Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-11-19 / 44. szám

1652 novemW 13.--------------------------------- fii IFlOSÄG ---------------------------------------------Módszertani tanácsok a CsISz alappolitlkai körei propagandistái számára c. K. Maienkovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán mondott

beszámolója olvasásához és megbeszéléseihez

A CsISz KB-nak az alappolitikai körök programmjának megváltoztatásáról hozott határozata értelmében 1952. november 1-től

1952. december 31-ig bevezetjük Sztálin elvtárs záróbeszédének és G. M. Maienkovnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán elhangzott beszámolójának tauml- mányozását és megvitatását. Utólagosan besoroltuk Gottwald elvtársnak „A CsKP KB küldöttségének az SzKP XIX. kongresszusá- i ól és pártunk feladatairól“ című beszámolóját, amelyet a prágai funkcionáriusok 1952. október 26-án tartott aktíváján adott elő,

1953. január 1 töl 1953. június 30-ig a körök munkája azzal folytatódik, hogy átveszik, az SzKP XIX. kongresszusának egyes témáját a megszokott módon (a propagandista beszél* getése, a hallgatók tanulása, elvtársié s beszélgetés) az oktatási év új tervezete szerint, amelyet 1952. novemberében adunk ki.

Gottwald elvtárs referátumának, az SzKP XIX, kongresszusa anyagának és Sztálin elvtárs beszéde tanulmányozásának nagy jelentősége van Szövetségünkre és ifjúságunkra nézve. Az a feladatunk, hogy e beszámolók és anyagok tartalmával megismertessük országunk minden fiatalját. Sztálin elvtárs beszéde és a XIX. kongresszus anyaga, ahogyan már Gottwald elvtárs mondotta „kiapadhatatlan forrásként és tanulságul szolgálnak minden, napi munkánkban a szocialista rendszer felépítéséért és megszilárdításáért és a világ- ^ békéért folytatott harcunkban".

Tehát nemcsak arról van szó, hogy ezeket az anyagokat tanulmányozni kell, hanem arról, hogy fel kell használnunk mindennapi munkánkban, mert ezek az anyagok meggyőzően tanúskodnak a marxista-leninista tanítás legyőzhetetlen erejéről és helyességéről. A propagandisták feladata az lesz, hogy minden problémát összekössenek a gyakorlati munkával. Szövetségünkben a propagandisták segítségével a kör tagjai át tudják venni ezt a gazdag anyagot, amely erőt ad az egész világ dolgozóinak.

Ajánljuk az alappolitikai körök propagandistáinak a kongresszusi anyag rendszeres olvasását és megbeszélését a következő ,terv szerint: 1. A gyűlés — november első napjaiban:

A propagandista bevezető szavai a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának jelentőségéről, Sztálin elvtárs záróbeszédének és Gottwald eívtárs „A CsKP KB jelentése az SzKP XIX. kongresszusáról és pártunk feladatai" című beszámolójának felolvasása. |

2. gyűlés — november közepén: G. M. Malenkov: „A Szovjetunió nemzetközi helyzete“ című beszámolója első részének felolvasása és megbeszélése.

3. gyűlés — november végén: G. M. Malenkov: „A Szovjetunió belső helyzete" című beszámolója második részének felolvasása és megbeszélése.

4. gyűlés — december közepén:: G. M. Malenkov: „A párt" című beszámolója harmadik részének felolvasása és megbeszélése.

5. gyűlés — december végén: G. M. Malenkov beszámolója befejező részének felolvasása és megbeszélése, előkészület az 1953. január 1-en kezdődő iskolázásra.

