Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-08-13 / 30. szám
5 1952 augusztus 13. Ol IFIÓSÁG MOZGALMUNK ÉLETÉBŐL Feladataink az ifjúság politikai iskolázásának előkészítésében Az új oktatási év előkészületei teljes ütemben folynak és azon igyekezünk, hogy a CsISz KB-nak az ifjúság 1952—53. évi politikai iskolázásáról hozott határozata jegyében a marxi-lenini tanítás elsajátítása váljon az Ifjúsági Szövetség mindennapi munkájának szerves részévé. Ez által válik a CsISz nevelömunkája ideológiailag tartalmassá. A Párt ellenségei a múltban igyekeztek Ifjúsági Szövetségünkben is kialakítani a marxi-lenini tanítás lebecsülésének légkörét és igyekeztek a Csisz politikai nevelő munkáját elvezetni a rossz, az élettől elszakított kulturás- kodásra. Helytelen nézeteket hirdet, tek, hogy a marxizmus leninizmus mint párteszme a CsISz részére közvetlenül nem propagálható, hanem szétforgácsolva, „pártrpente- sen“. A Párt irányelveinek jegyében tanulva a Komszomol tapasztalataiból hozzáláttunk az ellenséges behatások kiküszöböléséhez. Szövetségünk eszmei munkájában. Feladatunk utolérni mindazt, amit elmulasztottunk. Legyünk tudatában annak, hogy ez nehéz feladat és igényes. Vannak még olyan funkcionáriusank is, akik bár jóhiszeműen és abban a tudatban, hogy teiljesíitik Pártunk irányéi, vét, mélyen beestek a szükkörü prakticizmus helytelen munkaformáika. Több helyen szintén a szűk- körű reszortizmus uralkodik az eszmei munkában' az építő feladatok mindennapi megoldásának különválasztása a CsISz agitációs és pro- pagációs munkájától, továbbá az ismert könnyelmű álláspont a mai- xizmus-leninizmus tanulmányozásában. A hibák leküzdése kemény munkát igényel. Mindenekelőtt minden ifjút meg kell győzni a marxizmus-leni- nizmus tanulmányainak jelentőségéről és a tanulásról általában. Elsősorban természetesen az ifjúság széles rétegeit kell meggyőznünk a tanulás fontosságáról és aztán az ifjúsági aktívákat. Kádereinknek a marxista tanok elsajátítása az előfeltételek megalapozását jelenti, segítségével a CsISz a párteszme terjesztőivé válik az ifjúság széles tömegei között és ezáltal valóban tudatosítási munkát fejt ki ifjúságunk körében — ahogy azt Gottwald elvtárs mondotta a CsISz kongresszusán. Minden dolgozó, aki hatásos segítséget óhajt nyújtani a CsIS/.-nek munkájában, kell, hogy megértse: a marxizmus-leninizmus ismerete, alkotó erejének elsajátítása döntő fontossággal bír a szocialista nevelésben. A politikamentességtől és elvnél- küliségtöl megtisztított eszmei munka, amely' a munkásosztály világnézetén alapszik — ez a CsISz munkájának szilárd alapja. Ez az a beton, ahogy a komszomolisták mond ják, amely tömöríti és megerősíti az ifjúsági szervezetek tevékenységét és irányt mutat munkájukban. Szűk. séges, hogy mi is tudatában legyünk annak, hogy régi hibánkat sohasem tudjuk leküzdeni, nem tudunk kialakítani a CsISz-böl harcias és fegyelmezett szervezetet, ha a CsISz munkája nem lesz magas eszmei és párt jellegű. A jövőben nem lehet a CsISz-munkáját csak szervezeti téren irányítani, magas eszmei tartalmú nevelési munka nélkül. A CsISz szerveknek elsősorban meg kell ismerniük a CsISz ifjúság közötti munkájának eszmei tartalmát. Ez a megismerés lehetővé teszi a helyes szervezeti intézkedések foganatosíts. sát, hatásos segítséget nyújt a hiányosságok eltávolításában. Felülről lefelé végeznünk kell az eszmei munka lebecsülését szolgáló nézetekkel, az összes szervekben és csoportokban. Ezen az úton kell haladnunk, ha a Párt hű segítőtársa és tartaléka akarunk lenni. Annak bizonyítéka, hogy az eszmei munka jelentőségének megértése milyen mélyen hatolt be a CsISz soraiba, a CsISz SzKB nak az