Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-12-10 / 47. szám

1952 december 10 0) IFIÖSÄG A pótori bányákban is teljesíthető a terv November első fiapjalban Pőtoron is kí­gyóit a vörös csillag. Nagy esemény ez a pó­ton bányászok életében és mindnyájunkat örömmel tölt el. Július óta esténként, ami­kor a bányászok hazafelé tartottak, kezük­ben lóbálva karbidlámpájukat, vágj' amikor az éjjeli műszakra indultak, hiába nézegették a viilanyfejlesztő tetején, hogy mikor gyűl ki a vörös fény, az bizony csak nem akart kigyúlni... Pótoron a jég nem tört meg. A Kékkői Szénbányák póton üzeme, habár az első félévben 101.4%-ra teljesítette a ter­vet, a nyári hónapokban hanyatlás állt be a munkában (a tervteljesítés néha 85% alatt volt) s így nagy volt a lemaradás, ami a pő- tori bányászoknak még mostanáig se megy a fejükbe. November első napjaiban Pótoron is for­dulat állt be a munkában. Az SzKP XIX. kongresszusára és a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 35 évfordulójára tett vál- lalások teljesítésével sikerült kiküszöbölni a tervnemteijesités okait. A hiányosságokat főleg a gépek gyakori üzemzavara idézte elő, amit azonban a gépmesterek a legutóbbi hó­napokban 15%-kai csökkentették. A munka­helyen történő váltás a szovjet tapasztalatok és az üj munkamódszerek elsajátítása, főleg a ciklusos fejtés bevezetése és Borisztyin munkamódszere amelyet szívósan és kitar­tóan propagáltak a pótori bányákban, meg­hozta gyümölcsét. így a Csehszlovák-Szov­jet Barátsági Hónap elején a leghaladóbb munkamódszerek győzelmet arattak a póto­ri bányákban és a szovjet tapasztalatok meg­világították a pótori bányászok előtt az utat, ★ Az évzáró közgyűlésen, amikor az üzemi CsISz- csoport, értékelni fogja az ifjúság részvételét a tervteljesítésben és abban a fordulatban, amely a kékkői járás szénbá­nyáiban november első napjaiban bekövetke­zett., szívüket nem töltheti el öröm, mert az üzemi csoport ebben az időszakban nem fejtett ki olyan méretű tevékenységet, amint ezt a széntermelésben és tervteljesítésben fel­merült hiányosságok megkövetelték. A terv­nemteijesités fő oka a gyakori üzemzavar volt. A gépesített munka, az új szovjet gé­pek, amelyek naponként érkeznek a pótori bányák megsegítésére, magas technikai tu­dást követelnek. A CsISz üzemi szervezeté­nek kezdeményezésére rendeztek ugyan egy gépkezelői tanfolyamot, amelyet Chromy elv- társ, fiatal technikus vezetett, ez azonban kizárólag csak az elektrotechnikai részre szorítkozott ás a tanfolyamra is csak az idő­sebb munkások, mint például az 55 éves Bo- hűny elvtárs és nem a CsISz-tagok, az ifjú bányászok jártak rendszeresen. Az üzemi CsISz-csoport tehát ennyit tett a magas technikai színvonal elsajátításáért. Az üzemi CsISz-csoport nem fordít kellő figyelmet a haladó szovjet munkamódszerek és tapasztalatok átvételére és elsajátítására, s a CsISz-tagok nem mint úttörök dolgoztak e munkamódszerek alkalmazásánál. így csak természetes, hogy az új munkamódszerek nem ragadták magukkal az üzem munkásai­nak nagyobb részét. Még a kínálkozó lehető­ségeket sem használják ki. így például a handlovai bányászok pótori látogatása sem hozta meg a kívánt eredményt. Nem hagy­hatjuk elismerés nélkül a' három handlovai bányász, élükön Daubner elvtárs nemes igye­kezetét és érdemeit akik sokat tettek a kék­kői bányák tervteljesítésének megjavítása, ért. E tapasztalt handlovai bányászok meg­mutatták a pótori bányászoknak a szovjet falazás! módszereket, valamint e munka megszervezését. Milyen nagy segítséget nyúj­tottak volna az új munkamódszerek, az új technika felhasználása, ha az üzemi CsISz- csoport megkérte volna e tapasztalt elvtár­sikat, hogy jöjjenek a fiatalok közé, beszél­gessenek