Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-10-22 / 40. szám

01 IFJÖSÄG

„Bájos völgy“-nek, Vallis ainon-icüiak, nevezték , a kt'ó- niKások azt a földet, ahol vége tér a Nagy Alföld és szelíd fekvésű dombok lépcsői ve-' zetnek a messze láthatáron vonulj magas hegyek felé, hol egymás szomszédságában terejn a búza és a hegyaljai szőlő, ftg dús parkok földje, források, patakocskák csörgése üdíti, díszíti a kis alföldi város életét. A természetadta bájt évszázadokon, át gazdagon ékesítette az ember. Művészi, kovácsolt kapuk és gyönyörű freskók, elragadó virágos Udvarok s finoman díszített házak egész utcasorai, székesegyház és minaret, új gyárak és legszebb főiskoláink, mind az al_ kötők tehetségét, szorgalmát, ízlését dicsérik. Dolgozó népünk hosszú évszázadok ve. rejtékeg és annyiszor félbeszakított, megsemmisített

munka árán építette fel Magyarország egyik legszebb városát: Egert.

A város múltja megihlette öt évszázad költőit, Tinódi Lantostól Gárdonyi Gézáig, hírnevét zengte Balassa és Vörösmarty, a múlt krónikáiban, az olasz, német, török történetírók föl jegyzéseiben is kevég magyar város sorsa szerepel annyit, mint Egere.

Immár négy évszázad óta visszhangozza soha tel nem halkuló erővel a történelem az egri' vár 1552-ős dicsőséges védelmét. Maga a vár kö zel nyolcszáz' éve, a tatárjárás utáni években épült, de csak három esztendővel, a nagy erőpróba előtt lát hozzá megerősítéséhez, korszerűsítéséhez kapitánya, a legendáshírű Dobó István. Abban az időben Eger vára lett a még meg nem szállott Magyarország kulcsa. Miután a dél felöl pusztítva elönyomu- ló török hódítók előtt Temesvár, Lippa, Drégely, majd Szolnok is elesett, a krónikások úgy Írták, hogy „Eger megvédésétől függ ennek az egész országnak a sorsa“. A három részre, szakadt országban Egernek, a Felvidék kapujának kellett megvédenie a még le nem igázott északi or_ szágrészt. ugyanakkor bizto sítania a legrövidebb összeköttetést Erdély és Nyugat- Magyarország között.

Hadászati szerepénél, központi fekvésénél, mesés gazdagságánál fogva 'Eger sorsa- közelről érintette a Habsburgok és a magyar főrendek ér dekeit is. Mégis sűrű biztat- gatás, buzdítás s néhány nyomorúságos zsoldos menesztésén túl, nem sokat tettek érte. Oláh Miklós egri püspök, a környék leggazdagabb fol- desu-ra egyetlen katonát sem

adott a város védelmére, ame. lyet a veszély hírére — kettő kivételével — valamennyi pap e’hagyott. Országh Kristóf földesúr pedig, ki Hevesben hoszonkét jobbágyfalut, 214 jobbágyportát bírt, Becsben csak azon törte a fejét, hogy földbirtokos társaihoz hasonlóan, a vár védelme címén miképpen sajtoljon ki még több úrbért agyonsanyargatott jobbágyaitól.

De a nép szívében Eger nem mint stratégiai kulos- pont, kincses kamara, jól jövedelmező birtok élt. Ege-r — a magyarok remánycsillaga volt, a megmaradt parányi szabadság bástyája és a felszabadulás ígérete. így 12, a török által meg nem szállott megye és még á megszállott területek jobbágyai is Egernek adták adományaikat,' a városba hordták utolsó garasaikat, jószágukat, búzájukat, élelmiszert. Jobbágyok önkéntes munkával döngölték a földet, görgették a sziklákat, rakták a bástyákat, cipelték a nehéz szálfákat. S amikor szeptember 9-én a tprök had előőrsei megérkeztek' az egri vár alá. néhány nemes hadnagyon ki vül a szegény paraszti jobbágynép gyermekei: végvári vitézek, földművesek, pásztorok, mesteremberek, sütöasz- szonyok készültek a halálos csatára.

