Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-11-19 / 44. szám
Gotlwald köztársasági elnökkel előre, egy lépést sem vissza Részlet Necsászek: Element Gottwald ifjúsága c. könyvéből • Öl IFJÚSÁG----------------------— 1952 november 19. Köztársasági elnökünk, a mi drága Gottwald elvtársunk 56 éves. Egész ifjúságunk hálatelt szívvel gondol népünk bátor vezérére, aki életét a dolgozók szabad hazája megteremtésének szentelte, aki hozzájárult harcával szabad, örömteli életünk megteremtéséhez és még ragyogóbb magasságok felé vezeti hazánkat a szocializmus útján. Kemény küzdelemben eltelt ifjúsága, hősi élete, példaképe valamennyiünknek. Tőle tanulhatunk kitartást, a dolgozó népbe vetett végtelen hitet, a párt harcának győzelmébe vetett rendíthetetlen bizalmat, fáradhatatlan munkát jövőnkért és tőle tanulhatjuk igazán szeretni a kommunizmust építő Szovjetuniót és vezetőjét, a bölcs Sztálint. Tanulmányozzuk Gottwald elvtárs életét, tanuljunk ifjúságából, hogy még bátrabban léphessünk előre az által és a párt által mutatott úton. Ötvenhatodik születésnapján a magyar ifjúság fogadalmat tesz, hogy a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségen belül még többet fog tanulni, még erőteljesebben fog hozzájárulni a szocialista jövő megteremtéséhez. Gottwald Osztraván, a pártélet, a harc központjába került és csakhamar a CsKP balszárnyának élére, amelyik a szerencsét Um szociáldemokrata befolyástól! és tradícióktól akarta megtisztítani a pártot, és világos, következetes forradalmi munkás- politikát akar megteremteni. Gottwald körül csoportosul Ján Sverma, Václav Eopecky, Viliam Siroky, Jnromir Dolansky és á bolsevik szárny többi tevékeny tagja. A Dicsőséges, de nehéz harcot Gottwald vezette akkor. Az elhajlók és a burzsoázia egyenes ügynökei, mint Klek és Bolen, ükik a párt vezetését uraltak, abba a mocsárba akarták vinni u pártol, amelyikben a szociáldemokrácia végezte. Hazug jelszavakat hangoztattak arról, hogy a kapitalista redszer olyan szilárd, mint még soha és a munkásságnak nincs kedve jogaiért harcolni. így kelteitek zavart, így métélyeziék a legyözött- ség mérgével u Párt sorait. Gottwald és harcostársai rámutattak arra, hogy éppen fordítva van, gazdasági válság közeledik, amely újra megrázkódtatja az egész kapitalista rendszert, ezért a munkásosztályt új, nagy harcokra kell előkészítem. Az előkészület azt jelentette, hogy ki kell söpörni a pártból a szociáldemokrácia maradványait, a levertséget, békülékenységet, vagyis kiűzni az elhajlókat és árulókat és bátran, szilárdan menni Lenin és Sztálin zászlaja után. Az élősködő Jflekek ellen vívott harc egyre élesebb lett. de a CsKP (Csehszlovák Kommunista Párt) tagjainak mind szélesebb és szélesebb tömegei értettek egyet a gottwaldi irányvonallal. Gottwald mellett állottak a párt idősebb tevékeny tagjai is, mint Zápotocky és Smerál. Végüt 1929 februárjában, a CsKP V. kongresszusán ez a harc döntő győzelmet aratott. A kongresszus, ahol a jő beszámolót már Klement Gottwald tartotta, szakadékba taszította az árulókat, új, harcos, marxista- leninista irányvonalat állít a párt elé, új, valóban bolsevik Központi Bizottságot választ, Element Gottwald főtitkárral az élén. A burzsoázia sokat várt a kommunista párton belüli válságtól. Azt hitte, hogy az árulóknak sikerül meggyengíteni, felforgatni a pártot és ezzel a munkásosztályt is. hogy nem lesz képes védekezni az újabb támadások ellen. Ekkor az ellenség azt híresztelte, hogy Element Gottwald és harcostársai túl fiatalok. A burzsoa szociáldemokrata és a nemzeti 'szocialista sajtó a renegát Jílekkel együtt azt kiabálta, hogy az „éretlen politikusok", ahogy akkor mondták ö „karlini fiúcskák" romlásba vezetik a pártot. így akarta az ellenség aláásni Gottwald és az egész új vezetőség tekintélyét a munkások előtt és egyúttal