Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-23 / 27. szám

0! IFJÚSÁG 1952 július, 23 A karlovévary-i V1L Nemzetközi filmfesztivál első filméi A karlové—vary-i Nemzetközi Filmfesztivál első napján a szov­jet filmművészet kiváló müvét a ..Felejthetetlen 1919“ című nagy filmet a dicső M. E. Csiaureli filmrendező rendezésében mutat­ták be. Éz a történelmi film, amely a fiatal szovjet állam győ­zelmes harcát mutatja be a hazai féhérgárdisták, árulók és a kül­ső intervenció ellen, magával ra­gadta a nézőket. A film központi alakja Sztálin elvtárs. A film ve­títése előtt viharos tapssal üdvö­zölték a szovjet küldöttséget. A szovjet küldöttség nevében a kül­döttség vezetője A. Sz. Fjodorov, a Szovjetunió filmművészeti mi­nisztérium tagja mondott beszé­det. A filmfesztivál első vasárnap­ján dokumentális filmeket vetí­tettek. Nagy sikert aratott a Német Demokratikus Köztársa­ság filmművészének, Wilhelm Pieck című dokumentális filme. A bolgár filmek közül a „Kö­szönjük néked, Sztálin elvtárs” című dokumentális fiim került bemutatásra, amely a sztálini kémiai kombinát és a Valko Cservenkov villanytelep kiépíté­séről szól. A szovjet filmgyártás továbbá Tarasz Széf esenkőről, * a dicső ukrajnai költőről, N. M. Przsev. szkij utazóról szóló „Falusi or­vosnő“,, című filmmel lép fel. To. vábbá néhány dokumentális ,és rövid filmet is bemutat. A kínai filmművészet, amely, nek filméit közönségünk is meg­szerette, a következő filmekkel vett részt a fesztiválon: Zászló a hegy felett, A belső mongol nép győzelme, Egyesüljetek, Kö­zeledik a holnap, Vietnam har. cosai és a Nép harcosai. Az Ifjú partizánok, . koreai film mellett bemutatják még a következő ko. real filmeket: Irány a harctér, Baktérium barbárság, Vasuta­sok és filmhíradók. A Nemzetközi Filmfesztivál harmadik napján magyar film, a Déryné került osztatlan nagy siker mellett bemutatásra. Ama. gyár filmművészet ezt a filmét, miután még további nagy játék­filmmel a Tűzkeresztséggel, a Semmelweiss-szel és az Erkel Ferenccel szerepel a fesztivál műsorán, versenyen kívül mu­tatta be. Uj Ifjúságot minden magyar fiatal kezébe a szepsií járásban is Szomorú dologgal találkoztam a szepsi járásban. A járási titkársá­gon tömegestől, felbontatlanul ott hever a már kéthetes ÜJ Ifjúság. Amikor megkérdeztem az elvtár. sálitól, hogy miért' nem adják be a csoportokra, hiszen a szepsii já­rásban többnyire magyar elívtársak ébrek, azt válaszolták, hogy ínind. ennek a szerkesztőség, illetve a kia. adóhivatal az oka, mivel nálunk már minden csoportra jár az Üj If- j júság. Ezek it)t tehát fölösleges számok, már többször le is rendel­ték, de mégis küldik és küldik. Ha körülnézünk a helyi csopor­tokban, nem nehéz megállapíta* mink, hogy nem úgy áll a helyzet, ahogy a járási vezetőség ezt meg­állapítja. Több magyar CsISz-cso. .port működik a szepsii járásban, ahol nemhogy csak nem olvassák az Üj Ifjúságot, de a fiatalok még nem is hallottak róla. Például az almást fiatalok mindmáig az Alko­tó Ifjúságon kívül semilyen más magyar ifjúsági lapot nem ismer­nek. Pogány eivtárs, az almási CsISz-csoport elnöke azt mondja, hogy nem is tudtak az Üj Ifjúság létezéséről, mert a járási vezetőség azt nem közölte velük, sőt a járás­ról ki sem járnak hozzájuk. De nem különb a helyzet a jatoloncai és a körtevélyesi csoportokban sm. Sokhelyen az a hiba is fennáll, hogy az újság ugyan eljut a csoportba a vezetőkhöz, de senki sem -törődik vele, hogy az eljusson a tagokhoz is. K. L. (A&ép.Lé$ Nagy,, vig gép a tarlón. Odavár ma hajnalban a munka minket. Mint szárnyát páncélos bogár nyissuk ki látó szemein!