Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-11-19 / 44. szám

r 1952 november 19. fll IFJÚSÁG — 5 Módszertani tanácsok a CslSz alappolitikai körei Propagandistái számára G. M. Malenkovnak. pázRP XIX. kongresszusán mondott beszámolója olvasásához és megbeszél éneihez (Folytatás a 3. oldalról) A Szovjetunió rövid időn belül csak azáltal tudta megvalósítani a néhányszoros árleszállí­tást, mert magas technikai fejlettségű szocia­lista ipara és szocialista kolhozmezőgazda. sága van, mert az SzKP és a szovjet kor mány politikájának célja a dolgozók’ jólété­ről való gondoskodás. Hasonlóan a Szovjetunióhoz, a dolgozó nép kulturális és anyagi színvonalának állandó növekedését a nehézipar kiépítése és a szo­cialista nagybani gazdálkodás feltételezi. If­jú elvtársaink előtt egész sor bizonyítékot kell felsorolni arról, hogyan gondoskodik pár­tunk népünk kulturális és anyagi fejlődéséről és főleg az ifjúságról s továbbá meg kell ma­gyarázni azt, hogy mindazt csak a munka­termelékenység állandó fokozásával érjük el, amelyből mindén fiatalnak nagymértékben ki kell vennie részét. I E rész felolvasásánál s a befejező részben kihangsúlyozzuk, hogy a párt belpolitikai sze­repe érvényesül népi demokratikus rendsze­rünk és hazánk további megszilárdításánál és fejlesztésénél az adott körülmények figyel- lembe vételével. Malenkov elvtárs beszámolója második ré­szének felolvasása után lehetővé tesszük a kör tagjai számára, hogy a nem világos kér­désekre feleletet kapjanak, hogy a vita során maguk mutassanak rá a számunkra is oly fon­tos egyes következtetések jelentőségeire. A megbeszélés befejező részébe« a propa. gandista röviden összefoglalja Malenkov elv­társ beszámolója e részének problémáit és felhívja a kör tagjainak figyelmét, hogy a második részt otthon újból olvassák és tanul­mányozzák át. A IV. gyűlésen, amelyet december közepén tartunk meg, felolvassuk G. M. Malenkov „A párt“ című beszámolója III. fejezetét. A fel­olvasásnál a kővetkező módszert ajánljuk: . 1. Rövid összefoglalás a beszámoló második részének fö problémáiról és bevezető ,,A párt“ című harmadik fejezetéhez. \ 2. Az ifjúsági szervezetünk életével kapcso­latos legfontosabb problémák felolvasása és megmagyarázása. 3. Megbeszélés és befejezés. . Mivel e fejezet felolvasása körülbelül egy óra hosszáig tart. ajánljuk a propagandisták­nak, hogy az anyagot a kővetkező három rész- ' re • osszák: a) A párt sikerei és e sikerek erőforrása; b) A párt munkájának fogyatékosságai és hiányai; " c) A párt feladata a hiányosságok leküz­désében és eltávolításában. A bevezető részben a propagandista rá. mutatt arra. hogy a Szovjeunió eddigi sike­rei és hatalmának növekedése mindenekelőtt a nemzetközi munkásosztály élgárdája — a Szovjetunió Kommunista Pártja helyes poli­tikájának eredménye, amelynek élén a világ dolgozóinak tanítója és önzetlen barátja, a nagy Sztálin áll. A párt Lenin és Sztálin ve­zetésével fejlődése során megszilárdította so- rait, politikai, ideológiai és szervezeti egy­ségét. A párt vezette a munkásosztályt és a dolgozókat a Nagy Októberi Szocialista For­radalom és a szovjet népnek a fasizmus felett aratott világtörténelmi győzelméhez 'és veze­ti tovább a kommunizmus győzelméhez. A felolvasásnál főleg hangsúlyozzuk ki a pártnak a dolgozók egységének megszilárdítá­sáról való gondoskodását, mivel ma, miután lelepleztük a párton belül a kémeket és áru­lókat, akik igyekeztek elszakítani a pártot a dolgozók