azt remélte, hogy a gottwaldi vezetésnek nem lesz elég erem és tapasztalata leküzdeni a válságot.. De a történelem, amint tudtuk, nagy csalódást okozott ezeknek a iövendőmondóknak. Rosszul ismerték a kemény és tapasztalatokban, tudásban gazdag ijjút, Element Gottwaldot, rosszul ismerték a lenini iguz- ság megdöitthetetlenségéí, amelyik vezércsillaga volt. Ma joggal megkérdezhetjük: hová vezette a pártot és Csehszlovákia népét Element Gotlwald? És hoL vannak ma már azok a jósok? Idenek Nejedig már akkor helyesen értékelte a fiatul vezetőkéi. mikor arra figyelmeztetett, hogy itt nem is annyira fizikai fiatalságról van szó. mint az irányvonal fiatalságáról. Igen, a fiatal, áj, éber és egyenes forradalmi irány az, amit Gott- wald a CsEP politikájába vitt. És győzött ez a politika, megerősítette a pártot és a nép igazi vezetőjévé tette. Hisz a burzsoázia ■ fogcsikorgatva hamarosan tudomásul is vette. A burzsoa képviselők arca elsápadt, apukor 1929 december 21-én Gottwald a parlamentben kihirdette az újjászületett párt harci programmját: „Igen! Harcolunk az állam ellen, ahol d bankok, a gyárak, a nagybirtokok, a kapitalisták tulajdonai. Harcolunk az állam ellen, amely elnyomó szervezet a kapitalisták kezében a rhun- kásosztály ellen. Harcolunk az olyan állam ellen, aEol a dolgozók többsége gazdaságilag és politikailag rabszolgasorban él. Harcolunk az önök kapitalista, imperialista állama ellen. Harcolunk és harcolni jogunk a proletárok, munkások és parasztok államáért... Minket önök nem vesznek meg, nem törnek meg és nem forgatnak ki. Egy áruló bandáit megvettek önök és azt hitték, hogy felforgatja a pártot, de tátott száljai álltak, mikor ügynökeiket a kommunista pártból kidobálták ... A legélesebb harcot hirdetjük önök és szociá/fusisz/a kormányuk ellen., Mi végigharcoljuk ezt a harcot, tekintet nélkül az áldo- . zatokra, addig, míg kisöpörjiik uraságukat". Sztálin elvtárs ezt a beszédet a parlamenti lehetőségek bolsevista felhasználásának példájául említi. ' Valóban ezt a beszédet'a munkásmozgalom harci harsonájának lehet nevezni, harsonának, amelyik támadásra hív. Nagy szerencse, hogy a CsEP helyes útját idejében megtalálták.- Valóban közeledtek a nagy harcok, közeledett a világ gazdasági válsága. A hitleri fasizmus emelgetni kezdte fejét: Jött az idő, amikor a cseh és szlovák nemzet léte forgott kockán. Az, hogy népünk éjiből a történelmi viharból a végén mégis győztesen kerül, ki, elsősorban annak köszönhető, hogy céltudatos, acélos kommunista párt vezette a harcot, amelynek élén Element Gottwald állt. Az új történelmi korszakot, amelyik a huszas és a harmincas évek fordulóján következeit be és a kommunista párt feladatait amelyek ebből következtek, világosan kifejtette J. V. Sztálin a Szovjetunió Eommunista (bolsevik) Pártja Eözponti Bizottságának 1929. áprilisi ülésén. Sztálin rámutatott a nemzetközi helyzet új vonására, megjósolta a válság közeledtét, az osztályharc kiélesedését és kitűzte a kommunista pártok feladatait, így jellemezte a közeledő viharral kapcsolatos állásfoglalást: „Láttak-e már halászokat vihar 'előtt olyan nagy folyón, mint a Jenyiszej? Én nem egyszer láttám. Mikor jön a vihar, összegyűjtik minden- erejüket, fellelkesítik sorúikat és bátran irányítják a csónakot szembe a viharral Csak bátorság fiúk, tartsátok szilárdabban a kormányt, szeljétek a hullámokat és győzünk". Persze, vannak másféle halászok is, akik a vihar közeledtét látva kishitüen jajveszékelni kezdenek, demoralizálják saját soraikat: „Jaj, jaj ránk ront a vihar, feküdjetek a csónakba, csukjátok be szemeiteket, valahogy talán kisodor a partra". A vihar bátor harcosának képében bizont/ a mi Element Gottw áldunk at, Sztálin egyik legjobb tanítványát látjuk. Igen, ő az a vezető, aki megtisztította a hajót a kártevéstől és a kis- hitűektöl. A