Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-02-13 / 4. szám
4 1952 február 13- ÚIIFIÚSÁG lőföldjéért, népi demokratikus csehszlovák hazájáért?! »Fokozott aktivitással, harciassággal, fegyelmezettséggel a gottwaldi ötéves terv negyedik évébe!« Ez a CsISz KB hatodik plenáris ülésének jelszava, mely kihangsúlyozza rendkívüli feladatainkat, azokat a feladatokat, amelyek Ifjúsági Szövetségünk előtt állanak. A Központi Bizottság határozata kimondja, hogy' az építési és nevelési feladatokat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha következetesen fogjuk mlltalmazru a Komszomol szabályokat szervezetünk belső életében. Nincs egyetlen csoportunk sem, amely ne ismerné azt a jelszót, hogy: »Komszomol a mi példaképünk«. De nagyon kis mértékben próbálkoztunk ezt a jelszót a gyakorlatban megvalósítani. Nem te tűk fel fcntről egész le munkánkban ezt a kérdést: »Hol a komszomol, és hol vagyunk mi ? Hogyan dolgozik a komszomol minden vonalon és hogyan dolgozunk mi? Végérvényesen meg kell küzde- nürk minden dekoratív jellegű kijelentéssel a CsISz és a Komszomol közti viszonyról és minden gondolatunkat "arra fordítani, miként lehet átitatni egész szervezeti életünket Ifjúsági mozgalmunkat a Komszomol tapasztalataival. Tehát ne csak beszéljünk a Komszomolrói, hanem inkább minél többet valósítsunk meg belőlük a gyakorlatban. A komszo- molisták tapasztalatainak hiányos és összefüggéstelen átvételének egy'ik legfőbb oka, ifjúságunk lemaradásának a munka több szakaszán. Engedjétek meg ezért, ebből a szemszögből értékelni a CsISz szlovákiai kongresszusa óta eltelt időszakot és feltenni a kérdés:, mire Összpontosítsuk a legközelebbi időben figyelmünket, hogy ifjúságunk segítsége a szocializmus építésében még eredményesebbé váljék. Mi volt a legjellemzőbb ismerte ő- jetn a CsISz szlovákiai kongresszus előkészületeinek és magának a kongresszusnak? Az egész szervezet eddig elő nem forduló aktivitása, a CsISz tagjainak tömeges részvétele minden akcióban, nagyszerű lelkesedés és harciasság. Siroky elvtárs a kongresszuson eme eredmények alapján kijelentette, hogy a Párt elvárja a kongresszustól, hogy megveti alapját a CsISz további fejlődésének Szlovákiában és hogy az ifjúság így még eredményesebben járul hoztó. hazánk szocialista kulcsiparának meg erem- téséhez. Siroky elvtárs kiindulva Gottwald elvtárs irányvonalából, figyelmeztette a kongresszust, hogy a CsISz-nek sokkal tevékenyebben kell kivenni részét a munka magasabb formáinak kiszélesítésében, az újítö- mozgalomban és a szocialista munka- versenyben. Továbbá Siroky elvtárs hangsúlyozta, hogy az ifjúság nem eléggé teljesíti Gottwald elv árs irányvonalait falvainkban és EFSz- einkben. Figyelmezteti arra, hogy az ideológiai és politikai nevelés mellett elkerülhetetlen az ifjúság szilárd jellemének és kommunista erkölcsének kialakulása. Legjelentősebb eredményeink közé tartozik a Hír VIT tiszteletére szervezett akció, valamint részvételünk Berlinben a találkozón, ahol a művészi versenyekben egyes egyéneink mellett nagyon jól szerepelt és dijat nyert a Luénica nevű kultúregyüttesünk. A találkozó nagyon mélyen érintette egész ifjúságunkat és megtanította még öntuda- tosabban összekapcsolni a munkaeredményeket a világbékéért folytatott