«t s gyűrjük fel az ingünknek ujját. A mag peregjen hát, előre! Víg daltól csillog már a szájam, mint f)jss víztől a' fecske csőre. A Béke intett merre jártam, hogy védjem és harcoljak érte. Aranyban fürdik itt ma minden, szikrázó por dűl a rónára, erőm és békém: drága kincsem. Boldogság csurran a Aótába s korsóból számba hüs forrásvíz. Sok testvérünk még szenved messze, egy kövér tőkés dollárt számlál. De csengése gépzajba veszve hal el. Mint lány haja a számnál igazság fénylik fel a földön. Veres János. A Vít Nejedly-ről elnevezett hadsereg-művészegyüttes Kínába utazott Szombaton a ruzini repülőtérről müvészfellépésére Kínába utazott az államdíjjal kitüntetett Vít Nejedé­ről elnevezett hadsereg-müvészegyüt- tes Csu Teh tábornoknak, a népi fel­szabadító hadsereg főparancsnoká­nak meghívására. Az együttes au­gusztus 1-én résztvesz a kínai fel­szabadító néphadsereg napjának ün­nepségein. A repülőtéren az együttes tagjai­tól búcsút vettek Ján Zeman ezre. des, a politikai főigazgatóság fő­nöke, a tájékoztatásügyi miniszté­rium és a kínai nagykövetség tag­jai. A szepsi CsISz-csoport tagjai még mindig nem értették meg a munkásfiatalok vezető szerepét A múlt héten gyűlést hívott ösz. sze a szepsi helyi csoport vezető­sége, hogy megtárgyalják az aratá­si munkákban az ifjúságra váró fel­adatokat. Elérkezett a gyűlés meg kezdésének ideje, dev a gyűlésen egyetlen tag sem jelent meg, csak az elnök és a titkár volt jelen. A fiatalok kinn sétáltak az utcán és nem jöttek be .a gyűlésre, holott tudták, hogy gyűlés lesz. A helyi csoport elnöke kiment az utcán sé­táló fiatalok közé és megkérdezte tőlük, hogy miért nem jönnek gyű­lésre, amikor olyan fontos kérdésnek a megvitatása kerül sorra, mint az aratási munkák sikeres elvégzésé, nek bebiztosítása. Megmagyarázta nekik, hogy milyen fontos, ha a fia­talok teljes erejükkel kiveszik ré­szüket az aratási munkából és így hozzájárulnak népünk jövő évi ke­nyerének biztosításához. A fiatalok azonban nem voltaik hajlandók a gyűlésre menni. Azt mondták, hogy míg Rondella elv- társ lesz az elnök, addig nem haj, landók gyűlésre járni. Miért? Azért, mert Kondella" elvtárs mun­kás fiatal? A csoportba befurako­dott ellenséges elemeknek sikerült az öntudatlan tagokat szembefordí­tani a vezetőséggel, sikerült a szep- si helyi csoport ifjúságának egysé­gét megbontani. Kondella eivtárs ‘kemény kézzel vette kezébe a ve­zetést és fellépett mindenféle laza­sággal szemben és ez a befurakott ellenséges eie.:ieknek nem t esztett. Izgattak, uszítottak és ennek ered­ményeképpen a szepsi helyi csoport tagjai nem vették ki részüket az aratási munkából, sőt mindmáig nem rendezték tagsági igazolvá­nyaikat sem. Több fiatal van, aki­nek tagsági könyvében 1951 óta nincs tagsági bélyeg, tehát a tagok jelentős része a tagsági kötelessé­gek legalapvetőbb követelményeit sem teljesítik. \ Reméljük, hogy a szepsi: fiata­lok megértik Pártunk szavát, meg­értik azt, hogy Ifjúsági Szövetsé­günk előrehaladásának, megszilár­dulásának alapfeltétele a munkás­fiatalok vezető szerepe Szövetsé­günkön belül. A helyi csoport ön­tudatos CsISz.tagjai lépjenek fel erélyesen az egységbontó ellensé­ges elemekkel szemben, leplezzék le aknamunkájukat, piszkos céljaikat és távolítsák el