Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-10-01 / 37. szám

J \ 1952 október 1. Oi iFiós&e WyVA\Wtfm^'WVN^wvwvwvyw/vvw»vvvyvvvw Debnár Anna, a, pozsonyi Matadorba legjobb préselo/e A gépek öröinteü zakatolásának taktusába egy fiatal elvtársnő ró­esés arcú tnosolyodlk bele. > Ez az elvtirsnő Debnár Anna. Bámulat elnézni munkáját: amint jár a ke­ze, villog a szeme, irányítja a gé­peket Gumit présel, építésünk egyik felmérhetetlen fontosságú iparcik­kén dolgozik. Két présgépet irányit egyszerre. 0ttörő munka ez. Ed­dig ti férfiak ts csak egy gépen tudtak dolgozni. Debnár elvtársnö azt mondta, hogy — nem jól van ez így Többet kí­ván meg a szocializmus építése tő­lünk. — Alaposan átvizsgálta mun­káját. Szabad idejében tanulmá­nyozta munkájának szakaszait. Rá- lött, hogy felesleges mozdulatok is vannak munkaszakaszában. Ezeket ki kell küszöbölni. Addig, míg az egyik présben sül a készülő gu­mianyag, gyorsan a másik présbe belehelyezheti a másik formát. így egy ember egyszerre két gépen is dolgozhat és amellett a prések is ki vannak használva. Először nem hittek neki. Debnár elvtársnő azonban bebizonyította, hogy ez tehetséges, sőt a többi pré­selüket is rávezette ennek a mód­szernek a használatára. A partizán- skél préselöli között is nagy ver­senyt Indított ezen a téren. A lévai járás teljesítette az SzK(b)P XIX. kongresszusára tett kötelezettségvállalását Az idei nyári munkák a lévai járásban világosan megmutatták a szo­cialista mezőgazdaság és az új munkamódszerek fölényét a mezőgaz­dasági kistermelés felett, ami megmutatkozott abban is, hogy a lévai járásban június elseje után, vagyis az aratást követő időszakban »51 földműves lépett be az EFSz-ekbe, 5.238 hektár földdel. Ugyanakkor a kis- és középföldmüvesek tíz községben alakítottak magasabbtlpusú EFSz-t, két községben pedig az aJacsonyabbtipusú szövetkezet maga- sabbtípusú munkamódszerre tért át. Már csak Óbars és Koszmáj köz­ségek maradtak magasabbtipusú EPSz nélkül. A lévai járás népi közigazgatásának és a párt szervezetének dolgo­zói az SzK(b)P XIX. kongresszusára kötelezték magukat, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35, évfordulójáig a fenti két községben is megalakítják az EFSz-t. Vállalásukat szeptember 21-én teljesítették, amikor a járás utolsó községében, Koszmájon is megerősítették a szö­vetkezetét. Az EFSz-be összesen 63 földműves lépett 258 hektár földdel. Óbarson, ahol elsőtipusú szövetkezet működött 16 taggal, 150-re növe­kedett a taglétszám. Az összes földművesek aláírták a harmadiktípusú munkamódszert. így most már a lévai járás 43 községében magasabb- üpusú EFSz működik. Tervét mindig magasan, a többi termelési ■ szakaszoktól függően 140—160 százalékra teljesíti. Debnár elvtársnő mozgalmi téren nagyon aktív. A CsISz üzemi szer­vezetének legjobb tagjai közé tar­tozik. Funkciója itt van — pénztá­ros. A rábízott feladatokat példá­san teljesíti. Mindnyájan példái vehetünk, tőle, mint ifjúságunk olyan tagjá­tól, aki a jövő építésében nem is­mer akadályokat. Felébredt a bússái ifjú­ság! Késő este lett már, amikor Bus- sára, illetve haza értem. Szüleim Bassán élnek, ezért kisebb.nagyobb időközben haza szoktam látogatni. Természetesen sohasem mulasztom el, hogy ne érdeklődjek a CsISz he­lyi csoportjának munkája iránt. Most Is, «mint kiszálltam az autó­buszból, a felszállók és az autóbuszt líöriilálíók közt szemem a CsISz el­nökét kereste. De nem volt ott. Gondoltam, majd holnap beszélek véle, hiszen van idő. Szüleim háza felé menet újra csak a csoport jutott eszembe, Ugyan történt-e valami, mialatt nem vol­tam itthon? Ugyan javult-e a cso­port munkája vagy rosszabbodott? Lehet, hogy Javult. Hiszen ebben a faluban most minden változik, min­den javul. A régit felváltja az új, az iga«. Az EFSz is most alakult