Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-08-13 / 30. szám

1952 augusztus 13. Ol IFJÚSÁG Boldog fiatalok gyönyörű nyara A budititefttj Üttörö Vasút váltókezelő pajtásai tíz napon­ként egyszer vannak szolgálatban. Kékről érkező táborozókat al­té borokba osztják, aszerint, bogy iskolájuk melyik tanke­rülethez tartozik. 8 ilyen altá- bor van s ezek mindegyike 1—4 rajra, az egyes rajok pe­dig 2—3 őrsre oszlanak. A pajtások maguk választják elöljáróikat és parancsnokai­kat, az Üttörő Mozgalom köz­pontja által kiküldőt úttörő- vezetők csak tanácsadóként szerepeinek. A pajtások látják el a csil­lebérci tábor biztonsági, for­galmi és postai szolgálatát is, dk a műhelyek gondnokai, a telefonközpont kezelői, a tá­bori úttörőbíróság tagjai és az esténként magasra fellán­goló tábortűz őrei, a hatalmas szabadtéri színpadon soroza­tosan rendezett előadások sze­replő művészei. Nemzetközi táborozás idején a testvéri nemzetek úttörői bemutatják egymásnak és a vendéglátó magyar pajtásoknak saját né­pi kultúrájuk legszebb virá­gait, régi népdalaikat, táncai­kat. A tábor nagy úszódájá- ban és sportpályáin Úttörő Olimpiászt rendeznek, ügyes­ségi gyakorlatokkal, tomamu- tatványokkal, népi játékok­kal szórakoznak. Minden magyar úttörő leg­A szociáldemokrata polgármester rendőr terrorja nem tudja megakadályozni a nyugatberlini fiatalok béketűntetését A budapesti Üttörö Vasút: Európa legmodernebb hegyi kisvasút ja, a magyar főváros budai részének legszebb ki­rándulóhelyein, festői hegyek között kanyarog, mintegy 12 kilométernyi hosszúságban. Útjában kilenc állomást érint. A kalauzok, távirászok, pénz­tárosok. váltókezelők, stb. mind líttörök. Kiváló szakem­berek által vezetett vasútas- tamfolyamokon képezik ki őket szolgálatuk ellátására. Ez a szolgálat felelősségre ne­velő, komoly munka, de játék, szórakozás is egyszerre. Üt- törövasútasnak lenni nagy ki­tüntetés a magyar pajtások körében: csak állandó jó tanu­lással, jó úttörő munkával lehet ezt a megtiszteltetést kiérdemelni. A szolgálatot, a vasutas munkát, — akárcsak a felnőttek nagy vasútjánál, — rendszeresen ellenőrzik és értékelik, a vasútas pajtások munkaversenyben állanak egy­mással. Aki hosszabb időn át túlteljesíti az előírt „munka- normát“, elnyerheti valame­lyik állomás „legjobb dolgo­sé ja'1 címét és „úttörö-élmun- kás" lehet. Az Üttörö Vasút egyik álló- mása: Üttöröváros, vagy más néven a Csillebérci Üttörö Nagytábor. Mintegy 400 mé­ter magasságban Budapest fölött, a Csillebérc nevű ki­rándulóhely festői környezeté­ben; csaknem 100 hektárnyi területen épült. A nópelnyomó Horthy-rend- szer idején a mártírhalált halt Ságvári Endre és kommunista ifjúmunkástársai tartották il­legális összejöveteleiket a Csillebércen, ennek emlékére épült az Üttörö Nagytábor, melyet a hároméves terv idő­szakában, 1948 június végén, adtaik át rendeltetésének. A tábor négy lakó- egy fürdő­ig egy postaépületből, számos különféle rendeltetésű nyári fabarakkból, egy modern er­dei iskolából, jól felszerelt műhelyekből, hatalmas kony­hából és a minden nyáron újra felépített sátortáborból áll. Megnyitása óta a csille­bérci nagytábort egyre bőví­tik. szépítik, évröl-évre nö­vekszik a táborozok száma. Ma már évente mintegy 2000 —3000 gyermek táborozik itt az