Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-02-13 / 4. szám
1952 február 13 5 01IFIHSÄC sége következtében sok esetben nem eléggé világos, hogyan kell a tagsági gyűlést előkészíteni és levezetni, milyen időközökben kell a vezetőségnek összeiltrii, stb. A szervezési hiányosságok okozzák, hogy egyes helyeken az ifjúságnak csak a kisebbik része működik tevékenyen. Ez annak a következménye, hogy klapszervezeteink nem tudják megnyerni a mozgalmi munka számára az ifjúság szervezetien tömegeit. Az alapszervezetekben mutatkozó szervezési hiányosságokért elsősorban a CsISz felsőbb szervei, az apparátus a felelős. Habár a CsXSz Szlovákiai kongresszusa világosan rámutatott a szervezési hiányosságokra, megmutatta munkánk megjavításához vezető utat, mégis a munkában, elsősor'oaf. az alsóbb szervek felsőbbek által való irányításában nem sok változás történt. Önkritikailag be k>!l vallanunk, hogy e részről a CsISz SzXB keveset tett,1 Az elnökség felületesen harcolt az egyes osztályok szükkörü munkája ellen, amelynek hatása megmutatkozott az instruk tázsoknál, a káderek nevelésénél és az alsóbb szerveknek nyújtott konkrét segítségben. A Szlovák Központi Bizottságnak csak hat kerületről kell gondoskodnia. Ha gyorsabb ütemben sajátítottuk volna e! a munka új formáit, rendszerét és stílusát — mint ahogy erre a Párt Központi Bizottságának utolsó ülései figyelmeztettek, a kerületi vezetőségeknek sokkal nagyobb segítséget nyújthattunk volna és mindez a kerületi és járási vezetőségek munkájának javulására vezetett volna. A Szlovák Központi Bizottság vezetőségét átszervezték, létszámát lecsökkentették. Tehát most arról van szó. hogy munkánknak új tartalmat adjunk és a mennyiséget minőséggé változtassuk. Fontos, hogy a CsISz apparátus dolgozói elsajátítsák a CsISz politikai nevelésének módszerét, feladatait, továbbá meg kell tanulni közösen dolgozni, a munkát tervezni és ellenőrizni. A múltban az volt a helyzet, hogy a központi apparátus dolgozói segítettek a kerületeknek és járásoknak, nem ismerték azonban az alapszervezeteket. Ezen a helyzeten változtatni kell. Szükséges, hogy a felsőbb apparátus funkcionáriusai és az apparátus tagjai közelebbről foglalkozzanak az alapszervezetek ügyeivel, igyekezzenek megismerni a különbségeket, hogy ezáltal biztosítani tudják az alsóbb szervek irányítását közvetlenül alkotó munka útján. Az irányítás legyen mindig konkrét és tárgyilagos, sohase általános. Az alsóbb szerveknek csak akkor nyújthatunk operatív segítséget, ha ismerni fogjuk problémáikat. Egyes kerületekben, mint pl. a besztercebányai és kassai kerületekben az utóbbi időben a munka megjavult. Kézzelfogható eredmények bizonyítják ezt, mint pld. a Smena előfizetők számának emelkedése, az ifjúsági építkezésekre való eredményes brigádtoborzás, az üzemekben a szocialista munkaverseny kiszélesítése. Ezen sikereknek értékét csökkenti a tagdíjfizetés színvonalának alacsony százaléka. A helyicsoportok feleir-!t tevékenységének időszakában pld. a besztercebányai kerületben a múlt év decemberében sem emelkedett a tagdíjfizetések színvonala. Némely kerület, mint pl. az eperjesi kerület lemaradt. A mozgalom leggyengébb részei még mindig a járási szervek és apparátusok. Alapjában véve ugyanazok a hibák merülnek fel, amelyekre a kongresszus is rámutatott. A járási vezetőségek elnökségei nem irányítják az alapszervezetek munkáját, nem dolgoznak