Az igényelt nyolcezer helyett alig egynegyednyi őrség védelmezte sikerrel több mint egy hónapig Eger várát. Kétezer hős rendíthetetlen el szántságán megtört a török százötvenezres hadseregének valamennyi rohama és végül október 17-én Ali és Ahmet pasák hatalmas s'eregei szé- * gyenszemre, nem egy helyen az üldözök elől riadtan menekülve, vonultak el a vár alól. Eger hős védői alig kétezred magukkal olyan győzelmet harcoltak ki, amelyet ötven- hatvanezres császári seregek sem tudtak kivívni. Eger falai alatt negyven évre megái, lőtt a törölt előrenyomulás. •

Hogyan született meg a csodálatos győzelem, melynek híre akkor bejárta egész Európát. Az, egykori krónikás feljegyzése szerint- „nem emberi hatalom ezt mívelé“. S Dseláldáze Musztafa, török történész is csak azzal tud mentegetőzni, hogy „a vár elfoglalása az isteni végzésben más időre volt elhatározva“, másutt még arról panaszkodik, hogy Eger „bástyáinak ormai az égig érnek, falának alapja a tengerben van“. Valóban csoda történt volna Egerben 1552 ben, vagy talán a várfalak ereje, .az ágytik fölénye űzte volna el a támadót? Hiszen 1552-ben még el

sem készült a régimódi vár átépítése, az ostrom végére pedig Dobó István szerint az „annyira leromboltatott, hogy inkább mezőnek, mint várnak mondható“. Amikor pedig fél évszázad múltán elkészült a szilárd, korszerű várépítmény, 1596-ban a majd négyszeres, több mint hétezer főnyi zsoldos várörség átadja Egert a törököknek.

..Oh. Eger! A sziklák nem tesznek téged erőssé,

Minden erőd a bátorság, mely hős fiaidban Mint az örök gyémánt ragyog és nem retteg időtől“. — írja Vörösmarty Eger védelméről szóló hőskölteményében. S valóban, erre tanít a történelem. A török janicsárok tízezreit hajcsárok korbácsolták újra meg újra a várfalak alá — a maroknyi vé- dösereget a haza szeretető lelkesítette új, meg új hőstet tekre. Ott a könnyű zsákmány csábítása. itt a saját talpalatnyi föld oltalmazása tüzelte a harci lázat. Ahmed fővezér katonái zsoldosok voltak. Dobó kapitányéi szabadsághősök. S nem volt olyan roham, mely vérbe ne fulladt volna, oly hadifortély, melyet felül ne múltak volna, olyan kézitusa, melyből győztesen nem a magyar került volna ki. Volt úgy, hogy már a várfokra tűzték a lófarkas török győzelmi, jelvényt, de a vitézek — ■ ha kellett — saját testükkel együtt sodorták a szakadékba az ellenség zászlaját. S amikor a férfiak már dőltek a sorból, helyükre álltak az asszonyok, a hős egri nők, kikről Ortelius Jeromos, német krónikaíró feljegyezte,

hogy

„kövekkel, forróvizzel és szurokkal rohannak a falakra. az ellenségben nagy kárt tesznek, nem is emberek, hanem dühös oroszlánok módjára /viselkednek. Többek között egy asszony a leányával együtt ott volt a bástyán harcoló férje mellett. Mikor a férfi go. lyótól találva holtan rogyott össze, az asszony nem temette el addig, míg bosz- szűt nem állt érte. Fölkapta férje kardját és pajzsát, hamarosan három törököt levágott. Csak ezután emelte fel elesett férje holttestét s vitte temetni“.

Eger a hősök városa volt. Eger népünk bátorságát, katonáink vitézségét hirdette világgá. Eger a magyar szabadság jelképe maradt évszázadokon át.

