Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-12-10 / 47. szám

1952 december 10 Zátopek Emil őrnagy a Népek BéUkoogresszusán-----------------------------------------------Öl IFJÚSÁG A nemzetek legjobb békeharcosai Bécsbe indultak Ez év december 12-én tartják meg Bécsben a nemzetek békekon­gresszusát. A diákok minden országban aktí­van részt vesznek aa előkészületek­ben, megválasztják a békekongresz- SZU3 küldötteit és gyűjtik az eluta­zásukhoz szükséges pénzt. így pb az angliai Cambridge egyetem diákjai egy queckert vá­lasztottak meg delegátusuknak. A dániai diákszövetség elnökét küldi • ki Bécsbe. Hasonlóképpen az Indo­néziai és a burmai diákszövetség is kiküldi képviselőit a kongresz- szusra. A párizsi népkongresszuson sok­száz diájc vett részt; a japán bé- kekongresszuson erős diákküldött­ség képviseltette magát. Az USA- ban különféle diákszervezetek foly­tatnak harcot a békéért. A viscon- si egyetem főiskolai választmánya írásban fordult az UNO-hoz és az USA diákszövetségéhez, amelyben az öt nagyhatalom közötti békés tár­gyalások azonnali felvételét köve­teli. Békestaféták tartanak Bécs felé, ahova legkésőbb december 12-én megérkeznek. A stafétákat az oszt­rák ifjúság fogadja. A bemdorfl fémárugyár tanoncai ajándékokat készítenek a nemze­tek békekongresszusa számára, egyet közülük, személyes ajándék­ként Zátopek Emilnek. Az osztrák ifjúság lelkesedve üdvözli a béke kongresszusát. — Egy egész reményteljes élet vár még cánk s hogy valóban szép és örömteljes lesz-e, ettől a kongresz- szustól függ, az összes békeszerető emberek és népek barátságától. A Világbéke Tanácsnak a nem­zetek békekongresszusa előkészíté­sének lefolyásáról a napokban ki­adott nyilatkozata mutatja, — írja a Pravda — hogy a kongresszusra való felhívás minden országban rendkívüli visszhangra talált. A pe­kingi békekongresszus, amelyen 37 ázsiai ország vett részt, nagyban hozzájárult a nemzetek békekon­gresszusának létrejöttéhez. A Berlinben megtartott nemzet- közi konferencián, amelynek célja a német kérdés békés megoldása volt s amelyen 15 ország képvisel­tette magát, egy delegációt válasz­tottak, hogy át adja a nemzetek békekongresszusának a konferen­cia határozatát. Az USA-ban, Angliában, Brazíliá­ban, Németországban, Alzsírban. Hollandiában, Belgiumban, Dániá­ban, Norvégiában, Venezuelában, Paraguayban és más országokban előkészítő bizottságokat létesítet­tek. Az előkészítő munkába a szak­szervezetek is bekapcsolódtak. Az északi államokban nemrég egy bé­kekonferenciát tartottak meg, ame­lyen 434 delegátus vett részt. A nemzetek békekongresszusán különböző országok munkásságának és parasztságának széles rétegei is képviselve lesznek. Világszerte is­mert közéleti személyiségek, tudó­sok, művészek szolgálják a báke- kongresszus ügyét, amelyen az olasz nemzetgyűlés sok képviselője Is résztvesz. Az ismert francia művészek, Pi­casso és Matisse, francia írók, mint Auclair Marcel, Aragon, Sartre, Martin Chauffier, Benda és Ver- cors, brazíliai írók, mint Ramos Graciliáno és Amado Jorge. Mistral Gábriellé, chilei költő, német írók, mint Seghers Anna és Brecht Ber­thold a kongresszus mellett foglal­tak állást. A „Nemzetközi Demokratikus Nő- szövetség", „A béke és szabadság nemzetközi női ligája” és más női szervezetek Is élénken résztvesz- nek a* előkészítésében. Fáradhatat- lan tevékenységet fejtenek ki. az if­júsági szervezetei? is. A „Pravda” megemlíti a Szovjet­unióban kifejtett nagyméretű elő