagot létrehozni, vagy megfordítva, va­lamely anyagot alkotó elemeire bontani, minden esetben az atom- világ mélye felé tettek egy-egy lépést. 1781-ben robbant fel elő­ször kémiai laboratóriumban a durranógáz, — a hydrogén é3 oxigén keveréke és a robbanás döreje után víz képződött. Há­rom év múlva a vegyészeknek sikerült a vizet elemeire bonta­Izzásig hevített vasforgácsok­kal töltött csövön vízgőzt en­gedtek keresztül. A hő a vízré­szecskéket hydrogén és oxigén atomokra bontotta fel. Az oxi­gén a vassal revében egyesült, a hydrogén pedig a fel nem bomlott gőzzel együtt a osö má­sik végén távozott. Az atomról szóló tan egyik győzelmét a másik után aratta. A kémikusok osztályozták az aanyagokat, méréseket eszközöl­tek és megtudták, hogy az egyik fajta atomjai hányszor nehezeb­bek a másik fajta atomjainál. A kémikusoknak sohasem volt dol­guk külön-külön az egyes ato­mokkal, hanem az atomok óriá­si halmazával. Egy oldat bár­mely cseppje, egy tetszés szerin­ti csipet só valóságos bejutat al­kotott. A Tejutat azonban nem lehetett lombikba tenni, hogy a csillagokat fajták szerint szét­választhassák — a kékeket a kékekkel, a vöröseket a vörösek­kel egy osztályba sorozva. Egy csipetnyi sót viszont lehetséges É 500 000 ATOM 3 r——i •*-»•*- - S \ Az atomok nagyon aprók. Hogy egy hajszái vastagságú közt ki- tüüsenek, félmillió atomra lenne szükség. volt az oldatból kicsapni, szűrön elkülöníteni, mérlegserpenyöre he. lyezni. (Folytai iuk.) Gyönyörű é* örömteijes a „Télapó66 1952-e^ útja A békeszereto szovjet népei; életének és munkájának megismeré­sére és elmélyítésére nagy lehetőséget nyújt a CsSzBSz. a CsISz és Csemadok támogatásával rendezett országos „Télapó”-akció­Az ez évi Tálapó-akció szilveszter új formában való megünneplé­sének akciója lesz, a szovjet népek példája nyomán a régi polgári for. maságok és ünnepségek ..mint a szilveszter est, stb.” nélkül Az egész „TMapó"-akció, mint a UslSz-tagok, pionírok és dolgozóink a szovjet pionírokkal, komszomolistákkal. sztahanovistákkal és kolhozt ágokkal való barátságának hatalmas felvonulása lesz. Ez az akció december 15-én kéz- dödik városaink és falvaink terein a hagyományos köztársasági kará­csonyfa meggyújtásával. Ezen ün­nepségek alkalmából kihangsúlyoz zuk a Szovjetunióval való barátsá­gunk jelentőségét, valamint azt, hogy a »Télapó« elhozza legjobb barátainktól a békeszeretö szovjet emberek ismereteit és tapasztala­tait, továbbá tanácsaikat és gya korlati támogatásukat a gottwaldi ötéves terv utolsó évének gyözedei mes befejezése érdekében. Ez alka­lomból a karácsonyfák alatt gaz­dag kultúrprogrammot rendezünk. A karácsonyfák alá nagy térké pet helyezünk el, amelyen fel lesz jegayezve a Télapó útja Csukotká ról a Szovjetunió jelentősebb váro­sain keresztül egészen hazánk fővá­rosáig, Prágáig. E térképen minden nap mozgatható figurával, vagy más formában jelezni fogjuk hol tartózkodik a »Télapó« azon a bízó nyos napon Ezenkívül pionírjaink á rádión keresztül figyelemmel fog­ják kísérni Télapó útját. A rádió december 15-töl kezdve. rendszeres ismertetést ad a „Télapó” útjáról reggel 8 óra előtt 5 perccel. Tél. apó december 15-én indult el a*Szov- jetunió legészakkeletibb részéről Csukotkáról Uellen városába. In nen lökhajtásos repülőgépen Kam csatkán keresztül Komszomolszk felé, a hős szovjet ifjak városa felé veszi útját. Ez alkalomból a kará. csonyfa alatt behatóan beszélni kell a szovjet nép életéről és munkájá­ról, főleg Szemuskin könyvéből: Csukotkán éltem. Meg kell ismer­tetni ifjúságunkat és pionírjainkat, valamint dolgozóinkat azzal a gon­doskodással, amit a szovjet kor­mány tanúsít a csukcsok és más ap­róbb nemzetiségi csoportok iránt, ellentétben a kapitalista rendszerrel, amely kipusztítja a kis nemzetisé­gi csoportokat (az eszkimókat!. A Télapó Komszomolszkbó] indul va meglátogatja a kommunizmus nagy építkezéseit, a kolhozok dol­gozóit, a haladó világ és béketábor központját, a mindnyájunknak oly drága Moszkvát Itt ki kell emelni a szovjet színház és film világhírű jelentőségét, beszélni a moszkvai metróról, a mauzóleumról, a Lenin- hegyi Lomonoszov állami egyetem­ről, stb. Télapó Moszkvában meg­látogatja a pionírokat palotáikban, a komszomolistákat az iskolákban és az üzemekben, valamint a Szov­jetunió fővárosának összes dolgozóit. 