ezeket az elemeket a helyi csoport tagjainak sorából. Csakis így tud eredményesebb mun­kát végezni a helyi csoport, csakis így tudnak a szepsi fiatalok bekap­csolódni hazánk építésébe, boldog megteremtésébe. Köteles Imre, Szepsi. Miről ír a Tartós békéért, népi demokráciáért legújabb száma A lap vezércikkében foglalkozik a kommunizmus hatalmas építkezé­séinek jelentőségével, az elkészült Lenin.csatorna jelentőségével. Wal­ter Ulbricht, a német szocialista egységpárt főtitkára, hatalínas cikk­ben számolt be Németország Szo­cialista Egységpártjának munkájá­ról, Németország fejlődéséről. Hor­váth Márton cikke a Magyar Dol­gozók Pártjának nevelő munkájá­val foglalkozik. Josef Tesla elv. társ hatalmas cikkberw számol be csehszlovákiai széncsatáról. A lap továbbá közli Németország szocia. lista egységpártja II. konferenciája üdvözlötáviratát Sztálin elvtárshoss^ beszámol , a belga nép harcáról a bonni 'különszerződés ellen. SAGVARIENDRE A munkásmozgalom szerte a világon hősöket nevel, akik száz millióknak mutatnak példát ar- k, hogyan kell harcolni az im­perializmus ellen. A magyar munkásmozgalomban is százá­val, ezrével születtek és neve­lődnek ilyen hősök. Nevelőjük, tanítójuk, irányítójuk a párt volt, amely a munkásosztály harcát sikeresen vezette és szer­vezte az önkény és illegalitás nehéz éveiben s ebben a küzde­lemben kovácsolta acélossá a dolgozó nép legjobbjait. A magyar nép egyik legjobb fia, a párt egyik legnagysze­rűbb neveltje, a hitleri fasizmus és magyar csatlósai elleni harc egyik legkiemelkedőbb hőse volt Ságvári Endre. Ságvári 1913-ban született Budapesten. Polgári családból származott, de igazságérzete és lángoló szabadságszeretete ko­rán az elnyomottak és kizsák- fmányoltak mellé állította. Egye­temista korában már a haladó diákmozgalom egyik veztője volt és kitűnt ragyogó képessé­geivel, páratlan szervező-erejé­vel, szónoki tehetségével és bá­torságával. Egyetemi évei után csatlako­zott a munkásifjúság mozgal­mához és rövidesen bekerült an­nak vezető szervébe, az Orszá­gos Ifjúsági Bizottságba. Ekkor már az illegális kommunista párt tagja volt. A naptár a 30- as évek végét jelezte: a hitleri fasizmus előretörésének hatásá­ra a magyarországi fasizmus is fokozott erővel törekedett el­nyomni minden haladót, elsősor­ban a munkásmozgalmat; ipar­kodott a világháború kirobbantá­sa előtt, biztosítani „hátorszá­gátHitler leghűségesebb ma­gyarországi szövetségesei az u. n. „Nyilas” pártba tömörül­tek és erőszakos terrortámadá­sokkal igyekeztek megfélemlíte­ni a — •'•ások szervezeteit. A ) fasiszta Hórthy-kormányzat sze- methúnyt a nyilasok garázdál­kodása felett; a nyilasok szaba­don folytathatták garázdálkodá­sukat, zavartalanul tölthették be a háborúra készülő fasizmus „hátországbiztosító” rohamcsa­patának szerepét. Ságváry Endre a párt útmu­tatásai nyomán tisztán látta, hogy a fasiszta nyilasok elöl nem hátrálni beli, hanem a fa­siszta erőszakra kemény vissza- ütéssel kell válaszolni. Válaszúi a nyilasok támadásaira, amelye­ket munkások gyűlései, otthonai és kultúrházái ellen hajtottak végre, Ságvári. Endre 1937-ben megszervezte a munkásifjóság ellentámadását a fasiszta nyi­laspárt ter.rorszervezetének egyik budapesti központja el­len. A muhkásijjúság szétverte a nyilas terrörlegények bandá­ját. A vállalkozást Ságváry End­re vezette. Nagy jelentősége volt ez az ellentámadás, mert a ter­ror alatt -nyögő, kegyetlenül el­nyomott