opera,tívül, nagyobb részben nem tudtak tekintélyt szerezni. Vannak még most is olyan funkcionáriusaink, akik nem hogy nem dolgoznak a komszomol alá“ ~a- bályai 3zerint, az idejük felét az alapszervezetekben tölteni — de a csoportokat egyáltalán nem látogatják. vagy csak rövid ideig tartózkodnak ott és így a problémákba nem nyernek betekintést és ennek következtében nem is tudnák segíteni. Ezzel kapcsolatban feltétlenül ki kell hangsúlyozni a CsISz-fegyelem betartását. „Amint az illetékes szervek elhatározták — hangsúlyozta Lenin -r- mindnyájan, akik a Párt tagjai vagyunk •— egyemberként munkához látunk!“ Lenin nem tudta elképzelni a szervezetek építését öntudatos vasfegyelem nélkül. A mi szövetségünk, amely Pártunk első | segítőtársa, az ifjú szocialista nemzedék nevelésében nem lesz szilárd és egységes, ha benne teljes mértékben nem érvényesül a belső szervezeti fegyelem, éspedig felülről lefelé és alulról felfelé. Nyíltan meg kel) mondanunk, hogy rossz funkcionárius és árt a mozgalomnak 0a.z a CsISz-tag, aki nem teljesíti a '•-érvek határozatait, nem jár a gyűlésekre, vagy későn jön, a felsőbb szervek határozatait nem tartja maga számára kötelezőnek. Rossz CsISz tag az, aki nem jár a taggyűlésekre, arábízott feladatokat nem végzi el, igazolványa nincs rendben stb. Sok esetben az alapszervezetekben é felső szervekben különféle bonyolult orofclámákat vitatunk meg, k "k a balsikerek okát istentudja hol és miben, elfeledkezünk azonban íz 'lapszervezetek helyes munkáj'~-k legelemibb lehetőségeiről, a t-~ok alapvétő kötelességeiről, melyek *el- lesít.ése nélkül egy fist'd sem lehet CsISz-tag és az alapszeávezet nem nevezhető CsISz alapsAirvezetnek! Ezért vérünkkké kell, hogy váljék, hogy a szervezeti szabályzatban feltüntetett alapkötelességeket minden tagnak feltétlenül be kell tartania, hogy minden funkcionáriusnak el kell sajátítania a szervezési szabályzatot és aszerint kell dolgozni. A felsőbb szervek határozatának teljesítése az alsóbbak részére kőtelező. Tanuljunk dolgozni a- Komszomol tói, gyakorlatban sajátítsuk el a Komszomol munkamódszerét. Hogyan távolítsa el a munkájában mutatkozó hiányokat a járási vezetőség? Ezt tanuljuk meg a Kom3zn- mol tapasztalataiból! Legyen példaképünk a moszkvai vasutas Komszo-4* molisták járási vezetőségének munkája. N. Szizov, a moszkvai Komszomol vezetőségének titkára így szá,- mol be erről: „A járási vezetőség munkája az alapszervezetek irányításában komoly kritikát kapott a Komszomol IX. járási konferenciáján. A járási konferencia kiküldöttei kritizálták a járási vezetőséget azért, hogy nagyon gyenge munkát fejtett ki az alapszervezetek munkájának irányításában, keveset foglalkozott a járási vezetőség ülésein az alapszervezetek vezetőségeinek jelentéseivel, helytelenül hajtotta végre az ellenőrzés megszervezését és az elfogadott határozatok teljesítésének felülvizsgálását. A járási vezetőség helytelenül általánosította és terjesztette az alapszervezetek munkájából szerzett tapasztalatokat. A hiányok összegezésénél főleg a járási vezetőség rosSz munkaterve tűnt ki, és a vezetőségi ülések alacsony színvonala, gyenge előkészítése. Hasonlóképpen a járási választmány tagjainak és instruktorainak gyenge munkája a járási szervezet munkájában. A járási vezetőség a kritikából levonta a tanulságot és az alapszervezetek irányítását megjavította. Bebizonyította ezt a Komszomol X. járási