Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-10-08 / 38. szám

6 01 IFJÚSÁG 1952. október 8. • V Hogyan keletkezett a világ 8. A csillagok élete es a jövendő napok A csillagrendszer fejlődését ta­nulmányozva, különböző formájú ködöket különböztetünk meg, melyek a Földről láthatok. Ép­pen így a csillagok életét tanul­mányozva, különböző formájú csillagokat különböztetünk meg. Ez a megkülönböztetés arra az eredményre vezet, hogy a fiatal csillagoknak, melyek éppen csak most keletkeztek a ködből, na­gyon nagynak kell lcnniök, rit­múlva fog kihűlni. Ha ezt össze­hasonlítjuk az emberi élettel, lát­ni fogjuk, hogy ez akkor óriási időtartam, hogy annak a kérdés­nek, mivel pótoljuk a Nap mele­gét annak kihűlése után, gya­korlatilag nincs jelentősége. Az az idő, amit már az emberiség átélt a Földön, elenyészően cse­kély ahhoz az időhöz viszonyít­va, ami még rendelkezésére áll a Nap éltető sugarai alatti fejlő­déshez. De még akkor is, ha ki­alszik a Nap, az ember termé. Az idők folyamán ilyen alakokat vez fel a galaktika, mieló'tt csil­lagrendszerré fejlődnék. Kezdetben gömbalakja van, azután meg­lapul és lepényformára emlékeztet. káknak és viszonylag hidegek­nek. Az alacsony hőmérséklet következtében vörösszínűek.' Em­lítsük meg, hogy ez az .,ala­csony" hőmérséklet 3.0D0 fok Celsius körül van és az ilyen Csillagokat csak a még forróbb sárga és fehér csillagokkal szem­ben nevezzük „hidegeknek“. A csillagok továbbra is zsugo­rodnak, mivel részecskéi a kö­zéppont vonzásának vannak ki­téve; így a csillagok méreteik­ben fokozatosan kisebbednek és egyre tömörebbek lesznek. Eköz­ben a csillagok hőmérséklete emelkedik és sárgaszínűek lesz. nek. Belső hőmérsékletük annyi­ra fokozódik, hogy lehetségessé válik a legkönnyebb gátnak — a hidrogénnek — más nehezebb gázokká, főként héliummá való átalakulása. A modern tudomány megállapította, hogy a kémiai elemeknek ilyen átalakulásához hatalmas mennyiségű energia kell s ez biztosítja a Nap és más égitestek magas hőmérsékletét milliárdnyi éveken át. Kezdetben a csillag majdnem tisztán hidrogénből áll, de las­sanként az egész hidrogén hé­liummá alakú] át- Ekkor a csil­lag fehér izzású lesz, már nem kap középpontjától hőmérsékle­te megtartásához szükséges ele­gendő energiát. Ezért zsugoro­dik, kisebbedik és egyre tömö­rebb lesz, hülni kezd, minthogy hőenergiája és a fényenergiája kisugárzik az űrbe. A fehér csil­lagokból sárga lesz. hidegebb, olyan, mint amilyen most a mi Napunk. Még tovább bük meg­kisebbedik a csillag és yörösszí- nű lesz, azután teljesen megszű nik világítani és valószínűleg szilárd képet kap. Ilyen, a csillag életútja és ilyen a mi Napunk jövője. A számítá­sok azonban azt mutatják, hogy a Nap csak sok-sok millió év m szetesen találni fog új energia- forrásokat. 4. A naprendszer keletkezése A naprendszer keletkezését sokkai nehezebb megmagyarázni, mint a csillagrendszerek kelet­kezésének történetét, valamint a Nap és a csillagok életútját. En­nek oka az, hogy naprendszerün­kön kívül eddig még nem figyel­hettünk meg más bolygórend. szereket és nem hasonlíthattuk össze a miénkkel. Valószínű, hogy más csillagok körül is van­nak bolygók, de ezek a mai táv­csövek segítségével nc,m látha­tók. Csak a legutóbbi években sikerült néhány csillag körül kí­sérőket felfedezni, lényegesen kisebbeket, mint a csillagok, de ezek a kísérők még mindig sok­kal nagyobbak és súlyosabbak a