Mi a célja a kongresszusi anyagok olvasásának? Az olvasás célja, hogy Szövetségünk tagjait és nemtagjait, olyanokat is, akiket besoroltak a CsISz alappolitikai köreibe, megismertesse az SzKP XIX. kongresszusa eredményeinek tartalmával és előkészítse őket azon anyagok tanulmányozására, amelyeket 1953. január 1-töl vesznek át. Az anyagok olvasása és tanulmányozása hozzájárul Szövetségünk ideológiai munkájának fellendüléséhez, fokozza a CsISz-tagok és az ifjúság öntudatosságát és politikai fejlettségét, erőt, elszántságot és lelkesedést ad a szocializmus építése nehézségeinek áthidalásához. Az anyagok olvasása és~ tanulmányozása a marxizmus leninizmus ragyogó fényével világítja meg az utat dolgozó népünknek a további győzelmekhez, megismerteti velünk a Szovjetunió tapasztalatait a szocializmus építésében,. Az ifjúság és a CsISz-tagok sokkal inkább hisznek a szemléltető példák és számok által bizonyított tényeknek, mely a szocialista rendszer felsőbbrendűségét és óriási előnyét bizonyítja a rothadó kapitalista rendszerrel szemben. Ez ösztönözni fogja ifjúságunkat arra, hogy hazánkban a szocializmust minél gyorsabb ütemben építse. A propagandistáikra az a nagy és felelősségteljes feladat hárul, hogy az 1952—53 as ifjúsági politikai iskolázás résztvevőit hozzásegítse, hogy helyesen megértsék ez anyagok tanulmányozásának jelentőségét, hogy az olvasás és a tanulmányozás a politikai munka megjavításához vezesse őket. Továbbá ezeknek az anyagoknak az ifjúságot bármilyen üzem munkahelyén, egységes földműves szövetkezetekben. tanulóotthonokban és állami tanuló- központokban a jobb munkához vezesse és hozzájáruljon az ifjúság alkotó kezdeményezéseinek fellendüléséhez a leh'ni-sztálini Komszomol példája nyomán.

★ ★ ★

Hogyan haladjunk az olvasással az egyes gyűléseken? Minden propagandistának ajánljuk. hogy közösen, az alapszervezetek veze. tőségeivel dolgozzák ki az egyes anyagok olvasásának és tanulmányozásának tervét. Ezeket a terveket megtárgyaljuk a hallgatókkal.

Az olvasás megkezdéséhez az alapszervezetek vezetőségei elküldik tagjaikat a gyűlésre, i

Az 1. gyűlésen, november elején az alábbi programmot ajánljuk: *

1. A propagandista bevezető szavai a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának jelentőségéről.

2 Sztálin elvtárs az SzKP XIX. konresz- szusán mondott záróbeszédének átolvasása.

3. Gottwald elvtársnak ,,A CsKP KB jelentése az SzKP XIX. kongresszusáról- és pártunk feladatai" című beszámolójának felolvasása.

4. Vita és befejezés.

A propagandista rövid, körülbelül tízperces bevezetőben kifejti az SzKP XIX. kongresszusának jelentőségét a kommunizmus építésében a Szovjetunióban és a világ összes dolgozóinak a világbéke megőrzéséért folytatott erősebb harcában.

A bevezetőben hangsúlyozza a szocialista rendszer alapvető előnyét (a krízis, a nyomor, a munkanélküliség eltávolítása és az emberről való állandó gondoskodás, a szovjet nép kulturális- és életszínvonalának fokozása) a kapitalista rendszerrel szemben, ahol az ember az örült fegyverkezési láz és az új világháború előkészítése miatt állandóan nyomorog és ahol az új és igazságosabb életért való remény megnyilatkozását a kapitalista rendszer elnyomja.

Kifejti, hogy az SzKP XIX. kongresszusának irányelvei és Sztálin elvtársnak „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című müve világos és konkrét utat mutatnak a kommunizmushoz a Szovjetunióban, a szovjet népnek kilátásba helyezik az Örömteli és boldog jövőt és utat mutatnak az egésiz világ dolgozóinak.

Hangsúlyozza a XIX. kongresszus jelentőségét reánk nézve, megvilágítja, hogy: a szovjet valóság, a mi jövőnk. A kongresszus olyan új szovjet tapasztalatokat ad nekünk, amelyek felbecsülhetetlenek a szocializmus építésénél és eredményeikkel egyidejűleg kilátásba helyezik ifjúságunk és összes dolgozóink boldog életét. Megmutatja a párt feladatát. Az óriási eredményeket csak a Szovjetunió Komunista Pártjának vezetése alatt, Sztálin elvtárssal az élen érhetjük el. Megmutatja, hogy az SzKP hogyan támaszkodik a dolgozók széles tömegeire, megmagyarázza a tömegszervezetek feladatait és a Komszomol feladatát. Ugyanúgy a CsKP és a többi kommunista pártok az SzKP vezetésével a kapitalizmus feletti győzelemhez és a szocializmus kiépítéséhez vezetik országunk népeit. Kiemeli a Komszomoltól való tanulás fontosságát.

Befejezésül a propagandista hangsúlyozza az SzKP XIX. kongresszusi anyaga rendszeres és gondos tanulmányozásának jelentőségét.

