Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-09-10 / 34. szám
3 Az üzem és haza becsületéért 1952 szepter*oer 10. ÜJ IFJÚSÁG A CsISz Központi Bizottságának a csehszlovák légierők feletti védnökség átvétele alkalmából megtartott 8. ünnepi üléséről Gottwald elvtárshoz intézett levele: „Tisztelt Elnök Elvtárs! A CsISz Központi Bizottsága 8. ünnepi ülésének résztvevői, amelyet a csehszlovák légierő^ fölötti védnökség CsISz által történt átvételének alkalmából tartottak meg, drága Elnök elvtárs forró üdvözletüket és ragaszkodásuk mély megnyilvánulását küldik Önnek. A CsISz lelkesedéssel osztozik a dolgozó nép sikeres építő igyekezetében. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy nem elég csak építeni, hogy meg kell tanulni véde. ni az építömunka eredményeit is, főleg ma, amikor gyermekeink és ifjúságunk boldog élete veszélyeztetve van az amerikai imperialisták háborús előkészületei által. Ezért a CsISz legtiszteletreméltóbb fajadatának tekintjük ifjúságunknak hazánk tevékeny védőivé való- nevelését a forró hazafiasság, a bátorság, a nemzeti büszkeség és a proletár nemzetköziség szelemében, továbbá az ország biztonságá- gáért és békéjéért való felelős, eégérzet ápolását az ifjúság között. A CsISz annak érdekében, hogy tevékenyen hozzájáruljon államunk védelmi képességének fokozásához, már tavaly a csehszlovák repiilö- nap alkalmából védnökséget vállalt a tankosok és a gépesített katonaság felett és a hadsereggel való együttmüköflés szövetségének kollektív’ tagjává vált. Ez idő óta néhány jó eredményt ért el az ifjúságnak a hadsereggel váló szövetsége megszilárdításában, az építő, kulturális, tömeg- és politikai munkában és a fiatalemberek tízezreinek a hadsereggel való együttmü- ködés szövetségének honvédelmi köreibe való bekapcsolódósában. A CsISz Központi Bizottsága a haza védelméért és a szocializmus építésének biztosításáért való fokozott felelősség tudatában elhatározta, hogy a lenim-sztáUm komszo- moi nyomán védnökséget vállal a csehszlovák légierők felett. A védnökség vállalásával még jobban meg akarjuk szilárdítani az ifjúság szövetségét a hadsereggel és hozzá akarunk járulni hazánk Védelmi képességének további fo. kopásához. A védnökség arra kötelez bennünket!, hogy ifjúságunkat fellelkesítsük munkaigyekezetének fokozására a szocializmus építésének minden szakaszán, főleg a repülögépipari üzemekben. A CsISz-1 olyan fiúk és lányok politikailag fejlett, testileg edzett és felkészült honvédőkké való nevelésének e)mé- lyítésére kötelezi, akik a technika és a repülés művészetének elsajá. títására vágynak. A védnökség kötelezi az- alakulatok CsISz-csoportjait, hogy az alakulatok pártszervezeteinek vezetésével fokozzák részvételüket a harci és politikai felkészültség tervének teljesítésében. A CsISz Közopnti Bizottsága meg van győződve arról, hogy a csehHa a múlt héten végignéztünk Csehszlovákia repülőterem, láttuk, hogy pilótáink és mechanikusaink valami rendkívüli ünnepélyre készítik elő gépeiket. Szoukup elvtárs is egyike azoknak, akik a díszrepü lésen résztvettek. Egyik alkalommal megkérdeztem tőle, hogy milyen meggyőződéssel lép a fe’adat teljesítéséhez. Kérdésemre azt felelte, hogy a repülés minden szakaszán az a célja, hogy úgy tudjon repülni, mint a szovjet pilóták és repülők. Szoukup elvtárs' tudja azt, hogy ha úgy fog repülni, mint a szovjet pilóták, akkor eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyeket dolgozóink elvárnak tőlünk, a csehszlovák légihaderötől. Szoukup