harccal. További eredményünk a békearatásban való részvételünk, melynek keretén belül 4.428 brigádista, száz és száz falusi csoportunk teljesítette hazafias kötelességét. Ebben az esetben szervezetünk tagjai nemcsak az álami birtokoknak, hanem az EFSz-eknek is segítségére sie: tek. Jelentős volt továbbá ifjúságunknak a munkaerőtoborzásban való részvétele, összesen 9.000 brigádista vett részt Szlovákiában az építkezéMa a büszkeség érzése hat át azért, hogy leányaink és fiaink kiérdemelték ezeken az építkezéseken azt, hogy ők gyújthatták be az első magas kemencét, hogy meggyorsítsák a gottwaldi-ötéves terv’ teljesítését és további hatalmas tettekkel szilárdították meg a szlovák és cseh ifjúság összefogását a CsISz-ben. 1951-ben Ifjúságiink Szlovákiában felépítette a hősies munka újabb emlékoszlopát. A csehszlovák-szovjet barátság hónapjának keretén belül a nagy októberi szocialista forradalom 34. évfordulójának tiszteletére brigádosaink 57 nappal a határidő előtt befejezték a szövetségi vasút 43 km hosszú ifjúsági szakaszának építését. 19 hónap alatt készítettük el és összesen 19.000 brigádosunk dolgozott rajta. A szövetségi vasúton minden gazdasági (a meghatározott időben teljesített tervünket) és politikai céljainkat, melyeket Sírok? elvtárs tűzött ki szá-' munkra a Szovjetunióval való barátságunk elmélyítését a szlovák, a magyar és ukrán ifjúság proletár internacionalista szellemben való nevelését, a Äeletszloväkiai ifjúság politikai és szervezeti előkészítését a szocialista építkezés számára. Jelentős eredményeket és érdemeket szereztünk az építkezés irányításánál is, melynek élén Hucskó mérnök elvtárs és Hana Drazsinová elvtársnő álltak. Az irányítás önálló és kezdeményező volt. Szoros kapcsolatot tartottak fenn a Brigádosokkal, hittek a mozgalom erejében és nem riadtak vissza semilyen nehézségtől, akadálytól. A szövetségi vasút építkezései, kell, hogy saját ügyünk maradjon mindig. Továbbra Is küldünk brigá- dosokat Osztravára és a szövetségi vasútra. Gondoskodni fogunk mindenekelőtt az építkezéseken működő csoportok jő munkájáról és a nyári hónapokban munkaerőkkel segítjük őket. Teljesítettük és túlteljesítettük a kongresszusra tett felajánlásunkat, hogy ez év végéig 60.000 előfizetőt szerzünk a Smenára. Ezt a kötelezettségünket magasan túlszárnyaltuk, habár igaz, hogy teljes mértékben csak a kampány utolsó részébe kapcsolódtunk be és csak a múlt év decemberében értünk el nagyobb eredményeket. Emellett eddig a besztercebányai kerület 130 százalék, a kassai 115 százalék és a nyitrai 104 százalékot értek el. A zsolnai, eperjesi és pozsonyi kerületek nem teljesítették kötelezettségüket. Kb. járásaink egy harmadrésze szintén magasan túlszárnyalta kötelezettségvái lalását. Jelentős száma járásainknak ebben az akcióban egyáltalán nem vett részt. Szükséges, hogy ezekre a lemaradt járásainkra fektessük a fősúlyt. Segítsünk nekik kötelezettségük teljesítésében. Tíz és tíz legfejlettebb csoportunk egész tagsága megrendelte az ifjúsági lapot. Az eredmény főleg az agitációs kettősök érdeme, akik már gazdag tapasztalatokra tettek szert a pártsa jtő terjesztésében. Az egész akció jól meg volt szervezve. Egész évben azonban meg kell mondanom, hogy a kongresszusra tett felajánlás bátortalan