Romjaiban is állandó fenyegetést jelentett az elnyomók ég zsarnokok számára. Lipót Habsburg császár 1702-ben felrobbantotta bástyáit. II.

József pedig esztendőkig hor_ dotta zsoldosaival a homokot Eger várába, hogy eltemesse még az emlékét is a dicsőséges magyar múlt e nagyszerű jelképének. De a várat mégis hadiszállásul használták fel Rákóczi kurucai s 1849-ben a guerilla-harcosok. S még a kiegyezés, a poshadás, lassú nemzethalál gyászos évtizedei alatt is az „egri csillag“ egy szebp. dicsőbb. a múlt hagyományaihoz, népünk becsületé^ hez méltóbb magyar jövő útját világították meg.

A dicső nemzeti műit emléke ma is élő fenyegetés a nemzet sírásói, a dicstelen szolg.aság felidéző! és előkészítői számára. Ugyanabban az esztendőben, amidőn népünk országos ünnepségeken fejezi ki tiszteletét, kegyeletét az egri hősök emléke előtt, hétröl-hétre különvonatok ontják a látogatók tömegeit Egerbe, a diákok, ipari tanulók, honvédek tízezrei zarándokolnak a várba, a régi, dicső harcok színhelyére; Nyugaton a zsarnokok és árulók, a különböző Oláh püspökök, kancellárok, mágnások nemcsak országunk jelenét gya. lázzák meg és jövőjét bocsátják áruba, hanem múltját- is ei akarják rabolni. 1952-ben Párizs utcáin a Bastille bevételének évfordulóján amerikai tábornokok, az új, elnyomók előtt vonultatta fel katonáit a francia kormány. Victor Hugó évfordulóját vad rága- lomhadjárattal „ülte meg“ a francia reakció. Olaszországban a kormány utasítására rendőrfalkák tépték le a falakról Garibaldi képét és gumibot, gépfegyvergolyó jár annak, aki a 48-as szabadság- harc dalait énekli. Ausztriában éppen a napokban, a hivatalos körök úgyszólván „elfeledkeztek" legnagyobb nem. zeti töltőjük, Lenau születésének 150. évfordulójáról, de nem járt sokkal jobban még Goethe ég. Beethoven sem Adenauerék Bpnnjában. Az USA-ban pedig a Lincoln, Jefferson nevét viselő, eszméit hirdető demokratikus egyesületekre is rásütötték az „Amerika ellenesség“ ’ bélyegét, a századik évfordulóhoz közeledő, a rabszolgaságot megszüntető felszabadító háborút nem egyszer nyíltan, mint „Amerika legnagyobb szerencsétlenségét“ emlegetik.

Nem véletlen az, hogy a történelmi múltnak legszebb lapjait legszívesebben a feledés homályába taszítanák, vagy soha vissza nem térő kísértetek jelmezébe bujtatnák azok az uralkodó osztályok, amelyeknek az a céljuk, hogy minden hazafias, hősies, harcra lelkesítő érzést kiirt.

1952 efctfter 21

ARANY JÁNOS

a XIX. század magyar költészetéinek Petőfi után a legnagyobb alakja, a magyar nyelv klasszikus mestere és a függetlenségi eszme harcosa, hetven évvel e*- előtt halt meg.

A csehszlovákiai magyar dolgozók Pozsonyba« emlékestet rendeztek, ahol megemlékeztek a nagy magyar költő munkásságáról, az Irodalomban elfoglalt helyéről. Alábbiakban egyik szép versét közöljük, mely a kizsákmányolt jobbágy életén keresztül bemutatja százezrek és milliók életét a rendi Magyarországon.

ARANY JÁNOS:

: a szegény jobbágy

Széles országúton andalog a jobbágy,

Végzi keservesen vármegye robotját,

Kavicsos fövennyel rakta meg szekerét,

Annak terhe alatt nyikorog a kerék.

Tántorogva ballag a két kajla söre.