elvtárs nem felejti el azokat a szavakat sem, amelyeket Sztálin szlovák légierők feletti védnökség átvétele az ifjúság számára újabb ösztönzést jelent hazánk szociális, ta építésében sikereid elérésére és még szorgalmasabb harcra a béke megőrzéséért. Az Ön bölcs vezetésével erősödjék tovább népi hadseregünk és légi ereje, amely a sztálini sólymok oldalán légi határaink érintetlensé gét védi. Éljen a világ dolgozói békeharc- vonalának szeretett vezére Sztálin generalisszimusz! A CsISz Központi Bizottsága elvtárs mondott a szovjet repülőknek: „Ti a nép fiai vagytok, s bennetek van népünk minden reménye. Nektek messzebbre, gyorsabban és magasabban kell repül ni, mint más nemzetek repülőinek. A harci éberségről beszélni fognak azok a gépek, amelyeken a történelem folyamán első ízben törnek magasba a csehszlovák repülök. A hangsebességü léglökéses gépek beszélnek hadseregünk harci felkészültségéről. A technika fejlődését a repülés szakaszán megmutatja az is, amikor felszállnak a könnyütlpu- sú gépek. Ezek a gépek a Csehszlo. vák Köztársaság első munkásának nevét vésik szárnyaikkal a kék égboltozatra. Labai János, közkatona. Az egész Így történt: Pár héttel e®elött a kassai Szovjet Hadsereg- üzemből harminchat CsISz-tag, köz. tűk más sok jó dolgozó, Magyarországra ment szerelési munkálatokra. A népi demokratikus országok ba •rátsága itt konkrét formában nyilvánult meg. Az üzem legjobb élmunkásai mentek: Olejnics CsISz- tag csoportjával, Zádora hegesztő, Bállá László, még Ivanko is elment. Ezek voltak a legjobb CsISz- tagok, hegesztők. Mikor elmentek, az üzemi csoport szépen elbúcsúzott tőlük. Még utánuk is kiáltottak: „Dolgozzatok jól!... írjatok nekünk ...!" Pár napra rá az üzem örömteli eseményt élt át. Igen' egyszerre •jött. Egyik munkástól a másikig szálltak a hírek: „Olvastad? Hallottad ? Sztálin elvtárs összehívja a XIX-ik kongresszust!“ Közben a szemek valóságos örömtüzben égtek. Örömük és lelkesedésük kötelezettségvállalásban is kifejezésre jutott: a. SzK(b)P XIX. kongresszusának összehívása tiszteletére kötelezték magukat, hogy az üzemi termelés első részét szeptember végéig teljesítik, bár ennek teljesítését hosszabb időre tervezték. A munkások lelkesedése 'az SzK(b)P XIX. kongresszusának ösz- szehívása alkalmából ram ismer határt, sem világrészt. Erről meggyőződtek a Szovjet Hadsereg-üzem dolgozói is, amikor olvastak az örömteli Magyarországi visszhangról, melyről a Magyarországon dolgozó elvtársak értesítették őket. A CsISz-tagok ugyanis, amikor megérkeztek új munkahelyükre, nyomban részlegcsoportot alakítottak. — Hiszen itt is szervezetten és kollektíván kell dolgozni. Csakis csoportunk segíthet munkánkban — mondogatták. A kassai üzemben hamarosan megkapták az elvársak első üdvözletét: „Ha ti az üzemi tervet szeptember végére teljesítitek, mi vállaljuk, hogy a tervezett időnek harmadrésze alatt elvégzőnk minden szerelési munkát. Mi, CsISz-tagok, október végéig az egyik DÓRRA minden szerelési munkáját elvégezzük". Az üzemben büszkék voltak munkatársaikra, főképp a CsISztagokra. Hiszen az üzem nevét — Szovjet Hadsereg-üzem — becsülettál védik. Még az üzem főmérnöke, Velesz elvtárs, és az üzem többi vezető dolgozói is dicsérik őket: „Példásan dolgoznak. Főképpen a CsISz-tagok, saját kezdeményezésükből vállalnak akármilyen, nehéz munkát. Minden munkát igen gyorsan és eredményesen végeznek”. Az üzemben most új feladatot tűztek ki: Idő előtt teljesíteni az üzem tervét. E cél érdekében dolgozik az üzem minden munkása és technikusa. Például Radusovsky István alkatrészekét esztergályoz. „Most úgy leköt a munkám, ■— mondja — hogy néha még haza sem akaródzik hlenni. Idenézzetek: Milyen györnyörü alkatrészek! És óráról órára több van belőlük!