Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-08-13 / 30. szám
1952 augusztus 13. 3 01 IFJÚSÁG A CsKP Központi Bizottsága elnökségének és a kormánynak 1952 augusztus 5-iki határozata az állami munkaerőtartalékok kiépítéséről Csehszlovákiában Kedden, augusztus 5-én a kormány rendes ülésén jóváhagyta a csehszlovákiai állami munkaerötarta- lékok kiépítéséről szóló okmányt. Az okmány így hangzik: „A szocializmus építése országunkban állandóan gyorsan fejlődik. Évről évre jelentősen növekszik a gazdasági alapágazatok termelése és állandóan emelkedik népünk életszínvonala. Gyors ütemben halad főleg országunk szocialista iparosítása. Eddig nem látott terjedelemben növekszik a nehézipari üzemek termelése és a köztársaság minden kerületében új üzemek és építkezések létesülnek. A szocialista iparosítás gyors fejlődése következtében a gazdasági alapágazatokban növekszik az új munkaerők szükséglete. Mivel országunkban nincs munkanélküliség és a városok és falvak dolgozóinak ezzel összefüggő nyomora, nem lehet számítani a munkaerők önkéntes özönlésére iparunkba és közlekedésünkbe. Ilyen körülmények között lehetetlen a népgazdasági tervek sikeres teljesítése és országunk termelő erőinek további fejlődése anélkül, hogy új munkaerőknek népgazdaságunk kulcságazataiba való folyamatos özönlését biztosítanók, és az állam rendelkezésére áljó ha-, talmas nmnkaerötartalékokat létesítenénk, amelyekre döntő feladat hárul a szocializmus építésében. Az állam munkaerötartalékainak szervezett előkészítése, amelyek azokba a termelési ágazatokba fognak lépni, amelyek fejlődésétől függ elsősorban a népgazdasági összterv teljesítése, az állam egyik elsőrendű feladatává válik, mivel a szakképzett munkáskáderek döntő tényezőként szerepelnek országunk termelő erőinek fejlődésében. A munkások szakképzett káderei kiegészítésének föforrása népgazdaságunk fejlődési szempontjából az ifjúság. Az ország szervezett, a döntő jelentőségű termelési ágazatoki a való munkábalépésre előkészített munkaerötartalékait ezért ifjúságunkból kell kialakítani, mégpedig az ifjúságnak szakszerű kiképzést biztosító tanintézetekbe való felvétele és szakszerű műszaki iskolázása útján. Klement Gottwald elvtárs köztársasági elnök világos irányvonalat tűzött ki ezt illetőleg a CsKP Központi Bizottságának 1951 februári ülésén, amikor ezeket mondotta: 'Ami az ifjúságot illeti, egyszer már hozzá kell látnunk, hogy a szovjet tapasztalatok alapján valóban megkezdjük munkaerőtartalékaink nagy megszervezését.“ A Kom. munista Párt és a népi demokratikus köztársaság kormánya felszabadították ifjúságunkat attól a durva elnyomástól és megaláztatástól, amelynek a kapitalista államokban vannak kitéve az ipart tanuló fiúk és lányok. Népi demokráciánkban alapjában változott a munkásifjúság helyzete, amelyet az állam és a~nép sokoldalú gondoskodása vesz körül. Főleg 1948 februárja óta tettünk jelentős lépéseket a fiatal munkások rendes, sz< kszerü műszaki tanításának biztosítására. A dolgozó ifjúság tanuló-központjainak széles hálózata létesült, az in- ternátusok százait építettük fel és új tanszakokat vezettünk be, amelyek megfelelnek pépgazdaságunk jelenlegi szükségleteinek. A ,,lán-i akció" segítségével, amelyet Gott- wald elvtárs köztársasági elr.