konferenciája. A Komszomol járási vezetősége jelentősen megjavította az alapszervezetek munkájának ellenőrzését, többet törődik feladataival. A Komszomol járási vezetőségének ülése minden hónapban foglalkozik egy vagy két alapszervezet jelentésével. A járási vezetőség minden tagját konkrét feladattal bízzák meg-. Minden bizottságot az elnökség egy-egy tagja vezeti és bizonyos időközökben jelentést tesznek munkájukról az üléseken. A járás mellett működő instruktorok száma növekedett. Ekkor már a járásnak 58 önkéntes instruktora van. Egyetlen alapszervezet sem tart gyűlést a iá- rásl vezetőség egy tagjának segítsége nélkül, vagy a járás instruktora nélkül, aki résztvesz a gyűlésen. A járási vezetőség munkája megjavult a munka tervezése terén is Az elnökségi ülések előkészítésének színvonala is megjavult. Javulás állt be a határozatok felülvizsgálásában és ellenőrzésében, amelyeket a Komszomol járási vezetőségének elnöksége rendszeres ülésén fogadott el. Több esetben hozzájárul ez a javulás a feladatok növeléséhez, segít a járási vezetőség osztályainak, felelősségteljesebb munkájában és az elfogadott határozatok teljesítésének megszervezésében. Az elnökség ülésein rendszeresen foglalkozik és visszatér az előzőleg elfogadott határozatokhoz, meghallgatva ezek teljesítéséről szóló jelentést. A járási vezetőség munkájának megjavításában segítettek a Komszomol aktív káderei. A járási kon- 1 ferencia utáni időben szemináriumot I hívtak egybe, melyen részt vettek az alapszervezetek titkárai. Az alapszervezetek vezetőségi tagjainak is volt. szemináriuma. A vasúti csomópontokon és nagyobb üzemekben a részlegcsoportok vezetőségének titkárai és a munkacsoportok vezetői tartottak szemináriumot. A járást vezetőség a Komszomol alapszervezeteinek bekapcsolásával rendszeresen hív egybe járási tanácskozásokat, szemináriumokat a Komszomol aktivisták egyes csoportokban és az instrukciók alkalmával szerzett a- pa3ztalatok kicserélése céljából. A járási vezetőség megszervezi a titkárok és a többi funkcionáriusok legjobb szervezetekbe való kiküldését, hogy konkréten a mozgalomban sajátíthassák el a komszomolista munkamódszer tapasztalatait. Figyelmünket a közös célra irányítva, építsük ki alp.ps7.rrVp7.etHnket szilárd közösségekké. Ami üzemi csoportjainkat illeti, .uem élénk a mozgalmi élet ott, ahol nem tudják, hogyan kell dolgozni, ahoi a vezetőség nem tudja a tagságot tevékenvsérre bírni, feladatok kai megbízni. Ellenben ahol mindezt 'Ildiik, öröm dolgozni, megvan a szí tárd közösség, a lelkesedés, mi.it néldául a Tátraszvit IX. üzemi csoportjában — Szvitben, ahol az' ifjúság elsajátította Csutkich sztahanovista munkamódszerét és így ír nekünk: Mindjárt az első héten, a verseny megkezdése iután sikerült leszállítani a ,,B“ minőséget az egész osztályon 2 százalékra, ezze! telje~'- teni kezdtük a tervet. Ügy tudtuk ezt elérni, hogy Csutkich elvtárs a saját munkamódszerét tartalmazó Tizeteket röpgytiléseinken a verseny megkezdőbe előtt átolvastuk és vitáztunk róla. Sokan közülünk ?no~'ak és kérdéseket tettek fel, hogy a gé- oeink mellett lévő anyagból jobv M- nőséget elérni most nehéz dolog, mert hiányoznak az ••"-atréí— Hlsz most alig tudjuk elérni a K'Z- állapított 8.1 százalékot. Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel már a verseny megkezdése előtt. Voltak sokan azonban, akik tudták, hogy a nagymennyiségű „B“ minőséget saját magunk okozzuk és hogy ez felelősségteljesebb munka által eltávolítható. Megértették ezt a többi CsTSz-tagok is, habár tudtuk, hogy a nehézségek, amelyek az anyag és alkatrész szállításából, származnak, továbbra is fennmaradnak, mégis megígértük, hogy legalább azokat a hibákat távolítjuk el, amelyeket mi követtünk el, s amelyek eltávolítása lehetővé teszi számunkra a jobb minőségű gyártást. Megígértük, hogy kölcsönösen ellenőrizni fogjuk egymást, rámutatva egymás hibáira, hogy jobban dolgozhassunk. Három munkacsoportot alakítottunk. Vezetőjükké a legjobb, legöntudatosabb dolgozókat tettük, akik példájukkal magukkal ragadták a többieket is. Pevny elvtárs, Somor és Hrivnyák elvtársak vették át az egyes csoportok vezetését. Az egyes munkacsoportok közötti verseny elejétől kezdve nagyon érdekesnek ígérkezett. A A legörvendetesebb azonban az volt, hogy Somor elvtárs csoportja, amelynek a legnehezebb körülményekkel kellett megbirkózni és akikről nem tételezték fel, hogy elsők lehetnek — az első héten az élre kerültek. Záróbeszéd. Elvtársnök, elvtársak! Engedjétek meg, hogy a dolgokat összegezzem és feleljek a kérdésekre, hogyan teljesítsük a CsISz Központi Bizottságának VI. plenáris ülésén elfogadott határozatokat. Először is szükséges bebiztosítani, hogy Szlovákia nagyvonalú összesített terve mozgósító tényezője és soha ki nem apadó erőforrása legyen az állandóan fokozódó tevékenységnek, lelkesedésnek és az ifjúság harci elszántságának a gottwaldi ötéves terv negyedik évének1 teljesítésében. A hősi épitő hagyományok szellemében küldjük az ifjúságot nagy építkezéseink kulcspontjaira — a szocializmus építkezéseire, a szocializmus Ifjú Munkásainak Építkezésére (SMBS), a Hronsztavra, a HUKO-ra, az Ifjúsági Duzzasztógátra és nehéziparunk legfontosabb szakaszaira. Az ez évi állami nemzetgazdasági terv számításba vette, mint a siker fontos alapfeltételét — a munkatermelékenység fokozását, ezért minden erőnkkel meg kell szervezni és kiterjeszteni a szocialista munkaversenyt, 1 az új munkamódszerek alkalmazásának figyelembevételével. Nagy figyelmet kell fordítanunk az újító mozgalomnak." Ezzel kapcsolatban részt kell vennünk a május 1-i kötelezettségvállalásokban — főleg a legfontosabb üzemekben. A cseh CsISz- tagok példája nyomán az üzemekben csoportokat kell szervezni a gazdaságosság ellenőrzésére, amelyek munkájú k értéke, -J- ahogy az eddigi tapasztalatok mutatják, — hasonlíthatatlanul felülmúlja az avantgardista jellegű ifjúsági akciókat, amelyeket ellenséges elemek csempésztek be mozgalmunkba — az „Ifjúság vezet“ címen. Az élmunkásmozgalom kiterjesztése mellett Siroky elvtárs indítványa alapján először szervezünk komplexbrigádokat, amelyek a legöntudatosabb és legszakképsettebb CsISz-ta- gokból alakulnak és az építkezések legnehezebb, legszükségesebb szakaszaira küldjük őket. A mezőgazdaságban meg kell győznünk a falusi ifjúságot, hogy 'épjenek be az EFSz-be és hogy váljanak az EFSz-ek állandó dolgozóivá. A falusi csoportokban és gépállomásokon széleskörű kötelezettségvállalási kampányt kell indítanunk ■z EFSz-nek a t- -eszi munkálatok- lél nyújtandó segítség konkrét adatainak elvállalásában. Továbbá meg kell szerveznünk a falusi. > mi, iskolai és más csoportok közötti egyezmények 'megkötését a mu-kás, tanuló és az F Jz többi ifjúságnak nyújtandó konkrét segítséggel képadatban. Űgysz: ' - - Uzer-! iskolai és