volt és úgy tűnt, mintha leértékeltük volna Ifjúsági mozgalmunk erejét. Természetesen nem lehetünk megelégedve az Ifjúsági Gáton és az Ifjúsági Bányában elért eredményekkel. Egyes elvtársak az Ifjúsági Gát hibáinak értékelésénél nagyon összetett, teoretikus, objektív okokat emlegettek. A részletesebb megvilágításnál azonban megmutatkozott, hogy ez a teória nem állja meg a helyét és hogy hibáink okai nem objektívak, hanem az emberekben kell őket keresnünk. Például milyen objektív okok eredményezték azt, hogy az Ifjúsági Gáton még nemrég egyáltalán nem dolgozott a CsISz-üzemi szervezete, hogy az építkezés irányítása „megoldhatatlan'« összeütközésekbe került a CsKP-üzemi szervezetével. az üzemi bizottsággal és később teljesen elszigetelődött. így az építkezésen teljesen háttérbe szorult a politikai és nevelömunka, hogy az építkezés vezetőségének bizalma megingott úgy a saját erejében, mint az egész mozgalomban? Turcsek elvtárs, az Ifjúsági Duzzasztógát vezetésével megbízott fel. adat.f nem tudta kellőképpen elvégezni. Nem tudott erélyesen harcolni a felmerülő hiányok eltávolításánál. azért az elnökség felmentette az Ifjúsági Duzzasztógát építésével niegbizott vezetői állásából. A feladatunk most a hiányokat a legrövidebb időn belül a munka minden szakaszán eltávolítani és az építkezés minden vonalán a gyors in tézkedéseket megtenni az általános javulás érdekében. Ez a feladat becsületbeli ügye Szlovákia CsISz- szervezetének. Az építkezésnek szüksége van elsősorban állandó munkaerőkre, melyek lekötelezik magukat az építkezés befejezéséig való munkára, vagy legalább egyes munkaszakasz építésének befejezéséig, (mint pld., a vasútvonal elké szitásé). Ezen munkaerők “a legön- tudatosabb CsISz-tagokból és funk cionáriusokból kerülhetnek ki. A technika állandó fejlődése és az eddig szerzett tapasztalatok, feltétlenül ilyen megoldást kívánnak. Meg kell bizni végül az elnökséget, hogy négy napon belül az építkezésen általános javulást teremtsen, átvizs. gálva a munkafeladat további ha- ladásával kapcsolatos összes fontos kérdéseket. Az elnökség ez év július 1-ig, a CsISz Központi Bizottságának adjon javaslatot, az építkezés idöelötti befejezésének időpontjáról, amely politikailag meg felel a CsISz érdekeinek. Hasonló intézkedéseket kell tenni Mlynkyben, ahol a brigád vezetősége már egy éve rendszeresen hivat kozik a nehézségekre és hiányokra, amely miatt a terv nem teljesíthető oly módon, mintha emberi erővel itt nem lehetne segíteni és talán az ifjúság tehetetlen volna. Ezzel kapcsolatban kell, hogy önkritikailag szóljunk az elnökség munkájáról. Az én nibám is volt, hogy nem eléggé • erélyesen léptem fel, a gyak ran megismétlődő viták ellen, amelyek a tárgyilagos nehézségekről folytak. Ezek a viták nem segítettek az egyszerű feladatok megoldd sánál sem, ellenkezőleg, bonyolultabbá tették az ügyet, mellékvá gányra terelve azt. Amint már mondottuk, a legnagyobb hibánk az volt, hogy nem tudtuk kellőképpen mozgósítani a mozgalmat a kongresszusi határo zat teljesítésére, s ennek következtében csak részben teljesítettük feladatainkat. Hol itt a hiba? Lisz elvtárs, a CsISz Központi Bízott ságában kihangsúlyozta, hogy a CsISz központi vezetőségének az összországos kongresszusa után nagy mértékben