Alig tetszik rajta, hogy mozog előre,

| Méla mind a kettő, mintha gondolkoznék:

i Hány ízben hozott már és hány ízben hoz még!

•

I

?

| Ott ül a szegény pór az első saroglyán, i Elkopott ostorát a kezében fogván;

I Szomorú képére, rőt kalapja alá —

| Hullna, ha négy-öt szál madzag nem tartaná, j Néha megszakaszt.ia hosszú hallgatását,

• Biztatgatja két hű igavonó társát,

• De azok nefh bírnak lépni sebesebben, i Talpok a kőúttól ég eleven sebben.

\

i

1 Széles országúton, mint az ég morgása,

2 Hallik a távolban hintó robogása,

? Csak imént dördült meg messzi földön, és lám, j Perc előtűnt, mint a fényes villám, f A négy' szürke lónak a két kajla sőre

1 Nagy keservesen tud kitérni előle,

2 Pedig félni, félnek; mert az isten-adták

I Bírnák csak a jármot, mlngyá* elragadnák,

f

? Dölyfös úri kocsis ül a hintó bakján I Fél kezében cifra ostort suhogtatván;

1 Jobban esik neki, a kényes lelkének,

•

i Ha nyakába sújt a két szegény sőrének;

| Jobban esik neki, ha egyet kiálthat; t Földi, a kerékagy siratja a báját!

1 Kár volt annak árát a csapszéken hagyni, í Szegény tengelyedet siralomnak adni.

t Föiteldnt a jobbágy', szomorúan felel:

•

| Hej! biz a háj árát, nem korcsma nyelte el,

2 Ami volt körűiéin, egy kevés zsiradék,

: Gyors hintóitokra mind felkenegeték.

f De a hintó népe nem hallotta e szót: j Szegény ember és az így talán jobb is volt.

2 Máskép ki áll jót, hogy e gyámság»* kezeli I Nyers-nyakassá godért, meg nem íenyjtenek!

sanak a nép leikéből. De száz- vívott harcban naponta szű- szorosan drága és példamuta- letnek új meg új hőstettek » tó számunkra a múlt hősei- milliókban él, virul, alkotásra nek, közöttük Eger^kétezer buzdít a hazaszeretet a nem. vitéz várvédője emlékének zet felemelkedésébe, boldogu- tisztelete, ápolása, amikor a lásába vetett rendíthetetlen függetlenségünk megvédésé- hit. '

ért, békéjének biztosításáért Vásárhelyi Miklós

A napokban jelent meg Dénes György „Magra vár a föld“ című első verseskötete. A kibontakozó csehszlovákiai magyar költészet első sikeres bemutatkozá-sa ez a verseskötet. A mű megjelenése nemcsak arról tanúskodik hogy Dénes György, a fiatal' költő méltó énekese új, ki bontakozó életünknek, hanem arról is, hogy fiatal költészetünk jó úton jár, amikor dolgozó népünk erőfeszítéseiről, életéről zeng,

Dénes György maradandó értéket alkotott ezzel a verseskötetével, mert az emberi társadalom nem egy lényeges jélentségét mutatja meg teljes mélységével, A költő így zeng az emberi munkáról:

Gépmadártól az üvegyöngyig a munka s/éjiségét őrzi min*»«.

ha megtagadod örök elvét életednek tartalma nincsen

Na nem veszed ki belőle részed,

nemtelen árulója vagy s megtagadva - az egészét a világ is magadra hagy.

Dénes verseskötetének legfőbb értéke az, hogy méltó költői páthosszal énekli meg az emberi munkát, az alkotást, ennek minden szépségével. A felszabadult munka az, amely széppé,, boldoggá teszi a társadalmat, értelmet ad az emberi életnek, átformálja az egyént, gazdaggá teszi lelki életét, szenvedélyessé változtatja nemes érzéseit és ,állan dóap fejleszti szellemi képességeit. Ez az. amire a költő rámutat verseskötetében és i ez teszi müvét maradandó ér- I lékké. A felszabadult ember,