Jupiternél, a naprendszer lógna- gyobb és legsúlyosabb bolygójá­nál. Valószínűleg ezek a kísérők a legnagyobbak a csillagot kísérő bolygók közül. Ilyenfajta kiséröt eddig távcsövön keresztül még nem sikerült ^megfigyelni, csak számítások segítségével fedezték fel létezésüket, ugyanúgy, nint annakidején a Neptunét, — a csillagok pályájában eszlelt pon­tatlanságok alapján. A naprendszer keletkezésének kérdése még nincs teljesen tisz­tázva. Egyes tudósok úgy vélik, hogy katasztrófák következté­ben keletkezett, ameiy -égésré­gen zajlott le, amikor a Nap már sűrű gázokból árit és össze találkozott valamilyen más csil­laggal. Ez a csillag valószínűleg bele­akadt Napunkba és leszakított belőle különböző nagyságú dara­bokat. Ilyen leválás nemcsak összeütközés eredményeképpen képzelhető el, hanem a Naphoz túlságosan közei elhaladó csillag vonzása következményeként is. (14. ábra). A Naptol elszakadt gázgomolyok összesűrüsödtek, le­hűltek és bolygokká lettek. A Nap tömegének csak nagyon kis részét vesztette el, ,,az elhaladó csillag" pedig, amely . a bolygó­kat létrehozta és útnak indította a Nap körül, ismét tovaszállott a világűr ismeretlen messzeségé be. Más tudósok véleménye szerint a naprendszer úgy keletkezett, hogy Napunk hatalmas felhőze­ten ment keresztül, amely por­ból és kicsiny köszemcsékből állt. Már beszéltünk arról, hogy a mindenségben vannak ilyen poros ködök; óriási számban el­szórtak a világűrben a csillagok között. Egy ilyen felhőn áthalad­va, a Nap magával rántott ren­geteg ilyen finom kőszemcsét, melyek majdnem egyazon síkban elkezdtek körülötte keringeni. A nehezebb szemcsék magukhoz vonták a kisebbeket, vagy egy szerűen nekiütköztek. Ilyenmó­don keletkeztek a kisebb — a jövendő bolygók. Más szóval a bolygók képződése hasonlatos a liógolyó képződéséhez, amelyre minden pillanatban tj, meg új részecskék tapadnak. A naprend­szer keletkezésének ezt az elmé­letét 1944-ben a' Szovjetunióban tudományosan feldolgozták; le­hetséges, hogy a közeli években ennek segítségével sikerülni fog megmagyarázni naprendszerünk alapvető tulajdonságait. 5. A bolygók életútja .Valószínű, hogy á naprendszer mindegyik bolygója megközelí­tően azonos időben keletkezett, de további fejlődésük már külön­böző gyorsasággal folyt le- A bolygók valamikor mind nagyon forró állapotban voltak, bár olyan erősen sohasem jzzottak, mint a csillagok. Belső és felüle­ti hőmérsékletük nem haladta meg az IV2—2 ezer fakót. De ez a hőmérséklet elég mágas volt ahhoz, hogy hegyképzödmények és a vas félig folyékony, félig olvadt állapotban legyenek raj­tuk. Emellett a nehezebb anya­gok, főként a vas, súlyuk követ­keztében lassanként a bolygók belsejébe süllyedtek és azok magvát alkották. A könnyebb, kőzetes anyagok a felszinre.száll- tak. Kihűlve, ezek alkották a bolygók szilárd kérgét. Közis­mert dolog, hogy a nagyobb test nehezebben hül ki, mint a kicsi; például a forró teával telt teás­kanná nehezebben hül ki a teli pohár teánál. Ilyenformán a ki­sebb bolygók hamarább kihűltek, mint a nagyobbak, hamarább borította őket szilárd kéreg és bensejükben ltevesebb hő halmo­zódott fel. A Merkúr és a Hold hamarabb kihűltek, mint a Föld és a Vénusz, de az utóbbiak vi­szont hamarabb — mint az óriá­si Jupiter. A további kihűlésnél a hülő kéreg, amint már mondottuk, csomókba ráncosodott. így al­kotta a hegyeket és a bolygók felületének egyéb egyenetlensé­gét. De a bolygó belseje