országminden részéből, sőt külföldről is érkezik minden nyáron néhányszáz vendég­pajtás: csehszlovák, lengyel, román, bulgár, német vagy osztrák úttörő. Egy-egy alka­lommal 800 pajtás táborozik Csillebércen: 400 fiú és 400 leány. Minden táborozási idő­szak 17 napig tart. 1948 óta összesen mintegy 10—12.000 úttörő részesült 0, csillebérci nyári táborozás öröpieiben. A táborozásra induló úttö­rők kijelölése az Úttörő Moz­galom központjának és me­gyei szervezeteinek részvéte­lével, a csapattanácsok véle­ménye alapján, a jó tanulás­ban és kiváló úttörő munká­ban elért eredmények szerint történik. A különböző vid'é­Cttörö\árvs ái'.ati-.s.vnak „le gjobh vasutas dolgozója". nöbb vágja, egész éven át buzgón táplált reménye: nya- alás a Csillebérci Nagytá­borban! Ahol az esti tábortűz s szabadtéri szinpad, kényei- nes sátrak, az üditö tussolók is betonmosdók, a sportpá- yák és játszóterek, a tábort környező hegyek, völgyek és srdök ezernyi örömet nyújtó szórakozása mellett magába szívhatja az igazi közösségi szellemet, megismerkedhetik •[demokratikus önkormányzat gyakorlatával, a közért való munkálkodás felelősségével, egy miniatűr szooialista tár­sadalom vidám és boldog éle­tének minden értékével és szépségével... Nyugat-Berlin ifjúsága egy­re nagyobb lendülettel veszi fel a harcot az imperialista bérenc Heuter-klikk terrorpo­litikája ellen. Az üzemekben, a lakóterületeken, a tanuló ifjúság soraiban egymás után alakulnak meg a harci bizott­ságok az ifjúság jogainak vé­delmére, a békeszerződés a német egység megvalósításá­nak követelésére. A nyugat­berlini haladó ifjúság harcá­nak nagyszerű megnyilvánu­lása volt az a nagyszabású békegyülés, amelyre a múlt vasárnap az angol megszállá- lévö „Jungver- neide“ népligetben több mint tízezer fiatal gyűlt össze: a 5-zabad Német Ifjúság tagjai, szociáldemokrata, evangélikus fiatalok, a szakszervezeti ifjú­sági mozgalom és a cserkész­szervezet tagjai. Reuter Nyugat-Berlin mun­kásgyilkos polgármestere 17.000 rendőrt helyezett riadó- készültségbe. Velük együtt a megszálló csapatok több ala­kulata is felvonult, hogy meg- í akadályozzák az ifjúság bé- j ketüntetését. Már a korareg­ben órákban hangszóróval fel- i szerelt autók járták a várost j s fenyegető jelszavakat han- I goztattak, hogy elriasszák a ’ fiatalokat. Az ifjúságot azon- oan nem tudták megfélemlí- ' teni. Hiába volt a rendőrkor­don a népliget felé vezető ut­cákon, a fiatalok ezrével vo­nultak a gyűlés színhelyére. Ajkukon harci jelszavak zeng­tek: „Békeszerződést! Egysé­ges Berlint akarunk!“ „Egy­ségbe ifjúság!“ „Zsoldosok mi nem leszünk Adenauer, elkergetünk!“ Ilyen izzó, lelkes hangulat, ban kezdődött meg a nagy­gyűlés. A nyugatnémet ifjú­ság' szónoka hangoztatta: „Határozottan követeljük a békeszerződés megkötését, Berlin és Németország egysé­gének megteremtését. Meg fogjuk akadályozni a háborús különszerződés megvalósítá­sát!