velük és adják át tapasztalataikat. Ez nagy lendületet adott volna az Ifjú bá­nyászoknak a munka új, időszakára való fel­készülésénél. Az üzemi szervezet vezetőségének tevé­kenysége sem irányult eddig a fő feladatok­ra. A CsISz-tagok részvétele a versenyben nem kielégítő, nem összpontosítják figyel­müket a termelési feladatokra. Ennek egyik oka az, hogy a CsISz vezetőségének 14 tag­ja közül csak hárman szénfejtők. (Béla Pál. Sevcsik József és Prelacky.) így aztán nem csoda, hogy az üzemi szervezet vezetősége re-: tártja kezét a munka ütőerén. Az év­záró közgyűlésen az elvtársaknak ezt is vita tárgyává kell tenniök és a további tevé­kenységet tervbe kell venniök. mert — ahogy Siroky elvtárs tanítja — a tervteljesítésért harcolni és ezt a harcot szervezni kell. A CsISz üzemi szervezetének vezetősége és ma­ga a csoport is kevésbbé járult hozzá e harc szervezéséhez. A pótori bányák üzemi szervezete jó mun­káját az is nagyban gátolja, hogy a magyar nemzetiségű elvtársak nágyobb része nincs bekapcsolva a tevékeny munkába, így oldalt állnak és úgy érzik, mintha megfeledkeztek volna róluk. Ez abban is megmutatkozik, hogy a vezetőség nem gondoskodott a ma­gyarnyelvű politikai körök megalakításáról, habár a körök szükségesek, amint azt maga az üzemi szervezet elnöke, Koronci elvtárs is elismerte. A pótori bányák elvtársainak lesz miről vi- tatkozniok az évzáró közgyűlésen. Sok a ne­hézség. Az elv társaknak a jövőben még job­ban fel kell zárkózniok az üzemi pártszer­vezet mögé, még hathatósabban kell meg­szervezni a vezetőségi gyűléseket és ezekre meghívni az üzemi pártszervezet képviselő­jét. Csak ott biztosíthatjuk az Ifjúsági Szö­vetség sikeres munkáját, ahol a csoport a pártszervezet tapasztalataira és erejére tá­maszkodik. a párt vezetésével harcol, min­denkor az újért, a születőért. És minden győ­zelem, ha kicsi is, újabb lépést jelent az új élethez, a szocializmushoz. ★ A kassai magyarnyelvű kílencoszfályos iskola tanítói és diákjai felkérik Kassa város békeküldöttét, hogy tolmácsolja nevűkben a Békekongresszuson a következőket Mii, a kassai magyarnyelvű kilencosztályoa iskola tanítói és tanulói szeretettel üdvözöl­jük a Népek Békekongresszu­sát. Mi a békéért harcolunk és tiltakozunk a háború ellen. Mi, csehszlovákiai magyarok, örömmel dolgozunk hazánk kiépítésén és öottwald elv társ vezetésével haladunk a szó. cializmus útján. Munkaverse­nyekkel, tanulással, tanítás­sal, brigádórák ledolgozásával harcolunk a békéért és a né­pek jobb jövőjéért. Gondolatunk az iskola pad­jaiból most azokhoz fordul, akik Bécsben a béke megvé­désére gyűltek össze. Köszönt­jük a Békekongresszuson résztvevő küldötteket. Már most ígérjük, hogy a kon­gresszus határozatainak tel­jesítéséből mi is kivesszük ré­szünket, hogy a béke általá­nos és tartós legyen. Kassa, 1952. december ha­vában. A kassai magyarnyelvű kilencosztályos iskola tanulói és tanítói, (17 aláírás.) ★ Jusztin Mária CsISz-tag, a Munka- érdemrend tulajdonosa. Teljesítette ötéves tervét A kézamái-ki Tatralan-nzem dolgozói nemrégen örömtelié* eseményt éltek át. Jusztin Mária Munka- érdemrcndes, a« üzem egyik legjobb dolgozója ötéves tervét teljesítette. Jusztin elv társnő vállalta hogy ötéves tervét Sztá­lin elvtárs 73-ik születésnapjáig, vagyis december 21-ig teljesíti. Szívósságának és a munka iránti nagy lelkesedésének köszönheti, hogy vállalását 38 nappal előbb teljesítette. Hogyan érte el ezt Jusztin elv társnő? Már az elő­ző években, mindjárt, ahogj' az üzembe jött a szo­cialista munkaverseny úttörője lett — nemcsak a mű­helyben, ahol dolgozott, hanem az egész üzemben. Munkahelyén felhasználta az új munkamódszereket, a sztahanovisták tapasztalatait és ezek