Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-09-24 / 36. szám
1952 srzepternber 24. / 3 Ú! IFI0SÄG Rohamra indulunk az őszi munkák sikeréért Az ipolysági járás, felsöszemerédi p állomás dolgozói a napokban szüzemi gyűlést tartottak, ame- en kiértékelték a nyári munkák, aratás, cséplés, tarlóhántás, fed- s áriás, stb. eredményeit. A ki- tékelésnél látható, hogy habár a ipállomáison voltak és vannak is kézségek, mégis szép eredményest értek el. Ez abban mutatkozott eg a legjobban, hogy a felsösze. erédi traktorállomás és a beeztar- toányai kerületben a második he- en áll az összes gép- és traktor, lomások között. Ezen az ülésen az sem vezetősége értékelte a trak. risták munkáját, és a legjobb Ijesítményt elérő traktoristákat cséretben részesítette. A legjobb aktoristák a közeljövőben értékes itallmat kapnak. A dicséretben részesített elvtársik közé tartozik Süketi Jánosr jú CsISz-tag, traktorista is. Süketi inos elvtárs megértette azt, hogy : aratás, cséplés és a tarlóhánbás ,'org elvégzésével teljesíti pártunk i kormányunk határozatát, mely. ;k teljesítésével hozzájárul dolgozó Inunk életszínvonalának emelésé- ez. Ennek tudatában Süketi elv- irs munkatervét 150.83 százalékra iljesi tette és emellett még megta- arított 420 liter üzemanyagot, lallyel nagymértékben hozzájárult smizetgazdaságunk takarék osságá- oz. Foltán Lajos CsISz.tag, fiatal •atotorista munkatervét 146.33%-ra íljesitette és megtakarított 308 liter üzemanyagot. Szép eredményt ért el Süt László, aki munkatervét 131.81 százalékra teljesítette és 279 liter üzemanyagot takarított meg. De a traktoristák egész sorát említhetnénk még, akik hasonló eredményeket értek el. Ezen az ülésen mindem traktoris. ta megkapta az őszi munkákból reá háruló feladatokat. Ifjú trakto- ristáink nem elégedtek nleg ezekkel a feladatokkal, hanem igen szép és értékes kötelezettségvállalásokat tettek az SzK(b)P XIX. kongresz- szusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35-ik évfordulójának tiszteletére. Süketi János, aki a nyári munkákban is az edsö volt, kötelezi magát, hogy az őszi munkákból ráeső feladatokat tiz nappal előbb végzi el, 150%-ra teljesíti normáját és megtakarít 10% üzemanyagot. Foltán Lajos, aki első volt a nyári munkákban, a következő kötele, zettségvállalást tette: Az őszi műn kák tervét öt nappal megrövidíti, 13j)%-ra teljesíti feladatát és 5% üzemanyagot megtakarít. Süt László, áld harmadik volt a nyári munkákban, kötelezi magát, hogy munkatervét hat nappal megrövidíti 115%-ra teljesíti feladatát, megtakarít 10% üzemanyagot és traktorjával 600 órát dolgozik le javítás nélkül. Kelemen Imre, a 9-es brigád ifjú traktoristája, az őszi munkák ter. I vét öt nappal megrövidíti, 120%-ra I teljesíti feladatát, 5% üzemanyagot megtakarít és versenyre hivja ki Sztraka Jánost, a 2-es brigád tagját. Bozó János, a 7.es brigád ifjú traktorlstájá az őszi munkák tervét öt nappal megrövidíti, 10% üzem anyagot megtakarít és traktorjával 800 órát dolgozik le javítás nélkül. Versenyre hívja ki Hemlík Dezsőt, brigádja tagját. Dóka László, a 9-ik brigád tagja kötelezi magát, hogy az őszi munkák tervét húsa nappal rövidíti meg, 5% üzemanyagot megtakarít, versenyre hívja ki a 8-as brigád összes regrutáit, mivel ö is regruta. Annus János, a 8.a. brigád trak torosa munkatervét négy nappal megrövidíti, 5% üzemanyagot megtakarít és versenyre hívja Takács Ferencet, a 8-as brigád tagját. A kötelezettségvállalásoknál nem maradt hátra a traktorállomás CsISz brigádközpontja sem, melynek vezetője Balog elvtárs. A kő vetkező kötelezettségvállalást tették: Az őszi munkák tervét brigádjuk öt nappal megrövidíti, meg takarítana^ 5% üzemanyagot, 200 órát ledolgoznak a gépek javítása nélkül és versenyre hívják a traktorállomás 2 számú brigádját. Felsorolhatnánk még számos trak. toristát, akik szintén hasonló kötelezettségvállalásokkal járulnak hozzá falvaink szocialista építéséhez. Adám