készítő munkálatokat is, és végű! megállapítja: A nemzeteket átfogó békemozgalom a különféle osztályok és rétegek háború elleni koalíciója azon célból, hogy elérjék a nem­zetközi feszültség enyhülését és megakadályozzák egy új világhábo rú kitörését. A nemzetek békeknngresszusa a békéért folytatott harc történeté­neit új fejezetét nyitja meg. A vi­lágbéke mozgalom sokmillió em­bert csoportosított maga körül a világ minden tájáról a háború elle­ni harcba. „Az emberiség fele, — mondta Ilja Ehrenburg a világbéke mozgalom legutóbbi gyűlésén. —■ „támogat minket harcunkban. De ez nem elégséges. Az emberiség má­sik felét is meg kell nyernünk." A kongresszuson különféle világ­nézetű, politikai és gazdasági rend­szerek képviselői vesznek részt. Ha­bár életfelfogásuk és világnézetük különböző, egy hatalmas erejű gon- dolat mégis egybeforrasztja őket; A béke fenntartása. A bécsi béke- kongresszus a népek békeharcának új kiindulópontját, az erőőszakos megoldások és a háború feletti gyö- zelem kezdetét, és a békés tárgya­lások korszakának megkezdését je­lenti. ' . Az „Oesterrdchische Volkstlm- me’’ n.vomán összeállította; Beck. Azok között a küldöttek között, akiket népünk a bécsi Békekon­gresszusra küldött, ott találjuk Zá­topek Emil őrnagyot is, a négysze- rés olimpiai- és világbajnokot, a Köztársasági érdemrend tulajdono­sát. Zátopej; Emil hazánk legna­gyobb sportolója és tagja a cseh­szlovák Béketanácsnak. Népünk most Bécsbe küldi és utazása előtt az alábbiakat írta: „Nagy örömmel fogadtam azt a bírt, hogy népünk a Népek Bécsi Békekongresszusára megválasztott küldöttnek. A békéért folyó aktív harc gondolata ma a világ haladó népeinek legdrágább gondolata. Az amerikai imperialisták igyekeznek elferdíteni a nemzetközi helyzet Iga­zi állását, hogy leplezzék magukat és mint a béke védelmezői lépnek Ezen jelszó szellemében folyt le december elsején és másodikén Pozsonyban az iskolai dolgozók III. szlovákiai konferenciája. Ez a Hl. szlovákiai konferencia jelentős események idejében, a Szovjetunió Kommunista Pártjának dicső XIX. kongresszusa, a Szlánszky vezette államellenes összeesküvő banda el­len folytatott bünper után, a CsKP országos konferenciája és a béke­szerető népek bécsi kongresszusa -előtt jött össze. A konferencia értékelte az isko­lai dolgozóknak az elmúlt évben elért munkaeredményeket és meg szabta a munka további irányvo­nalát. A konferencia sikerét nagyban elősegítette Mllos Goszlorovszkl elvtársnak, az SzKP KB titkárának és Emészt Szykora elvtárs iskola­ügyi megbízottnak a beszámolója. ★ Goszlorovszkl elvtárs beszédében nyomatékosan hangsúlyozta a kö­vetkezetes Ideológiai harc jelentő­ségét és szükségességét iskoláink­ban. Rámutatott arra, hogy ugyan az utóbbi évek alatt pártunk és kormányunk iskoláinkra kiterjesz­tett gondoskodása eredményekép­pen már sok mindent elértünk, de még mindig több helyen az iskolai nevelés nem tart lépést népeink fejlődésének átlagos ütemével. A tananyag magyarázata gyakran alacsony eszmei színvonalon áll, az anyngot sokszor szocialista építé­sünk jelenlegi problémáival való konkrét kapcsolat nélkül magya­rázzák. »A jövőben még jobban, minden tantárgy keretén belül fokoznunk kell a tanok tanának, a marxizmus- leninlzmusnak, ennek az egyedüli tu. dományos világnézetnek elsajátftá sóért kifejtett igyekezetét«, — mon. dotta Goszlorovszkl elvtárs. A továbbiakban Goszlorovszkl elvtárs beszélt pedagógusaink je­lenlegi fő feladatáról az önképzés