Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-08-27 / 32. szám

1952 augusztus 27

3

A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951-55. évi ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete

parkot három-négyszeresére kell növelni.

Javítsa meg az építési tervezést, csökkentse a tervezés időtartamát és idejekorán lássa el az építőipart tervekkel és költségvetésekkel, széles körben vezessék be a típustervezést. A tervező szervezeteket szilárdítsa meg szakképzett káderekkel.

17. Az ipar »minden ágazatába!! biztosítsa a termelés minőségének megjavítását. Bővítse és javítsa meg a választékot, növelje a népgazdaság

szükségleteinek megfelelően a szűkében lévő termékek termelését.

Bátran vezesse be a modern követelményeknek megfelelő állami szabványokat.

18, A népgazdaság növekvő nyersanyag- és fütöanyagszükségletének kielégítése érdekében biztosítsa a természeti kincsek, a hasznos ásványok — elsősorban a színes- és ritkafémek, kokszolható szenek, az alu- miniumnyersanyag, a kőolaj, a gazdag vasércek és egyéb ipari nyersanyagok felkutatását.

II. A mezőgazdaság területén

újítására szolgáló műszerek termelése terén.

11. Biztosítsa a vegyiparban a műtrágya, szóda és szintetikus kaucsuk termelésének leggyorsabb ütemét, különös figyelmet fordítva a kau- csuktermelés nagymértékű fejlesztésére, a földgázak kihasználásának alapján.

Növelje a plasztikanyagok, festékek, müselyem-nyersanyagok termelését és a többi vegyitermékek választékát. Fejlessze a színesfémeket pótló szintetikus anyagok termelését.

Irányozza elő az ammóniák, kénsav, szintetikus kaucsuk, szintetikus szesz, szóda, a mütrágyafélék — különösen szemcsés formában — és a mezögazdaásgi növények kártevői elleni vegyi-harci eszközök termelési kapacitásának npvelését.

Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban meg kell szervezni a szuperíoszfát termelését.

Széles körben be kell vezetni az oxigén használatát a különböző iparágak, elsősorban a vaskohászat és színesfémkohászat technológiai folyamataiban, a szén gázosításában, a cellulózé- és cementiparban.

Létesítsenek a műtrágya' üzemépi- tés torén olyan előregyártóit épületelemeket, amelyek biztosítják a következő években a műtrágyatermelés szükséges fejlesztését. Teljesen használják ki műtrágyázásra a foszfátsalakokat.

12. Meg kell szüntetni a faipar elmaradottságát a népgazdaság növekvő szükségleteitől. Növelni kell a fűrészelt faanyagok termelését és fejleszteni kell a termelési, valamint építési alkatrészek gyártását. Nagy arányokban végre kell hajtani a fa- kitermelés áthelyezését az erdőben gazdag vidékekre, különösen az Észak, az Ural, Nyugat-Szibéria és a Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság vidékeire, csökkenteni •kell az erdők irtását az ország erdő. ben szegény vidékein. Csökkenteni kell a fakitermelés idényjéllegét. Ennek érdekében az új körzetekben gépesített üzemeket kell létesjteni, el kell azokat látni állandó munkásokkal. Tovább kell fejleszteni a fakitermelő munkálatok komplex gépesítését. A fakitermelő munkálatokban javitsa meg a termelés szervezését és a gépek kihasználását, biztosítsa a munka termelékenységének emelését. Az ötéves időszak alatt az előző .ötéves tervhez viszonyítva körülbelül nyolcszorosára növelje az új körzetekben az üzembehelyezett fűrésztelepek számát.

Minden eszközzel biztosítani kell a papir-, cellulózé-, bútor-, fumirle- mez-, favegyészeti, és hidrolitikus ipar fejlesztését. A bútorgyártást legalább háromszorosára kell fokozni.

