Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-11-05 / 42. szám
1952 november 5 Ol IFIÚSAG A mocsarak helyén új, szocialista falu született ÉPÜL A GÁT Az Ifjúsági Falu fiatal dolgozói meghonosították a kaliforniai cirkot. Gutától öt-hat kilométerre, a Vág és a Kisduna összefolyásának háromszögében mocsaras, lápos vidék terül el. Az árterület, az árvíz és talajvíz a múltban 10—14.000 hektár földet tett terméketlenné. E hatalmas terület mocsaraiban, bozótjaiban és füzeseiben, amelyek sok kilométernyi területen feküdtek, vízimadarak hada és különféle káros rovarok tanyáztak. Messze környéken hírhedt volt ez a hely. Ügy is hívták: „dögös". Ha csak lehetett, ember és állat is elkerülte. A talajvíz, amely különféle vegyianyagokat tartalmaz és a mocsár bűze még legelőnek is alkalmatlanná tette a lápból itt-ott kiemelkedő, sásos' füvei borított dombocskákat. Rosszminőségü, kevés szénát termett ez a föld a múltban. A juhtenyésztés is ismeretlen volt a vidéken, mert a mételykor miatt halomra döglöttek az állatok. Ilyen hírhedt és mostoha helyzet uralkodott itt a münchenelötti köztársaság és Horthyék magyarországi uralma idején is. A februári győzelem, amikor dolgozó népünk pártunk és Gottwald elvtárs vezetésével kezébe vette sorsa irányítását, megteremtette az alapját annak a hatalmas építkezésnek, amely ma szerte hazánkban folyik, és amelynek keretében épül és szépül az Ifjúsági Szövetkezeti Falu, a szocialista nagygazdálkodás e hatalmasan fejlődő remekműve. Lapozzuk csak vissza a naptárt. 1949 április 4-e. Tizennyolc öntudatos brigádos, köztük Turcsina elvtárs Árvából és Gyulai elvtárs Szénéről érkezett a mai Ifjúsági Falu helyére, hogy lerakják az új szocialista mezőgazdaság alapjait. Kik ezek az emberek? A múltban kizsákmányolt munkások és zsellérek öntudatos gyermekei, akik példát véve Komszomolszk hős építőitől, hatalmas és soha nem lankadó lelkesedéssel fogtak a munkához, az óriási nehézségek leküzdéséhez. A brigádosok egy elhagyatott csőszkunyhóban ütötték fel tanyájukat. Először is a talajvízzel kellett megbírkózniok. Hozzáfogtak a csatornázáshoz. Minden 800 méterre kiástak egy vízlevezető csatornát. Ezáltal a talajvíz lehúzódott a Kis-Dunába. 1949-ben 72 hektáron folytattak ideiglenes gazdálkodást. E munka azonban nem ment oly könnyen. Se lakás, se élelem, se munkaeszköz nem volt elegendő, de győzött a szívósság, az akarat, az öntudatos építőkészség. Az ifjú brigádosok erőt merítettek Komszomolszk hős építőinek tapasztalataiból és érezték dolgozó népünk és pártunk segítőkezét. Tizennyolcán voltak kezdetben, de megalapoztak egy olyan müvet, amelyre mindig büszke lesz Ifjúsági Szövetségünk. Siroky elvtárs 1950-ben látogatást tett az Ifjúsági Szövetkezeti Falun. E látogatás hatalmas lelkesedést váltott ki úgy az Ifjúsági Falun dolgozó brigádosok között, valamint egépz ifjúságunk között. Ekkor újabb brigádosok érkeztek az Ifjúsági Falu építkezésére s felépítették az ideiglenes lakóhelyül szolgáló fabarakokat. Csatornákat ástak, utakat építettek. Hatalmas lendülettel indult a munka. Épültek a lakóházak, istállók, garázsok, stb. Nagy fordulatot jelentett e látogatás az Ifjúsági Falu életében. Ekkorra már elkészült az' építkezési ten' és a brigádosok fogadalmat tettek Siroky elvtársnak, hogy mindent megtesznek a terv teljesítéséért. Üjult erővel indul meg a munka. Vetőmagot kölcsönöztek, szerződéses állatlegeltetést vállaltak, amelynek fejében a szaporulatból 42 darab állatot kaptak a brigádosok, Vásároltak tíz darab anyasertést, 120 juhot és más aprójószágot. Mindezt természetesen hitelbe. 