Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-10-22 / 40. szám
1932 crtfWber 22 flJIFJflSAG 5 A CsISz KB elnökségének határozata az évzáró közgyűlésekről és konferenciákról Most, amikor megismerkedünk & Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának eredményeivel és készülünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának megünneplésére, amikor dolgozóink minden erejüket és tehetségüket a gottwaldi ötéves terv negyedik éve teljesítésére, a Szovjetunió kommunista építkezéseinek, szocialista építkezéseinknek és a népi demokráciák építkezései megrendeléseinek teljesítésén fáradoznak; fog lefolyni a CsISz választási kampány — az évzáró gyűléseik, járási, városi és kerületi konferenciák. Az alapszervezetek, a járási és kerületi bizottságok vezetőségei jelentést tesznek arról, hogyan valósították meg a CsISz Központi Bizottsága VI. kibővített ülésének ha tározatait. — „Fokozott tevékenységgel, harci szellemmel é3 fegyelmezetten a gottwaldi ötéves terv negyedik évének teljesítéséért". Az évzáró közgyűlésen mutatkozik meg, hogyan biztosították a napi munkában a VTI. kibővített ülés határozatait és hogyan teljesítik az SzK(b)P XIX. kongresszusára és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ti set életéire vállalt kötele-1 zettségeket, továbbá hogyan fogja teljesíteni a szervezet a további feladatokat. E feladatokat az évzáró közgyűlések a járási, városi és kerületi konferenciák csak akkor teljesitik, ha éles bírálattal és önbfrálattal felfedik a szervek munkájában megmutatkozó hiányosságokat és Utat mutatnak a további munkára, hogy a gottwaldi ötéves terv utolsó évében a CsISz még jobban kivegye részét az építő feladatok teljesítéséből. A CsISz Központi Bizottságának elnöksége — tekintettel az évzáró közgyűlések és konferenciák idejének közeledtére, — határozatot fogadott el, amelyet az alábbiakban közlünk. I. Az évzáró közgyűlések határideje Az évzáró közgyűlések és konferenciák a CsISz alapszervezeteiben 1952. november 1-től december 31-ig lesznek megtartva. Az évzáró közgyűléseket az iskolákban, állami tanulóotthonokban a lehetőség szerint november végéig be kell fejezni. n. A CsISz évzáró közgyűlései Az évzáró közgyűlés programm- ja: 1. Megnyitás. 2. Az évzáró közgyűlés pro- grammjának jóváhagyása, a választási bizottságok megválasztása. 3. Beszámoló a szervezet műit évi tevékenységéről és a további feladatokról. Beszámol a szervezet elnöke. 4. A Központi Bizottság az alapszervezetekhez intézett levelének felolvasása.-5. Az ellenőrző bizottság jelentése. 6. A vita. 7. A vita befejezése — a járási vezetőség kiküldötte végzi. 8. Az új vezetőség és a járási konferenciára kiküldött (esetleg az összüzemi, iskolai, tanulőotthoni) vagy városi konferenciára kiküldött megválasztása. 9. A határozatok elfogadása. 10. Befejezés — az új elnök végzi. Az évzáró közgyűlések előkészítése j Az évzáró közgyűlés előkészítésével a vezetőségnek többször kell foglalkoznia ülésein. Vezetőségi ülésen kell elkészíteni a tevékenységről szóló jelentést, a határoz«ti javaslatokat és a vezetőség tagjainak jelölőlistáját. A tevékenységről szóló beszámolónak tartalmaznia kell a csoport egész munkáját, az értékelés súlypontját azonban a legfontosabb feladatokra kell irányítani. (A termelési feladatokban való részvétel, politikai nevelőmunka.) Az évzáró közgyűlések lefolyása idején, novemberben az alapszervezetek jelentést tesznek arról, hogyan teljesítették az SzK(b)P XIX. kongresszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségeiket. A teljesítést üdvözlő levelek formájában, mint ajándékot küldi a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség Sztálin elvtársnak születésnapjára. Ezért az elnök beszámolójában részletesen foglalkozni fog e feladat számszerű teljesítésével is. ^ A határozatnak olymódon kell foglalkoznia a szervezet legfontosabb feladataival, hogy magába folalja a jövő évi feladatokat. A legközelebbi feladatokat aprólékosan ki kell dolgozni. Az új vezetőség jelölőlistáját a régi vezetőség állítja össze a szervezet legjobban bevált dolgozókból, olyanokból, akiknél minden előfeltétel meg van ahhoz, hogy feladatukat