Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-10-01 / 37. szám
6 Öl IFJÚSÁG 1952 október 1. \ (6. folytatás) Hogyan keletkezett a világ tudósok megállapították, hogy ezeknek az állatoknak és növényeknek az élete óta a Nap alig észrevehetően hült. Vagyis abban az időben, mikor a Föld kérge megszilárdult, a Nap melegebb volt, mint most, de nem sokkal. De már beszéltünk róla, hogy vannak sokkal forróbb csillagok is, mint a mi Napunk. Vagyis volt idő, mikor a Nap hőmérsék. lete éppen annyi volt, mint most ezeké a csillagoké. De a Nap olyan lassan hül le, hogy ez csak nagyon régen történhetett. A világűr különböző helyein nagykiterjedésü gázhalmazok vannak. Saját középpontjához való vonzódás következtében az ilyen gázhalmaz gömbformát ölt, mely a közepén tömörebb. A gömb belsejében folyamatban lévő gázmozgások forgásba hozzák a gömböt. De erre, a gömbre a mellette elhaladó más nagy gázhalmaz, vagy csillagrendszer vonzása is hat; ennek a vonzásnak a hatására a gömb elkezd saját tengelye körül forogni. Ezen a forgó gömbön éppen 8. ábra. Spirális csillagrendszer — galaktika, ahogy a ''fényképen látszik. A galaktika közepén olyan sok csillag van, hogy egyetlen fényes folttá olvadnak össze. amelyek az egyenlítőjén vannak és a centrifugális erő itt lesz a legnagyobb. Ennek az erőnek a hatása alatt a köd egyenlítőjén lévő részecskék igyekezni fognak elszakadni és olyan hely. zetet felvenni, amelyben csekély lökés is elég ahhoz, hogy a köd egyenlítőjén levő részecskék elváljanak róla, éppen ügy, mint ahogy a kö leszakadt az előbbi példában. A. centrifugális erő következtében a gázból álló forgó gömb lapulni igyekszik, a sarok táján benyomódik. Erről a eenti’ifugá. lis gépen végrehajtott egyszerű kísérlet útján is meggyőződhetünk. A centrifugális gép függőleges tengelyére vékony acél- abroncsokat illesztünk, felső végén nyílás van, mely lehetővé teszi szabad mozgását. Ha megindítjuk a gépet, abroncsunk gyorsan elkezd forogni és látni fogjuk, hogy lapulni kezd, meg. szűnik kereknek lenni. Minél gyorsabban forgatjuk, annál inkább meglapul. Amikor a köd forgása meggyorsul akkor éppen úgy, mint az abroncs példájában a centrifugális erő egyre laposodó testté változtatja, míg végül is a köd ú. n. vastag, lepény formát vesz fél. Vagyis a Nap életkora jelentősen magasabb a Földénél. Most azokra a kérdésekre adunk választ, hogyan keletkeznek az égitestek. A legnagyobb képződményekkel kezdjük, — a galaktika csillagaival, azután az egyes csillagokra térünk át és aztán — a Napra és a naprendszerre. 3. Hogyan születnek a csillag- világok? Természetesen egyetlen ember sem képes arra, hogy megfigyelje, hogyan születnek, hogyan fejlődnek és hogyan pusztulnak el a csillagvilágok; az emberi élet erre n,em elegendő és jónéhány' emberi nemzedék, akik mindig ugyanazt a csillagködöt figyelték meg, képtelenek voltak észrevenni benne bármilyen változást — • olyan lassan folynak le ezek a változások. És ha a tudó. sok mégis megismerték, milyen változások mennek végbe a csillagok világában, erre nem egyetlen jelenség megfigyelése alapján, jutottak el, hanem egyszerre több dolgot szemügyre véVb. Hogy ez érthetőbb legyen, vegyük a következő példát. Megismerheti-e egy ember, hogyan fejlődik az erdő, ha csak egyetlen fát vizsgál meg? Nem — az ember élete nem elég arra, hogy nyomon kövesse évszázados tölgyek, vagy más