széles tömegeitől, e kérdés igen fontos. Ezért a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítése ma pártunk legfonto­sabb feladata. Szeneteljünk különleges figyel­met a bírálat és önbírálat fejezetének tanul­mányozására és elsajátítására. Szervezetünk és főleg funkcionáriusaink feladata: megte-® Vemteni a munka olyan előfeltételeit, hogy minden becsületes fiatal bátran és félelem nélkül bírálhassa a munkában előforduló hiá­nyosságokat. Ifjúsági gyűléseink, taggyűlé­seink, évzáró közgyűléseink, konferenciáink és aktíváink a hiányosságok bátor és éles bírálata jegyében folynak le. E feladattal szo­rosan összefügg a fegyelem kérdése is. Meg keli magyarázni CslSz-tagjainknak, hogy mi az a fegyelem, mert a fegyelmet szerveze­tünkben gyakran megbontjuk. Felmérhetetlenül értékes tanulságok adód­nak számunkra a káderek kiválasztásánál és a határozatok teljesítésénél végzett munkánk­ból. Szervezetünkben a Jtádermunkában nagy hiányoság mutatkozik, amelyet ki kell kü­szöbölnünk. Személyes kapcsolatot kell te­remteni dolgozóinkkal, háreolni a káderekhez való bürokratikus viszony és a határozatok teljesítésének és biztosításának formaisága ellen. Az évzáró közgyűlések, a járási és ke­rületi konferenciák. szervezetünk munkája , megjavításának e kedvező időszakára mennyi j ötletet találunk Malenkov elvtárs beszámoló já.nak e részében. Malenkov elvtárs beszámo­lója további részében a párt ideológiai munká­jával foglalkozik. Bírálólag rámutat a párt ideológiai munkájának fogyatékosságaira és hiányára. A politikai körök tagjai előtt hang­súlyozzuk ki, hogy az SzKP. amelynek tapasz­talataiból tanulunk mi is, a munka minden terén előbbre van, mint pártunk. Malenkov elvtárs beszámolójában rámutat az ideológiai munka egész sor fogyatékossá­gaira. Rámutat arra, hogy a vezető funkcio­náriusok egy része nem dolgozik öntudata fo­kozásán, nem egészíti ki marxista leninista is­mereteit. Az ideológiai munka lebecsülése le­hetővé teszi a burzsoa Ideológiai beszivárgá­sát és megerősödését s fékezi a gyors előre­haladást. Malenkov elvtárs beszámolójának befejező része teljes mértékben vonatkozik a CslSz ideológiai munkájára is. Befejezésül a propa­gandista kihangsúlyozza a marxista-leninista szellemben való nevelés jelentőségét és a ta­gok elé feladatul tűzi ki a beszámoló e részé­nek tanulmányozását. Kihangsúlyozza továb. bá az ifjúság politikai iskolázásának jelentő­ségét. Az V. gyűlés programmjár.ak. amelyet de­cember középén tartunk meg, a következő sor­rendet ajánljuk: 1. G. M. Malenkov beszámolójának záró­beszéde. 2. Előkészület az 1953. január 1-én kezdő­dő iskolázásra. A propagandista beszédének bevezető részét összekapcsolja az előző gyűlés anyagával és röviden összefoglalja a legfontosabb kérdése­ket. Ezzel egyidejűleg kihangsúlyozza, hogy a CsISz.nek is sokkal többet kell tanulnia a Komszomol tapasztalataiból. E tapasztalatok­ról nemcsak beszélni kell, de gyakorlati té­ren is rendszeresen fel kell használni politi­kai munkánkban. A propagandista azután áttér Malenkov elv társ záróbeszéde felolvasására. Malenkov elv­társ beszámolója e részben Sztálin elvtárs: „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című zseniális munkájával foglalkozik. Sztálin elvtárs e munkájában a szocialista társadalom társadalmi termelése és az anyagi javak elosztása törvényének sok­oldalú megvilágításával foglalkozik. Rámuta­tott továbbá Sztálin elvtárs a szocializmusból a. kommunizmusba való