más re' -ortokat rá ke’" vezetnünk a gépáliom inkon lévő CsISz-csoportoknak nyújtandó konkrét segítséggel kapcsolatos egyezmények megkötésire. A.gépáno 'ion levő CsISz szervezetekbő’ " '■"hi szocializálását szorgalmazó élharcosokat kell kinevelnünk. Belőlük kell kinevelnünk a szocialista -ni—’kave~- :onv kiszélesítésére. « -■'neialista tulajdonhoz való új szocialista vs—”",v élharcosait. A földműves ifiűság között tevékenyebben kell megs - veznünk az EFSz-ek Htö nr-’-’émái- val összefüggd előadásokat a szovjet agrobiológia és agrotechnikáról Továbbá biztosítanunk kell, hogy o. CsISz felsőbb szerveinek funkcionáriusai és apparátus dolgozói tökéletesen megismerjék mezőgazdasági politikánk fontos problémáit. Végül a csoportjainkat úgy kell irányítanunk, hogy a földműves ifjúságot beszervezzék a CsISz-be. Ami az ifjúság népi közigazgatásban való részvételét illeti, a csoportok vezetőit felelősségérzetre fogjuk nevelni a helyi Nemzeti Bizottságokban dolgozó tagok munkájáért, az összes szervezetekben és más egyesületekben dolgozókat úgy fogjuk irányítani, hogy tagjaikat feladatokkal bízzák meg, a tagsági és vezetőségi üléseken a munkájukról rendszeresen beszámoltatjuk őket. Másodszor: Sokkal hatásosabb és erélyesebb harcot fogunk folytatni az ifjúság világnézetéért vívott harcban, az ifjúság valóban új társadalmi neveléséért, az új kultúráért és erkölcsért, ahogy a CsKP Központi Bizottságának a tankönyvekről szóló határozata kihangsúlyozza. A szocialista nevelés kérdését a Komszomol tapasztalatai alapján mozgalmi munkánk tartalmává tesz- szük. A burzsoa Ideológia behatásai ellen sokkal erélyesebb harcot kell folytatnunk, elsősorban a kozmopoli- tizmus és burzsoa nacionalizmus ellen, a múltból ránkmaradt minden előítélet ellen — amennyiben ez még ifjúságunk tudatát fertőzi. Ennek érdekében elsősorban több előadást kell rendeznünk. Politikai és szakdolgozók bevonásával, az összes iskolák tanítóinak segítségével meg kell szervezni politikai, tudományos és szakelőadások megrendezését, (vitákat) melynek feladata az ifjúság soraiban elmélyíteni a materialista világnézeti tudományt. Csoportjainkat meg kell tanítani, hogy teljes mértékben használják ki a kultúr-tömeg- munka formáit. így az ifjúság rendszeres művelődéséről, szakképzettségének emeléséről, az alkotó munka fejlesztéséről, az üzemi klubokban végzett munkáról, közös mozi- és színházlátogatásról való gondoskodással. CsISz tagjainkat iskoláinkban be kell kapcsolnunk a tankönyvekről rendezett vitákba, hogy Így ők is résztvegyenek az új szocialista tankönyvei: megalkotásában, amelyekre iskoláinknak legsürgösebbben, feltétlenül szüksége van. Ezek a viták iskolai csoportjainknak segítenek a tanulók tartós és mély tudásáéi -í- vott harcában. A pionírkorban lévő ifjúság többségét beszervezni a pionír-szervezetbe még ebben az évben. Emellet többet törődünk a pionér csapat- és rajvezetők munkájának megjavításával. Az elnökség javasolja ifjú technikusok és ifjú micsurinisták konferenciájának összehívását, hogy pionírjainkat minél jobban megismertessük az összesített tervvel és minél jobban előkészítsük őket a hatalmas épitő feladatok megoldására. Fokozott figyelmet kell szentelnünk a munkaerötartalékok újonnan alakuló tanhelyein , (tanoncki - titoknak), úgyszintén az esti tanfolyamoknak, egyrészt az iskolaigazgatő- ság részéről szervezett segítségnek, másrészt annak, hogy az