“ Az esztergapadra tekint, aztán az ab katrészekre és tovább dolgozik. Fejében állandóan egy gondolat motoszkál: előbb elkészíteni az alkatrészeket, mint ahogyan a terv előírja és előbb, mint ahogyan kötelezték magukat. A lányokból lett hegesztők, Kólák Márta, Bacsa Márta és Nics Éva versenyben állnak a fiúkkal. Ilyesmi még az üzemben nem történt! Nem történt, de történik és történni fog! A lányok ezt bebizonyítják, mert a fiúkkal becsületesen versenyeznek. Hiszen arról van szó, hogy az üzem Magyarországra minél előbb elküldje az alkatrészeket! Ha Király elvtársat, az üzem egyik legjobb élmunkását, régi barátai látnák, biztosan nem ismernének reá. Az üzem megváltoztatta, átnevelte, munkahöst csinált belőle. Kevesen tudják úgy kezelni a I gépet, mint ö. De Király elvtárs tudja: „Nem elégszem meg azzal, hogy magam dolgozom, mint jó préselő, mikor az üzemben nem sok jó préselöt találunk. Ez aztán se- rnólyen anunka“. És Király újra kezdte; „Minden héten megtanítok egy elvtársat jól dolgozni. Míg a megrendelést nem teljesítjük, állandóan így fogok dolgozni". Gorila elvtárs csoportja ia kétszeresen fokozta a gépek javításának gyorssaságát, mint félévvel ez-' előtt. Egyetlen elromlott gép sem áll sokáig. Hisz ők is azon igye-, keznek, hogy a megrendeléseknek minnél előbb eleget tegyenek. Nos, mit mondjunk még. A Magyarországra utazott elvtársak hősies, önfeláldozó munkájának példája az itthoni üzemben ia követőkre talált. Az SzK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére Az SzK(b)P XIX. kongresszusának összehívása és a Szovjetunió ötéves tervének irányelvei nagy visszhangra találtak az egész világon. Én -a milliók közül egy vagyok, akik a dicső bolsevik párt XIX. kangressusáról örömmel és lelkesedéssel értesültek. Ma még csak a bányászotthon tanulója vagyok, de néhány év múlva szakképzett bányász, technikus vagy mérnök leszek. Erőmet, tudásomat minél előbb hazám szolgálatába akarom állítani. Ezért napról napra fokozottabb mértékben arra törekszem, hogy a szovjet | munkamódszereket és a, sztahanovista vájárok munkamódszerét minél előbb elsajátítsam. Ügy fogok dolgozni, hogy ne csak magara rendelkezzek kellő szakismeretekkel, hanem munkatársaimnak is segítségére leszek. Ez tehát azt jelenti, hogy a szakiskolában jól kell tanulnom és figyelmesnek kell lennem munkahelyemen. Ezért az SZK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére kötelezem magam, hogy iskolai előmenetelemben elérem a kettes osztályzatot. Benko István, Korompa. így készültünk a nagy napra Vegyünk példát a nagy megyeri járástól A HÁROM FIÚ A nagymegyeri járási CsISz-bizottság folyó hó 5-én elnökségi ülést tartott. Az ülésen az oktatási év problémáira fektették a fö súlyt. Feltárták a hiányosságokat, amelyek ezen a téren mutatkoznak, de beszéltek az eredményekről is. A nagymegyeri járásban eddig 13 politikai kör alakult. A körvezetők mind párttagok és kiváló CsISz-dolgozók. Például Füssön a helyi pártszervezet titkára önként vállalta a füssi CsISz politikai alapkör vezetését. A legnagyobb hiányosság az, hogy a járásnak nincsenek propagandistái. A nagymegyeri járás falusi szervezetekből tevődik össze, így tehát a járási titkár elvtárs azt állítja, hogy a falvakon nehezebb nevelni a