segítségével magasan túlteljesítette normáját és több gépen dol­gozott. Példát mutatott az üzem többi dolgozóinak, akik közül sokan követték öt. Május elsején a Mun­ka-érdemrenddel tüntették ki. Jusztin elvtársnő nem állt meg elért eredményei­nél, de állandóan fokozza teljesítményét, főleg most az országos pártkonferencia előtt, mert ezáltal akar köszönését mondani azért a kitüntetésért, amit ka­pott. Símo Péter, Kézsmárk, A szövetkezel büszkeségei... Odor Jolán elvtársnő, a szövetkezet büszkesége. Esős, őszi délután volt, amikor megérkeztünk a nagykeszi Egységes Föld­műves Szövetkezet irodá­jához. Az iroda mellett a dohánysímító helyiségek vannak és már messziről vidám nóta hallatszik, ami elárulja, hogy fiatalok dolgoznak bennük. Mielőtt még belépnénk a dohány- szárítóba, egy öreg bácsi megjegj'zi, hogy a helyisé­gekben dolgozó munkás­nőkre igen büszke a szö­vetkezet. Beléptünk a helyiségbe. Szorgalmas kezek simít­ják, kötözik csomóba a dohányt. Megismerkedtünk itt Ódor Jolán elvtársnő­vel, aki a dohány simítá­sánál és csomózásánál 180 —190%ra teljesíti napi normáját. Az elvtársnő tagja a CsISz-nek, boldo. gan jár a CsISz alappont!. kai köreibe és örömmel vesz részt a falu kultúr- munkájában. Megkérdeztük tőle, ugyan tudja-e, mi­lyen nagy nap közeledik. Az eivtársnő azonnal vá­laszolt: „Sztálin elvtárs születésnapja.“ Nem vár­ta a további kérdéseket, hanem folytatta: — Sokat gondolkoztam azon, hogy milyen kötele zettségvállalást tegyek Sztálin elvtársunk szüle­tésnapjára. Végre a követ­kezők mellett döntöttem: 180—19)0% -os teljesítmé­nyemet 220%-ra emelem. Ez az én ajándékom drága Sztálin elvtársunk szüle­tésnapjára. Lukács Hona, Samu Ilo­na, Odor Matild és a töb­bi szorgalmas elvtársnők szintén tagjai a szövetke­zetnek és a CsISz-nek, cél juk a magasabb munkatel­jesítmény elérése és jő munkájuk által a dolgozók életszínvonalának emelése. Dávid * Ferenc, Balogh Lajos, Ferenci József és Jenei brigádvezető hernyó­talpasaikkal már nem a keszi határban dolgoznak, hanem más szövetkezete­ket segítenek, hogy azok Is minél előbb befejezzék az őszi munkálatokat. Ezek az elvtársak odahaza Nagy. keszin, normájukat 170— 180%-ra teljesítették. Itt is láthatjuk azt, hogy ahol az Ifjúsági Szö­vetség a párt mögé felzár­kózva és az EFSz segítsé­gével eredményesen dolgo­zik, szép eredményeket ér el a termelés terén. Az elvtársak örömmel mond. ják, hogy a helyi pártszer­vezet minden munkájukban segíti őket és az EFSz ve­zetői is segítségükre van­nak. Nagykeszi ifjúsága a magas munkateljesítmé­nyekkel figyelmezteti Szlánszkyt és csatlósait, hogy hiába igyekeznek ha zánk békességét és munka, menetét megbolygatni, munkateljesítményünkkel és felajánlásainkkal meg­gátoljuk őket aljas tet­teikben. Bürge! István, Komárom. Többezer, cementtel megrakott vonatszerelvény.. .• A rlpori a vonatban kezdő­dik. Az emberek a kényelmes bőrülésekben ülnek s 0 vissza jelé rohanó táj borús égboltja alatt is jól kivehetők a hatal­mas építkezések,' gyárak, vízi­erőművek és lakóházak. — A csodába is, mindenütt építkezés... — kezdi meg a beszélgetést az egyik utas. — De hol vesszük azt a ren­geteg téglát, ját, cementet,; meg •.. Valóban. Gondolkoz- j zunk egy kicsit rohanó jele-1 nünkről. Soha azelőtt ilyen ' tempóban nem építkeztünk! Eddigi kőrútunk során, ame- j lyet nagy építkezéseink meg- i tekintésére teszünk — még j csak néhány nagy építkezést, ! — Ostravát, Mosteékot, stb. \ néztük, meg, míg kisebb-na- \ gyobb építkezéseink száma többszázra rüg. Ezeknek az építkezéseknek naponta egész vonatszerelvény téglára, fél­készanyagra, épüleífára, vas­konstrukcióra és Cementre van ; szükségük. A cement az építkezés leg­fontosabb kelléke. A szilárd vasbeton