-k utasítására kezdtek el, rendkívül jó feltételeket teremtettek meg a bányászati és kohászati tanoncok előkészítésére. Aazánk munkásifjúsága előtt ma széles • távlatok állanak Munkáját érdem szerint 'értékelik' és jutalmazzák. A fi*atál munkások jó megélhetést alapíthatnak és lehetőségük van műszaki továbbképzésre és fejlődésre. Országunk szocialista építése azonban gyorsan halad előre. Főleg az utóbbi években nehéziparunk hatalmas fejlődésével jelentősen növekszik az új munkaerők szükséglete és -z új termelési technika és technológia bevezetésével lényegesen emelkednek ifjúságunk szakszerű műszaki felkészültségének követelményei is. A gépesítés és a ciklusokban végzett munka bevezetése bányáinkban, az új, korszerű technológia bevezetése kohászati termelésünkben és hasonló jelentős műszaki intézkedések végrehajtása a többi termelési ágazatokban megkövetelik, hogy jelentősen fokozzuk az e termelési ágazatokba lépő ifjúság szakszerű műszaki színvonalát. Országunk sok vidékén széles mé- retehoen új építkezések és üzemek nőnek, amelyek számára biztosítani kell a kellöszámú új szakképzett munkást. Ebben a helyzetben megmutatkozik az, uogy az ifjúság eddigi szakszerű műszaki előkészítésének módja a dolgozó ifjúság központjaiban már nem felel meg a termelésünk fejlődéséből adódó új körülményeknek és a népgazdaság fokozott szükségleteinek. A dolgozó ifjúság min- den központja csupán a saját üzeme számára késziti elő a kádereket, úgyhogy lehetetlen a szakképzett munkáskáderek egyes termelési ágazatokba özönlésének országos tervszerű irányítása a népgazdaságban betöltött jelentőségük szerint. A növekvő termelési feladatok mellett egyes üzemek nem fordítanak olyan gondoskodást az ifjúság iskolázására a dolgozó jfjúság központjaiban, amilyen szükséges volna. Egyes ese tekben nem elég alaposan történik a nevelő káderek kiválogatása az ifjúság iskolázása érdekében és számos oktatónak, nevelőnek és tanítónak alacsony a szakképzettsége és gyönge a pedagógiai felkészültsége. Nem kielégítő ifjúságunk eszmeipolitika. nevelése sem több ifjúsági központban. Néhány üzemben a ta- noncmunkahelyeket elavult gépberendezéssel látták el és oly elégtelen mennyiségben, bogy a tanoncok szakmai nevelése ezzel lehetetlenné vált. Szakgyakorlatot az üzem műhelyében végeznek, míg az elméleti oktatást az alapszakiskolákban az iskola igazgatósága elkülönítve irányítja. Ezért gyakran komoly ellentét támad az elméleti tanítás és a műhelyben gyakorlati iskolázás között. Az elméleti iskolázás elégtelen mértékben van összekapcsolva a termeléssel és a gyakorlati oktatás nincs elméleti ismeretekkel alátámasztva. Túlnagy az iskolázásba felvett szakmák száma és néhány rokon hivatásra való oktatást fölöslegesen elkülönítve végeznek. Nem kielégí ö a módszertani anyag állománya sem. Igen kevés értékes és korszerű tankönyv és más módszertani segédeszköz van, úgyhogy több helyen elavult anyagot használnak, vagy pedig a tankönyvek és segédeszközök egyáltalában hiányoznak. Egyes esetekben hiányosságok merülnek fel a kitanult ifjúmunkások elhelyezésében is. Egyes üzemekben a dolgozó ifjúság központjaiból érkező fiatal munkásokat nem gazdaságosan alkalmazzák az üzemekben, nem foglalkoztatják őket előkészítésüknek és szakképzettségüknek megfelelő munkával és nem fordítanak kellő gondot arra, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak számukra. Ezért az ilyen üzemekben bekövetkezik a fiatal munkások magas munkaerő- hullámzása, akik rögtön a kitanulás után eltávoznak azokból az üzemekből, ahol tanultak, átmennek más üzemekbe, vagy pedig más termelési ágazatokba olyan munkára, amelyre nem is oktatták őket. Ilyen körülmények között most a munkásifjúság szak- és műszaki előkészítése követelményeinek jelentős növekedése következtében megérett az idő arra, hogy végrehajtsuk a szakképzett munkáskáderek előkészítése eddigi rendszerének alapos átépítését a szocialista ipar, közlekedés és építészet számára. ' A dolgozó ifjúság eddigi központjai helyett ki