propagandistákat, mint az üzemekben vagy iskolákban. A járás ezen a téren úgy segít, hogy tanítókat, fiatal CsISz-tagokat és párttagokat választ propagandistákul. Nehézsé- gek persze még mindig vannak, mert az említett tanítók nagy része még nem helyezkedett el a járás "falvaiban, így tehát várniok keil, amíg a tanítók megérkeznek. A járási titkár elvtárs megállapítja, hogy azon falvakon, amelyeken fejlettebb a fiatalság, jók a körök is. Ez csak természetes. De a járásnak nem keli megfeledkeznie az olyan falvakról sem, ahol gyengébb, fejletlenebb az ifjúság. Sőt, azokra a falvakra kell küldenek a legjobb körvezetőt, a legjobb propagandistát. A már megalakult 13 politikai kör azon falvakban alakult, ahol fejlett az ifjúság. A nagymegyeri járásnak tehát műn kához kell látnia és meg kell alakítania minden, a legkisebb faluban is a politikai kört. A fejletlenebb ifjakat csakis a politikai körökben nevelhetjük öntudatos és munkájukat jól végző CsISz-tagokká. Azt hiszem, ez az elnökségi ülés segítségére volt a nagyme- gyeri járási CsISz-nek. A fentemlített ne hézségeket mind felvetették, tehát ha felvetették, ki is küszöbölik. A nagy megyeri járási CsISz-bizottság elnökségi ülése foglalkozót továbbá az őszi munkák elvégzésével is. A járási funkcionáriusok már most megkezdik látogatni a falvakat, traktarállomá sokat és előadást tartanak a fiatalok részére a kukorica, krumpli és más őszi termékek betakarításának fontosságáról. Az állami birtokokon és szövetkezeUkbea CsISz* munkaicsoportokat alakítanak a járási funkcionáriusok. így az őszi munkák idöelőtti befejezése kilátásban lesz. Továbbá a csupor tokon megtárgyalják a CsISz-tagokkal pártunknak és kormányunknak az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről hozott határozatát. Az EFSz-ekbe való toborzás terén. jó munkát végeztek a nagymegyeri CsISz funkcionáriusok. A falvakon a párttagokkal karöltve folyik a toborzás. Ügy osztották be, hogy egy CsISz- tag és egy párttag kettesben járt meggyőzni a kis- és középparasztokat. Továbbá Len. gyei József, a járás kultúrreferense teljes három hetet töltött kinn a falvakon, abból a célból, hogy az EFSz-ekbe tagokat toborozzon. Az elvtárs éjjel-nappal dolgozott ;i mindig egy eél lebegett előtte: időelőtt teljesíteni pártunk és kormányunk határozata az EFSz ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről. Gerháth Imre elvtárs, a járás vezető titkárának munkája nagy eredménnyel járt. Ö ugyanis két hetet töltött Medve községben, ahol mindaddig még nem alakult meg az Egységes Földműves Szövetkezet. Gerháth elvtársnak nem volt könnyű munkája. A faluban igen nagyszámban vannak kulákok, akik akadályozták a falu előrehaladását, a szövetkezet megalakítását. A kis- és közép- parasztok annyira be voltak folyásaivá a kulákok által, hogy hallani sem akartak a szövetkezet megalakításáról. Gerháth Imre elvtárs ekkor gondolt egyet: elhatározta, hogy a kis- és középparasztokkal körútra mennek, méghozzá, a jólmüködö tanyai szövetkezetbe. A látogatás sikerrel járt. A medveiek, miután saját szemükkel győződ tek meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, másnap megalakították a szövetkezetét. Ma a szövetkezet 78 taggal dolgozik. Ger- háth Imre elvtárs, miután Medvén jó munkát végzett, meglátogatott még egy csomó kisebb-nagyobb községet. A párttagok természetesen mindenütt segítségére voltak. Különösen Medvén. Reméljük, hogy a nagymegyeri járási CsISz olyan gondot fordít a politikai körök megalakítására, mint