1950-ben már 810 hektáron gazdálkodtak. Siroky elvtárs 50. születésnapjára tett kötelezettségvállalási kampány még nagyobb lendületet adott a munkának. Bevezették a füves vetésforgó-rendszert, kötelezettséget vállaltak az állatállomány haszonhajtásának fokozására, az állattenyésztés minőségének megjavítására, stb. Az elért sikerek közül ki kell emelnünk Martincsek elvtárs munkáját, aki, akárcsak a múltban, most is határidő előtt teljesítette ez évi tervét. Egy anyaser- téstöl egy ellésből kilenc darab átlag 15 kg-os malacot nevelt fel. Styasztny elvtárs a választott borjúknál 112 kg helyett 119 kg-os átlagot ért el. A kultúrnövények szemestakarmány termesztése terén főleg a növények olyan fajtáinak meghonosításán dolgoztak, amelyek hektáronként 80 mázsás átlagot hoznak. A szovjet tapasztalatokból kiindulva kísérleteztek a köles meghonosításával is. A kísérlet sikerült és most, mint kapásnövényt termesztik. Úgyszintén meghonosították a kaliforniai ci- rokot és kibővítették vetésterületüketMár 1950-ben kísérleteztek a rizstermeléssel. A kísérlet bevált. Hatalmas termést hozott és ez évben már 80 hektáron vetettek rizst. 1949- ben 72 hektáron kezdtek gazdálkodni, ez évben már 1.100 hektáron gazdálkodnak. 1950- ben és 51-ben még csak tíz darab anyasertés, 120 juh és némi szaporulat volt a gazdaság állatállománya, ma már többszáz szarvasmarha, többezer sertés és sok tízezer apróbaromfit számláló állattal rendelkeznek az Ifjúsági Szövetkezeti Falu. Siroky elvtárs- nak tett fogadalmukat teljesítették. A kulturális élet terén is hatalmas lépéssel haladt előre a munka. Ének- és tánccsoportok alakultak, amelyek a környék falvain kulturális előadásokat mutattak be, sőt már Komáromban is voltak. Az Ifjúsági Falun sok kiváló káder nevelődött. Munkások, példás katonák és jó szakemberek kerültek ki innen. 1949. április 4-én 18 öntudatos ifjú brigádos telepedett meg a mocsárból kiemelkedő dombocskán épült, elhagyatott csöszkunyhó- ban. Ma már gyönyörű központifütéses, hideg- és melegvízzel ellátott emeletes vagy földszintes lakásokban laknak az Ifjúsági Falu volt brigádosai. Többszázan vannak már, új iSr kólájuk is van. Pionírcsoportjuk is megalakult. Önkéntelenül is gondolkoznia kell az embernek, hogy mindaz a hatalmas változás, ami itt három és félesztendön át történt, hogyan vált lehetségessé. így tűnődtem én is, s miután tekintetem végigsiklott a vakítóan ragyogó porcellán- mosdón, a szembeniévé falon megpillantottam a Téli Palota ostromának képét. Lenin, Sztálin s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom! Az Auróra ágyúlövése felriasztotta a „dögös“ vadmadarait is. A dög, a kapitalista dög azonban még kétségbeesetten védte magát és a felriadt vízimadarak s a vízisiklók újból ellepték a fertőt, a lápot és mocsarat, hogy a füzesekben, bozótosban fészkeljenek. Sztálin „madarainak“ és „harsonáinak“ kellett eljönnie, hogy végre felszámoljuk a „dögöst“ és megvessük az új rend alapjait. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szele meglegyintette a „dögöst“ is, amely lassan, de biztosan termőfölddé változik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fénye megvilágította a jövő felé vezető utat. Ott, ahol eddig vízisiklók tanyáztak, ma kaliforniai cirok terem, vagv éppen a pionírok játszanak vezetőjük körében. Ótt, ahol a „dögös“, a nép által oíy találóan elnevezett kapitalista fertő terült el, ma hatalmas hernyótalpas traktorok szántják a talajt. Olyan jóleső érzés végignézni e hatalmas gépeken, amint egymásután kanyarognak kifelé a garázsból. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom s a békedekrétum eredményét látom magam előtt e hatalmas S-80-as traktor képében, mely ötös ekéjével és motorainak ütemes puffogásával dolgozóink boldogabb és szerencsésebb jövőjéért indul harcba s kanyarodik be a melletünklévö szántóföldre. A Nagy Október nevelte ifjú hősök, Komszomolszk építői és társai méltó utódainak bizonyult az Ifjúsági Szövetségi Falu tizennyolc brigádosa, valamint a többi brigádosok, az építői s lakói. A Nagy - Októberi Szocialista Forradalom megvilágította úton, a hős Komszomol példája nyomán, a Sirokv elvtársnak tett fogadalmak teljesítésével ünnepük az Ifjúsági Szövetkezeti Falu dolgozói a nemzetközi munkásság e nagy ünnepét és ígérik, hogy soha nem lankadó lendülettel, építik tovább a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás e hatalmas faluját. Több és jobb munkát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére s a világbéke megvédéséért — ez az ő jelszavuk. Gérccz Árpád. 