Rövid bevezetés után a propagandista hozzálát Sztálin elvtársnak az SzKP XIX. kongresszusán mondott záróbeszédének olvasásához (körülbelül tiz percig tart), amelyet egyszerre elolvas. Az elolvasás után a propagandista megkezdi Gottwald elvtárs beszámolójának olvasását (körülbelül hatvan percig tart). Az olvasást kétféleképpen lehet végezni. Vagy úgy olvasunk, hogy elolvassuk Gott- wald elvtárs beszámolójának egy-egy részét (csillaggal jelezve), például az 1. rész 3—6 oldal, 2. rész 6—11. oldal, stb. Az elolvasás után vitázunk. A vita után meghatározott módon hozzálátunk a 2. rész olvasásához, stb. Vagy úgy is dolgozhatunk, hogy először elolvasunk néhány bekezdést, amelyet azonnal megmagyarázunk ég vitázunk róla. A vita után folytatjuk az olvasást. A propagandista feladata, hogy gondolkozzon azon, melyik módszer felel meg jobban körében. A másik módszer alkalmazását olyan helyen ajánljuk, ahol nagyon fiatalok a hallgatók, 15—16 évesek, főként a tanulőközpotokban és az állami tanulóotthonokban.

Az olvasás, a vita és Gottwald elvtárs beszámolójára tett feleletek után a propagandista röviden összefoglalja az első gyűlés problémáit és feladatul tűzi ki a kor tagjainak az elolvasott anyag otthoni tanulmányozását.

A propagandista munkájához feltétlenül szükséges, hogy minden gyűléshez aprólékos időrendi tervet dolgozzón ki, amelyben meghatározza, hogy mennyi időt szentel egyes részek elolvasásának és mennyi időt szentel a vitának.

Ehhez szükséges, hogy először saját maga megpróbálja, rhennyi időt vesz igénybe egyes részek olvasása. Ez azért szükséges, hogy a gyűlésnek rendes menete legyen, hogy egyes kérdéseknél ne tartsák fenn magukat a lényeges problémák rovására.

Az eddig} párttapasztalat mutatja, hogy az a módszer Vált be, amikor a propaganidsta a kör tagjainak megmagyarázza a felolvasás közben felvetődött ismeretlen kifejezéseket (mint például dumping, termelőerő, gazdasági válság stb.) és olvasás közben rámutat az egyes dolgok jelentőségére a mi szempontunkból. Az olvasás alatt felfrissítjük és fenntartjuk a hallgatók figyelmét és érdeklődését. A propagandistáknak ajánljuk a ,,Propagandista“ című folyóiratot, amely idegen szavak szótárát, határidőket és hasonlókat tártál máz. Ne feledkezzünk meg arról, hogy minden gyűlés végeztével a hallgatóknak alkal műk legyen kérdezni, vagy hogy ók maguk is

fellépjenek a vitában és rámutassanak egyes kérdések jelentőségére.

★ ★ ★

A II. gyűlésen, november közepén G. M. Maienkovnak „A Szovjetunió nemzetközi helyzete“ című beszámolója első 'részét olvassuk. A következő módszert ajánljuk:

A gyűlést osszuk két részre, amelyre szintén kétszer jöjjünk össze.

A gyűlés első részében:

1. Az elmúlt gyűlés problémáinak rövid ösz- szefoglalása és bevezetés G. M. Malenkov elvtárs beszámolójának olvasásához.

2. G. M. Malenkov beszámolója első részének, a bevezetésnek és „A kapitalista világ- rendszer további gyengülése, a kapitalista or. szágok gazdasági helyzete“ tómű részének olvasása és megvitatása.

3. A propagandista rövid záróbeszédé Malenkov elvtárs beszámolójának első részéhez.

A gyűlés második részében:

1. Röviden összefoglalni Malenkov elvtárs beszámolójának bevezető, első, második és harmadik részét.

2. A második, ,,A nemzetközi helyzet kiéleződése. Uj háborús veszély az amerikai-angol agresszív tömb részéről- A népek harca a békéért“ című rész és a harmadik, a Szovjetunió harca a béke megőrzéséért és megazilár. dításáért című rész olvasása és vitája.

3. A propagandista rövid záróbeszéde Malenkov elvtárs beszámolójának első részéhez.

Az első gyűlés problémáinak rövid összefoglalása és Malenkov elvtárs beszámolója olvasásához mondott bevezető beszédének nem szabad 3—5 percnél tovább tartania. A rövid bevezetőnek az a célja, hogy a hallgatók emlékezetében felélessze a lényegesebb kérdéseket, amelyekkel a kör foglalkozott és hogy megmutassa a hallgatóknak a kapcsolatot azzal, amit most átvesznek. Röviden rámutatunk Sztálin elvtársnak a kongresszuson való fellépése óriási jelentőségére, s rámuta. tunk Gottwald elvtárs beszámolójának jelentőségére is. Gottwald elvtárs beszélt arról, milyen feladatok hárulnak ránk a kongresszus ülésezése után.