hosszúéletü növények teljes életútját. De ha az erdőben fiatal facsemetét látunk, még növésben levő fákat és éle- tét már leélt, halódó őriásfát, akkor összehasonlítva őket egymással, megállapíthatjuk, milyen a fiatal facsemete és milyen lesz életének végső szakasza. Éppen így állapítják meg a tudósok, hogyan születnek és élnek a csillagvilágok. A fölénk boruló ég mintha csak hatalmas csillagerdő volna. Különbőz» „fákat", azaz csillagrendszereket látunk benne — fiatalokat és öregeket. A tudósok távcső segítségével megfigyelik a különböző helyzetű - csillagrendszere, két, amelyekről már előb^ beszéltünk és a megfigyelésekből tudományos következtetéseket vonnak le. Jelenleg a tudomány arra az álláspontra jutott, hogy a hatalmas, a mi Galaktikánkhoz hasonló óriási csillagrendszerek valószínűleg a következő módon jöttek létre; úgy, mint Földön is, van két mozdulatlan sarokpont és egy egyenlítő. A középpont vonzása következtében a gáztömeg egyre inkább sűrűsödik; ezzel a mechanika törvényei értelmében forgási sebessége is egyre nő. Ekkor elkezd hatni a gázré. szecskékre a centrifugális erő. Ez az erő mindig működésbe lép, ha egy test egy másik test körül, vagy saját tengelye körül forog. Például a centrifugális erő jelentkezik akkor is, amikor zsinórra erősített követ forga9. ábra. A zsinóron forgatott kő a centrifugális erő hatása alatt állandóan feszíti a zsinórt és nem esik a Földre. tunk. A kö ennek az erőnek a hatása alatt távolodni igyekszik a forgási középpontjától. A centrifugális erő annál nagyobb, minél nagyobb a forgási sebesség. Ha a zsinórt nagyon nagy sebességgel forgatjuk, akkor a zsinór elszakadhat és a kő elrepül. Amikor a gömbalaikú ködünk saját tengelye körül forog, akkor a gömb felületének azok a helyei forognak leggyorsabban, Ha ugyanakkor ködünk közelében valamely ’ test Ijalad el (például másik köd, vagy csillagrendszer), akkor annak von. zása lökést ad a köd részecskéinek. A tudósok számításai bebizonyítják. hogy ennek a lökésnek következtében lepényalakú ködünknek két ellentétes oldaláról gázrészecskék kezdenek leszakadni és a gázok két ellentétes irányba tartó áramlatkörbe törnek ki. Ez a kiáramlás azután is folytatódik, amikor a lökést adó test eltávolodik és vonzása nem érezhető. Ugyanakkor, mikor az ellentétes irányú gázsugárzás, kiáramlik ködünkből, a köd tovább forog és ezért a gázsuga- rak körülötte spirális pályán forognak. A köd spirális formájú lesz. De ezzel változásai még nem értek véget. A kiáradó gázsugarak nem minden részükben egyenlők; sűrűsödnek és ritkulnak. A gáz sűrűsödése a spirális ágak külső részeiben lassanként magához vonzza a körülötte lévő anyagot. Ilyenformán, először a spirális ágak külső részei, azután a belső és végül a köd középső ré. sze is gigantikus gázgomólyagok- ra bomlik. Ha ezek a gomolyagek súlyra - körülbelül annyi anyagot tartalmaznak, mint a mi Napunk, akkor megsűrűsödnek és egyes gáz- tömbc^cet alkotnak. Ezek már csillagok. Ha a sűrűsödő tömeg jóváj nagyobb, akkor nem tud egyes testbe sűrűsödni és kistömegű darabokra bomlik szét, amelyekből azután csilagok keletkeznek. A 11. és a 12. ábrán sorra látható, milyen formákat ölt fejlődése során a gigantikus gázköd. Végül is teljes egészében, a széleken kezdődően hatalmas spirális csillagrendszerré agakul át, — olyanná, amilyen a Galaktikánk. (Folyt, köv.) centrifugális erő