fejébe szállt a dicsőség és ölbetert kézzel ült a ba- béron. Ez a kritika teljes mércékben vonatkozik a CsISz Szlovákiai Központi Bizottsága Vezetőségére is, a szlovákiai kongresszus utáni időszakban. Büszkék lettünk a kongresszus után elvtársnök, elvtársak, a szlo vákiat központon, kerületeken és járásokon. Azt hittük, hogy minden magától fog menni, könnyedén, önműködően. A kongresszus után, felülről lefelé kezdtek, feltűnni oly funkcirniriu ok, kik „magas politikát" kezdtek alkalmazni, nem ismerve el a hivatalos szervek jelentőségét és megfeledkeztek a tömegekről. Némelyek viszont megöre gedtek. A valóságban csak húsz évesek, vagy egy kicsit idősebbek, de beszédjükben nem sokban különböznek a 70 évesektől. így aztán ne csodálkozzunk, hogy a kongresz- azusi határozatokat parancsolgatásokká változtattuk, de hiányosan teljesítettük! Azt hiszem, hogy a Szlovákiai Központi Bizottság vezetősége e dologgal kapcsolatban nem helyezked hét más álláspontra, minthogy a szlovákiai kongresszus a CsISz legfelsőbb szerve Szlovákiában, s hogy a határozatai a gottwaldi ötéves terv teljesítését biztosítják, melyet az országos kongresszuson tűzött ki elénk Siroky elvtárs irányelvül, amelyet feltétlenül teljesíteni kell. Mi is hibát követtünk el, a kongresszus után a lenini-sztálini tanulság ellen, mely azt mondja, „hogyha egyszer meg van adva a helyes politikai irányvonal, ennek biztosítása és sorsa a káderek helyes irányításától és elhelyezésétől függ", a munkamódszerek helyes megszervezésétől. Megmutatkozott ez, ha bár ragyogó sikereink voltak az építkezés te rén, az üzemekben, falukon, iskolákon és a piontrmozgalomban, melyet országunk igazgatásában ki- hangsú'yozott Gottwald elvtárs a kongresszuson, és többször Zlpo- touky elvtárs is. Milyen hiányok merültek fel a mozgalomban ez ügyből kifolyólag. Alapjában véve ugyanazok, csak felemelt formában, amelyekre a központi CsISz vezetőségének júniusi üiése már figyelmeztetett minket. E hibákat el lehet távolítani, ahogy mondtam, de csak a Komszomol tapasztalatainak alapos megismerésével. Állandó segítséget nyújtani a Pártnak az új szocialista nemzedék kinevelésében. Először is a tömegpolitikai nevelés jelentőségének kevésbé értékelt fontosságáról, a politikai, és agitációs munkáról van szó. Ami fő feladatunk: segíteni a Pártnak, az if jóságot szocialista szellemben nevelni. E feladatot nem teljesítjük eléggé, mert a mozgalmi életünk dolgozói járási, kerületi és központi viszonylatban igen gyakran elszakadtak a tömegtől. A legnagyobb szakadás éppen a propaganda- és agitációs vonalon van. Például az oktatási évet ünnepélyesen kihirdettük, de az oktatáshoz szükséges tananyagot az olvasókörök részére nem biztosítottuk be előre. Nem csak a személyes felelősség hiányáról van itt szó, de a hibák onnan erednek, hogy a mozgalmunk egyes dolgozóinak sejtelmük sincs arról, mi történik a mozgalomban, mit akar az ifjúság, mi lelkesíti és bántja öt, stb. Elvtársnők és elvtársak! Mi mind nyáján, ahányan itt ülünk, az elnökségtől kezdve, önkritikailag be kell ismernünk, hogy egészen az utóbbi időkig nem voltunk tudatában aimak, hogy mit jelent az, hogy mi nevelő szervezet vagyunk. Más különben az aparátusban nem ho- nosodot volna meg az a szűk, egy vonalú nézet, hogy