még igen magas hőfokú cseppfolyós állapotban maradt. Földünk bel­seje részben még ma is csepfo- lyós állapptban van; ezt a vulká­nok kitörésénél tapasztalhatjuk, amikor a kráteren keresztül a felszínre tör a megolvadt köze. tes tömeg, amit lávának neve­zünk. A múltban, amikor a Föld még forróbb volt, a magvából felszínre olvadt kőzetes anyag kitörése gyakrabban fordult elő éa nagyobb mennyiségben, mint ma. A gránitnak, bazaltnak és még néhány más hegyképzad- ménynek vulkanikus eredete van — a kihűlt lávából képződtek és a Föld felszínén régesrégen le­zajlott viharos múltról beszélnek, (Folytatása következik) NmzeMám Hírek a tőkés országok sportéletéből Az éhség elöl .. Augusztus végén az Eastern Parkway Aréna (Brooklyn, Egye­sült Államok) sportcsarnokának szorzójában mérkőzött az amerikai Johnny Lissie a portoricoi Lewis Excuter fiatal ökölvívóval. Excu- ter a negyedik fordulóban váratla­nul megtántorodott, elvágódott és eszméletlen állapotban vitték ki a szőri tóból. Amikor a sportoló magához tért. elmondotta, hogy azért vesztette el az eszméletét, mert kiéhezetten lé­pett a szoritóba. Nem volt pénze ahhoz, hogy megélhessen s abban a reményében egyezett bele a mérkő­zésbe, hogy így majd egy kis kere­sethez jut. A „ felparcellázott“ Labdarúgó Azokban a tőkés országokban, ahol a labdarúgásban a profizmus dívik, mostanában folyik a játékos­vásár, új szerződések kötése. Még ebben a rabszolgakereskedelemre emlékeztető, piszkos vásárban is feltűnést kelt egy olaszországi „üz­letkötés“. A „Sampdoria" nevű, Ismert olasz labdarúgóegyesület egy tehetséges fiatal játékosa Iránt a ,,Lucca" ér­deklődött. A „Sampdoria“ vezetői átadták a játékost, de csak 45 szá­zalékban. A tulajdonjog 55 százalé­kát fenntartották maguknak. Va­gyis: a „felparcellázott" labdarúgó játszhat ugyan az új egyesületében, de az „árucikkben“, ha újabb el­adásra került sor, a tulajdonjog ará­nyában a két egyesület részesedik. Természetesen a játékosnak semmi, féle beleszólása sem volt az ügybe. Az „áru" örülhet, hogy csak két gazdája van, s nem adnak el belőle néhány százalékot más egyesület­nek is. Malatinszkyt kizárták a Szokolból A Szlovákiai Központi Szokol Bi­zottság elnöksége a Szlovákiai Köz­ponti Szokol Bizottság labdarúgó szakosztálya vezetőségének és a nagyszombati Kovosmalt képvise- eelőinek részvételével tartott ülé­sén foglalkozott labdarúgó spor­tunkban felmerült néhány egészség­telen tünettel, ezek között az NV Bratislava játékosának, A. Malatin- szkynak esetével és egyhangúlag el­határozta, hogy Malatinszkyt az NV Bratislava Szokol egyesület tagját a sportolók és sportdolgo­zók soraiból kizárja, mert viselke­dése és cselekedetei ellenkeznek mindazokkal az elvekkel, amelye­ken népi demokratikus köztársasá­gunk az új szocialista testnevelést és sportot építi. A Malatinszky többször durván megsértette a mozgalom szervezési szabályzatát, burzsoa-kapitalista nyereségvágyat árult el, amely már professziona­lizmussal határos éa olyan személyi tulajdonságokat mutatott, amelyek nem férnek össze azokkal az erköl­csi követelményekkel, amelyeket népi demokratikus köztársaságunk­ban egy sportnevelővel szemben tá­masztunk. Továbbá meghagyták a Szlovákiai Központi Szokol Bizott­ság elnöksége háromtagú bizott­ságának, hogy 1952. november 1-ig jelentsék be mindazon funkcionáriu­soknak a nevét, akik résztvettek A. Malatinszky „szipkázásában", és üzérkedésében