Jenő, a besztercebányai kerületi CsISz dolgozója. A korláti CslSz-csoport példát mutat A korláti CsISz üzemi csoport gyfke a füloki járás legjobb CsISz- soportjainak. Ez a csoport minden illetőséget kihasználva, a legna. yobb -mértékben bekapcsolódik az pitőmunkába. A csoport tagjai a IsISz KB Vll. plenáris ülésének atározatát szívügyüknek tekintik. l fejlettebb tagok, akik már ta- asztalatot szereztek a múlt évi ktatási évből, az idén arra törek- zenek, hogy a múlt oktatási év ibáit kiküszöböljék. A csoport ve- etőségének jó politikai meggyőző :iunkája által ez a csoport három lolitikai kört alakított. A három :ör összesen 56 tagot számlái. A ejlettebb hét tagot beosztották az vés pártiskolázásba. Az a tény, hogy az Ifjúsági Duz- asztógát építésénél kevés a niun ;aerő, a csoportnál különös vissz- angra talált. Öt" elvtárs, név sze- int Cosenpino Mihály, Árvái Lász- ó, Karpusz Ferenc és Hank Cyula, lükön a CsISz üzemi-csoport elnö lével, Fröhlich Sándorral, elhatározta magát, hogy az Ifjúsági Duz- ' zasztógátra állandó munkásnak jelentkezzenek. Az első három elvtárs távozása nem okoz nehézséget, mert az ö helyüket más elvtársak töltik he. Karpusz és Hank elvtársakat azonban csak úgy tudják nélkülözni, ha maguk helyett betanítanak két elvtársat a bágerekhez. így az elvtársak szavai, különösen Fröhlich elvtársé, teljesültek. Ugyanis az üzemi tanács ülésén így nyilatkozott Fröhlich elvtárs. „Elv. társak, az Ifjúsági Duzzasztógát már lassan elkészül és a mi csoportunkból még senki sem vett részt a® építkezésen. Tehát mennünk keik'. Meggyőződésünk, hogy az elvtársak, akik szeptember 16-án indultak az Ifjúsági Duzzasztógát építkezésére, mint állandó munkások, helyüket megállják é3 jól fognak dolgozni. Kerekes István, Besztercebánya A losonci járás üzemeiben a negyedik évi terv túlteljesítésére tettek felajánlásokat Az apátfalva! Polanábaai, ahol az SzKP üzemi szervezete a dolgozókat az SzK(b)P XIX. kongresszusa történelmi jelentőségének beható megismerésére vezeti, az egész üzem kollektívája az SzK(b)P XIX. kongresszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordu- lójának tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy az egészévi tervet december 15-ig teljesíti. A losonci Tátra-bútorgyár dolgozói az üzemi pártszervezet kezdeményezésére az összes munkaszakaszokon megtárgyalták a terv határidő előtt való teljesítésének lehető- .ségeit és kötelezték magukat, hogy az ötéves terv negyedik évét Kle- ment Gottwald köztársasági elnök születésnapjáig teljesítik. A vágott anyagokon félárúkon és segédanya gokon 38 ezer koronát takarítanak megj A megtakarított anyagból öt teljes há'ószoba berendezést készítenek. Ezenkívül kötelezettséget vállaltak, hogy a pártsajtó vételét az üzemben 10 százalékkal emelik. Kisújfalu ifjúsága készül az SzK(b)P XIX. kongresszusára Röviden a múltat kell megnéznünk, ogy meg tudjuk mutatni, Kisújfalu özségben mi volt az oka annak, ogy a CsISz. helyi szervezete csak lost tudott lábraállni. Tudjuk azt, ogy 1948. februárjában hazánkban yökeres változás történt, mert a sehszlovák dolgozó nép a OsKP ve- etésével kezébe vette az ország kor- lányzását a szocializmushoz vezető ton. De annak ellenére, hogy 1948- an e változás megtörtént, és a népi emokratikus Csehszlovákia terüle- én élő különböző nemzetiségek gyenjogúságot kaptak, Kisújfalu özségben a CsISz csak 1950-ben Jakult meg. A megalakulásban észtfvett CsISz-tagok nem voltak lég öntudatosak s ehhez járult még ,z is, hogy a szervezésnél hibák tör- éntek, mégpedig olyanok, hogy erő- zakkal kényszerítették az Ifjakat az fjúsági Szövetségbe. Ilyen előzmé- lyek után a CsISz-szervezet széthul- ott. A hibákhoz járult még az is, logy a HNB elüüke nem vette észre ízt, hogy az ifjúság a jövő embere, nem támogatta kellőképpen az If- úsági Szövetséget, gyakran ellenkezett esetleges kérelmekkel szemlén. Azóta már két év telt el s úgy az fjúság öntudata, mint a