ifjúság 1952—53. évi politikai iskolázásáról hozott határozatának megvitatása és teljesítése és a. határozat megvalósítására tette intézkedések az alapszervezetekben. Szükséges hangsúlyozni, hogy mostani helyzetünkkel távolról sem elégedhetünk meg. A CsISz KB határozatának megvitatására a júliuO. Schwarc ★ ★ * si taggyűléseken, habár kevés időt fordítottunk is rá, mégis ennek ellenére a határozat megvitatásánál felmerült hiányosságok főoka a szervezetek eddigi gyenge eszmei és szervezési, valamint az alapszervezetek gyenge munkájában rejlik Másként nem történhetett volna meg, hogy néhány nap múlva a határozat nyilvánosságra hozatala után a CsISz funkcionáriusai és a tagság, pl. Gottwaldovon és Osztra- ván nem is tudta, hogy milyen határozatot hozott a CsISz KB. Több helyen a CsiSz-szervei nem értékelték eléggé a feladatokat, nem tudták helyesen biztosítani a határozatok megvitatását és megismertetni azt a tagsággal. Egyedül a júliusi taggyűlés helyes előkészülete és az ifjúság ideiglenes elosztásáról a különböző fokú iskolákba készített javaslat is megkövetelte, hogy az alapszerevezet vezetősége jó néhányszor üljön össze, minden taggal megbeszélve a feladatokat és így biztosítsa az ifjúság önkéntes bekapcsolódását a politikai iskolázásba. Helyesen dolgoztak azok a CsISz-szervek, amelyek közvetlen segítséget nyújtottak az alacsonyabb szerveknek e határozat megvitatásánál és megvilágításánál. Jó példát mutatott a CsISz SzKB. amely -rögtön a határozat nyilvánosságra ho zatala után megismertette azt minden politikai dolgozójával és a dolgozók nagyobb • részét két-három hétre kiküldte a kerületekre, hogy segítséget nyújtsanak e határozatok megvalósításának biztosításában. E tekintetben némely kerületi vezetőség is eredményes munkát végzett, így például a nyiitrai, budejovicei és mások, amelyek a járásoknak hatásos segítséget nyújtottak. Ezzel ellentétben az osztravai kerületben az elnökség határozatait az ifjúság 1952 — 53. évi politikai Iskolázásáról hiányosan, vitatták meg és már a kezdettől’ fogva a kerületi CsISz-veze- töség nem nyújtott hatásos segítséget az alsóbb szerveknek és a fontosabb üzemeknek, ahol az eddigi hiányosságok következtében az oktatási év előkészületei bonyolult és igényes munkát követelnek. Helytelenül járt el szintén a CsISz zsolnai kerületi bizottsága is, amely a júliusi taggyűlések programniját nagyon kiszélesítette néhány új pent be iktatásával és ezáltal megnehezítet te az ifjúság politikai iskolázása kérdésének megvitatását. Megmutatkozik ez abban, hogy némely szervekben és főleg a járási vezetőségeken az elvtársak nem tudtak tiszta képet alkotni arról, hogy a határozatot hogyan vitassák meg a legjobban. Sokszor fogadtak el nagyon sokoldalú határozatot, megismételve a CsISz KB határozatainak egyes részeit. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a CsISz alsóbb szerveinek feladata nem a CsISz KB elnöksége által kiadott irányelvek széttagozása. Nem célszerű például, hogy a járási vezetőség határozatot hozzon, hogy az alapkörök részére propagandistákat kell kiválasztani, hogy a fejlettebb CsISz-tagoknak a pártiskolába való besorolásából javaslatot kell készíteni. Mindezt már megállapította a CsISz KB elnöksége határozatában. Az alsóbb szervek feladata mindenekelőtt határozatot hozni arról, hogy a CsISz SzKB elnökségének irányelveit szervezeti és kádervonalon hogyan biztosítsák, mily módon nyújtanak külön hatásos segítséget a legfontosabb csoportoknak a politikai iskolázásban. Hol és milyen körülmények között választják ki a propagandistákat az iskolázásra. Az alapszer-vezetek vezetőségei határozatának helyesen kell megvilágítania a