meg. Sajnos, Ilyen nagy és forgal­mas faluban csak most tértek át a kis- és középparasztolk « közös gaz­dálkodásra. Mindeddig nem alakul­hatott meg, mert a kulákok meg­akadályozták a falu boldogulását. Igaz, hogy még ma la ezt teszik, de már néhány lebukott közülük ... Másnap a bússal szabómühelybe, mentem, mert a CsISz elnöke, Bran­ds Béla elvtárs itt dolgozik, mint kitűnő szabósegád. Baráti beszélge­tés után a CsISz.csoport. munkájá­ról ftlyt a szó. — Az utóbbi időben, — kezdte 1 Brunda elvtárs — javulást vehetünk észre a csoportban. Ez természetesen annak köszönhető, hogy a kékkői já­rási CsISz-rői néhányszor már meg látogattak bennünket. Gyűlést tar­tottunk, ahol több problémát fel­vetettünk. Egyik ilyen probléma a kultúrház volt. Amint te is tudod, kuítúrházunk: a régi kocsmahelyi­ség, «mely kicsiny volta miatt nőm felelt meg olyan faluban, ahol a CsISz-tagok száma felülmúlja a het­venet. Nem beszélve persze azokról a fiatalokról, akiket most szervezünk be a CsISz-be, mivel azelőtt iskolá ba jártak. Most már sikerült? úgy összehozni a fiatalságot, hogy szín­darabot is tanulhatunk. Ez már lényeges haladás! Hiszen az ipolymentl Bússá faluban két éven keresztül azt mondhatnám, aludt a* Ifjúság. Most mér azonban észlelem, hogy felébredt végre! Fi­gyelemmel fogom őket kísérni ho­gyan haladnak. íjt) ai Huszonnyolcezer korona ... Könyvvásár a Len In-gimnázium ban Ott fekszik előttem a pénz. Hu­szonnyolcezer korona. Rettenetesen soknak tűnik. Egész halom. Ha ez­resekből állna, ilyen sokat nem mu­tatna. De ez a sok pénz nem ezre­sekből gyűlt ősze. Nem bizony. Tí­zesekből, ötösökből, húszasokból. Az egyik ötkoronás ott a tetején szé­pen ki van simogatva, talán Darázs Irén öbkoronása az I. c) osztályból. Igen, egészen biztosan te adtad ezt és megvetted érte a Kommunista Kiáltványt, aminek az első és utol­só mondatát már tudod, de most ott lesz veled az egész könyv inter* nátusi szekrényedben. Nézegeted és elgondolkodol közben. Ügy mint amikor az osztályaktíván beszéltél életedről és két barna szemedet el­futotta a könny. — Soha nem is álmodhattam ar­ról llogy valaha tanulni fogok! Ez jutott eszembe, amikor a pénzt néz­tem, háromnapos köniyvklállításunk eredményét. Mert ez a pénz, el is feledtem megírni a pozsonyi magyar Lenin-gimnáziumban jött össze, sze­gényparasztok és munkások gyer­mekei vették ezen könyveket. Igen, könyveket vettek saját pénzükön, huszonnyolcezer koronáért. Ebből tizenhatezret saját zsebpénzükből vontak el, tizenkétezret az Ifjúsági Szövetség pénztárából, amit ugyan­csak ők hoztak brigádmunkávai össze, -a ■ ... „.... . .. Olyan jólesik erről Írni, mint aho­gyan jólesett látni a fiatalok kipi­rult arcát három napon keresztül az óraközti szünetekben, amint ott áll­tak a kiállított könyvek körül, ke­zükbe vették, válogatták őket, bele­olvastak, válogattak. Megnézték a könyvek árát, aztán elfordultak és lehetőleg úgy, hogy mások ne lás­sák megvizsgálták erszényüket. Stofkő elvtárs, agy negyedikes fiú állt mellettem. A kiállításról beszél* gettünk. Könyvet tartott a kezében, lapozgatta. — Más ez, — mondta — ina aa ember belenézhet a könyvbe Válo­gathat. Nézd az elsősöket, most is­merkednek az Irodalommal. J6 gon­dolat volt a kiállítás. Csináljunk ‘ ilyet minden évben. , A másik asztalnál Ferenc Erzsi beszélget Nagy Máriával. Elsősök. Faluról jöttek. Nagy Mária kezében a Párt története. — Nem lesz nehéz Mária? Mind- járt a párttörténettel kezded ?. — Miért? Hát lehet másai is kez­deni? Egy pillanatig nem tudtam mit felelni. — Addig tanulmányozom, amíg meg nem értem. Aztán sokkal köny- nyebb lesz minden, — foljtaÉha és úgy nézett a könyvre, hogy Szemé­ben megláttam az akaratot, a ki­tartást és a hűséget. — Néhány év múlva én is a parii tagja leszek, —• teszi hozzá csende­sen — készülnöm