a nevelés csak a propaganda- és agitációs osztály ügye, . a többi funkcionáriusoknak másirányú feladataik vannak. így történt meg például, hogy az üzemi csoportok osztályának dolgozói oly módon kezdtek működni, mintha az üzemekber lévő feladataink hason lók volnának a szakszervezetével, gyakran konkurrenciát látnak a szakszervezet munkájában. A kom- szomolban az agitációs propagáció ügy : az egész komszomolé. Az agi- táciős és propagációs nevelési kérdések a Komszomol fö feladatából erednek. Ezért a nevelés kérdését munkánkban a legelső helyre kell állítanunk. Mindenekelőtt meg kell tanulnunk az építömunkára nevelő szempontból nézni, oly értelemben ahogy arról Gottwald elvtárs b CsISzkongresszusán nyilatkozott, hogy a szocializmus építésében való közvetlen részvétel egyidejűleg a legmeggyőzőbb nevelési módszer is. A nevelésnek igen fontos része a politikai nevelés, melyet az olvasó- és politikai körök formájában való sítottunk meg. Továbbá rendkívüli fontos helyet foglal el az ifjúság nevelésében a sajtó. A komszomoli nevelésnek fontos eszköze például a szervezett előadások, amelyek nálunk el vannak hanyagolva. A nevelés legszélesebb tere azonban az ifjúság között a kultúr- és tömeg munka, mert a kultúra összefüggésben van az élet minden oldalával. Jelen van a technika vívmányaiban, a termelésben és emberi munkában, a tudomány és műveltség fejlődésé- ben, stb. A kulturális tömegnevelö- munkának az ifjúság műveltségéről való gondoskodás ügyét teljesíteni kell, (pld., az ifjúságnak az esti tanfolyamokon való részvétele), az Ifjúság technikai szakképzettségének fejlesztése, színvonalának eme- lése, könyvek propagálása az ifjúság között, az ifjúsági alkotás művészetének fejlesztése, színházak és filmek, kiállítások és múzeumok közös látogatása, rádió közös hallgatása, ünnepségeken, üzemi klubokban és vörös-sarkokban való közös részvétel. A testnevelés és a sport az ifjúság szocialista nevelésének egyik legfontosabb eszköze. A testnevelés és a sport terén nagy feladatok várnak ránk, főleg a kővetkező hónapokban: 1952 július 27-töl 29-ig lesz a Szokol szlovákiai kongresszusa. Rendkívüli alkalmunk nyílik a kongresszusi határozatunk hetedik pontjának megvalósítására, mely Így hangzik: „A testnevelést, sportot az öt megillető helyre kell állítanunk, az ifjúság nevelésében." Ezzel kapcsolatban szorosan együtt fogunk működni a Szokollal, erélyes és alapvető harcot fogunk folytatni a testnevelésben a szocialista formákért, a tömegalapokra való helyezéséért.. Fokozott figyelmet kell szentelnünk főleg a legelhanyagoltabb munkaszakaszra — a falura. A mi konkrét feladataink a Szo- kol-kongresszusával kapcsolatban ezek: megnyerni a testnevelés és a sportban való tevékeny munkára az ifjúság nagy tömegeit a Szokol- egységekben, körökben és csoportokban. Biztosítanunk kell, hogy sokezer fiatal készüljön a Tyrs- jelvény megszerzésére. Az ifjúsági sportjátékokban (SHM) való részvétel érdekében széleskörű meggyőző munkát kell végeznünk és az ifjúság köréből, sokkal nagyobbszániú tagot szereznünk az SHM-nek. Példaképül kell állítani ifjúságunk elé a Komszomol munkáját és részvételét a szovjet testnevelésben. A Szo- kol-egységek vezetőségébe, járásokra, kerületekre és. központba a CsISz-nek jó munkásokat