marxizmus-leninizmus tanulmányainak feladatait az ifjúság között, és konkrét határozatokkal biztosítani a taggyűlések előkészítését, amelyen a politikai iskolázás kérdéseit megvitatják. Egyes esetekben látjuk, hogy több helyen tárgyilagos okokból kifolyólag (mint pl. összüzemi szabadságolás) nem lehetett a CsISz KB elnökségének határozatát a júliusi taggyűlésen megvitatni. így természetes, hogy ilyen esetben az adott feladatokat az augusztusi taggyűlésen kell megvitatni és megismertetni, a tagsággal. Nagyon hatásosan mutatkozik meg a pártszervezetek segítsége az új oktatási év előkészítésében. Mindenütt megvitatják a CsISz munkáját, vagy előkészítik annak megvitatását és egyidejűleg hatásos intézkedéseket tesznek az ifjúság politikai iskolázásának támogatására. így például a zabrei járásban, ahol már a múlt évben segítette a párt- szervezet a CsISz propagandistái, nak előkészítését a CsISz járási vezetősége előterjesztette a pártszervezetnek azon csoportok névjegyzé. két, ahol a politikai köröket megalakítják, úgyszintén segített a párt- szervezet a propagandisták kiválasztásánál. Az olomouci kerületi párt- vezetőség a pártiskola keretében képezi ki a CsISz politikai körök szemináriumainak vezetőit. A CsISz politikai iskolázásában nagy felelősség hárul az ifjú kommunistákra és ezért a pártvezetöségek segítik őket feladatuk teljesítésében. Melyek a legfontosabb feladatok az ifjúság ideológiai munkájának tartat mában a CsISz KB elnökségének az ifjúság 1952—53. évi politikai iskolázásáról hozott határozata teljesítésénél ? Minedenekelött szüséges megismertetni a határozatot minden CsISz -taggal. Nem elég azonban az ifjúság politikai iskolázásának feladatait csak megvitatni és szervezetileg biztosítani, elsősorban az a feladatunk: meggyőzni az egész funkcionárius aktivát és tagságot a marxizmus-leninizmus tanítása elsajátításának szükségességéről, amely mindnyájunkba új erőt önt, munkakedvet, segít megoldani a legbonyolultabb feladatokt és leküzdeni a legnehezebb akadályokat. Türelmes, kitartó, meggyőző kampányt vezetni az ifjúság megnyeréséért a marxiz- mus-leninizmiis elsajátításáért vívott harcban — ez a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség elsődleges feladata. Másodsorban mindent meg kell tennünk a propagandista munka magas színvonalának biztosításáért. Eleve óvakodni kell az ifjúság [mii tikai iskolázásánál minden adminisztratív, bürokratikus szervezési módszerektől. Szükséges, hogy oly légkört alakítsunk ki, hogy az ifjúság örömmel lépjen be a körökbe és ezáltal az egész munkamódszer a körök keretében megerősítse a marxjz- mus-leninizmus tanai elsajátításának szükségességét és buzdítsa az ifjúságot az egyéni tanulásra. Nem helyes ezért a magas létszámot hajszolni, az ifjúság politikai iskolázásába való beszervezésénél. Tervszerűen és céltudatosan kell mindenek, előtt minden funkcionáriust bekapcsolni a pártiskolázásba, vágj' á politikai körökbe és összpontosítani munkánkat a legjelentősebb csoportokra, a határmenti körzetekre, stb. Helyesebb módszer a nagyüzemekben egy néhány kört megalakítani, az egész aktívát bekapcsolni, biztosítani a munka magas színvonalát, mint sok kört alakítani és a végén laza kapcsolatot tartani velük és nem aktivizálni őket. Az ifjúság' politikai iskolázása magas eszmei tartalmának további döntő előfeltétele a propagandisták magas színvonala.. A helyes kiválasztás, az iskolázás előkészítése és a káderek szétheelyezése e pillanatban a legfontosabb feladatunk. E munkánkban nagy segítséget nj'ujt nekünk a pártszervezet, amely a legjobb tagjait bízza meg a CsISz-kö- reiben Végzett propaganda munkával. A propagandista a legfőbb té- njező az