fokozatos átmenet fő előfeltételeire. A propagandista főleg a beszámolónak e részét következetesen tanulmányozza át és ha valamit nem ért meg, forduljon tanácsért a fejlettebb propagandistákhoz, vagy a párt já rási tanácsadójához. Befejezésül a propaganidsta kihangsúlyoz­za, hogy a Szovjetunió és a mi sikereinknek is egyik legfontosabb előfeltétele a marxis­ta-leninista világnézet megismerése és elsa­játítása. A CslSz alappolitikai körei 1953. ja­nuár 1-én az új tanterv szerint megkezdik a marxizmus-leninizmus alapelveinek elsajá títását. A propagandista megismerteti ezt a tervet a kör tagjaival és megmagyarázza a kör munkamódszerét, s azt, hogyan kell ta­nulni az olvasás és megbeszélések terén szer­zett eddigi tapasztalatok alapján. * A propagandista a felolvasásnál és megbe­széléseknél vegye tekintetbe a kör helyi kö­rülményeit és legyen tudatában annak, hogy a felolvasás a kör tagjainak egyéni tanulását segíti elő s ennélfogva felovasása keltse fel az érdeklődést a tagoknál a tanulás iránt. A propagandista a kör tagjaival és a szervezet vezetőségével rendszeres kapcsolatot tartson fenn, tanácskozzon yeliik a további gyűlésekről, hogy az anyagot teljes mértékben átvehessék. A propagandista helyettesével együtt gondos­kodjon a kör tagjai számára az olvasáshoz és megbeszélésekhez* szükséges tananyagról. Továbbá oktassa ki a kör tagjait, hogy ké­szítsenek., jegyzeteket, a jegyzetekben a fon tosabb tételeket húzzák alá, hogy ezáltal megtanuljanak önállóan is dolgozni. Á felolvasáshoz nem lehet egyöntetű mód­szert előírni, de arra kell törekedni, hogy a/ propagandisták megismerjék a kör tagjait s a tapasztalatok alapján folytassák münkáju- kat. Használjátok fel a pártoktatási év gaz-^, dag tapasztalatait, látogassatok el a pártok­tatási év gyűléseire, tanácskozzatok a tapasz­talt propagandistákkal és gondosan tanulmá­nyozzátok a párt- és CsISz.sajtót, főleg a „Propagandistát“. Figyelmébe ajánljuk a CslSz alappolitikai propagandistáinak, minden CsISz-tagnak és funkcionáriusnak, hogy alaposam tanulmá­nyozzák át e módszertani tanácsokat, vala­mint a CslSz KB elnökségének az évzáró köz­gyűlésekhez intézett levelét, amely előző szá- .munkban jelent meg, hogy ezáltal megismer­jük és magunkévá tegyük politikai iskolázá sunk ez évi anyagát s a konkrét feladatokat, és ezáltal tapasztalatokat és erőt gyüjtsünk oktatási évünk egész évi anyagának elsajátí­tásához és a gyakorlatban való felhasználá­sához. A CslSz KB agitációs és propaganda osztálya. tl Lme.Le.zvLuk írják Nem állunk meg az eredményeknél:.. Ez év június 30-án megkap juk az évvégi bizonyítványt és megkezdődött a nyári szün­idő- Mi azonban a szünidő alatt nem álltunk meg az eredményeknél, hanem kui- túrbrigádot szerveztünk és meglátogattuk járásunk min­den egyes falvát, hogy nóta- szóval köszöntsük a munkában legjobb eredményt elérő dol­gozókat. Ez a munkánk örömte. lí és, szép volt. Ezért az új iskolaév kezdetén újra mun­kához láttunk. Meghívást kaptunk a párkányi járás Bény községétől, ahová szin­tén eljutott hírünk. Ezt a meghívást örömmel fogadtuk és szeptember 25-én kultúreso- portunk autóbuszra' ült és el­indult Bény felé. Kultúrbrigá- dunknak az volt a célja, hegy Bény községben segítsük az EFSz megszilárdítását. Mire megérkeztünk, sötét lett. Csak a házak ablakain verődött ki halványan a vil­lanyfény. Az egész falu csen­des volt. De egyszerre csak megszólaltak a hangszórók, felhangzott a zene, majd hir­dette