13. A népgazdaság növekvő szükségleteinek kielégítése érdekében legalább kétszeresére kell fokozni a fő építési anyagok termelését, meg kell javítani az építőanyagok minőségét és bővíteni kell választékát. A téglagyártást körülbelül 2.3-szeresé- re, a palagyártás 2.6-szeresére, a csiszolt üveg gyártását négyszeresére emeljék. A város- és ipari épités terén határozottabban vezessék be az új, modern falanyagok használatát, növeljék a nagy salakbeton- és betontömbök termelését. Jelentékenyen növeljék az új, kiváló minőségű díszítő- és vakolóanyagok, gyári készítésű kerámia-, gipsz-, beton- és vasbetonalkatrészek és szerkezetek gyártását, amelyek elősegítik az építés nagyipari jellegének fokozását, csökkentik önköltségét, megjavítják az épületek és műtárgyak építőművészet! színvonalát és tartósságát. Az Uraiban, Szibériában, a Volga vidékén, Távol-Keleten és Közép-Ázsiá- ban, továbbá a nagyipari körzetekben, ahol nagy építkezések folynak, a Szovjetunióban szokásos átlagos ütemnél gyorsabbra ■ kell megszabni az építőanyagok gyártása növekedésének ütemét.

•

Mintegy 2.1-szeresére növelje a cementipar kapacitását.

14. Biztosítani kell a közszükségleti cikkek gyártásának gyorsütemü fokozását. A könnyű- és élelmiszer- ipari gyártmányok termelését 70 százalékkal növeljék.

A mezőgazdasági nyersanyagforrások gyarapításával megfelelően nagyszámú könnyű- és élelmiszeripari

üzemet — különösen gyapotipari kombinátot, müselyemgyárat, selyem-, konfekcióipari-, kötszövött-, bőr. és lábbeliipari-, cukoripari-, olajsajtoló-, zöldségszárító-, cukrászipari-, tea-, konzerv-, serfözö-, borászati-, húsipari-, haliparir, vajipari és sajtipari üzemet építsen.

1955 végére, 1950-hez viszonyítva a gyapotszövet-termelés kapacitását növelje körülbelül 32 százalékkal; a mürost termelését 4.7-szeresére, a lábbeli termelését 34 százalékkal, a porcukor üzemek kapacitását 25 százalékkal, a cukorfinomítvány üzemekét 70 százalékkal, a teaüzemekét 80 százalékkal, az olajosmagvakat feldolgozó olajsajtoló üzemekét 2.5- szeresére, a zöldségszárltó üzemekét

3.5- szeresére, a hal-, zöldség- és pulp- konzervüzemek termelését 40 százalékkal, a hűtőkapacitást és a halfagyasztó hütohajók kapacitását 70 százalékkal, a húsfeldolgozó kombinátokét 40 százalékkal, az állati zsiradékot feldolgozó üzemekét 35 százalékkal, a sajtüzemek kapacitását kétszeresére, a tejkonzerv-üzemekét

2.6- szeresére, a tejporüzemekét kétszeresére, a teljes tejtermékeket készítő üzemekét 60 százalékkal növelje.

Vezesse be széles körben az élelmiszer- és ipari áruk termelési és fel- dolgozási folyamatainak automatizálását'és gépesítését.

Nagy munkát kell végezni a haite- r.vésztés terén, hogy a halállomány gyarapodjék, különösen a mesterséges tavakban.

A Litván Szovjet Szocialista Köztársaságban körülbelül 3.9-szeresére, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban 80 százalékkal, az Észt Szov. jet Szocialista Köztársaságban 35 százalékkal növeljék öt esztendő alatt a halászzsákmányt. Ezekben a. köztársaságokban bővítsék ki a már működő halfeldolgozó üzemeket és építsenek újakat.

Biztosítsák a közszükségleti élelmiszer és iparcikkek minőségének és választékának további megjavítá. sát, javítsák meg az élelmiszeráruk csomagolását és kiszerelését.

15. Növeljék a helyiipari vállalatok és ipari szövetkezetek ipari termelésének mennyiségét öt esztendő alatt körülbelül 60 százalékkal. Elsősorban a tömegfogyasztási cikkek, háztartási és gazdasági cikkek, helyi építőanyagok termelését kell növelni, jelentékenyén meg kell javítani a termékek minőségét. Fejleszteni kell a^szövetséges köztársaságok saját nyersanyagbázisát a helyi ipar és az ipari szövetkezetek számára. Meg kell javítani a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló helyiipari és ipari szövetkezetek munkáját. A helyi szovjeteknek meg kell erösíteniök a helyiipar és az ipari szövetkezetek irányítását.