kell. Gulyás Péter, aki fáradhatatlanul szervezte intézetünk nagy esemé- nyét, a vásárról ezt mondta: — Olyan siker volt, amivel nem is számoltunk. Majdnem mindenki vett egy könyvet, vagy brosúrát. Gulyás Péter a CsISz funkcioná­riusa. Minden alkalmat kihasználvá beszélt, vitatkozott, agitált és meg­győzte a többieket, mert intézetünk­ben a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség csoportja él, dolgozik, eredmé­nyesen vívja harcát az új tanítógár- da leikéért. ■ E munka eredménye a könyvvásár is. Kovács Zoltán, Pozsony. cl A politikai tanulókörök megszervezése Irta: A. J. Blatyin A tanulóköröket a legkülönbözőbb politikai müvek, tankönyvek, Marx, Engels, Lenin és Sztálin tudományos »unkáinak tanulmányozására ala­kítjuk. A tanulókörökben a napi po- itikát, a Szovjetunió népeinek tör- íénetét, a háborúutáni ötéves terv­ről szóló törvényt., valamint a politi­kai gazdaságtan, filozófia, stb. tudo­mányát is tanulmányozhatjuk. A Komszomol Központi Bizottsága tanulókörök szervezését tanácsolja az ifjúság számára a Komszomol szer­vezeti szabályzata, a Szovjetunió Al­kotmánya, Lenin és Sztálin életrajza, a, párttörténet tanulmányozására. De természetesen kezdeményezheti az Ifjúság a legkülönbözőbb politikai tanulókörök szervezését is. Tanulókör alakulhat, ha van ifjú­ság, amely tanulni óhajt, van megfe­lelő propagandista és vannak tan­szervek. Csak ezeknek a feltételek­nek feltétlen figyelembevételével le­het a politikai tanulókörök számára eredményes munkát biztosítani. Csak ebben az esetben lesznek a lanulók a körrel megelégedve, s éri el célját a Komszomol-szervezet. A Kómszomol-szervezetnek nagy (figyelmet kell szentelni a politikai tanulókör összetételére. Ez elsősor­ban azért fontos, mert nem elég csu­pán a tanulnivágyókat összeírni. A tanulókörök megalakításánál » szer­vezőnek nemcsak azt kell az ifjak- től és leányoktól megkérdezni, akar­nak-e tanulni, hanem tanácsot is kell adni, meg kell őket győzni arról, hogy nekik nem ebben, hanem más tanulókörben kell résztvcnniök, mert előképzettségüknek az a másik kör felei meg legjobban. Sajnos, a Komszomol-vezetök néha nem tulajdonítanak komoly jelentő­séget a tanulóköri hallgatók megvá- logatásának. Ez a hanyagság a fő oka annak, hogy a politikai tanuló­körök néha felbomlanak. Meg kell állapítani a tanulókör hallgatóinak létszámát is. A gyakor­lat azt; mutatja, hogy a legmegfele­lőbb, ha a tanulókör tíz-húsz ember­ből áll. Ez a legmukaképesebb kö­zösség. Az a tanulókör, melyben hú­szon felül van a hallgatók száma (nem ritkán felmegy 35—40-re is), nem lehet eredményes. A vezető két óra alatt nem ellenőrizheti, jól fel­készült-e minden hallgató a tanu­lásra, mit írt a füzetébe, hogyán sa­játította el az anyagot. Ilyen túlmé­retezett tanulókörben a hallgatók meg sem mutathatják tudásukat. Er­re egyszerűen nem elég az idő. Megalakult a tanulókör. Ezután az alapszerv vezetőségének ülésén jóváhagyják a tanulókör összetéte­lét. Ennek nagy nevelő hatása van. A komszomolista önállóan határozza el, be akar-e iratkozni a tanulókör­be. De azután, ha már elhatározta, hogy tanulni fog és a Komszomol- szervezet felvette egy meghatározott tanulók névsorába, a foglalkozások rendszeres látogatása és a rendszeres felkészülés minden hallgató legfonto­sabb kötelessége. A legjobb ered­ményt elérő komszomolista példa minden hallgató előtt. De még a politikai kör összetéte­leinek jóváhagyása előtt fontos, hogy határozottan megállapítsuk, ki lesz a kör vezetője, vagy — más el­nevezéssel — a tanulókör propagan­distája. Ettől a tanulás eredménye nagy mértékben függ. Az SzK(b)P történetével foglalkozó tanulókörök vezetőit az SzK(tt)P kerületi bizott­sága hagyja jóvá, a többieket pedig a kerületi Komszomol-bizottság iro­dája. Ez a jóváhagyás kiemeli a ta­nulókör