terén. Elkerülhetetlenül fontos, hogy minden pedagógus alaposan elsajátítsa az SzKP XIX. kongresz- szusának egész anyagát és Sztálin elvtársnak »A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjet­unióban« című nagyjelentőségű, világraszóló művét. Majd megemlítette a kapitaliz­mustól örökölt előítéletektől való elszakadásnak a szükségszerűsé­gét. »A világnézeti arcvonalon nem tehetünk semmiféle enged­ményt. Sőt ellpnltezöieg! — hang­súlyozta Gosziorovszki elvtárs. — Szükséges, hogy a természetrajz, fizika, vegytan, történelem, stb. órákon tudományos igazságunk szellemében tartott magyarázato­kat nyújtsanak pedagógusaink a világrend fejlődéséről, az élet ke­letkezéséről a földön, az anyag tu­lajdonságairól, természeti és tár­sadalmi erőkről, fejlődésünk tör­vényszerűségeiről. stb... És végül kérlelhetetlen harcot kell folytatni a különösen vesze­delmes ellenséges ideológiák ellen, amelyek a múltban Iskola) nevelé­sünkben is megnyilvánultak a fel, de a valóságban visszautasítják a Szovjetunió békcjavaslatalt és a nemzetek közötti egyetértésről be- nyújtott javaslatokat. Sztálin elv­társ arra tanít minket, hogy „a mostani békemozgalomnak az a cél­ja, hogy harcba vigye a nép tömege­ket a béke megőrzéséért, az új vi­lágháború elhárításáért Tehát nem az a célja, hogy megdöntse a kapi­talizmust és megteremtse a szocia­lizmust. hanem a béke megóvásáért vívott harc demokratikus céljára korlátozódik”. Éppen ezért a Népek Békekongresszusára a világ minden részéről összejönnek a népek. külön féle politikai és vallási nézetitek, de egy a közös kívánságuk: Megvédeni a békét, megmenteni az emberek életét." Zátopek Emil. burzsoa-naclonalizmus és kozino- politizmns formájában. E harc ta­nítóink becsületbeli feladata — hangsúlyozta Goszlorovszkl elv­társ.« Beszédének végén kiemelte, hogy fő feladatunk tanulóifjúságunkat a szocialista hazafiság* és a proletár nemzetköziség szellemében nevelni. Ifjúságunkban ápolni kell a nem­zeti büszkeség érzését. Ifjúságunk 'egyen büszke nemzetének történe­tére, múltjára, sokszáz éves igaz­ságos küzdelmére, a szabadság ki­vívásáért folytatott harcára. * Erneszt Szykora elvtárs, Iskola- ügyi megbízott bevezetőjében érté­kelte az eddigi iskolai munka si­kereit és hiányosságait. Kiemelte az óvodák nagy fejlődését, továbbá bővült a középiskolák, főleg a ma­gyar tannyelvű iskolák hálózata. Nagy fejlődésen mentek keresz­tül a főiskolák is, mert az idei is­kolai évben további 14 fakultás nyílt meg, ezzel pedig a főiskolá­sok száma további 8100-zal növe­kedett. Szykora elvtárs keményen rá­mutatott a bnrzsoa-naelonaüsta Novomeszky romboló, soviniszta politikájára. »A dicső XIX. kon­gresszus óta jelentős mértékben már sikerült helyrehozni a bur- zsoa-naclonallsta Novomeszky által okozott bárokat, — mondotta Szy­kora elvtárs. — Míg 1949Jg egyet, len egy magyar iskola sem volt hazánkban, ma már 120 óvodában, 548 nemzeti-, 123 közép- és 12 III. fokú Iskolában folyik magyar nyel. ven a tanítás. Ma már közel het­venezer magyar Ifjú tanul a saját anvnnyelvén. Míg az úgynevezett szlovák ál­lam alatt az ukrán Ifjúságnak csak egy óvoda, 165 nemzeti iskola, egy polgári, egy gimnázium és egy ta­nítóképző állt rendelkezésére, ad­dig ma 89 óvodában, 236 nemzeti iskolában, 49 középiskolában és nyolc III. fokú Iskolában folyik ukrán nyelven a tanítás. Ezenkívül úgy az ukrán, mint a magyar if­júság számára nyitva vannak a különböző főiskolák kapujai. A pe­dagógia) főiskolán külön