és hogy tegyen rész­letes' jelentést és indokolt javasla­tot, hogy az ezekkel a funkcioná­riusokkal szemben szükséges követ­keztetést le lehessen vonni. Minthogy hasonló esetekben ki­tűnt a Szokol-szervek és funkcioná­riusok gyengesége, mert nem tud­tak határozottan rendet teremteni a burzsoa-sport egészségtelen csö- kevényeivel, felületesen ítélik meg ezeknek a viszaéléseknek jelentősé­gét, és az egész ügyben nagyon bé- külékeny magatartást tanúsítottak a Szlovákiai. Központi Szokol Bi­zottság elnöksége kijelenti, hogy el­határozta, hogy végetvet a sport in­dividualista felfogásának, amely primadonnáskodásban, játékosok­kal, fökép labdarugókkal és jég­korongjátékosokkal való üzérkedés­ben nyilvánul meg, akiket még ma is egyik egyesületből átszipkáznak a másikba, egészen a régi, kapita­lista módon. Ezért erélyesen fel fog lépni az összes funkcionáriusokkal szemben, akik ebben a tekintetben vétkeznek. A Szlovákiai Központi Szokol Bizottság elnöksége hang­súlyozza, hogy nem áll meg csak Malatinszky esetének elbírálásánál, hanem, hogy a jövőben nem tűr se- milyen békülékenységet a testne. velési mozgalom megtisztítása so­rán, amellyel bármilyen szipkázót, üzérkedőt és nyereségvágyé prima­donnát el akar távolítani. A Szlovákiai Központi Szokol Bizottság elnöksége. Megjelent a „Természet és Technika“ 1. száma A csehszlovákiai magyar dolgo­zók és tanulóifjúság új folyóiratot vesz kezébe. Felszabadult hazánk­ban iparunk és mezőgazdaságunk tervszerű fejlesztéséhez nem csupán sok mérnökre van szükség, hanem arra is, hogy a gépekkel dolgozó szakmunkásoknak, bányászoknak, mezőgazdasági gépek kezelőinek, agronómusainknak alapos műszaki, természettudományi tudása és gya­korlata legyen. Ifjúságunk látja feladatát. Ifjú­munkásaink, iskolásaink ezrei for­dulnak nagy érdeklődéssel a gépek, a természeti jelenségek és a műsza­ki alkotások felé. Az alábbiakban ismertetjük az 1. szám rövid tartalmát: „Az iparosítás megváltoztatja Szlovákia arculatát". Ebben a cikk ben azokról a teljesítményekről és tervekről számolunk be, melyek Szlovákiát ipari országgá változtat- ják. „A bánya születése" című munka érdekes bepillantást nyújt a bánya életébe, a bánya kutatásától kezd­ve, a bánya feltárásán keresztül egészen a működő bányáig. További cikkek: „A szén ötéves tervünk alapja", „a Föld keletkézé, se“, „A szén és a szénnel való kí­sérletezés", „A hangnál is sebeseb­ben" című cikk a lökhajtású re­pülőgépek működését magyarázza meg. Jó útmutatóul szolgál a Ifcfi- osurin-körök számára a „Szeptem­ber havi kerti munkák" című cikk. A „Természet és Technika" egyes példányainak ára: 8.— Kcs. Előfize­tési díja egy évre 80 __Kés. Meg­rendelhető: „Természet és Techni­ka” szerkesztősége Bratislava, Sa- sinkova 5. ............................................... ÜJ IFJÚSÁG — a Cslláz Szlovákiái 4.0/- pontt Bizottságának hetilapja Kladla s Smena. a UslSz Szlovák Központi Bizott­ságának kiadóvállalata Bratislava Sol- t.ésovel 2 - Szerkeszt! a szerkesztőblzott- ság. Főszerkesztő- Szőke főzsef — Szerkesztőség és kiadóhivatal íra:islava- SnltésoveJ 2 Telefon 345-61 i. H ’29-31. 3. - Nyomta a PRAVDA o v .yomdáta. Bratislava - Előfizetés egy ávre 10(1.— Kés. félévre 50 - Kés - A postatakarék- oénztáM befizetőlap száma • 3-lS S90 — RTrlaohélveg «ngedsivezve Bratislava 2. Kerületi Pnstahlvafaltől Feladó *# irányi- tő postahivatal Bratislava 1 V

Next

/
Thumbnails
Contents