“ Alig hangzottak el ezek a szava’■ Reuter rendörpribékei vadul rátörtek az ifjúságra. Százával repültek a fiatalok közé a könnyfakasztó-bom­bák, működésbe léptek a tüz- oltófecskendök, suhogtak a gumibotok, lövésre kész pisz­tolyokkal rohantak a védte­len fiatalokra az elvetemült zsoldosok. Nyugat-Berlin ifjúsága azonban hősiesen ellenállt. Kart karba fűzve, felemelt fővel, harsogó énekszóval szálltak szem be a rendörpri- békek rohamával és izzó lel­kesedésüket nem tudta meg­törni a brutális terror. A rendőrség kudarcot vallott, nem tudta szétzúzni aa ifjú­ság harci egységét, nem tudta szétkergetni a fiatalokat. A brutális támadás követ­keztében sok ifjú megsérült. Sotkan megsebesültek. Öt sú­lyos sebesült ifjú békeharcost kórházba kellett szállítani. A sebesültek nagyrészét azon­ban társaik felrag'adták és biztonságba helyezték őket. Sok fiatalt letartóztattak: Negyvennégy ifjút vett őri­zetbe a nyugatnémet rendőr­ség. A fiatalok, miközben zárt rabszállító kocsikon szállítot­ták őket a Oharlottenburgi rendörparancsnokság épülete felé — énekszóval, harci jel­szavak hangoztatásával fejez­ték ki törhetetlen elszánt gukat. Nyugat-Berlin dolgozó la- kossága hatalmas erővel jut­tatta kifejezésre szolidaritá­sát az ifjú hősökkel s a tilta­kozás hatására a rerklöi-ség még vasárnap kénytelen volt a letartóztatottakat szabadon- bocsätaaii. A nagygyűlés után a fiata­lok zárt sorokban vonultak fel a környező negyedek ut­cáin. „Békét — szabadságot — kenyeret“ — zúgott harci kiáltásuk s egységes fellépé­sükön megtört a rohamrend. őrség minden brutális támadá­sa. J. W. A szovjet íiata’ok állandóan növelik szaktudásukat Egyesüljünk a holnapért! A Szovjetunió nemzetgazdaságá­nak legkülönbözőbb ágazataiban a komszomolisták és az ifjúság hatal­mas hadserege dolgozik. Némely üzemben a komszomoliaták és az ifjúság a munkásság 50—60 száza­lékát teszik ki. Évenként sok ezer fiú és leány, akik befejezték tanuló éveiket, tölti be a munkásosztály sorainak erötartalékait. A szovjet­állam rendkívüli gondot fordít a munkásifjúság szakképzésének fo­kozására, akikből a megbízható munkaerő-tartalék nevelődik ki. így például a charkovi közleke­dési gépeket gyártó üzem munkás- ifjúsági iskolájában hat évvel ez­előtt csak 49 tanuló tanult. Ez év­ben az iskola tanulóinak száma 429 tanuló volt, akik új tapasztalatok­kal gazdagítva hagyták el az isko­lát. Megnyíltak előttük az egyetem kapui, ahonnét, mint kész szakmun­kások, technikusok és mérnökök .•kerülnek ki, a szocialista ipar ré­szére. így például Georgij Nyikul- cev nemrég még marós volt és most, mint az egyik fémmegmunká­ló műhely instruktora. A 8. és 9. osztályt kitüntetésssel végezte és a 10. osztályban a példás előmenete­léért ezüst éremmel / tüntették ki. Az egyik legjobb gyorsvágó, Leo­nid Kopanyiev, szintén sikeresen fejezte be a 8. osztályt. A oharkovi üzem munkásiskolájáiban tanuló if­júság közül 404-en tették le a vizs­gát jó és kiváló eredménnyel. Többen közülük szakképzettségü­ket az egyetemek esti tanfolyamain folytatják, vagy mint az egyetem távhallgatói. Vlagyimir Gasztrenko a charkovi munkásiskola volt tanu­lója, aki mint marós dolgozott, most a charkovi egyetem földrajzi fakultásának hatodik szemeszterét hallgatja és Nyikolaj Szirnyev, aki szintén a munkásifjúsági iskola ta­nulója volt, most mint technikus dolgozik a színesfémek forrasztásá­nál és a politechnika távhallgatója. A szovjetállam támogatásán kí­vül az üzem igazgatósága az utób­bi időben húszezer rubelt adott a szertárak berendezésére és több mint harmincezer rubelt az osztá­lyok belső berendezéseire. Ebben az évben a szertárakat, a laboratóriu­mokat és az