tagozat van ukrán. Illetve a magyar ifjak részére,« — mondotta Szykora elv­társ. Szykora elvtárs beszámolójának további részében beszélt arról, hogy a CsISz- és plonlrszervezetek Isko­láinkon sajnos nem tettek meg mindent a jobb tanulmányi ered­mény elérésének az érdekében. »A tanulók tanulmányi eredményeinek az emelése legyen a legfontosabb kérdése az iskolának, a CsISz-nek, a pionírszervezetnek, a családnak,« — hangsúlyozta Szykora elvtárs. Majd beszélt a tanítók fontos szerepéről a szocializmus felépíté­sében A tanító elsőrendű feladata a tanítás szakmai és pnllt'kM szín­vonalának állandó emelése. Se- mllven más társadalmi munka nem mehet a tanítás rovására. Minden erőikkel «arcoljunk az örömtcijes, hazafi „ harcos, szo­cialista típusú iskoláért. Kardos István. / RIPORT BERLINRŐL A riportnak Berlint kel­lett volna bemutatnia. Berlint — a négy öve­zet, kétféle pénz, két vá­rosháza, kettős rendőrség, kettős adóhivatal városát A riportnak egyszerűen Berlint kellett volna be­mutatnia, a kettős vágá­nyra várost, melynek egyi­ke vakvágány. A különös j városról akartunk beszél-1 ni, ahol al utca közepén vonul végig a hábprú és a béke határa — a munkás­becsület és a tőzsdések j pénztárcája között. Bér- í Unnék valóban vannak ilyen utcái — a járda egyik oldalán az amerikai övezet, a másikon a de­mokratikus Berlin övezete van. A járda egyik oldalán mezítlábas csavargók lop­kodják az amerikai repülő­gépeken a gazdagok gyer­mekei számára behozott banánt, a másikon pedig a clmfestő táncol a létráján, és díszíti az új könyves­bolt cégtábláját: „Gyermek Könyvesbolt." Egy utcában fut a re- mény és reménytelenség, az igazság és hazugság, az élet és a halál határa. Nincs a kerek világon még egy ilyen város. Kö­vek városa, ahol minden kő — próbhkő. Igen, való­ban a próba városa. A riportnak Beri’nt kel­lett volna bemutatnia De reggel olyasvalami történt, ami kivette ke­zünkből a tollat és más színtérre vitte, ott 'esz ma dolga. A közelebbi isme­retséget Berlinnel tehát későbbi fejezetekre ha­lászijuk és kezdjük az el­beszélést. melynek a kő­vetkező, egyszerű eserrfény az előjátéka: A riporter a reggeli ká­vé mellett felnyitja a „Ta­ges Spiegel" napilapot, amelyet Nyugat-Berlinbeil nyomnak. Ez volt a kezdet. A „Tages Spiegel" az atlanti kultúra bélyegét vi­seli és nyugodtan mégje­lenhetne akár Texas vala­melyik városkájában is. Az első oldalán kövér sze- désü hír vicsorgott, hírül adva a városnak és a vi­lágnak, hogy az isteni Ri­ta Hayworth épp ma éj­jel kövér, normális súlyú gyermeknek adott életet. Kevésbbé kövér betű arról ad hírt, hogy bizonyos Krause úr kirabolta sa­ját testvérét és-mozsártö­rővei súlyosan megsebesí­tette. Azután szerkesztőségi cikk következett: ,,A tőke a jőlét alapja" címen. Tanulságos olvasmány volt ék a kávénk tényleg kihűlt Aztán találomra az utol­só oldalt is megnéztük és valahol mélyen, a tőzsde­hírek alatt, aprönyomású, a legkisebb petittel szedett hírre bukkantunk. Zsugo­rodott, eldugott, szomorú kis hír. így szólt: Az Űj Kolónia-negyed Napsugara» alléja és a Treptower strasse sarok­házának második emeleté­ről utcára vetette magát Glaser Lujza, egy munka­nélküli 25 éves felesége. Magával rántotta a mély­be mindkét gyermekét, az egyéves Georgot ég a két­éves Reinhardtot. Mind­hárman szörnyethaltak. Zsugorodott, eldugott, szomorú kis hír, messze az isteni Rita Hayworth kö­vér kisbabája és Ripka, j volt miniszter zsolozsmái j mögött. Nem fontos hír — és i