kell alakítani a bányászati-, szak- és vasúti iskolák széles hálózatát, amelyek magas szakképzettségű munkásokat képez nek ki, akik jól elsajátítják az uj technikát, a termelés haladó technológiáját és az új munkamódszereket, képesek lesznek az eddigiek fejlesztésére és új technika kialaki tására. Az iskolákban kiképzett fiatal szakképzett munkások szocialista építésünk jól felkészült országos nmnkaerőtartalékát fogják képezni. Üj iskolák szélesméretű, egységesen irányított hálózata kialakításával megteremtjük a tanító-nevelő munka színvonala jelentős fokozásának feltételeit, főleg az oktató, tanító, nevelő és más iskolai dolgozók helyes kiválogatása és rendszeres iskolázása, valamint a tanuló- műhelyek és munkahelyek elegendő számú jó gépiberendezéssel való fel- szerelésé szempontjából. A műhelyek termelési gyakorlatának, valamint az eddigi alapszakiskolában végzett elméleti oktatás irányítását a szakiskolára bízzuk. A tanulási folyamat egységes irányítása az elméleti és a gyakorlati iskolázás közti összhangot biztosítja és fokozza annak színvonalát. Lehetővé tesszük az ifjúság eszmei és politikai nevelésének jelentős méretű kifejlesztését és elmélyítését, az összes iskolák dolgozóinak szélesméretü tapasztalatcseréjét, az üj termelési és tudományos ismeretek gyors átvitelét és a haladó pedagógiai módszerek szélesméretü alkalmazását. Most összeállíthatók lesznek az egységes tantervek és tervezetek, tankönyvek és más segédeszközök is és így . jelentősen megjavul a szakszerű műszaki oktatás. Az iskolák egységes állami irányításával lehetősége nyílik az államnak fiatal szakképzett munkások elhelyezésére az építés azon fontos szakaszaira, amelyeknek legnagyobb jelentőségük van az egész népgazdaság fejlődése szempontjából. Másrészt biztosítható lesz a helyes foglalkoztatás, az iskolák végzett növendékei életkörülményeinek felügyelete, úgyhogy elejét vehetjük a fiatal munkások hullámzásának. 1952 eleje óta az utóbbi hónapokban fokozatosan kiépítették a szénipari szakiskolákat. Néhány esetben felmerült hiányosság "ellenére az ezekben az iskolákban elért munkaeredmények már most megmutatják, hogy az állami munkaerötarta lékok iskoláinak létrehozása megadja az ifjúság szakszerű műszaki és eszmei politikai előkészítése megjavításának legjobb előfeltételeit. Munkaerötartalékaink nagy szervezetének sikeres kiépítése érdekében a kormány a CsKP Központi Bizottsága elnökségének ajánlatára az intézkedések egész sorát határozta el. Az okmányban többek között ez áll: I. Iskolák kiépítése fontos ipari ágastatok számára 1. Az 1951 december 19 ilki 110- es számú, az állami munkaerőtartalékokról szóló törvény alapján ki kell. építeni az állami munka erőtartalékokat és iskolákat szer. vezni szén- és ércbánya, kohászati, nafta, vegyi, gép, fémfeldolgozó, építészeti és fafeldolgozó ipari, to- vábbá hajó és vasútforgalmi, erö- müipari, távösszeköttetési és nyom. daipari szakképzett munkások iskolázásának céljaira, még pedig bányászati iskolákat a szén, érc és naftatermelö üzemek mellett, vasúti iskolákat a Csehszlovák Államvasutak műhelyei és részlegei mellett, szakiak A akat a többi vál lalatok, üzemek és építkezeoík mellett. 2. Feladatul kell kitűzni a mun- kaeröügyi minisztériumnak, iskolaügyi minisztériumnak, kerületi, és járási- nemzeti bizottságoknak, tüzelőanyag- és erőmüügyi miniszté. riumnak, kohó és ércbányaügyi minisztériumnak, nehézgépiparügyi, általános gépiparügyi, építészeti ipar. ügyi, vegyiiparügyi, erdő és faiparügyi, távösszekötetésügyi. közieke désügyi, vasútügyi, tájékoztatásügyi földművelésügyi, könnyüipariigyi minisztériumoknak, 1952. X. hó 1-ig az eddigi iskolák előkészítését az új iskolai évre és új iskolák hálózatának létesítését a feltüntetett ágazatok számára 245 iskola összterje- delmében: az iskolák létesítésének céljaira, fel kell használni főleg a legjobb eddigi berendezéseket, amelyek túlnyomóan a dolgozó ifjúság nevelését szolgálták. 