16. A meglévő épitöszervek megszilárdításának és kiszélesítésének alapján tovább kell fejleszteni az építőipart, új építkezési szervezeteket kell létesíteni a nagyarányú építkezések körzeteiben. Meg kell szilárdítani a nehézipari üzemépítési minisztérium épitési szervezeteit, amelyek vas- és fémkohászati üzemeket építenek, különösen a keleti körzetekben. Meg kell szilárditani a villamos erőmüvek minisztériumának és a kőolajipari minisztériumnak építési szervezeteit, továbbá a gépgyártó üzemépitési minisztérium építési szervezeteit, amelyek energetikai és kohászati felszerelés, kőolajipari, nagy és különleges szerszámgépipari, nehéz kovácsoló-sajtológépgyártp, emelő- és szállítóberendezéseket gyártó üzemek^ valamint hajógyárak építését intézik. Széles körben be kell vezetni az építés nagyipari módszereit.

Legalább kétszeresére kell növelni a vasszerkezeteket gyártó üzemek kapacitását. Szükséges mennyiségű nagyüzemet kell építeni előregyártóit vasbetonszerkezetek gyártására.

Ki kell bővíteni a meglévő természetes kő-, kavics- és homok- és nagyobb darabos köveket termelő bányákat, továbbá új, teljesen gépesített bányákat kell létesíteni. Teljessé kell tenni az alapvető építési munkálatok gépesítését és biztosítani kell az átmenetet az egyes folyamatok gépesítéséről az építés teljes gépesítésére. Öt esztendő alatt az ekszka- vátor-parkot körülbelül kettő és fél- szeresére, a szkréper- és buldózer

1. A mezőgazdaság területén a fő feladat továbbra is valamennyi mezőgazdasági növény termésének növelése, a társadalmi tulajdonban lévő állatállomány növelése, hozamának jelentős emelésével együtt, a földművelés és az állattenyésztés ossz- és árutermelésének fokozása a kolhozok társadalmi gazdaságának további megszilárdításával, és fejlesztésével, a szovhozok és mezögaz.dasági gépállomások munkájának megjavításával, az élenjáró mezőgazdasági technika és agrokultúra bevezetésének alapján.

A földművelésnek még termelékenyebbé és magasabb színvonalúvá kell válnia, fejleszteni kell a füvek termelését, helyes vetésforgókat kell alkalmazni, emelni kell az ipari és takarmánynövényekkel, zöldségfélékkel és burgonyával bevetett terület arányát.

2. A mezőgazdasági cikkek termelését öt év alatt a következő arányban kell emelni: a gabona összterméseredményét 40—50 százalékkal — ebből a búzáét 55—65 százalékkal, a nyersgyapotét 55—65 százalékkal, a rostlenét 40—50 százalékkal, a cukorrépáét 65—70 százalékkal, a burgonyáét 40—45 százalékkal, a szőlőét 55—60 százalékkal, a napraforgóét 50—60 százalékkal, a dohányét 65—70 százalékkal, a zöld faj-tealevélét körülbelül 75 százalékkal.

Növelni kell a maglen, a szója, a földi mogyoró és egyéb olajos növények termelését.

80—90 százalékkal növelni kell a takarmányfélék termelését. A széna termelését 80—90 százalékkal, a gu- mósnövényekét három-négyszeresére, a silósnövényekét kétszeresére kell emelni.

3. A gabonafélék hektáronkinti terméseredményét a következő arányban kell i növelni: Dél-Ukrajnában és Észak-Kaukázusban 20—22 mázsára, az öntözött földeken 30—34 mázsára, a Volga vidékén 14—18 mázsára, a középoroszországi feketeföld vidékeken 16—18 mázsára, az öntözött földeken 30—34 mázsára, a nem fe- keteföldövezetben 17—19 mázsára; az Ural, Szibéria és Északkelet-Ka - zahsztán körzeteiben 15—-16 mázsára, az öntözött földeken 24—26 mázsára; a Kaukázuson túli vidékeken 20—22 mázsára, az öntözött földeken 30—34 mázsára; a rizs terméseredményét az elárasztott földeken hek- táronkint 40—50 mázsára kell emelni.

A gyapot terméseredményét hek- táronkint a következő arányban kell emelni: Közép-Ázsiában és Dél-Ka- zahsztánban 26—27 mázsára, a Kaukázuson túli körzetekben 25—27 mázsára és az európai rész déli körzeteiben az elárasztott földeken 11—13 mázsára, az el nem árasztott földeken 5—7 mázsára hektáronkint. A rostlen terméseredményét a nem fe- keteföldövezetben négy és fél—öt mázsára, az Ural vidékén és Szibériában - hektáronkint 4—5 mázsára kell emelni.