ifjúságban ki fogjuk fejleszteni a tudómé-,yvá- gyat. Mivel a testnevelés és sport a szocialista nevelés egyik legfc- abb eszköze, a Szokol szlovákiai kongresszusának előkészítésében ’ -Ijes mértékben részt kell vennünk. A honvédelmi -velősről szóló törvény rendszere- teljesítése szintén fontos feladatunk. Harme'’-zor: Az ifjúság szocialista nevelése közvetlen a CsISz szervezeti erősségétől, az alapszervezeteit tevékenységétől, az alsóbb szerv k ^elsőbbek általi irányításétól, a V n- izomolista munkamódszer gvors és tökéletes elsajátításától függ. den erőnket be kell vetnünk a tervezési hiányosságok leküzdésére. Szükséges elsősorban, hogy a keril’e- ti és Járási konferenciák fo"-le'koz- zanak ezzel a kérdéssel. Emellett szüksége , hogy ‘ ;Van legyünk annak, hogy fur’-Honá- -uisaink szervező ír Inak '''avulását csak az eszmei és pr színvonalnak marxista-leninista szellemben történő rendszeres nevHésé- röl való gondoskodás teszi lehetővé. Szükséges, hogy éppen az ifjúsági funkcionáriusok nevelésével kapcsolatban tudatában legyünk, hogy új embert nevelni annyit jelent, mint kinevelni benne az új, szilárd jellemet, felfegyverezni öt a marxista- leninista világnézettel, j Ezen intézkedések biztosítják számukra a CsISz Központi Bizottsága vezetőségének VI. plenáris ülésén hozott határozatok teljesítését. A feladatokat csak abban az esetben fogjuk tudni teljesíteni, a komszomol munkamódszerét csak úgy fogjuk tudni minél előbb elsajátítani, ha szülő Pártunk körül minél szorosabban felzárkózunk és rendszeresen fogunk tanülni az ő gazdag tapasztalataiból. A CsISz erőforrása a Párt. Sikereink és egész életünk megbonthatat- lanul összefügg Pártunknak az ifjúságról való állandó gondoskodásával. A Párt mutatja nekünk az utat a ragyogó távlatok felé, melyeket fáklyaként világítanak meg a szocializmus és kommunizmus építkezései. Ezért minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a Párt bizalmát kiérdemeljük. Ezért nem lehet egy tagnak magasabb célja, mint hogy párttag lehessen. A Párt lehetővé teszi, hogy az ifjúság legjobbjai beléphessenek tagjai sorába. Nem elégedhetünk meg azonban azzal, hogy a Pártba való belépés csak egyéni ügy legyen. A Pártba való belépésnek az gész csoport ügyévé kell válnia. Azokat a tagokat, akiknek a munkához, a könyvhöz, a tudományhoz szocialista a viszonyuk, akik a marxizmus-leai- nizmust tanulják és birtokában vannak az rtj, most születő szocialista ember i i jellemvonásainak — elő kell őket készíteni a Pártba való belépésre. A legjobb CsISz-tagoknak a ;rt- ba tagjelöltként való jelöltetése tagsági gyűléseink legdícsöblt és ’egfe- ledhetetlenebb eseményeivé kell vál- niok. Elvtársnök, elvtársak! Nagyobb kötelezettségeket vállalunk, mint bármikor a múltban. Teljesítjük ezeket, mert bízunk erőnkben és tehetségünkben, mert elszántan leküzd- jük a legnagyobb nehézségeket Is. Teljesítjük ezeket, mert bízunk mozgalmunk erejében, mely harcokban edzett Pártunk erőforrásaiból t*-’átkozik. Teljesítjük ezeket, mert komolysággal látunk a munkához. Teljesítjük azért Is, mert egész életünk és munkánk még több vlgsággal, kacagással, örömmel és mulatsággal lesz teli, mert minden erőnkből azon fogunk dolgozni, hogy művelte bek, kulturáltabbak legyünk. Teljesítjük a reánk háruló feladatokat ar'rt, mert mi Gottwald ifjúsága vagyunk és szilárdan felsorakozunk a Marx- Engels-Lenin és Sztálin zászlaja alá. v