8. A munkaeröügyi minisztérium feladata, hogy a tanoneott.honokban valósítsa meg az ifjúság alapos, tudományosan alátámasztott szaktechnikai előkészítését, a tanuló megismertetését az elkerülhetetlen általános müveit siégi ismeretekkel és az egész tanítási idő alatt, az iskolán kívüli időben is a tanulók elméleti-politikai nevelését. 9. A munkaerőügyi minisztérium feladata a tanintézetek tanítási- nevelési munkájának megrendezésénél: a) biztosítani, hogy a termelési gyakorlat mesterei és a műhely! iskolázás tanítói az iskola tanításánál is a tanulókat úgy neveljék, hogy azok a szocialista építés te. vékeny és öntudatos résztvevői le. gyenek. hogy bennük szeretetet éb. resszenek hivatásuk iránt, va. lamint a munkához és a nemzeti vagyonhoz való öntudatos viszonyt, legyeimet és közösségi ér. zetet neveljenek beléjük, hogy megvilágítsák a tanulóknak a Párt és a kormány politikájának legkomolyabb kérdéseit, hogy szemléletesen mutassák meg nekik a szocialista rendszer előnyeit és hogy emellett nyújtsanak világos képet az ifjúság kizsákmányolásáról és politikai jogtalanságáról a kapitalista országokban. b) megvalósítani a tanulóknak a szocialista építésben termelő mun. kára irányuló gyakorlati iskolázását olymódon, hogy a tanulók ezen munka mellett sajátítsák el a szaktudást, ügyességet és szokásokat; a tanintézeteket a vállalatok, üzemek és építkezések mellett kell felállítani; a gyakorlati iskolázást az összesített műveleti rendszer elvei sze. rint egész termékeken kell megvalósítani;' az iskolázás végén a gya korlati oktatást rendszeresen közvetlenül a műhelyekben és üzemekben kell megszervezni, emellett minden téren ki kel! használni a gyakorlott kvalifikált munkások kollektívájának nevelő hatását, akikkel a tanulók érintkeznek, meg kell szervezni a tanulók résztvételét a tér. melö kollektívának a termelési tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért folytatott harcában; meg Kell álla- pítani a normákat az összes tanulási munkákra, ki kell fejleszteni a tanulók között a normák teljesítéséért és túlteljesítéséért, a munka jobb megszervezéséért, a termelési technika megjavításáért, a termékek jó minőségéért és az anyag megtakarításáért a szocialista munkaversenyt; meg kell tanítani a ta nulókat a haladószellemü termelési módszerekre és az új technikára. c) a szakiskolázásokban biztosítani kell az összhangot az elméleti tanítás és a gyakorlati oktatás között a munkahelyen, az osztályo. kon és a műhelyeken kívül szertárakat'és laboratóriumokat kell ren dezni *az elméleti tanulásra s .meg kell szervezni a műszaki köröket és műszaki propagandát. d) ki kell fejleszteni a tanulók kultúrtömegmunkájának, valamint teljesítményeinek legkülönbözőbb formáit, kultúregyütteseket, versenyfellépéseket. a tanulók kultúralko. tásainak kiállításait kell rendezni és emellett az egész iskolártkívüli munkát a tanulók eszmei nevelése szem. pontjából kell irányítani: az összes tanintézetekben ki kell fejleszteni a testnevelést, mint a nevelés egyik alapvétő részét. e) minden tanintézetben szilárd pedagógiai kollektivet kell alakítani, megszervezni a mesterek, tanítók, nevelők és a többi nevelő dolgozók kartársi és szoros együttműködését olymódon, hogy céltudatosan és a lehető legjobban tudják irányítani az ifjúság iskolázását és nevelését és hogy az ifjúságot figyelemmel és gonddal övezzék, fi A nevelési munkában állandóan kialakítani és megsziiárditani a tanulók kollektíváját, főleg megalakítani és megszilárdítani az ál. landó tanuló termelési csoportokat, felelőssé tenni a fegyelemért és a tanítás folyamatáért a gyakorlati oktatás mesterét és a tanítót; támogatni a CsISz-csoport munkáját és annak segítségére támaszkodni. 