1949 tavaszán a púchovkör- nyékí lakosoknak ritka látványban volt részük. Nosice környékére mindeníéle ember érkezett Először a mérnökök kisebb csoportja ütött tábort Nosice mellett. Hamarosan kimérték a ba- rakok helyeit s már másnap kékinges CsISz-tagok és idősebb munkások hozzáfogtak a lakóbarakok építéséhez. Igyekezniük kellett, mert a fiatalok százai egyre jobban küldték a jelentkezőlapokai erre az építkezésre. 1949 tavaszán már megkezdődött a II vasút építése Aztán százával érkeztek a fiatalok Szlovákia és Csehország minden részéből, hogy részivé- gyének e gigantikus mű felépítésénél. Más volt még itt akkor a helyzet. Bágerokat, buldozero- kat, vagy hasonló nagyteljesítményű gépeket még alig lehetett látni. A fiatal brigádosok csákánnyal és lapáttal kezdték meg a munkát. A csilléket emberi erőnek keltett vontatni. De hamarosan erős gebuszkákat kapott az építkezés, amely igen megkönnyítette a brigádosok munkáját. Még nincs egy éve annak, hogy megkezdték Nosice mellett a móló építéséi. Ha valakitől megkérdeznék az építkezésen, hogy melyik itt a legfontosabb szakasz, melyiket kell minél előbb felépíteni, bizonyosan azt felelné, hogy a móló •sát. Ideküldik az építke- h-gjobb CsISz- tagjait, Beta /ufók, ácsok, kőművesek él- mu '/áscsoportjai dolgoznak itt. Vannak olyan fiatal betonozok, ácsok és kőművesek, akik szakmájukat már itt Nosicén tanulták ki, s esténként még továbbtanulhatnak az építkezésen rögtönzött esti iskolákon. Mikor itt jártam 1952 tavaszán, már igen nagy ütemben folyt a munka. Akkor már tizé- v1 lehetett a bágerokat, buldo- zérpkat, gebuszkákat látni. A barifkok szinte falvakat képeztek. A munka már ekkor nagy ütemben folyt. A gébuszkákról és bágerekről fiatal fiúk mosolyogtak ránk. A móló építését csak ebben az időben kezdték. Egykét legjobb munkacsoportot állítottak erre a helyre, hogy ők kezdjék meg e hatalmas mű alapjainak leverését. A betonkeverőgépek szinte ontották a betont, a talicskás, derültarcw CsISz-tagok keze alatt szinte óráról órára növekedett a betongát. Utoljára most októberben jártam ezen a helyin. Ekkor már a tavaszihoz képest minden újnak tetszett. Némely fabarak helyébe gyönyörű téglaépületeket emeltek, a II. vasút elkészült s a móló építésére szinte rá sem ismertem, mert bizony már ezt is hamarosan befejezik. Nosice felett a hegyoldalban elkészütt két hatalmas négy- emeletes épület. Ezek az épületek a szociális központot alkotják. Itt találjuk az iskolákat, a gyengélkedőt s mellette az orvosi rendelőt. Lent a völgyben a Vágtál körülbelül kétszáz méterre a barakok közül egy igen csinos téglaépület emelkedik ki. Ez az áruház. Itt a brigádosok mindenféle árut vásárolhatnak. A Vág völgyében napjainkban rengeteg üzem épül. De még több is épülne, ha bővelkednénk villanyárammal. Ezért kell a púchovi Duzzasztógáti Ha ez a gigantikus mű elkészül, akkor a Vág-menti üzemek és Nyugatszlovenszkó gyárai, lakásai és iskolát bőven kapnak villanyáramot. De még a falvak is. Az ifjúsági Duzzasztógát felépítéséből nemcsak az a hasznunk lesz. hogy villanyáramot nyerjünk, hanem Komáromtól egészen Zsolnáig hajózható lesz a Vág. Zsilipeken emelkednek a hajók s úsznak fel a kysucai hegyekbe, mindenféle rakományt szállítva. 