magyar dolgozók előtt e naptól...kezdve világossá vált, hogy lehet eredményesen küzde­ni az elnyomók és hóhérlegénye­ik ellen. A Hitlert támogató ma­gyar kormány rendőrsége, amely a ,nyilas terrorlegényeket soha­sem üldözte, a munkásifjúság e harci vállalkozása után teljes erővel lacsapott az ifjúmunká­sokra. Közel száz fiatal szabad­ságharcosi tartóztattak le, kö­zöttük voll Ságvári Endre is. Rettenetesen megkínozták, de vallomást nem tudtak belőle ki­csikarni. Nyőtc havi börtön után megacélozott erővel, még fel­készültebben tért vissza a mun­kásmozgalomba. A börtönben minden idejét tanulásnak szen­telte. Kiszabadulása után ujult erővel látott a küzdelemnek. Ve­zetése alatt az ifjúsági mozga­lom hatalmas fejlődésnek indult. Fáradhatatlanul dolgozott, szer­vezett és tanított, terjesztette nagy pártjának eszméit a ki­zsákmányolt magyar munkás- ifjúság soraiban. Munkabírása szinte legendássá vált. Az a hír járta róla, hogy Ságvári soha­sem als,zik. Budapesten és vi­déken tartott illegális szeminá­riumaiban százával nevelte a párt és a magyar szabadságharc számára a megalkuvást nem tű­rő harcosokat. Az opportunisták ellen vívott kemény ideológiát harcban, a párt segítségével si­került megvalósítania ifjúsági vonalon a munkásmozgalom egy ségét. Az ifjúsági mozgalom Ságvári vezetése alatt nemcsak politikailag, de szervezetileg is egyesítette a kommunista' és szo- - ciátdemokrata munkásif jakat. A munkásifjúság egységének . megteremtése mellett fáradha­tatlanul dolggzott a parasztif­júsággal való kapcsolat kimé­lyítésén. Minden év augusztus 20-án, amikor az ország első királyának, Szent Istvánnak em­lékére Budapesten iinepségeket tartott a kormány, Ságvári szer­vezőmunkájának eredményeként egyúttal létrejött a parasztifjak országos találkozója is. A második világháború kitö­rése után a kommunista part óriási szervező tevékenységet folytatott. Újabb lendülettel küzdött a fasizmus elleni egy­ségfront kialakításáért. Ságvári a párt irányításával szervezte a függetlenségi mozgalmat a fa­sizmus és a háború ellen. E függetlenségi harc kommunista párt által sezrvezelt tömegmeg­mozdulásainak Ságvári Endre volt az egyik legfőbb mozgató­ja. 1941 október 6-án, azon a napon, amikor az intervenció ál­tal levert 1848-as magyar sza­badságharc kivégzett hőseinek emlékét ünnepelte az ország, Ságvári szervezte meg a Habs- burg-önkény által kivégzett 13 szabadságharcos tábornok em­lékművénél a munkás- paraszt- és értelmiségi ifjúság első kö­zös tüntetését a magyar függet­lenség . mellett. Ö volt az egyik főszervezője; annak a tüntetés­nek is, melyet 1941 november 1-én, az 1848-as szabadságharc nagy vezérének, Kossuth Lajos­nak a síremlékénél rendezett a függetlenségi mozgalom. 1942 március 15-én, az 1848-as di­csőséges szabadságharc és for­radalom évfordulóján is Ságvá­ri állt a szervezett ifjúság tün­tetésének élén. Ezeken a nagy tömegmegmozdulásokon az or­szág dolgozói először léptek jel egységes harci frontban, hogy tiltakozzanak a háború ellen és tüntessenek a függetlenség és a 'béke melett. 