10. Feladatul tüzzük ki az illetékes minisztériumoknak és azon vál. lalatok és üzemek igazgatóinak, amelyek mellett tanintézetek vannak berendezve: a) ellátni a tanintézeteket tanuló műhelyekkel, a kellő mennyiségű jó gépekkel, amelyek alkalmasak a munkára, valamint eszközökkel cs a technológia követelményeit fig'ye- lembevéve megszervezni esetleg önálló tanulási szakaszokat az üzem műhelyeiben: b) átadni a tanintézeteknek az üzem termelési napirendjével összhangban a megrendeléseket a termelésre, amelyek megfelelnek a tan. tervek és a tanrend követelményeinek, és biztosítani a tanintézet számára az illetékes technológiai dokumentációt, folyamatos ellátást alap. és segédanyagai, szerszámokkal és energiával, amelyek szükségesisik a tanulók gyakorlati kiképzésére; a megrendelt termékeket átvenni a szokásos átvételi feltételek szerint és értük a tanintézetnek olyan ellenértéket fizetni, mely mégfelel az elvégzett munkának. c) a kiképzés ideje alatt lehetővé tenni a tanulóknak a munkát közvetlenül az üzem és a vállalat munkahelyein. d) megteremteni a szükséges előfeltételeket a haladószellemü munkamódszerek, és az új technológiai eljárások használatára és sokoldalú segítséget nyújtani azok alkalmazásánál a gyakorlati kiképzésben; amennyiben ezeket teohnikai okokból nem lehet bevezetni a tanulók munkahelyein, lehetővé kell tenni a kiképző mestereknek, a tanítóknak és a tanulóknak, hogy azokkal közvetlenül a vállalat és az üzem munkahelyein ismerkedjenek meg. e) a tanítók és az üzemek közti kölcsönös kapcsolatokat, főleg az a)—d) pontban megszabott kötelességeket az iskolák és az üzemek, között megkötött szerződésekkel rendezni. (A határozat második részét lapunk következő számában közöljük.) \ II. A tanintézetek tanítási és nevelési munkája magas színvonalának biztosítása 3. Feladatul tüzzük ki a munka, j erőügyi minisztériumnak az új isko-! lai hálózat építése irányításának átvételét, az iskoláit rendszerének megszervezését és irányítását és az iskolákban az új tantervezetek alapján a hivatásokra való oktatás végzését és pedig két-három évi tanítási idővel a magas szakképzettségű munkások előkészítése céljára és egy évi tanítási idővel a tömegszakmunkások, főleg az építészeti munkások elökészítésa céljaira.' 4. Feladatul tüzzük ki a munkaerőügyi minisztériumnak az iskolák irányítása és ellenőrzése érdekében a munkaeröügyi minisztérium prágai, pilzeni, uszky-i hradec-královei, brünni, oiomouci, osztravai, pozsonyi és kassai területi igazgatóságainak kibővítését vagy létesítését, a í területi igazgatóságok oly médon va.- ! ló kiépítését, hogy biztosítsák az iskolák tanító, nevelő, és adminisztratív gazdasági munkájának í-ugalmas és gazdaságos irányítását. 5. Jóvá kell hagyni az iskolákról szóló szabályzatot és feladatul kell kitűzni a munkaerőügyi minisztériumnak 3 szabályzat életbeléptéié- sét 1952. október ho 1-töl az iskolákban, valamint következetes végrehajtásának biztosítá.sát. 6. Feladatul tüzzük ki a munka, eröügyi minisztériumnak a pénzügyminisztériummal és az állami bérbizottsággal való egyetértésben 1952 augusztus 15-ig az iskolák rendszeresítésének jóváhagyását. 7. Át kell adni az Összes felállított tanintézeteknek 1953—54 es tanév elejéig az intézeti zászlókat.