nem érdekes. Öngyilkossá­gokkal az olvasók már tor- j kig vannak. Elhatároztuk hát. hogy j az ismerkedést Berlinnel j épp itt fogjuk kezdeni. El- j határoztuk, hogy a tábla | mögötti vonalat épp itt | fogjuk átlépni, mely táb- j Ián a következő felírás' ékeskedik: „Áz amerikai í övezetbe lép,“ és felkeres­sük a Napsugaras allé ésl a Treptower strasse sar­kát, melynek kövezetén Glaser Lujza, az anya és feleség végzett életével. Üres volt a sarok. A bámészolc már máshol ácsorogtak. A kövezetét felmosták. Ezen a sarkon találkoz-1 tunk egy hölggyel ,aki szó-1 ciális nővérnek nevezi ma-1 gát és hivatalos vizsgálat-: ra szállt ki a G!aser-csa- j Iád tragédiájával kapcso- ; latban. A szociális nővért fran ciasarkú cipő, angol fri- j zura és amerikai cigaretta; jellemezte. Máskülönben közönyös volt és kimért.; Németül beszélt, kissé amerikaias kiejtéssel, ami bizony nehezen ment neki és ajkainak bájos, vörös színét unalmat jelentő vo­nás szelte ketté. Fiatal volt. Talán még húsz éves sem volt. A vizsgálat már befeje­ződött és a szociális nő­vér mindent gondosan fel­jegyzett illatos, vörös szattyán noteszébe. Enged­jék hát meg, hogy hivata­los nyelven szólaljunk meg; Glaser Lujza halálának oka depresszió, mely a kő­vetkező tények folyamá- nya: 1. Pénzhiány az élel­miszer megvásárlására. 2. Pénzhiány egy pár cipő kifizetésére a cipésznek. 3. Pénzhiány a lakbér kifi­zetésére és végrehajtói ki­telepítéssel való fenyege­tés. 4, Húsz pfennig hiánya kamillateára a kis Rein­hardt számára, akinek a szeme fájt. Glaser Lujza férje nyolc hónapja munkanélküli. A kritikus napon hazatért és bejelentette, nem kapott sem munkát, 3em munkanélküli segélyt. Azután a szomszé­dokhoz ment. hogy szenet kölcsönözzön. E pillanat­ban Glaser Lujza karjára véve gyermekeit, a Trepto­wer strasse kövezetére ve­tette magát. Ezek voltak a tények, amelyeket a földarabolt Berlin amerikai övezetének szociális nővére finom trón­nal illatos nateszébe jegy­zett. A Napsugaras allé és a Treptower strasse sarok- házának második emeletén, az üres és szomorú lakás­ban maradt a férj, a sár­ga és sovány Glaser kő­műves —- az olyan kutya szemével, melybe épp most rúgtak bele. Egy vödör szén volt előtte — kirakja a tűzre? Ki rakja a tűzre, Glaser kőműves ? Ott járt a szociális nő vér és azt mondta: Adja be segélykérvényét, most biztos megkapja. Glaser kőműves olyan, hangon, melyet sohasem lehet elfelejteni, ordította: Add vissza az asszonyt és a gyerekeket, te ringyó' Lujza feleségének nek­rológja alig fért el a tőzs­dehírek rovata alatt, mesz- sze Rita Hayworth kövér kisbabája és Ripka, volt miniszter zsolozsmái mö­gött. Ezért vezettek első lépéseink Berlinben a Nap. sugaras allé és a Trepto­wer strasse sarkára, az amerikai Üj Kolóniába. Mire visszatértünk, be­sötétedett. A szovjet öve­zetben egy csoport ifjúval találkoztunk. Ha a szovjet övezetben ifjúsági csoport­tal találkozik valaki, biztos lehet benne, hogy énekel. Ezt a dalt már két teljes napja halljuk Berlinben A demokratikus ifjúság indu­lója. Zenéje szovjet erede­tű és szövege is szovjet eredetű. Ezért hangzik olyan szépen a világ min­den nyelvén. Hányszor haladtunk el ma daloló ifjak mellett, anélkül, hogy daluk belénk markolt volna. De most, mikor a Napsugaras allé és a Treptower strasse sarkáról ballagunk hazafe­lé, szinvünkbe markolt a dal, hogy kitépje a követ, amely ma beleesett. Az öröm leljem, hazafias, harcos szocialista iskoláért!

Next

/
Thumbnails
Contents