kormánynál állt és biztatott: „Csak bátorság fiúk, tartsátok szilárdabban a kormányt, szeljétek a hullámokat és győzünk!" Igen, népünknek 6 adott bizalmat, hogy higyjen erejében, 5 mutatta az irányt és vezette hajónkat a harmincas-negyvenes évek és a rettenetes hitleri megszállás sötétségén, sziklaszirtjein és viharain át, egészen a szabadságig, ahol ma a szocializmus napja kél. A •hatalmas Szovjetunió jelszabadit ott és ma baráti együttműködésben vele, Gottwald köztársasági elnök vezetésével új, szocialista életet építünk gyönyörű hazánkban, kéklő hegyeink alatt.] virágzó mezőinken. A Sumavától a Cseh- Morva Határhegységen át a Tátráig zeng, zúg a munka örömteli dala: háladal Element Gottwatdnak. Nehéz, de mégis nagy és gyönyörű Ifjúsága azt mulatja a fiataloknak, hogy: a nagy. emberek, a nagy és gyönyörű élet nem a habokból vagy a felhőből születik, hanem .a munkából és a küzdelemből. Az élet nagysága és szépsége a nép, a haza, a szocializmus áldozatos szolgálatában van. Az ilyen élet erősítsen, legyen vágyunk, ideálunk és célunk! A világosság, amely útunkat . mutatja, legyen Element Gottwald köztársasági elnök példája. Morvaországban vidáman zöldelö dombok, lágyan hullámzó lankák között terül el Uher- sky Broá, egyike a legrégibb cseh városnak. Történelme a X., XI. századig nyúlik vissza, nagyon változatos és színes. A városjogokat 1272-ben II. Pfemysl Ottokártól ka.pta és ettől az időtől fogva U. Biodban mindig tör. tént valami. Hol ennek, hpl annak a hercegnek adományozták, majd később huszita harcok színhelye lett — Prokop Holly, a nagy hadvezér foglalta el a várost, később Thököly, Csák Máté uralma alá került s a XVII. században Rákóczi kurucai szálták meg a várat és környékét. Felépítésében semmiben sem különbözött a középkor többi városaitól: négyszögben vastag, bástyákkal megszakított fal vette körül s bellii a girbe-görbe, szűk kis utcák a főtérre vezettek, ahol a városháza állott. Itt éppen úgy megtaláljuk a gazdag céh- mesterek-patríciusok házait és a városi szegénynép kieOen hajlékait, a különböző mesterségek utwit. mint másutt. A városfalból néhol pár méternyi még ma is megvan és az utcákon is láthatunk egy-egy régi portát, lépcsőt, vagy itt-ott egészben megmaradt ma is lakott épületet. Ebben a városban élt a cseh nép nagy fia, világviszonylatban is a legnagyobbak között álló pedagógus, Ján Ámos Kcmensky-Come- nius. Sokáig nem tudták eldönteni, vajion Komensky szülővárosa Uh. Brod, vagy Nivnice. A vita Nivnice javára dőlt el, ugyanis a városka levéltárában döntő bizonyítékként olyan iratot találtak, amely bizonyítja, hogy Ján Amos születésének idejében szülei Nivnicén tar tózkodtak. Gyermekkorát azonban Uh. Brod- ban töltötte, ahová szülei átköltöztek, amikor ö egyéves volt, 1593-ban. Apja a molnár- mesterséget űzte és tagja volt a Cseh testvérek szektájának. A Harmincéves háborúban (1618—-1648) Csehország sokat. nagyon sokat vesztett: megszűnt önálló állam lenni és az 1620-as Fehérhegyi csata után a cseh földre a reakció éveinek sötétsége borult. A Cseh testvérek szervezetét. — amellyel Komensky élete ifjúkorától egybefort — föloszlatták. Tagjait ül dözték és sokan bujkáltak az erdőkben, hegyekben. Ján Ámost is száműzték hazájából (1625). Azonban az emigrációban sem szűnt, meg tevékenykedni, hanem tovább folytatja munkásságát kemény küzdelmét az emberiséé szebb, jobb jövőjéért. Vándorlásai során eljut Angliába, majd Magyarországra, ahol Sárospatakon tartózkodik huzamosabb ideig, Svédországba, ahol Elbin- genben hat esztendőt tölt, majd Oroszország, ba, Finnországba, Hollandiába. Közben a Har mincéves háború befejezése után kiadja a „Ksaft“ című munkáját, amelyben hat fökö- vetelményt állít a cseh nemzet elé, ezek között legfontosabbnak tartja azt. amelyben az ifjúság helyesebb, tudományosabb, egészségesebb