kell küldenie. A Szokol-kongresszus tiszteletére széleskörű mozgalmat kell indítanunk testnevelési és épitö kötelezettségvállalások kiterjesztésére. Egyúttal a nevelőmunkánkban kimagasló helyet keli biztosítanunk a hadsereggel való együttműködési szervezet munkájának. A mi szervezetünk és csoportjaink kötelességei, rendszeresen segítséget nyújtani a testnevelés és a honvédelmi nevelés fejlesztésében, főleg a honvédelmi körök működésének kifejlesztésénél általános kezdeményezést kell kifejtenünk. Tevékeny segítséget kell nyújtanunk a Hadsereggel Való Együttműködés Szerve, zetének íSVÁZARM), főleg Ifjúsági káderek szervezeten belüli munkájával a kötelezettségvállalások alapos teljesítésével, a védnökségek keretében, amelyet a Központi Vezetőség novemberi határozata tűzött elénk. A szocialista békeépitkezések időszakában gondoskodnunk kell Köztársaságunk védelméről, mely egyike leghazafiasabb ügyünknek. Mi, C3lS?-tagok, szocialista építkezéseink nagy feladatának élharcosai vagyunk. Harcolunk a világ népéjének tartós békéjéért. A becsületességről, férfiasságról, fizikai, és erkölcsi határozottságról, az ifjú nemzedék erejéről, elszántságunkról — bármikor harcba szál- lunk, hazánk szabadságáért és becsületéért — mindezt a háborús gyujto- gatóknak nem szabad elfelejteniök, mindebben egy pillanatig sem szabad kételkedniük. A nevelés ezen formáiról újból kell beszélnünk azért is, hogy mindnyájan tudatában legyünk annak, milyen rendkívüli nehéz és bonyolult dolog az Ifjúság nevelésének ügye. Tudatában kell lennünk annak, hogy a szocializmus építésében való részvétel megbonthatatlan alkotórésze az Ifjúság nevelésének. Ennek át kell hatni ifjúságunk egész életét — az élet sokoldalúságát. Azért kell ezt újból kihangsúlyoznunk, hogy megértsük, hogy összes nevelő formáink állandó közreműködésével és felhasználásával segítenünk kell Pártunkat, az ifjú nemzedék szocialista nevelésében. Eltávolítani a szervezési hiányosságokat és élénkké tenni a szervezeti életet. Másodsorban a szervezési hiányosságok azok, amelyek gátolták eddigi munkánkat. Mozgalmunkban sokszor láttunk nagy lelkesedést, de kevé3 tárgyilagosságot. Gyakoriak, az olyan tilnetek, hogy ma, mikor fizetett apparátusunknak kereken 900 dolgozója van, egyes akcióink mégis rosszabbul sikerülnek (mint pl. az ifjúsági építkezésre való toborzás', mint amikor nem volt egyáltalán aparátusunk, csak a legaktívabb tagokra támaszkodtunk. Összefügg ez azzal, hogy apparátusunk dolgozói, munkásai gyakran a választott szerveket lenézték, megkerülve azok munkáját csak a saját munkájukban bíztak. Továbbá összefügg ez azzal, hogy eddig nem tudtuk biztosítani, hogy csoportjaink elsajátíthassák a szervezési munka legelemibb követelményeit (mint pl. azt, hogy az évzáró közgyűlések után szükséges, a funkcionáriusokkal és CsISz tagokkal megismertetni a CsISz szervezeti szabályzatát). Csak így lehet meg- magyarázni, hogy úgyszólván egyáltalán nem működik az alapszervéze- tekben a tagság nyilvántartása, a tagok nem becsülik eléggé igazolványaikat, a tagdíj fizetési színvonal alacsony (1951-ben 35 százalék). Továbbá a járási vezetőségek alapszervezeteinknek nyújtott hiányos segít/ Hogyati teljesítettük a CsISz szlovákiai kongresszusán kitűzött feladatokat f