alapok, a vízierőrnű- \ vek konstrukciói, a hatalmas hidak alapjai építésénél igen nagy jelentőséggel bír. A cementet mészkőből ter- j melik ki. Ez nem oly egyszerű, dolog és előállítása bonyolult \ munkafolyamat. Hazánkban kiváló mészkő található. Most már csak az a fontos,! hogy minél több cementet ad­junk építkezéseinkre. Ezért épül a három óriási \ cementgyár. Közülük egyik a Morvaországban tevő Hranice mellett épül, ahová most visz az ütünk, * A „Morva-kapu“ bejáratánál, a Nyugati Kárpátok külső hegy-; vonulatának völgybeereszkedő \ bércei alatt, a mészkösziklák I közelében épül az áj cement-! gyár — a béke miive, I Ez a mű az építkezések egyik legkeményebb „erőpróbája". Ha tekintetbe vesszük a tervezési előkészületeket, melyek a közel- multbán nem mentek a legpon­tosabban, vagy a munkaerő- hiányt és a dermesztő hideget, amely e vidéken tél idején van, - ágy rájövünk arra, hogy bi­zony itt kemény elszántsággal kellett kitartani, és ' férfiasán leküzdeni a nehézségeket. és fagyban e pillérekre fektet­ték a vasbeton-lapokat, vagyis az építkezés szilárd alapjait. E vasbeton alapokra épült aztán a készbetont expediáid raktár. Közvetlenül mögötte hatalmas blokk — ez a nyers, anyagrataár csarnoka. A csagr nők mögötti kemény sziklábdh három modernül berendezett, önműködő mészégető-kemencét építettek. Bizony, sokan nem bírták n nehéz munkát, de mégis na­gyobb számmal voltak azok, akik becsülettel megálltak he­lyüket, hogy a kormány által megállapított határidőre készen ingyenek feladatukkal és behoz­zák a lemaradást. — Még ebben az étben meg­kezdjük a cementkőzet kiter­melését. 1953 május 1-én az­tán megkezdjük a cementgyár­tást — mondják a hradeci épi- itőmunká^ok. De hiszen... Lehetséges tesz az? ■,. Még nagyon szer- le-széjjel van az építkezés ... Szinte hihetetlenül hangzik ez a kijelentés. Rengeteg a munka ezen az óriási építkezésen. Az építkezés legfontosabb része azonban már kész. Győ­ződjünk meg magunk is az építkezés méreteiről, arról a müröl, amely az osztravai bn- gádosok, az otomouct kerület brigádosainak, valamint mun­kásainak önfeláldozó munkájá­ba'. épül és a kitűzött időre el Is készül — Itt a gödörbén kemény munka folyt Bizonyítja ezt a gödörből kiásott föld, amely szinte csillog a magábaszívta nedvességtől Iszapos miocén­réteg, amelybe nem lehet szi­lárdan elhelyezni semilyen ala­pot. Az építőknek 960 cölöpöt és vasbeton-pillért 11—12 mé­ter mélységben kellett leverni­ük és az alapok helyét meg­teremteniük, Az építők hóban Ezzel az építkezéssel egyide­jűleg robbantással utat csinál­tak a salakvezető csatornának és az anyagszállító-hidnak. Az idővel vívott csatában szaporodott a salak is. — Feledhetetlen napok —« mondják az építőmunkások. Az építkezésen Kaman, tlua- máj, Brenka és Mórák ács-brU gádjai túlteljesítették tervüket, 1949 óta a mai napig a mun­kások és a brigádosok további fontos részeit készítették el az építkezésnek, köztük a kőzúzót, salakmaimat, a több mint 100 méter magas kemencekéményt, csatornákat, munkáslakásokat stb. — Nem sok munkáslakás lesz itt — mondják a techniku­sok. A cementgyár, amelyet a Német Demokratikus Köztársa­ságból hozott gépekkel szeret­nek fel, gépesítve lesz. Az egész munkát csekélyszámú ember fogja irányítani és mellettük néhányon; mint szerelők fognak dolgozni. A hranicei cementgyár és a további „két gigantikus mű több- ezer vonatszerelvénnyel több cementet adnak építkezéseinkre, mint eddigi cementgyáraink. Hogy nehézipari üzemeink, vizieröm&veink építése még na­gyobb tempóban foltyon, több olyan óriási méretű építkezést foganatosítottunk hazánkban, mint a hranicei cementgyár, hogy hazánk védelmi képessé­ge napról napra fokozódjék.

Next

/
Thumbnails
Contents