hatására meglaposoűik. Egységes minősítés az ifjúságtól a sportmesterekig Egységes testnevelésünk és sportunk a hős Szovjet Hadsereg által való felszabadítás óta rég nem látott fejlődést mutat. A szovjet testnevelés példája nyomán a testnevelés és a sport nálunk is olyan sikereket ért el, amilyenekről a múltban álmodni sem lehetett. Az Ifjúsági Sportjátékok azt bizonyít- ját, hogy testnevelésünk és sportunk mindjobban fejlődik. Napról- napra újabb és újabb sporttehetségek tűnnek fel, testnevelésünk és sportunk új képviselői. Ez természetesen annak köszönhető, hogy népi demokratikus köztársaságunkban gondoskodnak a sportolókról. A testnevelésről és a sportról való állami gondoskodási törvény elfogadása után lehetőségük nyílt a dolgozók széles tömegeinek tevékenyen részt- venni a testnevelésben és a sport- ban. Üj stadionok, játszóterek, uszodák épülnek. Még azokban a falvakban is, ahol a múltban még csak gondolni sem lehetett a sportolásra, röplabdáznak s örömmel és lelkesen teljesítik a TOZ egyes feltételeit. Őszinte örömmel beszélhetünk testnevelésünk és sportunk ed-, digi fejlődéséről. Természetesen nem állhatunk meg ezen a helyen, hanem állandóan tovább kell fej. lesztenünk testnevelésünket és sportunkat, fokoznunk kel) a teljesítményeket, javítanunk kell munka- képességünket, hogy hazánkban minél előbb megvalósíthassuk a szocializmust. A testnevelés és a sport állami hivatalának 1952. január 12-én hozott határozata értelmében bevezetjük az egységes sportosztályozást. Ez egységes sport osztály ozás bevezetése további jelentős lépés, testnevelésünk és sportunk fejlődéséhez. A Szovjetunió példája nyomán 1945-től a népi demokratikus országokban, Lengyelországban, Magyarországon és Bulgáriában bevezették a teljesítményi osztályokat. A cséhszlovák testnevelés és a sport a szovjet testnevelés példája alapján hozzálát a teljesítmények rendszeres értékeléséhez és a sportolókat egyes osztályokba sorolja be teljesítményük szerint. A teljesítményi osztályok rendszerét ugyanúgy vezettük be, mint a Szovjetunióban: 1. A TOZ alapján mindenekelőtt fokozni a sportolók sokoldalú előkészületeit, megmozgatni dolgozóink széles tömegeit, főleg az ifjúságot, hogy aktivan kapcsolódjanak be a testnevelésbe és a sportba. 2. Fokozni testnevelésünk és spor. tunk színvonalát és arra törekedni, hogy új teljesítményeket, új csúcs- eredményeket érjünk el és megszerezzük a világbajnoki címet. 3. Tervszerűen ellenőrizni sportolóink növekvő teljesítményeinek színvonalát. 4. Nyilvántartani a sportolókat, hogy ki melyik teljesítményi osztályba tartózik. A sport mestere üj típusú sportembert képez, aki öntudatos polgára és képviselője népi demokratikus államunknak. A sport mestere együtt érez velünk és munkahelyén tevékenyen bekapcsolódik a szocializmus építésébe hazánkban, és küzd a világbéke megszilárdításáért. A sport mestere nem tartja meg önmagának tapasztalatait, hanem átadja másoknák, a fiatal' sportolóknak, főképp a játszóterek esti megnyitásánál tájékoztatja ifjúságunkat és tanácsot ad nekik testnevelésünk és sportunk további fejlesztésére. Sokoldalúsága és edzett- ■tee jelképéül teljesiti a TOZ II. ÍPkozatának feltételeit és megszerzi a jelvényt. Sportágában főképp a nemzetközi versenyeken kiváló teljesítményt ér el — magas sportértéket. i A teljesítményi osztályok 1953. január 1-töl a következő sportágakban