megérkezésünket és pro- grammunkat. A szövetkezet elnöke a helyi hangszórón ke­resztül szeretettel üdvözölt bennünket és örült, hogy el­jöttünk felvidítani a község kis- és középparasztjait. Kíván­csian jöttek ki minden házból, hogy meghallgassák műsorun­kat. Megkezdtük a műsort Ze­nekarunk rázendített egy vi- •dám nótára. Zengett a dal pio­nírjaink ajkairól. Az egész fa. lu hangos volt tőle. Egy-egy dal között -ismertettük az egész járásnak azon szövet­kezeteit, amelyek példásan tel­jesítik feladatukat, és beszél­tünk a zselízi járás legjobb dolgozóiról. Műsorunk befejezése után a helyi nemzeti bizottság képvi. selöje megköszönte szereplé­sünket és további jó munkát kívánt kultúrbrigádunknak. Kul túrbrigádunk még más helyeken Is szerepelt. Fellép­tünk Garamkissallón, Csatán és több más helyen. Mindenütt megnyertük a közönség tét- szését. Reméljük, hogy kultúr- brigádunk elősegítette a sző. vetkezetek megszilárdítását azokon a helyeken, ahol láto­gatást tettünk. Mi azonban nem állunk meg ezeknél az eredményeknél. Kultúrbrigá- dunk a jövőben is sorra láto­gatja a falvakat, hogy kis és középparasztjainkat értékes műsorral szórakoztassa. Pólya Tibor, a zselízi pionírcsoport vezetője. A pozsonyi Drevoindusztriában A levegőben úszkáló nedves köd foszlányai nehézkes lepel­ként takarják el a gyár épüle­tét. Hűvös őszi délután van. Valami csendes, kellemes ér­zés tölti ei az embert. A gyár műhelyének ablakán át gépek zúgása szűrődik ki. Mintha versenyeznének egymással. A jobboldali épületből ('ífy fű­rész sírása harsan bele a le­vegőbe. A gyárudvar túlsó ol dalán a farakások közt egy daru méltóságteljesen nyújto­gatja hosszú, nyurga nyakát. Éppen egy faóriással birkó­zik ... A motor belezúg és a hatalmas fatönköt magasra emelve más oldalra fordul, btt teszi le. Jobboldalt egy gébuszka pattogása hallatszik. A gép zúgásába fiatal leányok heves csevegése elegyedik. Az égbenyúló magas gyár­kémény mellett a parkettozó műhely irányából egy fiatal, szél'esvállú, barna ifjúmunkás nagy lépésekkel tart felém, Mosolygós arcáról már mesz- sziről ismerősnek tűnik. Már láttam valahol ezt az elvtár­sat. Potisk Péternek hívják. A Drevoindusztria CsISz-cso- portjának az elnöke. Barátsá­gos fiú. Szeret elbeszélgetni a munkáról, a gyárról, az ifjú­ságról. Együtt megyünk to­vább. Munkahelyére vezet, a parkettozóba. Péter vésőgépen dolgozik. — Ügyes-egy gép ez, ko­mám — mondja nagy komo­lyan. Becsületes aroa határta­lan boldogságot sugárzott. Szomszédságában egy fiatal, alig húszéves elvtársnő dol­gozik. Csasznyó Júlia a neve. Csallóközi lány. Még csak né­hány hónapja, hogy itt dolgo­zik a Drevoindusztriában, mégis a legfelelösségteljesebb munkák egyikével bízták meg: a parkett szélét vágó gépet kezeli. Nem könnyű munka ez. — Én is szeretem a gépet, — mondom neki mosolyogva. Ö Is mosolyog. Kisé lesüti a szemét, majd fürge kézmoz­dulattal földre sepri a gép asztalára szóródott háncsot. — Elhiszem elvtárs, — mondja — de én mégis jobban szeretem. Hiszen én dolgozom rajta... — Csengő hangjából a szereteten kívül büszkeség is áramlik. Büszke is lehet gépé­re. A gép másik végén Vérusz elvtársim dolgozik. Ö szedi ki a gépből, a már teljesen elké­szült, fényesre gyalult parket­tokat. Bizony, ügyesen kell itt is dolgozni. Vérusz elvtársnő munkájától függ a csomago­lást végző elvtársak munká­ja. ★ A fürészház legjobbjai közé tartozik Lánc Pál elvtárs. Húsz év * körüli, szőkehajú, nyúlánk termetű fiú. Villa­nyos