község ve- Eetése az ifjúsághoz való viszonyban nagy fejlődésen ment át. Ez idén a nyári szünidőre hazatérve, alkalom kínálkozott arra, hogy a falu fiatalságát összehívjuk, megvitassuk a problémákat és az Ifjúsági Szövetséget újra megalakítsuk. Ezen az alakuló gyűlésen, bár a járás nem képviseltette magát, ennek ellenére a kisújfalusi Ifjúsági Szövetség 25 taggal megalakult. Ez volt az első s egyben a legnehezebb lépés, melyet tervünk szerint tovább kellett folytatni. Két hónappal ezelőtt megalakult községünkben a harmadik típusú EFSz. Tehát az EFSz vezetőségéhez fordultunk, hogy részünkre egy helyiséget adjon, ahol összejövetelünket megtarthassuk. Az EFSz öntudatos vezetősége e kérésünket támogatta s így ifjúságunknak a második sikeres lépés is eredménnyel járt. Néhány nap múlva egy újabb taggyűlést tartottunk, ahol a CsISz járási elnöke is megjelent és ezen az ülésen egy újabb lépést tettünk előre. Hosszabb felvilágosító munka után ifjúságunk megértette, hogy a puchói ifjúsági építkezés mindnyájunk közös ügye, ezért elhatározták, hogy ők is küldenek brigádosokat, hogy ezzel ők is hozzájárulhassanak a szocializmus mielőbbi felépítéséhez. A taggyűlés végeztével elértük azt, hogy ifjúságunk soraiból négyen jelentkeztek a puchói ifjúsági építkezésekre. Ha figyelembe vesszük azt, hogy ezen esemény történtekor Ifjúsági Szövetségünk csak kéthetes volt, de ennek ellenére olyan fejlődésen ment keresztül, hogy joggal megérdemli a CsISz-szerVezet nevet. Ezután elhatároztuk, hogy járásunk többi szervezetének is hírül adjuk, hogy Kisújfalu ifjúsága, habár kissé késve is, de elindult a békéért harcoló, boldogabb jövőt építő úton. Mindezeket járásunk szervezeteinek úgy hoztuk tudomására, hogy az SzK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére az ifjúsági építkezésekre küldendő brigádosok számának minél nagyobb százalékban való teljesítésére VERSENYRE HÍVTUK FEL ŐKET Reméljük, hogy járásunk szervezetei felhívásunkat elfogadják és igyekezni fognak, hogy a versenyt meg is nyerjék. Mindezek után ifjúságunk a CsISz Központi Bizottságának VII. plenáris ülése határozata alapján, amely azt mondja, hogy „főleg a falvakon kell az ifjúságnak a kulturális élet hordozójává válnia“, elhatározta, hogy egy kultúrestet fog rendezni. Ezzel a kultúresttel az EFSz tagjait szándékozik szórakoztatni, másrészt a községben lévő, még szervezeten kívüli ifjúságot szeretné meggyőzni, hogy ma a CsISz tagjának lenni dicsőség és minden becsületes, hazáját, a népi demokratikus Csehszlovákiát szerető fiatalnak ott van a helye köztük, a béketábor oldalán. A továbbiakban sok függ attól, hogy a CsISz járási vezetősége hogyan fogja ápolni e lángralobbant tüzet. SZENDI LÁSZLÓ, Kisújfalu. A kommunista sajtó a dolgozók marxista-leninista nevelésének eszköze A bolsevik sajtó története szoros kapcsolatban van az SzK(b)P történetével. A forradalmi sajtó a proletariátus forradalmi feladataival nőtt és a marxizmust-leninizmust propagálta. A lenini vonal helyességéről győzte meg a dolgozókat és Oroszország proletariátusát győzelmes harcra szervezte. Ezért volt Lenin és Sztálin tevékeny újságíró és ezért tanúsítanak olyan fontosságot a bolsevik sajtó terjesztésének a burzsoázia megdöntéséért vívott harcban csakúgy, mint a szocializmus építésének korszakában. A bolsevik sajtó példájából tanulja a mi pártsajtónk is a szocializmus építésének törvényszerűségeivel megismertetni dolgozóinkat. Tanítanak megismerni az élesedő osztályharc sqjkségességét, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti korszak idején. A kommunista sajtó az SzK(b)P és a CsKP történeteinek tapasztalataira, tanít. Vezet és tanácsot ad mindennapi munkánkban, népszerűsíti a jó tapasztalatokat és a kritika eszközével tanít a hiányosságok kiküszöbölésére. Pártsajtónk a vezető pártszervek határozatainak megvalósítását szervezi, kidolgozza és megvilágítja a párt- és kormány- határozatokat és széles tömegeket