kezdik meg működésüket: Kerékpár-ozás, röplabda, hegymászás, vitorlázás, lovaglás, bobverseny, judo, kanoa. futtball. kosárlabda, mükorcsolyázás, jégkorong, gorotka, köimyüatietika, nyilazás, síelés, motoros versenyek, úszás, gyephokki, kötélhúzás, ökölvívás, rugby, gyorskorcsolyázás, műugrás, torna, asztali tenisz, céllövés, kardvívás, tenisz, evezés, vízipoló. súlyemelés és birkózás. Bővebb felvilágosításokat lapunk következő számaiban közlünk. f Épül a selmecí bányásziiafalok sportpályája Nemrégen a selmecí bányászifjúság egy új otthont kapott. Az igazgatóság és a Szokol vezetősége elhatározta, hogy az új épületben megadnak a fiatalságnak minden sportolási lehetőséget. A sportfelszerelést meg is rendelték és meg is kaptuk. Sportolni azonban még sem lehetett, mert se tornaterem, se futballpálya nem volt. Ekkor a Szokol és a CsISz gyűlést hívott egybe, amelyen elhatároztuk, hogy egy röplabdapályát építünk. Az ifjúság hozzá is fogott az építéshez, amelyben az 5-ik munkacsoport tag. jai igen tevékenyen kivették részüket. Összesen 480 brigádórát dolgoztak le. Ily gyors munkával el is készült a röplabdapálya. Mikor aztán az építés vezetősége az udvart feltöltötte, a röplabdapályát be kellett temetni. Az udvar egyengetését hatalmas szovjet 'buldózerek végez, f ék el. Varga Flórián, Selmecbánya. Lendítsük fel a sportéletet a II. és III. fokú iskolákban Az elmúlt iskolévben abban a, hiányosságban szenvedtek a II. és j III. fokú iskolák, hogy nem fektet- J tek eléggé nagy súlyt a tömegsportra. Vegyük csak a bratislavai pedagógiai gimnáziumot, ahol az elmúlt iskolaévben egy-két élsportoló kivételével a tanulóifjúság nagyobb részét elhanyagolták. A leleszi gazdasági iskolában szép sportélet folyt, de csak a futball és a röplabda terén. Ez sem volt helyes! Iskoláinkban úgy kell helyesen megszervezni a sportéletet, hogy közvetlen az iskolaév kezdetén osztályok közötti versenyeket rendezzünk, természetesen a sport minden ágában. így kiküszöbölnénk a hiányosságokat és nem utolsó sorbah propagálnánk a sportot. Az ilyen versenyekkel nagy eredményeket tudunk elérni a TOZ jelvényszerző kampány terén is. Nálunk, a bratislavai pedagógiai gimnáziumban a múlt évben előfordult hibákat idejében kezdtük kiküszöbölni és ezért sSeptember 15;én. megkezdtük az osztályok közötti versenyeket, mégpedig a kővetkező sportágakban: könnyüatietika, röplabda, asztalitenisz, kosárlabda. Megkezdtük a sakkversenyek rendezését is. Ííajta elvtársak, míg nem késő, kezdjétek ti is el a sportéletet az iskoláitokban. Tudjátok, hogy a szeptember hónap a TOZ jelvény- szerzés hónapja és helyes agitációs munkával nagy tömegeket tudtok bekapcsolni ennek sikeres lefolyása érdekében. Jelszavatok ez legyen: „Minél több TOZ tulajdonost". Micliaya Ferenc. ÜJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiai központi Bizottságának hetilapja. Kiadja a Smena, a CsISz Szlovák Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava, Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Szőke József — Szerkesztőség ős kiadóhivatal: Bratislava, Soltésovej 2. Telefon: 315-51, 2. 3, 229-31, 3, — Nyomja a PRAVDA n. v. nyomdája, Bratislava. — Előfizetés egy évre 100.-— Kis. félévre E0.— Kés. — A postatakarékpénztárt befizetőlap száma: S-13.890. — Hírlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó eä irányi-» tó postahivatal Bratislava 2.