1952. december 26-án Télapó ex- presszen Leningrádba megy. Le- ningrád megtekintése s a leningrádi pionírok és komszomolisták meg­ajándékozása után Vilnán és Var­són keresztül december 27-én fing­ra repül. Ungvárott december 28-án a prágai gyorsra ül. Már decem­ber 28-án megérkezik Télapó a csehszlovák-szovjet határra és Ág- csernőnél pionírjaink leírhatatlan forró szeretettel fogadják Télapót. Itt az ifjúság és a pionírok s ve­lük mindnyájunk előtt beszélünk a karácsonyfák alatt a Szovjetunió ha. tártalan jelentőségű segítségéről a szocializmus kiépítésénél hazánk­ban. December 29-én hétfőn Télapó meglátogatja a HUKO.n a pioní­rokat és CsISz-tagokat valamint a Duzzasztógátat, az árva.) duzzasztó, gátat, a Szlovákia városait és fal- vadt. December 30-án kedden Osztra- va építőit látogatja meg. ahol dol­gozóinkat. a pionírokat és a CsISz- tagokat elhalmozza a szovjet ifjú­ság és a szovjet nép ajándékaival és üdvözletével. Szerdán, december 31-én „Télapó Prágába érkezik, a pionírok karlí- ni házába. Az iskolákban, pionírpa lotákban, kultúrházakban. üzemi klubokban, színházakban, a karácsonyfák alatt és más nyilvános és alkalmas hely­ségekben a „Télapó" és az újév fo­gadtatását elő kell készíteni gazdag kultúrprogramtn keretében. A programmot a »Télapóról« szó­ló játékok, jelenetek, valamint más megfelelő mesék, tánefellépések, az újévről szóló versek és énekek, Sztálin elvtársről és Télapóról szó­ló mesék magyar és orosz nyelven való előkészítésével kell megrendez­ni. A programmot az élő „Télapó” (és unokája a hófehérke) megjele­nésével kell befejezni, aki elmeséli a gyerekeknek, hogy merre járt a Szovjetunióban, továbbá beszél a gyerekeknek a szovjet nép alko­tó készségéről, a kommunizmus nagy építkezéseiről és a Szovjetunió új hatalmas ötéves tervéről. Aztán ajándékokat oszt szét a gyerekek között: játékokat, cukorkát stb. Ezek után, ahol ez lehetséges gyer­mekmulatságot rendezünk (gyer­mek álarcosbált). A felnőttek ré­szére örömteljes programmot kell készíteni a népi kultúregyüttesek, színészek, stb. fellépésével. Nem sza­bad azonban megfeledkezni arról sem, hogy/ a felnőttek számára is előkészítsük a Télapót, aki majd elmondja benyomásait a Szovjetunió­ban tetti útjáról. A „Télapó“-akciő előkészítésére főleg a CsISz üzemi szervezetei for­dítsanak nagy figyelmet és nyújt­sanak hatásos segítséget az üzemek­ben, a helyi Szovjetbarátok Szövet­ségének az új év előkészítésében. Dolgozóinkat nem csak megtanítani kell a Szovjet tapasztalatok alap­ján dolgozni, de a szovjet népek pél­dája nyomán a munkatársak baráti körében szórakozni is tisztességes módon, értékes Programm keretében. CsISz-tagok és pionírok! A „Tél- apó“-akciő sikere nem csak a Cseh­szlovák-Szovjet Barátok Szövetsé­ge, de ndnyájunk munkájától függ. Ezért kellőképpen készítsük elő ezt az akciót, hogy népi demo­kratikus hazánk gyerekeinek és if­júságának a Szovjetunió gyerekei­vel és ifjúságával, a kommunizmus lelkes építőivel, a szovjet néppel va­ló barátság jegyében follyon le. A „Télapó“-akcióval üdvözöljük a gottwaldi ötév is terv ötödik évének örömteli fogadását. Veszteg András. Uf sporfminősítési rendszer a Szovjetunióban A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő testnevelési és sportbizottság jóváhagyta az új egységes sportminősitést, amely 1953 január 1-én lép életbe. Az új minősítés értelmében 46-ra emelke­dik hivatalosan elismert testneve­lési- és sportágak száma. Az új mi- nösítés megszigorítja a teljesítmé­nyi osztályokba jutás feltételeit is. A normákat minden teljesítményi osztályban lényegesen felemelték. A sportemberek részére szóló normák nemzetközi teljesítmények színvona­lában állnak és több esetben túlha. ladják az össz-szövetségj csúcsokat is. Az új osztályozás határozott nor­mákat álít fel oly sportágakban is, amelyekben a teljesítményeket nem lehet idővel, távolsággal, vagy pe- dig súllyal kifejezni. WWWWWWWH1IHWIWHUIHIIIMMMHM Ö*> Uf JUfaAlZ a „Slfcik -»zl.-.AHla, v;'-z- ponti Bizottságánál Hetilapja Xlaoia t> Smena. « OslSz Szlovák Központi Mzoti- ságanak Kiadóvállalata. Bratislava áol- tésovel a. - Szerkeszti a izerkesztöblzott- «ág Beszerkesztő: 3zőkr Rizsét — .Szerkesztőség és kiadóhivatal írarislava. soltésovej a Telefon K45-51 « v '29-31. 1, Nvomls 9 PRAVIifi n • ivomdála. Krsiistava FhőfizetAf *gv »vre i(JO.— kés. félévre 50. -• Kés A oosiatasarék- Pénztárl befizetőlap szama 3-13.890 — Hlrlapbélyea engedélyezve Bratislava 1 \

Next

/
Thumbnails
Contents