nyer meg azok teljesítésére. Különös jelentősége van a sajtónak a párt és a pártonkívüli tömegek kapcsolatának megszilárdítása terén. Sztálin elvfcárs arra tanít, hogy „A párt nem tudja vezetni az osztályt, ha nincs kapcsolata a pártonkívüli tömegekkel, ha a tömegek nem vetik alá magukat a vezetésnek, ha a pártnak nincs a tömegekben erkölcsi és és politikai bizalma“. Éppen a kommunista sajtó az, amely a pártonkívüli tömegeknek is nap mint nap megvilágítja a párt politikáját, amely meggyőzi őket e politika helyességéről és arról, hogy a párt politikája az egész munkás- osztály vágyát s kívánságát fejezi ki. Sajtónk állandóan leleplezi a nemzetközi politikában az imperialista körök sötét terveit és naponta rámutat a kapitalista államok népellenes politikájára. A kommunista sajtó 'küldetéséről 1923-ban a „Pravda chudoby“ „A sajtó frontján“ cimü cikkében Gott- wald elvtárs hatalmas tapasztalatokkal rendelkezve a következőket irta: „A kommunista sajtó feladata mmdenekelöt új eszmék hordozója lenni, világosságot és tudást vinni a munkások soraiba, elnyomni és összetépi a csalás, ámítás sűrű hálóját, amivel a raffinált kapitalista tompítani igyekezett a munkás gondolkodását ...“ És igy folytatja tovább: Meg keli győznie őket, hogy érdekeiért harcolnia kell, könyörtelenül harcolnia. Be kell bizonyítania neki, hogy eredményes harc vezetéséhez egységesnek, szervezettnek kell lenni, hogy a burzsoázia szervezett hatalma ellen szembe kell állítani a proletariátus szervezett erejét. Harcában keménynek, könyörtelennek kell lennie ..." Milyen gyönyörűen kifejezte Gott- wald elvtárs a kommunista sajtó küldetését. Ezeket a szavakat magukévá tették az első Csehszlovák Köztársaság kommunista újságírói,' Julius Fucsík és a többiek a megszállás idején is. A mi kommunista sajtónknak szép példaképei vannak. A szovjet sajtótól tanulunk. A mi kommunista sajtónk azt a célt tűzi ki, hogy a napi kérdésekre naponta igazságos választ ad. Hogy nöjön népünk harckészsége és azzal is növeli az öntudatot, hogy igazságos, kifejező képet ad a béke erőinek hatalmasságáról, hogy bemutatja a legyőzhetetlen Szovjetunió hatalmas fejlődését, a kommunizmus építését. A másik oldalon sajtónk bemutatja ellenségeink igazi arcát, békeellenes mesterkedéseiket. A mi kommunista sajtónk szocialista hazafiasságra és a proletár nemzetköziség szellemében neveli olvasóit. Olyan nagyszerű eszközökkel éri ezt el, mint az igazság, eszmeiség és harciasság. Egész másképp van ez a burzsoa sajtónál. Ez már alapjától kezdve korrupt, a megvásarolhatóság, rothadtság és csalás jellemzi. A háborús uszítás, pánikkeltés, bomlott erkölcsökre, gyilkosságra, elnyomásra nevelés a célkitűzésűk. Különösen napjainkban törekszik az ifjúság jellemének elferdítésére és jellemtelen, embertelen, vad fasiszta egyéniség kinevelésére. Különösen az amerikai burzsoa sajtó próbálja az ifjúságot „meggyőzni“ a felfegyverkezés „elkerülhetetlenségéről“. Gyűlöletet olt beléjük a Szovjetunió, a népi demokráciák és mindenféle haladás ellen. Milyen boldog nemzedék a mi nemzedékünk, akiket a kommunista és az ifjúsági sajtó nevel. Tiszta kommunista erkölcs szellemében nevel minket egészséges gondolkodásra és a sötétség minden fajtájának felszámolására. Szabad embereket nevel, világos célkitűzésekkel, akik szeretik a pártot, Gottwald és Sztálin elvtársakat. Az ilyen ifjúság örökké fiatal, örökké tiszta és örökké forradalmi. A sajtónap alkalmából legyetek még szivósabb terjesztői a párt- és ifjúsági sajtónak, ■ hogy ne legyen CsISz-tag, aki nem olvasója az Uj Szónak vagy a Pravdának, az Uj Ifjúságnak vagy Smenának. A sajtónkhoz való komszomoli viszony egyik jelentős feltétele annak, hogy minden fiút és leányt sikeresen a szocializmus szellemében neveljünk. A kommunista és ifjúsági sajtó terjesztése és jobb felhasználása megacélozza Ifjúsági Szövetségünket és tagjait. Karol Povoda, a CsISz kerületi Bizottságának elnöke. I