A cukorrépa terméseredményét Ukrajnában, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaságban ^ és Észak- Kaukázusban 255—265 mázsára, a középoroszországi feketeföld vidéken 200—210 mázsára, Közép-Ázsia és Kazahsztán körzeteiben 400—425 mázsára hektáronkint,

A burgonya terméseredményét a nem feketeföld-övezetben 155—175 mázsára, a középoroszországi fekete- föld-vidéken 140—160 mázsára, a déli vidéken és Észak-Kaukázus körzeteiben 135—155 mázsára, az Ural és Szibéria körzeteiben 125—145 mázsára hektáronkint.

4 napraforgó terméseredményét az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság és Észak-Kaukázus körzeteiben 17—20 mázsára, a középoroszországi feketeföld-vidéken 14.5 —16.5 métermázsára, a Volga vi. dókén 10—12 móterniázsára, kell emelni hektáronkint.

Növelje a zöldségfélék, a burgonya és az állattenyésztési termékek termelését Moszkva, Leningrad, az Ural, a Donyec-medence, a Kuznyeek-me- dence, valamint más ipari központok és nagyvárosok vidékén, létesítsen burgonya- és zöldségtermelő, valamint állattenyésztő bázisokat az új iparvidékeken.

A szesz- és keményítő-, valamint szimpüzemek övezeteiben öt esztendő alatt körülbelül 50 százalékkal növelje a burgonyatermelést, a konzerv- és zöldségszáritó üzemek övezeteiben pedig kétszeresére a zöldségtermelést.

Öt esztendő alatt körülbelül 70 százalékkal növelje a kolhozok gyümölcsöseinek, 50 százalékkal szőlős- kertjeinek, 60 százalékkal teaültet- vónyeinek és négy és félszeresére citrom-, valamint narancsültetvé. nyelnek területét.

4. Öt esztendő alatt a következő arányban növelje az állattenyésztés hozamát: a hús- és szalonnatermelést 80—90 százalékkal, a tejtermelést 45—50 százalékkal, a gyapjútermelést körülbelül két—két és félszeresére,' a tojástermelést (a kolhozokban és szóvliozokban) öt-hétszeresére.

A szarvasmarhaállományt az egész mezőgazdaságban ’ 18—20 százalékkal — ebből a kolhozok szarvasmarhaállományát 36—38 százalékkal, tehénállományát pedig körülbelül kétszeresére növelje. Az egész mezőgazdaság juhállományát 60—62 százalékkal. a kolhozokét 75—80 százalékkal növelje. Az egész mezőgazdaság sertésállományát 45—50 százalékkal, a kolhozokét 85—90 százalékkal, a kolhozok baromfiállományát’ három—három és félszeresére, az egész mezőgazdaság lóállományát 10 —12 százalékkal, a kolhozokét 14— 16 százalékkal növelje.

Biztosítsa a Litván, a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban a nagyhozamú állattenyésztés, különösen a tejelő szarvasmarha, továbbá a sertéstenyésztés további fejlesztését,

Egy-egy tehén tejhozamát a feke- teföld-övezeten kívül eső kolhozokban 1800—2000 kg-ra, a középső feketeföld-övezetben 1700—2000, a déli é3 volgamenti területeken 1600— 1900, Szibériában, az Uraiban és Északkelet-Kazahsztánban 1500— 1700, Közép-Ázsiában 700—900, a Kaukázuson túl 900—1100 kgra emelje.

A gyapjúnyírás eredményét a dél- és északkaukázusi kolhozokban egy- egy finomgyapjas juhtól 5.2—5.S kg-ra, egy-egy félfinomgyapjas juhtól 4.2—4.8 kg-ra emelje, a középső feketeföld-övezetben egy-egy finomgyapjas juhtól 4.2—5.00 kg-ra és égy- egy féltinomgyapjas juhtól 4.0— 4.2 kg-ra, a Volga mentén egy-egy finomgyapjas juhtól 4.6—5.4, egy-egy félfinomgyapjas juhtól 3.9—4.5, Szibériában egy-egy finomgyapjas juhtól 4.3—4.9 és egy-egy félfmom- gyapjas juhtól 3.8—4.2 kg-ra emelje.