osztályokat belső be­rendezéssel látják el. Ezenkívül új műszereket és segédeszközöket kap az iskola. Marianske Láznéban mu­tatták be legutóbb a kürtö­vé varyi filmfesztiválon nagy sikert aratott filmet a fenti cím alatt. A film mesé­je arról szól, hogy Sanghaj felszabadítása előtt a Kínai Kommunista Párt hogy se­gítette elő a város felszaba­dítását. (A film meséje). El­visz bennünket egy gyárba ba és megmutatja a textil­gyári dolgozónők hősies el­lenállását Csanghajsek nép­elnyomó reakciója ellen. A filmben megrázó az a kép, amikor a gyárban megjelen­nek a páncélosok, hogy a sztrájkot elfojtsák. Ekkor a gyár dolgozói közül egy nő a páncélos elé áll és véd­telen testével akadályozza meg, hogy a páncélos elindul­hasson a gyár kapuján kérész tül, hogy segítsen a sztráj­kot elnyomni. A páncélos ve­zetője bár behunyja a sze­mét. de mégis összegázolja az előtteálló lányt. Ilyen hő­sies harc kíséri végig a kínai textilüzemben dolgozó elv- társnők életét. A filmet vé­gignéztek a magyarországi elvtársak is. Kicsit elgondol- dolkozva ment közöttük a moziból hazafelé Szarvák Hona elvtársnő, a budapes­ti rövidárúgyár üzemi bi­zottságának elnöke. Elgon­dolkoztatta a film, mert eszé­be jutott saját élete. 1950-ben került a gyárba, mint fiatat DÍSz-tag. Egy rövid isko­lázás után 14 gépen kez­dett dolgozni. Amikor tag­jelölt lett, már 18 gépen dolgozott, a sztahanovista oklevél megszerzésekor már 24 gépen dolgozott, a szta­hanovista jelvény elnyeré­sekor 28 gépen dolgozott és most, mielőtt a külföldi üdülést megkapta, 36 gépen dolgozott, mint az ország harmadik legjobb csipkeve­rője. Harminchat csipkeverőgé­pen egyszerre dolgozni nem kis feladat. Éppen ezért ön­kéntelen a kérdés, hogyan lehet egész egyszerűen ezt megoldani. Az elvtársnő el­mondotta azt, hogy azelőtt a nyersanyagért . külön-kü- lön mindenki ment el véte­lezni. Most ezt úgy módosí­tották, hogy az anyagot a helyszínre szállítják. Ezen­kívül a csipkeverőgépek nagy fordulatszámmal dol­goztak, ez pedig szakította az anyagot, rontotta a mi­nőséget. Maguk jöttek rá az elvtársitok arra, hogy a gé­pek fordulatszáma termé­szetellenes, új jordidatszám- ra, a normálisra állították be a gépeket és ez is hozzá­járul a nagy siker elérésé­hez. Ezenkívül az elvtársnő Szarvák Ilona a munkaidő megkezdése előtt már tíz perccel bent van az üzemben, átvizsgál­ja a gépeket és így kezd bele a munkába. Az elvtárs- nő nem elégedett meg saját sikerével, hogy hetente két órát szentel a többi elvtárs­itok tanítására és elérte azt, hogy közülük már kettő sztahanovista lett. Ilyen ered­mények után választották az üzemi bizottság elnöki tisztségébe, mint fiatal le­ányt, DISz-tagot. A film, a mariánske láz- nei üdülés nagy hatással volt rá és új eredményekre, új munkára serkentik. Lát­ta azt. hogy milyen áldozat­ba került a kínai texiilniun- kásnőknek a szabadság, ip­áén ezért érezte azt, hogy több termeléssel, jobb mun­kával kell viszonozni Pár­tunk és a Magyar Dolgozók Pártja nagy ajándékát, hogy külföldön üdülhetett, a Szovjetunió hadseregének önfeláldozó harcát, hogy a béke ügye az egész világon örökre fennmaradhasson. 1 Ressl János Csehszlovák, magyar és bolgár pajtások a csillebérci út- ' törő nagytáborban az Üttörő-úszómedence körül.

Next

/
Thumbnails
Contents