Malenkov elvtárs beszámolójának első része nagymennyiségű meggyőző érvet ad nekünk, amelyet a kör tagjainak fel kell hasz- nálniok a Szovjetunió békeharcának jelentőségének magyarázásánál az Egyesült Nemzetek Szövetségében, továbbá fel kell használ- niok a Bécsbe összehívott békekongresszus jelentőségének megmagyarázásánál.'

Éppen e tények összeségét fel kell hasz nálnünk a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja agitációs kampányánál. G. M. Malenkov beszámolója első részének bevezetése és ,,A kapitalista világrendszer további gyengülése, a kapitalista országok gazdasági helyzete“ című. részének olvasása nem tarthat tovább 40 percnél.

Az olvasásnál ugyanolyan módszert ajánlunk, mint az első gyűlésnél, vagy egyes részeket, vagy egyes bekezdéseket olvasunk el. A propagandistáknak ajánljuk, hogy a beszámoló e részének áttanulmányozásánál használjanak fel térképet. Szükséges, hogy a propagandista figyelmét először az olvasásnak szentelje s csak aztán a magyarázásának. Külön hangsúlyozzuk az olvasásnál a két gazdasági-politikai tábor létezését — a béke demokratikus táborát- és a háború imperialista táborát. Rámutatunk a kapitalizmus általános válságának elmélyülésére, mint a második világháború közvetlen eredményére, megmagyarázzuk, hogy az imperialista világ az általános válságból háború útján keres kiutat. »

A propagandista arra is figyelmeztet, hogy' az imperialista államok között kiéleződnek az ellentmondások, szakadás áll be az egységes mindent átfogó világpiacban és ezáltal összezsugorodik a kapitalista világrendszer kizsákmányoló bázisa, egyidejűleg új piac keletkezik az együttműködés formái alapján.

Az imperializmus alapelve: nyersanyagforrásokért, piacokért és területekért harcolni. Az amerikai imperializmus „segély“ leple alatt kíméletlen harcot folytat és leigázza a vesztes és győztes kapitalista államokat, amelyek persze örökké nem tűrik az USA uralmát. Ez még jobban elmélyíti az imperialisták táborában növekvő ellentmondásokat,

Ezeket a kérdéseket a propagandista hangsúlyozza Malenkov elvtárs beszápiolója első részének záróbeszédénél is, és feladatul tűzi ki a hallgatóknak e rész otthoni elolvasását.

E gyűlés második felében a propagandista újra összefoglalja a múlt anyagot és elmondja a bevezető beszédet a II. és III. részhez. A bevezető nem tarthat tovább 3—5 percnél. A rövid bevezető után a propagandista hozzálát Malenkov elvtárs beszámolója I. része 2. és 3. fejezetének olvasásához és vitájához, amely körülbelül ötven percig tart. Malenkov elvtárs beszámolójának e részénél a propagandista hangsúlyozza, egyrészt a Szovjetunió ipari termelésének növekedését, másrészt pe dig a kapitalista országok ipari termelésének pangását. Továbbá rámutatunk a nemzetközi helyzet kiéleződésére és a Szovjetuniónak a béke megőrzéséért és megszilárdításáért folytatott harcára. Hangsúlyozzuk főként a párt feladatát a külpolitika terén és felemlítjük a

hallgatóknak, hogy ezek a feladatok teljesen érvényesek úgy ránk, mint az összes népi demokráciákra nézve.

Malenkov elvtárs beszámolója egész I. részének rövid záróbeszédénél a propagandista feladatul tűzi ki a hallgatóknak Malenkov elvtárs beszámolója 1. és 2. fejezetének átolvasását.

*

A III. gyűlésen, november végén elolvassuk G. M. Malenkov „A Szovjetunió belső helyzete“ című beszámolójának második részét. A következő módszert ajánljuk:

Mivel ez a rész szintén terjedelmes, ajánljuk a propagandistáknak, hogy osszák két részre a következőképpen.

Az első rész:

1. Röviden összefoglaljuk Malenkov elvtárs beszámolója I. részének problémáit és bevezetés a II. részhez.

2. A fejezeteket egymás után felolvassuk és röviden összefoglaljuk. Rámutatunk a záróbeszéd ránk vonatkozó jelentőségére és megmagyarázzuk a feltett kérdések, s főleg „A Szovjetunió nemzetgazdaságának további emelkedése" — című fejezet jelentőségét.