1942 tavaszán a fasiszta rend­őrség újból lecsapott a függet­lenségi mozgalmat vezető kom­munista pártra és százával hur­colta el a magyar nép legjobb fiait. Ságvári Endre illegali­tásba vonult, mint a párt tößb más vezetője. Minden csendőri nyomozónak a zsebében ott volt Ságvári Endre fényképe, de ő minden veszéllyel dacolva reg­geltől estig az utcákat rótta és naponta 10—15 illegális talál­kát is lebonyolított. Amikor a rendőrség megtalálja és szét­rombolta a kommunista párt egyik illegális nyomdáját, Ság­vári rövid idő alatt új nyomdát szervezett. Egy másik illegális nyomdát személyesen mentett meg a felfedezéstől; a gépeket és felszerelést napokon át maga ci­pelte egyik lakásból a másikba. E hatalmas munka mellett Ságvári állandóan tanult, min­den szabad percét olvasásnak szentelte. Űzött vadként élt, mégsem hagyta ez az optimiz­musa. Ez csak olyan embernél lehetséges, aki összeforrott né­pével, akinek törhetetlen hitet ad ügye igazának és győzelmé­nek biztos tudata, aki a párt neveltje s aki mögött ott áll a kommunista párt. 1944-ben a párt Ságvári End­rére bízta egyik illegális újság­jának, a „Béke és Szabadság” című lapnak a szerkesztéséi. A negyedik szám szerkesztése folyt már, amikor a rendőrség, egy besúgó segítségével rábuk­kant Ságvári nyomára. A besú­gó illegális találkára hívta Ság- várit egy budai cukrászdába. Amíg Ságvári a helyiségben vá­rakozott, rátörtek a rendőrök. Ságvári fegyvert rántott és pgyet lelőtt, egy másikat meg­sebesített a fasiszta pribékek közül. A tűzharcban a kijárat felé hátráló hőst leterítette a gyilkosok golyója. Úgy történt, ahogyan életében megfogadta: nem került élve a hóhérok kezé­be. Fegyverrel a kezében halt meg 1944 július 27-én, halálá­val is utat mutatva a magyar népnek, arra, amit a kommunis- t párt tanított: eljött a fegyveres harc, ideje, amikor fegyverrel a kézben . kell szembefordulni a gyűlölt megszállókkal és haza­áruló cinkosaikkal. „Jelmondatként szeret nők min­den magyar hazafi leikébe vés­ni: Nincs demokratikus Magyar- ország az ifjúság demokratikus nevelése nélkül. Nincs demokra­tikus nevelés az ifjúság politi­kai szabadsága nélkül. Nincs szabad nemzet szabad ifjúság nélkülf — írta Ságvári a_ „Bé­ka és Szabadság” első számá­ban, 1944 márciusában, Ságvári Endre egész életében azért har­colt, hogy a magyar ifjúság sza­bad hazában, szabad emberként élhessen. A magyar ifjúság híven meg­őrizte példaképének emlékét és tettekkel bizonyítja, hogy tud élni a szabadsággal. A magyar gyárakban és üzemekben élenjá­ró brigádok százai vették fel Ságvári nagy és szent kötele­zettséget jelentő nevét. Szerte az országban úttörő csapatok és őrsök százai viselik a höj kom­munista ifjúmunkás nevét s igyekeznek úgy kövétni a pártot,--, úgtj dolgozni és harcolni a ha­záért, mint Ságvári. A magyar nép sohasem feledkezik meg szabadságharcos hű fiáról, Ság­vári Endréről. Budapesten és az ország más városaiban tereket, utcákat neveztek el róla. A ma­gyar gyermekek .egyike legked­vesebb szórakozóhelye, a budai hegyek között kanyargó uttörö- vasútnük, a népi demokráciák egyik legszebb ajándékának vég­állomása is Ságvári nevét vise­li. Ságvári Endre a magyar nép egyik legjobb fia volt. Élete, harcai, hősi halála arra tanít­ják a magyar fiatalságot, hogy z imperialista fasiszta . ellenség ellen kérlelhetetlen, következetes harcot kell vívni s ebben a harc­ban a bátorság, az éberség és a képzettség a győzelem fontos feltétele. Ságvári álma a szabad, független Magyarország, a Szov­jet Hadsereg segítségével való­ra vált. A dolgozó és tanuló ma­gyar ifjúság minden erejével arra törekszik, hogy méltó le­gyen hős példaképe, nagy már­tírja emlékére és hazáját a sza­badság, függetlenség és béke erős bástyájává, a szocializrríiis országává építse.

Next

/
Thumbnails
Contents