fűrészen dolgozik, Szin­te öröm nézni munkáját. Az anyag kivágását bámulatos ügyességgel és gyorsasággal csinálja. — Hány százalékra dolgo­zol, Lánc elvtárs? — kérdez­tem tőle. Helyette a szomszéd fűrész kezelője, egy pirosken- dös elvtársnö felel: — Pali/140 százalékon aluli munkát nem ismer. A múlt hónapban 167 százalékra dol­gozott. — Napról napra szebb ered­ményeket ér el, de meg is le­het nézni a munkáját. Kevés selejtet csinál — szól valaki a harmadik géptől. Még sokáig beszélgetünk. Megtudtam, hogy a múlt hó­napban az üzem 120 százalék, ra teljesítette tervét. Szépen keresnek az elvtársak. Van­nak, akik 6—7000 koronát is megkeresnek. A CslSz azonban gyengén működik. Keveset törődnek velük a felső szervek. Az ifjú­sági sajtót nem ismerik Kul­turális tevékenységük majd­nem semmi. Az oktatási évet nem szervezték meg. Mit csinálnak a IV. kerü­leten az elvtársak? Kardos István. 0 IE Folytatás a 4 oldalról) skolasztikus rendszerébe. Azt akarja, hogy minden községben, városban legyen legalább elemi iskola fiúk és lányok részére. Ha figye. lembe vesszük, hogy az ö korában, a XVII. században csák az uralkodóosztály csemetéi részesültek oktatásban és a széles néptöme- gekben olyan ritka volt az íml-olvasni tudó ember, mint a fehér holló, akkor látjuk, hogy ez az elgondolás valóságos kultűrforradalmat jelentett. Még továbbmenve, egészen új rend­szerét dolgozza ki a tanításnak. A pedagógiai történelmében először J. Ä, Komenskynél ta­lálkozunk olyan oktatási rendszer felállításá­val, amely zsenge gyermekkortól kezdve min. den fokozatot magába foglal és megállapítja minden fokozott tananyagát. Az általános módszertan legfőbb és leglé­nyegesebb elvét is ennek a lánglelkü szláv pedagógusnak köszönheti, a neveléstudomány: a szemléletesség elvét. Komensky a tanulás meneténél rendkívüli fontosságot tulajdoní­tott az érzékszerveknek. Meggyőződött ró­la, hogy a gyermek könnyebben fogja föl a megtanulandó anyagot, ha egyszerre több ér­zékszervével érzékelheti. Szerinte az érzékeli tetés minden tanítás alapja. Ezzel összefog gésben van a következetesség, tudatosság és rendszeresség elve, amelynek kidolgozása mind Komensky úttörő eszméiről tesz tanú­ságot. A cseh nép méltóképpen őrzi nagy fiának emlékét. Tiszteletére utcákat .tereket nevez­tek el s a Pedagógiai kutatóinézet is az ö ne­vét viseli. Pferovban, ahol egy ideig mint ta­nító működött, múzeumot rendeztek be, mely életével, tevékenységével foglalkozik. Az Uh. Brodban lévő múzeum továbbá ha­talmas anyagot gyűjtött össze sajtótermékek, bői. Az üvegszekrényekben sok Komensky-mü legrégibb kiadásait is megtaláljuk. Továbbá Komensky műveit németre, oroszra, magyar­ra, grúz nyelvre, japánt a, svédre, finnre, an­golra és még sok más nyelvre lefordították. Külön üvegszekrényben van elhelyezve Ko­mensky első csehül megjelent könyve, „ ,,Lis- tove do nebe” (levelek az égbe). Ez a gazdag gyűjtemény arról tesz tanú­ságot, hogy Csehszlovákia dolgozó népe iga­zi hazafias szeretettel veszi körül nagy fiát, tanúskodik arról, hogy népi demokratikus kor. mányunk igyekszik föltárni Ján Ámos Ko­mensky életétét. munkásságát, hogy művei el. jussanak minden szocialista pedagógus kezé­be, hogy minden dolgozó előtt ismertté te­gye-e e nagy férfiú harcát a gyermekekért, az ifjúságért. A felszabadulás, a szocialista építés megvalósította Komensky eszméit: ma már mindenki előtt nyitva áll az út a tanu­lás, a tudás felé. I.áng Éva.

Next

/
Thumbnails
Contents