] a „jövő óriása’" átformálja a 1 föld ősi arcát, hogy ahol a j földet „szik verte fel vagy szaladt rajta bolygó homok1’

| legyűrve a „fukar földet“ bú- j za verje homlokát. És mindezt az a nép teszi, amely I ..1514-ben kopjával verte az I eget1’, de „karóba, húzták emberségét a földesúri birto kok“. Mert nem volt ez mindig így. Az „urak csinálta ts- tenverés" világában, amikor a költő apja „zord óriás“ volt és anyja:

II OIVA-SS IJ NO

Magra vár a föld

Dénes György első verseskötete

Mosott, vasalt az éjbe hullt, álmait eltemette, a bús robot tört fényt dobott csapzott hajára hallgatag, esillagfényes este.

Ügy fáj nekem e drága arc, úgy fáj a mu'tak átka, a bús robot és az elhullott, mélyből forrott, panasztalan könnyek óceánja ...

A múlt embertelen szenvedései mélyhangú, bús versekben bugyognak fel a költő szívéből. Akkor „csendörszuro- nyokra hullt a napfény” és az urak tönkreverték a dolgozók álmait, ma

Hogy puha gyolccsal, szeretettel

kötözze be szíve sebét és örökre felszárítsa a hulló könnyek tengerét.

Építünk az új, a felszabadult hazában, amelyről a költő így énekel:.

Rizs virágzik a rónaságon veti selymét a gyapotcserje, ma valóság, tegnap, csak álom,

gondolt-e emberi elme a fejlődésnek oly fokára, ennyi ragyogó új csodára?

És mi jön még? kávé, tea, kakaócserje, narancsliget, a déli fűszerek illata lebeg majd a kertek felett.

így pengeti a forradalmi romantika húrjain verseit a költő új hazánkról, ahol napról napra álmok valósulnak meg. Az új hazaszeretetnek, az alkotó munkában, a bátor tervek megvalósításában megnyilvánuló hazaszeretetnek hangja ez. Hatalmas erőforrás ez a hazaszeretet és a költő bátran aknázza ki minden erőforrását. Ifjúságunk sokat tanulhat ebből a verseskötetből. A „Magra vár a föld“ sorai hősi miinkára, szenvedélyes hazaszeretetre ösztönöznek, segítik dolgozó népünket, ifjúságunkat terveik megvalósításában.

A költő méltó hangot adott verseskötetében az új hazaszeretetnek, a múlt szenvedéseinek és izzó hangon énekel az alkotó munka szépségeiről.

A mű fogyatékossága — a költő fogyatékossága. Nem látja, hogy alkotó munkánk | eredményeit napról napra ke- : mény harcban, kíméletlen tusában kell megvédeni a belső j és külső ellenséggel szemben ! Hiányoznak a verskötetből a békeharcra mozgósító, éber ségre nevelő versek. Korunk nagy harcának; a békeharc,

I nak, dolgozó népünk nagy

küzdelmének a belső ellenséggel szemben, nem ad kellő hangot konkrét formában a költő. A verseskötetben nem egy helyen kiforratlan prózai sematikus sorokat is találunk. A költö eszmei mondanivalója nem mindig tiszta. A költőnek, hogy ezeket a hibáit kiküszöbölje, mélyebben kell tanulmányoznia az élet gazdaságát és legfőbbképpen a marxizmus-leninizmust, hogy költészete eszmeileg még gazdagabbá váljon.

Mindennek ellenére Dénes György verseskötete, a „Magra vár a föld’1 kibontakozó költészetünk drágaköve! De ezt a drágakövet még csiszolni. fényesíteni kell, hogy tiszta fényt árasszon. Nem csiszoló szerszámokkal kell egyre fényesebbé, tisztábbá tenni Dénes költészetét, hanem a magas eszmei kritika és önkritika fegyverével, amely egyedül alkalmas arra, hogy emberi, költői értékeket fényesre csiszoljon.

Szőke Jó/.sei.

AZ SORI ílÓSOK PE1DAJA