sikeresen fogják végezni az új évben. Főleg tekintettel el) jenni ar-» nogy a vezetőségben fiatal munkások, a kis- és középparasztok gy» mekei és a CsISz azon tagjai legyenek, akik a katonaságtól most tértek haza. Értékes tapasztalatokat és tanácsokat nyújtanak a pártszervezetek, amelyekkel a legszorosabb kapcsolatot kell fenntartani. Az évzáró közgyűlések és konferenciák lefolyása a nagy taglétszámú alapszervezetekben, üzemekben tanulóhelyeken, állami tanulóotthonokban és iskolákban Az alaipszervezetek megalakítása. A CsKP Központi Bizottságának szervezési titkársága a Sigma Lu- tin-üzem pártszervezetéről hozott határozata példát mutatott, hogyan kell a nagyüzemekben a pártszervezetet kiépíteni. Az üzemekben, ahol már a pártszervezetek megváltoztatták felépítésüket, e határozat alapján szükséges, hogy az évzáró közgyűlések idején a CsISz-szerve- zetek is változtassák meg felépítésüket (struktúrájukat) a pártszervezet struktúrájához hasonlóan. Azon üzemekben, ahol a párt- szervezet nem hajtotta még végre ezeket az intézkedéseket, a CsISz- szervezet, közösen a pártszervezet vezetőségével, megváltoztatja struktúráját. A nagyüzemi csoportokat műhely- és részlegszervezetekre kell osztani. A részlegszervezetek nagyságának megállapításánál nem mérvadó a tagok létszáma, hanem egy bizonyos termelési folyamat (pl. esztergamühely, hegesztömü- hely, stb), hogy ezáltal a szervezet a munkahely feladatait felölelje. Az alapszervezetek felosztódnak részlegszervezetekre és munkacsoportokra. Ez elsősorban a CsISz-re vonatkozik. A CsISz munkacsoport tok megalakítása nélkül elképzelhetetlen a jó szervezeti munka. A részlegszervezeteket a termelési egységek szerint kell megalakítani (tehát nem a műszakok szerint); a műszakok szerint a munkacsoportok megalakítását lehet megszervezni. A CsISz mühelyszervezete, alkotja a CsISz alapszervezetét, és ugyanannyi joga ég kötelessége van, mint a többi szervezeteknek. A tagokat felveheti és kizárhatja, beszedi a tagdíjakat, intézi a szervezet anyagi ügyeit, megválasztja a kiküldötteket az összüzemi, városi és járási konferenciákra. A CsISz szervezési szabályzata alapján a CsISz járási bizottságai hagyják jóvá az alapszervezetek megalakítását. A részleg- és alapszervezetek évzáró közgyűlése megválasztja a kiküldötteket a járási konferenciára. A traktorállomásokon az alapszervezet részlegcsopoirtra oszlik az egyes brigádközpontok szerint Az állami tanulóhelyeken és tanuló otthonokban az alapszervezetek a tanuló-termelési csoportok szerint oszlanak meg. A főiskolákon az alapszervezeteket az évfolyamok szerint alakítjuk meg. Abban az esetben, ha egy évfolyamnak több osztálya van (pl. I/a, I/b, I/c, stb.), az alapszervezetek ezekből az osztályokból alakulnak meg. A főiskolákon a munkacsoportok többnyire a tanulócsoportok szerint alakulnak. Az összüzemi, tanulóhelyi, tanulóközponti, iskolai és havi vezetőségét vagy az évzáró közgyűlésen, vagy a konferencián választják meg. A vezetőség feladata: irányítani az alapszervezetek tevékenységét az üzemekben, az iskolákban, tanulóhelyeken és tanulóközpontokban és segíteni a feladatok megvalósításában. Az ötszáz tagnál többet számláló szervezetekben konferenciát tartanak. Az alapszervezet vezetőségének összetétele Az évzáró közgyűlések megválasztják az elnököt, a vezetőség tagjait, a póttagokat és az ellenőröket. A húsztagú szervezet háromtagú, a húszon felüli szervezet 3—13 tagú vezetőséget választ. - Kisebb üzemekben, falvakban és állami birtokokon, vagy ahol ötnél kevesebb a CsISz-tagok száma a sejt bizalmit választ, aki összeköttetésben van a CsISz járási vezetőségével, beszedi a tagdíjat és gondoskodik» arról, hogy minden tag teljesítse kötelességét. Az idei évzáró gyűléseken nem választunk gazdasági vezetőt. A tagdíjak beszedését a szervezet elnöke veszi át. A három vezetőségi tagú szervezetben a gazdasági ügyek vezetését az elnök veszi át, a nagyobb szervezetekben a szervezési és nyilvántartási referens. Nagyobb szervezetekben elnök- helyettest is választanak. Az elnökhelyettes helyettesíti az elnököt és vezeti a legfontosabb, (mint termelési, tanulási és tudományos) munkát. Munkaszakasz \ Az összüzemi, tanulóhelyt, tanulóközponti, iskolai és kari vezetőségek CsISz munkájának egyes munkaszakaszaival megbízott vezetőségi tagok további munkatársakat gyűjtenek maguk köré. A munkaszakasz 3—7 tagból áll, akikre a vezetőség különböző feladatokat bíz, mint pl. a politikai, nevelömunka, a termelési aktivitás fokozásáról való gondoskodás, stb. A munkaszakasz vezetője csak vezetőségi tag lehet, melynek megválasztását a vezetőségi gyűlés jóváhagyja. A munkaszakasz feladata: segíteni a vezetőség határozatainak teljesítésénél és a munka megjavítását érintő javaslatok és ellenvetések előterjesztése. Javaslatait előterjeszti a vezetőségi és a taggyűlésen, ahol beszámol a munkaszakaszán lévő helyzetről. A vezetőségnek a kővetkező munkaiszakaszok szervezését ajánljuk: Termelési szakasz (üzemekben, traktorállomásokon, állami birtokokon, falusi szervezetekben), szervezőmunka és tagnyilvlntartási szakasz, szociális gondoskodás, politikai nevelömunka, kulturális munka, testnevelés és honvédelmi szakasz. A tanulóhelyeken és tanulóközpontokban a termelési szakasz helyett tanulmányi, a főiskolákon tanulmányi és tudományos munka- szakasz megalapítását ajánljuk. A CsISz járási és városi konferenciái. A járási és járásonkíviíli városokban, valamint a nagyobb községekben, ahol több alapszervezet van, a járási konferencián csupán városi konferenciákat hívnak egybe. A CsISz kerületi vezetőségeinek elnökségei állapítják meg, mely községekben és városokban alakulnak meg a városi szervezetek és mikor fogják megtartani az alapító városi konferenciát. A városi konferenciára kiküldöttek választási arányszámát a CsISz járási vezetőségei állapítják meg." A CsISz járási konferenciái 1953 januárjában lesznek. A kerületi városokban, Prágán, Osztraván, Brün- nön, Pozsonyon és Kassár. kívül, városi vezetőséget és vidéki járási vezetőséget alakítanak. A városi vezetőség irányítja a városban és körzetében lévő szervezetek munkáját és a járási vezetőségek jogával bír. A CsISz kerületi vezetőségének van közvetlenül alárendel ve. A CsISz vidéki járási vezetősé- ge irányítja a kerületi város kör- i zetén kívül lévő szervezetek munA CsISz KB elnökségének jelentése az ifjúság 1952—53. éri politikai iskolázásának programújáról hozott határozatáról Dicső" napokat élünk, most, amikor megismerkedünk az SzK(b)P XIX. kongresszusa tanácskozásainak eredményeivel és amikor nyilvánosságra hozták J. V. Sztálin „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című művét. E világ,jelentőségű események a CsISz elé Is feladatokat tűznek ki: megismerni az SzK(b)P_XIX. kongresszusának jelentőségét és eredményeit. A beszámolókat meg kell ismertetni a CsISz funkcionáriusaival, tagjaival és az egész ifjúsággal. A CsISz KB elnöksége az események nagy jelentőségének tudatában a CsKP példája nyomán határozatot hozott, hogy az ifjúság 1952—53. évi politikai iskolázás alappolitikai köreinek anyagába felveszi az SzK(b)P XIX. kongresz- szusának anyagát és J. V. Sztálin és „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című cikkét, hogy ifjúságunkat ezáltal az eszmei fronton még jobban felvértezzük a szocializmus építő feladatainak teljesítéséért. Az elnökség külön kihangsúlyozza, hogy a CsISz funkcionáriusai tantervűket az SzK(b)P XIX. kongresszusán elhangzott beszámolók és J. V. Sztálin „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című cikkének tökéletes elsajátítására irányítsák. Az ifjúság politikai iskolázásának első hónapjában a CsISz KB elnökségének határozata alapján az ifjúság politikai iskolázása a következőképpen lesz megszervezve. A CsISz politikai iskolázásának alapköreiben 1952. november 1-től december 31-ig Malenkov elvtársnak az SzK(b)P Központi Bizottságának tevékenységéről tartott beszámolóját kell átvenni legalább négy összejövetelen. A módszertani segédanyagot a CsISz alappoUtikai köreinek propagandistái számára az Ü,j Ifjúság, a Smena, a Práca Mladych és a Mla- dá Fronta fogja közölni. 