nevelését követeli. Munkás életének, tanulmányainak, tapasztalatainak mintegy összesürítését látjuk főmüvében a ..Didactica Magnában“ (Nagy Módszertani. Ez a nagyszerű pedagógiai mü halhatatlan értéket jelent nemcsgk a cseh nép, hanem a világ összes nemzetei számára. Az egész „Didactica Magnón“ végigvonul Komensky végtelen gyermek-szeretete. Ö a gyermekben látta az élet értelmét, a gyermekben látta a jövő zálogát és tisztelte a gyermeket, mint számottevő valakit, mint embert. Azonban nemcsak egy nagy ember gyermekszeretetét, a gyermek iránt érzett mély érzelmeit és nagy-nagy megértését találjuk ebben a munkában, hanem úgy tekinthetünk rá, mint a mai modern pedagógia alapkövére. Komensky ebben a munkában kimondja, hogy a gyermek nem egy butuska, önmagával tehetetlen kis lény, aki egyáltalán nem, vagy alig veszi figyelembe környezetét, hanem a gyermek igenis, intenzíven gondolko dó, mélyen érző és környezetét bíráló egyéniség. Hangsúlyozza, hogy a gyermekkel, foglalkozni kell életének első pillanatától fogva — nevelni kell a gyermeket, hogy méltokép fogadja az élet szépségeit. Foglalkozik az is kolaelötti gyermekkor problémáival, az iskoláskorban lévő gyermek életével, a középiskolással és serdülővel, mindenütt gondosan szem előtt tartva és módszei eiben alkalmazkodva a gyermek lelki és testi fejlődéséhez. Nemcsak a pozitív • oldalról nézi a gyermekkort, hanem feltárja előttünk annak negatív oldalát is. Felhívja a figyelmet arra, hogy minden gyermekkel lehetőleg külön-kiilön is kell foglalkoznia a tanítónak, ha meg akar felelni hivatásának. Nagy Módszertanában továbbá az iskolák nroblémájával is foglalkozik. Korának iskolájára mint ..a szellem kínzókamrájára“ tekint és újításokat akar belevinni az iskolák (Folytatás az 5. oldalon) Ady Endre, a forradalmak énekese Kossuth Lajosról, az 1848- as magyar szabadságharc kimagasló alakjáról két hónappal ezelőtt emlékeztünk meg és egy hónappal ezelőtt Arany Jázíos, a magyar irodalom nagy klasszikusa halálának 70. ik évfordulóját említette meg úgy a magyar dolgozó társadalom, mint a népi demokráciák dolgozói. És ma — november 22-én, Ady endréröl, Petőfi és Arany mellett a magyar irodalom nagy géniuszáról Emlékezünk meg, aki a magyar irodalmat, .évszázados hagyományainak medrébe visszaterelve, újból a nép és az örök magyarság szószólójává tette. selöje, egy újabb hazai költő- iskolának, Így nyilatkozik róla a burzsoa sajtó halála után. De mi tudjuk, azt is, hogy Ady nemcsak „egy újabb hazai iskolának“ a költője, hanem egyben a proletariátus védelmezője. Mert Ady, a nagy költő a falu és a város elnyomott rétegeinek életét vetette papírra, és nagy erővel tá., Ady Endre, a magyar irodalom nagy klasszikusa 1877. november 22 én született Érd- mindszenten. Szilágy vármegyében. Iskolai tanulmányait Nagykárolyban kezdte, majd jogi tanulmányait Zilahon és Debrecenben folytatta, de azt hamarosan abba is hagyta, mert az akkori ú. n. „dzsentri“ társadalom kedvelt pályájánál jobban vonzotta az irodalom. 1898—1900. években szerkesztője lett különféle vidéki lapoknak. Ady 1904-ben Párizsba került, ahol nagyon sokat nélkülöz, de ír, és szakadatlanul ír, mert a proletár írót nem a saját nélkülözése és a nyomorúsága érdekli, hanem a nép kizsákmányolt élete. Ady körül viták kerekednek és az elkeseredett vitákban két nagy táborra oszlott a közvélemény. Az egyik oldalon a feudális világ csoporto. suit, a másik oldalon Ady . mellett a haladás ^sürgetői. Ady a legjellegzetesebb képvimadta az urak, grófok embertelen cselekedeteit az elnyomott magyar parasztok ellen. Müvei közül ezeket érdekes említeni: „Vér és arany“, Az Illés' szekerén,“ „Szeretném, ha szeretnének,“ „Sápadt emberek és történetek,“ „A tízmilliós Kleopárta és egyéb történetek,“ „Üj. csapáson“ stb. BOrgula Péter.. / tü o m is m ss hí y