3. A propagandista Malenkov elvtárs beszámolójának e fejezetéről rövid záróbeszédet készít.

A második részben:

1. Az előző gyűlés rövid összefoglalása és bevezetöbeszéd a 2., 3. fejezethez.

2. „A nép Jólétének, egészségének és kulturális színvonalának további emelkedése“ című 2. fejezet felolvasása és „A szovjet társadalmi és állami rendszer további megszilárdulása" című 3. fejezet felolvasása.

3. A propagandista rövid záróbeszéde Malenkov elvtárs beszámolójának II. részéről.

Rövid bevezetés után hozzáfogunk Malenkov elvtárs beszámolója II. részének ,,A Szovjetunió belső helyzete“ című fejezet felolva. sásához. Amennyiben ez a beszámoló terjedelmes, ajánljuk, hogy a propagandista maga kezdje meg az olvasást és a további részben készítse elő olvasásra segítőtársát, vagy a kör fejlett tagját. A felolvasást kétféleképpen végezhetjük. Vagy elolvassuk az első fejezetet" — „A Szovjetunió nemzetgazdaságának további fellendülése“ — egyszerre és utána megbeszéljük, vagy úgy oldjuk meg, hogy először elolvassuk az első részt „Az iparról" — és rögtön megvitatjuk A vita után tovább olvassuk a „Mezőgazdaságról“ szóló részt. A propagandista feladata eldönetni, hogy a körben melyik módszer felel meg a legjobban. Hogy a felolvasást élénkebbé tegyük, ajánljuk, hogy a propagandisták a kör tagjainak közreműködésével a Malenkov elvtárs beszá mólójában feltüntetett számokból grafikont, és táblázatot készítsenek, vagy táblázatokat használjanak fel. A beszámoló első, az ipar problémáiról szóló részében főleg a termelés, a termelőeszközök fontosságát hangsúlyozzuk ki egész nemzetgazdaságunk fellendülésére szempontjából. Mi is, valamint pártunk is e szerint az elv szerint igazodik és mindenekelőtt a nehézipar építését valósítja meg, hogy ^ Így biztosítsuk a termelés növekedését nemzetgazdaságunk minden ágában. Ugyanígy megmagyarázzuk a kör tagjainak á munkatermelékenység emelésének szükségességét és feladatainkat, amint arra a CsISz KB VII. teljes ülése rámutatott.

A mezőgazdaságról szóló fejezet olvasásakor megmagyarázzuk a kör tagjainak a szovjet kolhoz-mezögazdaság felsőbbrendűségét a kapitalista mezőgazdasággal szemben. Hang. súlyozzuk ki a kör tagjai előtt, hogy egyedül csak a szocialista mezőgazdaság teszi lehetővé azt az óriási fejlődést, amelyet az ötödik ötéves terv irányelvei meghatároznak. Megmagyarázzuk a kör tagjainak, milyen nagyjelentöségüek a szovjet tapasztalatok a munka megszervezése terén a kolhozokban, EFSz-elnií fejlődése és megszilárdítása szempontjából. Továbbá megmagyarázzuk azt is, hogy a hetedik, kibővített ülés határozatainak jegyében fokozni kell az ifjúság részvételét az EFSz.ek továbbfejlesztéséért és megszilárdításáért folytatott munkában, úgyszintén fokozni kell a szovjet tapasztalatok felhasználását a falu szocializálásánál is.

A befejező részben főleg kiemeljük a gazdaságosság állandó fokozásának kérdését, amely nemzetgazdaságunk további fellendülésének legfontosabb mozgatóereje. Beszédünk e részében használjunk fel üzemekből és EFSz-ekböl vet példákat. Egyidejűleg rámutatunk a hiányosságokra, és arra, hogy munkánkat mennyivel gazdaságosabbá tudnánk tenni, ha CsISz-tagjaink is rendszeresen foglalkoznának e problémákkal. Harcolnunk kell a közös vagyon tékozlása ellen, akár gépekről, nyersanyagról vagy más egyébről van sző. A CsISz-nek, mint a párt harcos társának aktív munkát kell kifejtenie építkezéseinek minden terén a szociaPsta munkaver. seny széleskörű kifejlesztésére, támogatnia kell az újítómozgalmat és harcolnia kell annak kiszélesítéséért és a szovjet tapasztalatok felhasználásáért.

A második rész felolvasása alkalmából megmagyarázzuk a tagoknak, hogy a szocialista termelés fejlesztésének célja a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása. Csak a szocialista társadalmi rend biztosíthatja a nemzeti jövedelem óriási növekedését.

(Folytatás ilz 5. oldalon.).^