1953. január elsejétől az oktatási év végéig a CsISz alappoUtikai köreiben a tanulást a tanulási terv szerint kell végrehajtani, amelyet 1952. novemberében hozunk nyilvánosságra. Ahhoz, hogy biztosíthassuk az iskolázás magas színvonalát a Programm szerint, szükséges, hogy a CsISz kerületi és járási vezetőségei szoros együttműködést fejtsenek ki a pártszervekkel és az elméleti tanácsadókkal, hogy ezáltal következetesen hajthassák végre a propagandisták iskoláztatását. A kerületi, járási és alapszervezetek vezetőségei biztosítják az oktatási év megkezdésének sikeres előfeltételét és annak lefolyását. A CsISz alappoUtikai köreinek propagandistái az eddigi módszerek szerint szemináriumokon készülnek fel munkájukra oly módon, hogy az új téma problémáit legalább egy hónappal az iskolázás előtt átvegyék. A CsISz KB elnöksége hangsúlyozza, hogy a változás csak az alappolitikai körök iskolázásának tervezetét érinti, míg a tagoknak az alap- politikai körökbe való beosztása változatlan marad. Az SzK(b)P XIX. kongresszusa anyagának és J. V. Sztálin „A szo- Rrializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című cikkének tanulmányozása ifjú nemzedékünknek új erőt ad, lelkesíti a szocializmus felépítésére hazánkban és megerősíti a világbékéért folytatott harcban. A CsISz KB elnöksége elvárja, hogy az iskolázás résztvevői és a CsISz funkcionáriusai ezen anyag tanulmányozásához a legnagyobb szorgalommal kitartással és gondossággal fogjanak hozzá. I f A CsISz KB elnöksége. Mjwíüím A pionírok nevelése a királyhelmeci járásban A CsISz királyhelmeci járási vezetősége a pionír-csoportok munkájának megjavítása érdekében járási értekezletet tartott, amelyen részt- vettek a pionírcsoportok vezetői, a pionírtanácsok elnökei és titkárai, valamint a CsISz iskolai csoportjainak vezetőségi tagjai. Az értekezleten a CsISz kerületi kiküldöttje és a pártszervezet járási vezetőségének kiküldötte is résztvett. Az értekezleten megvitatták az eddigi eredményeket és hiányosságo. kát, majd a pionírvezetökre további feladatokat bíztak. A CsISz iskolai csoportjainak kiküldöttei a vita során arról számoltak be, hogy hogyan vették át a védnökségeket egyes pionircsoportok felett és hogyan akarják biztosítani a pionírok nevelését. A vita során egyes csoportvezetők rámutattak arra, hogy nincs elegendő csoportvezető és együttműködés a tanítók és a pionírvezetők közt. Az értekezletet a dicső SzK(b)P XIX. kongresszusa ülésezésének napjaiban tartották meg. Az értekezlet záróbeszédét a pártszervezet járási kiküldötte tartottal Beszédében kiértékelte a pionírok eddig végzett munkáját a járásban és félhívta az ifjúság figyelmét a pionírok nevelésének fontosságára. Továbbá hangsúlyozta, úgy kell dolgoznunk, hogy a pionírjainkból öntudatos, szocialista emebereket neveljünk. Eperjessy Ottó. káját és közvetlenül a CsISz kerületi vezetőségének van alárendelve. Ezekben a városokban két konferenciát tartanak egyforma programmal. A járási konferenciára kiküldöttek aránya 1:30. A járási konferenciák kétnaposak lesznek. I Kerületi konferenciák A CsISz kerületi konferenciái 1953. februárjában lesznek (Prágán, Osztraván, Brünnön, Pozsonyon és Kassán kívül). Prágában, Osztravában, Brünnben, Pozsonyban és Kassán a kerületi konferenciák 1953'márciusában lesznek. A kerületi konferenciák háromnaposak lesznek. A kiküldöttek arányszáma 1:100, kisebb * városokban 1:75. A prágai, briinnl, osztravai, pozsonyi és kassai városi konferenciák E városokban a városi konferenciák 1953 februárjában lesznek. A CsISz Központi Bizottsága vezetőségének titkársága ajánlja, hogy kétnaposak legyenek. A kiküldöttek arányszámát a CsISz kerületi vezetőségeinek elnöksége állapítja meg. ★ ★ ★' A CsISz Központi Bizottsága utasítja a CsISz kerületi és járási vezetőségeit, valamint az alapszervezetek vezetőségeit, hogy szenteljenek nagy figyelmet az évzáró közgyűlések, városi, járási és kerületi konferenciák előkészítésé!'®, A CsISz KB kihangsúlyozza a kerületi és járási vezetőségeknek, hogy személyes segítséget nyújtsanak a CsISz járási vezetőségei és az alapszervezetek funkcionáriusainak. A párt vezetésével a Komszomol példája nyomán, az évzáró közgyűlésből és konferenciából harcias felvonulást rendezzünk, a békeharc és a szocializmus feladatainak követke zetesebb teljesítéséért! /