ifjúság politikai iskolázásában. Be kell tartani azt az 'alapelvet, hogy nem alakítunk politikai kört ott, ahol erre a munkára nem készültek jól fel a propagandisták. Év közben is szükséges biztosítani a propagandisták tervszerű irányítását segítséget és tanácsot nyújtani nekik. Befejezésül szükséges még kihangsúlyozni, hogj' propagandista munkánkban nem érünk cl semmiféle eredményt, ha ennek vezetését nem a pártszervezettel együtt végezzük. Egyedül a pártszervezet biztosítja a CsISz eszmei munkájának magas színvonalát. Naponként kérjük ki a Párt tanácsát, ez legyen a CsISz feladata mindennemű munkájában és , főleg az ifjúság eszmei nevelésében, Főmunkánk — az ifjúság politikai nevelése A foglalkozás módszereiről akarok beszélni. Gyakran hallani a kerületi aktívák gyűlésein, hogy a foglalkozások a politikai körökben egyoldalúak: a vezető beszél, a kör tagjai hallg.a tják, néha adnak fel kérdéseket és nagyon ritkán fordul elő, hogy felszólalnak. A kővetkező foglalkozáson visszakérdezi a kör vezetője az előző anyagot és megmagyarázza az új tómát. Ilyen módon a hallgatóság csak passzívan teszi magáévá az előadott anyagot. Mi másként építjük fel politikai oktatásunkat. Tegyük fel, hogy az Alkotmány tárgyalásánál a következő a téma: „A szovjet polgár jogai és kötelességei“. A kör vezetője ajánlja a hallgatóknak, hogy felszólalásukat helyi anyaggal támasszák alá. Rövid megbeszélés után a kör tagjai megálapodnak, hogy milyen tárgyról fog beszélni. Alexandr Ap- ciaura komszomolista például elvállalja, hogy- a grűz parasztok forradalom előtti életéröl fog beszélni. A vezető figyelmezteti, hogy beszélgessen kolhozunk öreg parasztjaival, tőlük megtudhatja, milyen volt az országiban az élet a szovjethatalom előtt. Vervara Ununurasvili a művelődésre való jogot választotta tárgyul. Megkérdezte a falu-szovjetben, hány ember kapott a falunkból magasabb kiképzést, kiből lett mérnök, orvos, a Szovjet Hadseregben parancsnok, érdeklődött, hogj'an tanultak és milyen segítséget nyújtott az állam és a Komszomol. A következő összejövetel alkalmával a kör tagjainak felszólalásai után a vezető összegezi, a Hozzászólásokat és figyelmezteti azt, aki a kérdésre nem adott pontos választ. így szerveztük meg oktatásunkat két politikai körben — A Komszomol szabályzata és a Szovjetunió Alkotmánya a témájuk. A többi politikai körben, ahol nehezebb téma került szőnyegre, a vezetőknek kell többet magyaráznia. De itt is szokás, hogy a kör tagjai egyes tárgyakról kisebb beszámolókat készítenek. Például a Sztálin elvtárs életét tárgyaló körön ilyen beszámolók hangzottak el: ,,A nagy vezér ábrázolása a szovjet irodalomban“. ,,A népi elbeszélők dalai és meséi Sztálinról“. A Párt történetét tanulmányozó körben olyan elvtársak vesznek részt, akik kilenc- tíz osztályt vé. geztek. A „Rövid tanfolyam“ tanulmányozása közben forrásmunkaként Lenin és Sztálin müveit használják. A könyvtár olvasótermében tanácsadó áll rendelkezésre, akiknél kérdéseikre feleletet, magyarázatot mindenkor kapnak. Ezt a kört ősszel rendezték. Résztvevői (33 személy) most eredményesen folytatják munkájukat:* Csütörtök a politikai oktatás egye- sítet napja. Ezen a napon este 6 és 8 óra között egyetlen fiút vagy lányt sem látni otthon. Valamennyien a könyvtárban, a klubban vannak. A tanulás elmulasztása indokolt ok nélkül — ritka jelenség. Hétfőt. Az ilyen alöadásokat rendszerint a kerületi pártbizottság előadója tartja. Most egy ilyen ciklust rendezünk: „Hazánk“. Nagy sikerrel folyik. A könyvtár külön e tárgyhoz kiállítást rendezett könyvekből, bros- surákból, folyóiratokból. A hallgatók az őket érdeklő könyveket haza is vihetik olvasni. E ciklus befejeztével