1957-ben a Nosice mellett elterülő barakok helyén egy új várost is találunk. Már most épülnek a munkáslakások. Mikor utoljára jártam itt betértem a CsISz üzemi titkárságára. Itt véletlenül találkoztam Palkó Gizellával, aki még 1951 május elsején jött az építkezésre, a surányi járás Baracska községéből. Mikor megkérdeztem tőle, hogy hogyan érzi itt magát, hogy megy a munka, a következőket felelte: — Még 1951 tavaszán dolgoztak itt baracskaiak. Mikor letöltötték egyhónapos brigád- idejüket, hazajöttek s érdeklődni kezdtem tőlük az Ifjúsági Duzzasztógát iránt. Dk persze csSk az igazat mondták, tehát dicsérték az építkezést. Rá egy hétre mindjárt ideutaztam. Eleinte nehéz volt megszokni az itteni életet, de aztán minden úgy ment, mint a karikacsapás. A legnagyobb kitüntetés akkor- ért, amikor 1951 szeptemberében beosztottak az idősebb munkások közé a szociális központ épületeihez. En voltam köztük a legfiatalabb Igyekeztem tehát jól dolgozat, hogy falumnak és ifjúságunknak jó hírnevet szerezzek az öreg bácsik közt. Mikor elkészültek a szociális központ épületei, én is jutalomban részesültem. Kaptam egy munkásöltönyt, egy pullovert és sok könyvet. Itt maradok mindaddig — fejezte be Palkó Gizella, — míg az építkezést be nem fejezik. A TAG AS, TISZTA UDVARON nagy a lárma. A fiúk és lányok egyik csoportja röplab- dázik, a másik teniszezik, vagy kosárlabdázik. Mindenki képességei szerint űzi kedvenc sportját. Poskó Pál például nem adja semmiért az asztalteniszt, Hudec Józsi röptabdázni szerei és Szabó Jenő minden sportágat egyaránt kedvel. Az egyik pozsonyi ipari tanulóotthonban vagyunk. Kísérőm, egy középtermetű, barna fiú. Szabó Jenő elvtárs, a tanulóotthon legszorgalmasabb tagja. Az imént még ü is labdázott, most azonban hozzám szegődött, hogy megismertessen az otthonnal. Fölfelé lépegetve a háromemeletes tanulóotthon lépcsőin, lelkesen magyaráz: — Ezt az épületet mi, tanulók építettük Kőművesek, ácsok, bádogosok és mások összefogtunk, felépítettük ezt a nagyszerű épületet. Az épület valóban nagyszerű Már az előcsarnok is nagy hatást gyakorol az emberre. Ragyog itt minden a tisztaságtól. A falon festmények, kisebb-na- gyobb állványokon cserépben virágok, szóval ez az otthon kellemes érzést vált ki. az emberből. No, de nézzünk be a kultúr- helyiségbe is — mondja Szabó elvtárs. Ezt még szebben feldíszítették, mint az előcsarnokot. A falakon festmények, plakátok szép sorrendben és virágok. Az egyik sarokban hangszereket látok, amely úgy látszik a zenekar tulajdona. Szabó elvtárs, a kísérőm észrevette pillantásomat és gyorsan így szólt: A zenekörbe minden szorgalmas fiú vagy lány beléphet. Tehetsége szerint válogathat a hangszerek között. A HATALMAS TEREMBEN szép sorjában székeket helyeztek el. Kétoldalt a falak mentén az asztalok sorakoznak. Szabó elvtárssal az egyik asztalnál foglalunk helyei. Rajtunk kívül senki sincs a teremben. A fiúk az udvaron szórakoznak. Érdeklődtem Szabó elvtárs szakmája felől.— Ácsnak tanulok, — válaszolja Nagybácsim szintén ács s 5 ajánlotta nekem ezt a mesterséget. s én azóta már anyagira megszerettem az ács szakmái, hogy másféle munkát nehezen tudnék végezni. Azt mondhatnám a szivemhez nőtt ez a szakma. Szabó elvtárs elmondja még, hogy a múlt évben az elsőévesek közül neki volt a legjobb bizonyítványa: tiszta jeles. — Nagybácsim sokszor meséli — folytatta később— hogy valamikor. inaskorában igen rósz- szül ment a sora. Nem is a mesternek, hanem inkább a mesternének dolgozott, hajnaltól késő estig. Csak úgy tanulta meg szakmáját, ha lopva valamit ellesett a mestertől és a segédektől. Nekünk már sokkal szebb életünk van. Szabad hazában, boldogan tanulunk. Ki sem mondhatom, milyen boldog vagyok, hogy tanulhatom az ács szakmát. , SZABÓ ELVTARSAT IGEN TISZTELIK és szeretik az otthonban. A másodévesek közül csak ő és két társa maradi ebben az otthonban, hogy segítsék a tanítókat az elsőévesek nevelésénél Szabó elvtárs az otthonban segédnevelő, a munkahelyen pedig a segédinstruktor szerepét tölti be. ö tartja minden este a sajtóbeszámólót a tanulóotthon magyarnyelvű tanulóinak Minden erejével azon van. hogy minél nagyobb segítségei nyújtson a tanítóknak és nevelőknek az elsőévesek nevetésében. , A Szabó elvtárshoz hasonló öntudatos fiúk százait és ezreit találhatjuk. ma Szlovákia tanú- lóotlhonaihan Ezek már nem a mesternék szolgál, hanem népi demokratikus rendszerünk boldog. ipart tanulói és ifjúsága, amely arra törekszik., hogy minél előbb teljesítse az ötéves tervei és felépítse hazánkban a szocializmust.