vezetőjének politikai felelős­ségét: az ifjúság politikai oktatását bízták rá. Milyen tulajdonságok jellemzik a jó propagandistát, a tanulókör veze­tőjét? A tanulókör vezetője élenjáró, politikailag kipróbált ember, kom- munista vagy pártonkívüll bolsevik, aki Lenin és Sztálin Ugye iránt oda­adó ember és képes átadni az ifjú­ságnak a marxizmus-leninizmus nagy és nemes eszméit. A propagan­disták lehetnek a kolhoz vagy a szovhoz vezetői, a legközelebbi isko­la tanítói, gazdászok, a párt vagy a Komszomol funkcionáriusai, akik elegendő tudással bírnak. Természe­tes, hogy különösen magas követel­ményeket kell állítani a párttörténeti tanulókör vagy Lenin és Sztálin élet­rajzát tanulmányozó körök vezetői­vel szemben. A tanulóköröket csak olyan pro­pagandisták vezethetik, akik elég nagy politikai tudással bírnak és he­lyesen tudják kifejezni gondolatai­kat. Az összes hazai és külföldi ese­ményekről tájékozottaknak kell len- niök, A foglalkozáson a politikai ta­nulmányi programmot az utolsó na­pok eseményeivel kell összekötni. A tudnivágyó hallgatók bármilyen kér­déseket adhatnak neki és kimerítő, pontos választ várnak tőlük. A propagandista ereje az a képes­ség, amellyel hallgatóját meg tudja, győzni, beszédével le tudja kötni, s minél jobban felkészült a tanulókör vezetője maga is a foglalkozásra, mi­nél jobban elsajátította Ő maga is az anyagot, annál eredményesebb lesz a tanulás. Ha a propagandistát magát is lelkesítik az események, amelyről beszólnia kell, például lelkesedéssel beszél arról a szerepről, melyet a bol­sevik pái’t, Lenin és Sztálin játszot­tak a néptömegek előkészítésében a szocialista forradalomra, akkor ez a nemes izgalom átragad a .hallgatók­ra is: világosabban képzelik el a for­radalmi eseményeknek fenséges ké­pét. A propagandista nem lehet hi­deg, közömbös ember. A tanulókör vezetőjének meggyőződéssel, szenve­déllyel 'kell a marxizmus-leninizmus elméletét népszerűsítenie. Ez egyáltalán nem jelenti, hogy csak azt tekintsük jó tanulókörveze- tönek, aki szónoki képességgel bír (bár ez nagyon hasznos tulajdonság a propagandista számára). Az egyik tanulókörvezetö érzelmeit lelkeseb­ben és világosabban tudja kifejezni és a hallgatóság már külsőleg is ész­reveszi felinduitságát. A másiknak nyugodt beszédében azonban észre­vehető a nagyobb eszmei meggyőző­dés, a gondolat és érzés szenvedé­lyessége. A tanulókörvezetö jól készüljön minden órára, ügyeljen arra, hogyan beszél, igyekezzék úgy előadni az anyagot, hogy a hallgatókat magá­val ragadja, azok szenvedélyes vágy- gyal jöjjenek az előadásokra és min­dig sok újat és érdekeset kapjanak, ami segítségükre van az életben és munkában, i ) A jó propagandista, miközben az előadásra készül, előre átgondolja előadása tervét, meghatározza, mi­lyen kérdéseket ad fel ö maga a hallgatóknak, kit kell elsőnek meg­kérdeznie, mit mond végezetül, mi­lyen részleteket használ fel az Iro­dalmi müvekből és milyen szemlélte­tő eszközökkel teszi érthetővé elbe­szélését, Ezért előadásra készülve a tanulókörvezetö nemcsak azt az iro­dalmat — például az SzK(b)P tör­ténete rövid tanfolyamának megfe­lelő fejezetét — olvassa el és jegy­zetelje ki, amelyet hallgatóinak is ajánl. Neki sokkal többet kell tudni, mint azoknak, akikhez szól. A ta­nulókör tagjai olyan kérdéseket is intézhetnek hozzá, melyek az emlí­tett forrásmüvekben nincsenek meg. Nagyon fontos, hogy a tanulóköri órát helyesen szervezzék meg. A jó propagandista mindig felhasználja a beszélgetést, az eleven véleménycse­rét, valamely téma legfontosabb kér­déseinek közös megvitatását. Ha a tanulókör munkája vonzó, a hallgatók maguk igyekeznek, hogy egyetlen foglalkozást se mulasszanak el, alaposan készülnek az órákra és lelkiismeretesen résztvesznek a té­mák megvitatásában. \

Next

/
Thumbnails
Contents