5. Biztosítani kell új, magasabb terméshozamú gabonanemüek, nagyobb termést adó és korábban beérő gyapotfélék, magasabb cukortartalmú cukorrépafélék, magas olajtartalmú napraforgófélék termelésének bevezetését, valamint új mezőgazdasági növényfajták létrehozását az öntözéses földeken való termelés céljából. Javítani kell a kolhozokban és

a szovhozokban a mezőgazdasági növényfajták vetőmagtermesztését.

6. Biztosítani kell a mezövédö erdősávok létesítésére irányuló munkák kiszélesítését a sztyeppés és erdös- sttyeppés területeken, mezőgazdasági, vízgazdálkodási intézkedések végrehajtását a talaj eróziója.elleni küzdelemben, valamint a homokos területek erdősítését, gazdasági jelentőségű erdők létesítését, zöld-övezetek létesítését a városok és ipari központok körül, a folyók, a csatornák és a víztárolók partján.

Az ötéves terv idején legalább p.ö millió hektáron védöerdősávokat kell ültetni a kolhozokban és a szovhozokban és kb. 2.5 millió hektár területen állami erdőségeket kell ültetni.

7. Biztosítani kell minden öntözött és a mocsaras területek recsapolása útján nyert földterület magas termelékenységű felhasználását..

Biztosítani kell, hogy mindenütt áttérjenek az állandó öntözöcsator- nák helyett az ideiglenes öntözöcsa- tornákat alkalmazó új öntözési rendszerre. Elsőrendű feladatnak kell tekinteni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a kujbisevi vízierömú villamosenergiájának felhasználási területén és a Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna övezetében, meg kell kezdeni az öntözőéi vízellátó rendszerek építését a sztálingrádi vízierömü, a turkmén

főcsatorna, a délukrajnai és az északkrimi csatorna övezetében.

El kell végezni az előkészítő munkálatokat a kulundini sztyeppe földjeinek öntözésére és vízellátására hivatott öntözőrendszerek építéséhez. Folytatni kell az öntözőrendszerek építésének munkáját a középső feketeföld-övezetben, a Kora-Brakszini alföldön, a Szir-Darja, a Zeravsana és a Kaska-Darja folyók völgyében, a középső fergániai övezetben, Ku- bányban a jegorliki rendszer építését és a csui nagycsatorna építését. Az ötéves időszak alatt 30—35 százalékkal növelni kell az öntözött földterületeket, a kolhozokban és a szovhozokban 30—35.000 tavat és víztárolót kell építeni és biztositani kell ezek sokoldalú gazdasági felhasználását.

Mocsárlecsapolási munkálatokat kell végezni a Bjelorussz. az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban (elsősorban a poleszjai síkságon), a Litván, a Lett, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, valamint az OSZSZSZK nyugati éá központi vidékein, a Barabini síkságon és más területeken. Az 1951—1955. évi időszak alatt 40—45 százalékkal kell növelni a mocsarak lecsapolása által nyert földek területét.

8. A kolhozok és szovhozok szarvasmarha-állományának tejho- zam-emelése szempontjából különösen fontos az intenzívebb állattenyésztési rendszer, az állatok istállózásának további bevezetése az egyes területek sajátságainak figyelembevételével.

A juhtenyésztés további fejlesztése érdekében a Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna vízellátási övezeteiben, a Kaspi-tenger menti alföldön, a Nogaj-sztyeppén és a turkmén főcsatorna övezetében dús legelőket kell létesíteni. A vízellátó létesítmények üzembehelyezésével egyidejűleg gondoskodni kell a legelők vízellátásáról, hogy az <jmlített * területeken így kövér legelők léte- ; süljenek a legnagyobb juhnyájak szá- : mára is.

A középázsiai és kazahsztáni területeken a helyi öntözőmüvek és az artézi vizek felhasználásával magas terméshozamú szénakaszálókat és legelőket kell létesiteni, hogy fokozatosan csökkenteni lehessen azt, hogy a jószágot nagy távolságban lévő legelőkre hajtsák át.

9. Be kell fejezni a kolhozokban a nagy mezei munkák gépesítését, nagymértékben gépesíteni kell a munkaigényes feladatokat az állat- tenyésztésben, a .zöldségtermelésben, a kertészetben, a mezőgazdasági termékek szállításában, fel- és lerakásában, az öntözés, a mocsaras területek lecsapolása és új földterületek müvelhetövé tétele tex-én.

1955-ben a gépesítés érje el az aláb bi színvonalat: a gabonanemüek, ipari növények és takarmánynövények szántásában és vetésében 90—95 szá»

I