az EFSz.ekbe való toborzásra. Tassonyi Misi még a múlt évben jelentkezett bányásznak. Iskolás volt, a középiskola negyedik osztályát járta. Egyik napon, úgy délelőtt, éppen a tízperces szünet alatt egy elvtárs jött az iskolába. Misiék látták, amint az igazgató elvtárssal beszélgetett. Misi félfüllel hallott is néhány szót, de csak ezek a szavak voltak teljesen kivehetőek: „bányászok”, „tünulóotthorí’ stb. Misi félrehívta unokaöcs- csét, a harmadikos Kotúcs Pistát: — Te, én elmegyek bányásznak. Mit szólsz hozzá? — Helyes — felelte Pista. — Én is megyek, lehet, hogy még a harmadikból. — Nekem igen tetszik a bányászélet — folytatta Misi. — A napokban volt itthon Kemény táji, az beszélt egyet—mást a bányászok életéről. Te... ha láttad volna, milyen uniformis volt azon? De sebaj, lesz nekem is olyan. Csengetlek. A fiúk az osztályba vonultak. A negyedik osztályba, az igazgatóval együtt az az elvtárs lépett be, akit Misi a folyosón láttak az imént. Misi tudta, hogy ez az elvtárs a bányász iskolába toboroz tanulókat. Ez az elvtárs is beszélt a bányász- életről. Ügy gondolták a fiúk, hogy ő maga is bányász, mert remekül tud előadni a bányászatról. Mikor az igazgató megkérdezte a fiúkat, hogy ki akar bányász lenni, Misi volt az első. aki jelentkezett. Utána még kelten töltötték ki a jelentkezőlapokat. Az iskolai év befejeződött, majd lassan eljött a szeptember elseje is. Tassonyi Misit Rozsnyóra hívták, a bányászok tanulóotthonába. Szeptember elsején tehát elutazott hazulról. Kotúcs Pista is erőnek erejével vele akart tartani, de Misi lebeszélte, mivel még iskolaköteles. Azzal bíztatta, hogy majd jövőre ő is jöhet Rozsnyóra. Tassonyi Misi igen jól érezte Tassonyi Mihály elvtárs magát Rozsnyón. A koszt elsőrendűnek bizonyult, lakás remek, szabadidő, szórakozási lehetőség, szóval minden megvolt, amit egy ilyen fiatal fiú igényelt. Misi tehát kekapcsolódolt min denféle kultúnnunkába, sportolt, még brigádmunkára is járt. ha a helyzet úgy kívánta. Belépett a CsISz-be is, vagyis bevették őt is, mint jó bányásztanulót. A tanulásban sem maradt le. A nevelők és az otthon veiétől igen szerették a tizenötéves Tassonyi Misit. Persze, Mist is szerette nevelőit és tanítóit. Szüleinek tekintette őket. Kapott két szép uniformist: feketét és szürkét. Azonkívül sok apróbb dolgot is kapott. Munka után magára öltötte szürke egyenruháját s abban ment városba, ha valami dolga akadt. Dolga pedig nagyobbrészt mindig akadt. Egyszer moziba, máskor színházba, kultúr- estre vagy sétára ment az otthon. Misi a világért sem maradt volna el sehonnan sem. Szerette a fiúkat, szerette a bányászéletet. Karácsonykor szabadságot kapott, tehát két hétig odahaza volt szüleinél. Szülei megörültek, hogy fiukat újra láthatják. Misi pedig a szabadság alatt meglátogatta unokaöccsét, Kotúcs Pistát, sőt Vaskó Jancsihoz is elment, aki szintén a negyedikbe járt. A két fiú azzal bíztatta Misit, hogy a középiskola befejezése után, 1952. szeptemberében ők is bányásznak jelentkeznek. mégpedig Rozsnyóra. Elérkezett 1952. szeptember elseje. A két fiú, ígéretüket betartva, Rozsnyóra érkezett. Tassonyi Mihály már várta őket a vasútállomáson. Együtt mentek az otthonba Misi mesélt a fiúknak az otthoni életről, és még sok más egyébről. Este mindkét fiú megkapta szobáját ruhákat s este már ők is a többi bányászfiúval vacsoráztak. Most is ott találjuk a három rokonfiút együtt dolgoznak, együtt szórakoznak és együtt sportolnak. Elszakíthatatlan barátok lettek. Jakubee 1Í&UL