ugyanebből az anyagból klubunkban filmfesztivált szándékozunk rendezni. Kétségtelen, hogy ifjúságunk nagy érdeklődéssel fejleszti politikai ismereteit. Ez nemcsak tanulmányaikból látszik, hanem az újságok és politikai irodalom iránti érdeklődésükből is. Könyvtárlátogató fiatal kolhozparasztjaink olvasójegyzékén társadalompolitikai és történelmi tartalmú könyveinek címeinek hosz- szú sorát találjuk. A rendszeres újságolvasás a fiatalság részére szükségletté vált. Kétségtelen közösségünk politikai öntudatának fejlődése. Ezt bizonyítják fiatal dolgozóink termelési sikerei és a Komszomol-szeivezet növekedése. Egy év leforgása alatt húsz kolhozparasztot vettünk fel a Kom- ezomolba és hét legjobb komszomo. listánkat ajánlottuk a párttagságra. Természetes, hogy a politikai öntudat fejlődése maga után vonta a fiatal kolhozparasztok munkatelje, sítményének növekedését is. A Ki- rov-ko'lhozfiatalság'a óriási lelkesedéssel dolgozott. Komszomolisták voltak a legjobb gépészek és aratók. Minden mezei brigád mellett volt egy Komszomol-ellenör. Az ellenőrök nagy szerepet játszottak a termés gyors betakarítása körül. Az ellenőrök érdeme, hogy több mázsa- gabonát takarítottunk meg azzal, hogy a mezei munkánkat magas agrotechnikai színvonalon végeztük. A komszomolisták mellé felsorakozott az egész fiatalság is. A versenyszerzö- dés ellenőrzése megmutatta, hogy a fiatal kolhozisták többsége túlteljesítette kötelezettségét. Érdekes megemlíteni, hogy még a betakarítást megfeszített munkát igénylő heteiben sem hagytuk abba politikai oktatásunkat. Igaz, hogy a körök havonta csak kétszer jöttek össze. De a meghatározott napon valamennyien összegyűltek a soronlé- vö előadásra. Azelőtt nyáron mindig íélbeszakí. tottuk a tanulást s négy vagy öt hónappal is elmaradtunk.Meggyőződtünk róla, hogy egész éven át lehet tanulni. Főmunkánk — a komszomolisták politikai képzése. Ez áll a Komszo- mol-bizottság figyelmének központjában. Azt akarjuk, hogy a Kirov termelőszövetkezet fiatal kolhozpa- rasztjai bárhol is dolgoznak, mindig a Szovjetunió öntudatos polgárai legyenek. A. Gorbaidze. Villámujságokkal a takarékosságért Üzemeink dolgozóinak példája nyo- l mán mi a hadseregben szintén har- | colunk a takarékosságért. Megtörtént az, hogy sokszor, étkezés után a szokottnál nagyobb mennyiségű ételmaradék maradt az asztalokon. Ez feltűnt a fiúknak és különösen a CsISz-tagoknak. A legközelebbi gyűlésen megvitattuk, hogyan és mikép lehetne ezt a nem szép szokást abbahagyni, mert öntudatos katonához nem lenne illő az, hogy míg üzemeink, EFSz-eink dolgozói, kis és középparasztjaink lelkiismeretesen küzdenek a takarékosságért, mi megengedjük a legcsekélyebb méretű pocsékolást is. Ezért határozatot hoztunk, hogy széleskörű agitációs munkát végzünk az ehhez hasonló jelenségek felszámolásáért. A villámújságot készítő fiúk elvállalták, hogy a faliújságokon keresztül is propagálni fogják a takarékosságot. j Az ebédlő falán rövidesen ott függ- | tek a faliújságok, többek között a következő feliratokkal: „Kevesebb hulladék ma, nagyobb karéj holnap'*. „Annyit vegyél a tányérodra, ameny- nyit megbírsz enni és ha jól esik vegyél még egyszer!“ Mozgalmunknak meg is lett az eredménye. Katonáink megértették a takarékosság fontosságát és ma nincs hulladék az asztalon. A villámújságokon továbbá feltüntetjük a bírálatot és önbírálatot s ezáltal biztosítjuk sikereinket csapattestünknél. A villámújságot min. denki szemmel kíséri és komoly hozzászólások keretében már sokan megjavították munkájukat. A villámújságot közösen készítjük, hogy ezáltal közös erővel és akarattal győzzük le a felmerülő nehézségeket. Mihályi Bertalan, közkatona.
