Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-07-16 / 26. szám
í ÚJ IFIÖSäC 1952 július 16 (A vár hősi védelmének 400. évfordulóján) A XVI. század, közepén a török hódítók már egészen az ország szívéig hatoltak előre, Buda tornyára is kitűzték a félholdas török zászlót. A nemesség hazaáruló politikája következtében három részre szakadt az ország,,pedig az akkori idők legerősebb hadseregét, a török ármádiát csak az ország erőinek teljes megfeszítésével lehetett volttá megállítani. A fennálló hűbéri rendszer, a nemesség elnyomó, kizsákmányoló politikája és az osztrák terjeszkedés azonban lényegesen hátráltatta az ország puszta létéért folytatott küzdelem helyes megszervezését. Az évszázadokon át vívott elet-halálharcban még sem veszett el az ország, a többszörös iga alatt nyögő nép soraiban tízezrével voltak bátor, lelkes hazafiak, önfeláldozó hősök, akik zsold- nélkul, éhezve, fázva is védelmezték a hazát, amely pedig nekik csak Szegénységet, nehéz munkát, rabszolga-, sorsot, földesúri kizsákmányolást nyújtott. Szondy György is egyike volt azoknak a hősöknek, akik a legnehezebb körülmények között is helyt álltak és nevüket aranybetűkkel írták be a tmgyar nép történetébe. Szondy egyszerű közkatonaként kezdte pályafutását. Az ismeretlen milliókból kiváló bátorságával, ' éles eszével és nagyszerű jellembeli tulajdonságaival emelkedett ki. 1544-ben a kis Drégely várának kapitányává nevezték ki. Szondy sikeresen ki-ki csapott a török mar- talócokra, védte a magyar népet és nagy vitézi hírnevet szerzett magának. A török hódítókkal szemben minden talpalatnyi földet, minden erősséget meg kellett védeni. így került sor 1552 júliusában Drégely védelmére, arra a rövid, de hősiességben mégis oly nagy küzdelemre, amelyet Szondy és maroknyi csapata vívott a török hatalmas erejével.1 Ali, budai pasa 1552 július 5—7.-én érkezett Drégely .alá, 12.000 főnyi, lovassággal cs tüzérséggel megerősített hadseregével. A hirtelenében megjavított vár gyenge falai még nedvesek voltak, az utolsó meszes-szekér is szinte már az ostromgyűrűn át tört magáriak utat hazafelé. A védősereg 146 főből állott, felszerelés és hadianyag — alig volt. De mindezekről nem 'a becsületes, nagy hazafi Szondy György tehetett. Ö az ostromot megelőző hosz- szú időben'számtalan esetben írt, kért, sürgette a segítséget mindenfelől. ígéretet kapott is eleget, de komoly támogatást sehonnan sem. S a hitvány kis vár ellen felvonult török hadak ismét láthatták a hősiesség és önfeláldozás méltó megnyilatkozását. Gyönge, toldott-foldott falakból állót Drégely, de mögöttük elszánt, bátor férfiak várták harcra készen a támadókat. Nem zsoldért, harci dicsőségért, hanem hazájukért harcoló, né-, jiükhöz Jiű vitézek voltak a drégelyi nősök. Nincstelen szegényparasztok, szegénylegények, magyar katonák, akik egy szál karddal a kezükben védték népüket, míg a nemesek, a püspökök, a király egyetlen kocsi puskaport, ólmot, fegyvert sem küldött a megtámadott vár védelmére. Szondy és bátor katonái mégis helytálltak. Különféle furfanggal és haláltmegvelő bátorsággal szálltak szembe a nyolcvanszoros túlerejű ellenséggel. A jalak nem védték meg őket, liát kiálltak a falak elé. S amikor Ali július 8-án már biztosra vette a győzelmet, a rommá lövetett vár ellen általános rohamot indított, a hősi kiscsapat csodálatos erővel vetette vissza a rohamozó ellenséget. E hősi erőpróba után azonban, amikor ledőlt a vár egyetlen őrtornya is, maga alá temetve a védők egy részét, Szondy és hős társai is tudták, hogy eljött a vég. S mégis elutasították Ali követét, Márton oroszi papot, aki az omladékos vár átengedése esetén szabad elvonulást ajánlott a drégelyieknek. , A drégelyi hősök tudatosan és kemény elhatározással inkább a halált választották, mint hogy az ellenséggel alkuba bocsátkozzanak. Szondy két apródját, nevelt fiait, harcos társainak árváit elküldte Alihoz, kegyelmére bíz- Op őket s csupán az volt a kérése, hogy halála után tisztességesen temessék el holttestét. Azután a várudvaron elégette minden holmiját, leszúrta harci paripáit és dárdát ragadva, harcosai élén kirohant a várból az ostromló törökök ellen. Kemény viaskodás kezdődött, amelyben Szondy előtt már egész hullahegy tornyosult a levágott törökökből, míg végül jobb térdét szétlőtték. Ekkor Szondy féltérdre ereszkedve is tovább folytatta a küzdelmet, míg a hatalmas túlerő le nem győzte. 1552 július 9-én Drégely várában a védő- sereg utolsó magyar harcosa is örökre lehunyta a szemét. Szondy és. a drégelyi hősök életüket és vérüket áldozták a magyar szabadság szent ügyéért. Drégely falai régen leomlottak. Néhány bástyamaradvány szétszórt kövek hirdetik csupán, hogy négyszáz évvel ezelőtt az Ipoly völgye fölött emelkedő dombon Drégely vára állott és falaiért nagyszerű, hősi küzdelmet vívott 146 hős magyar végvári vitéz. Legendák és mesék kellek szárnyra hősiességük nyomán, évszázadokon át példájukból merített erőt és . kitartást a török és német elnyomás ellen, kizsákmányoló uraival szemben vívott kemény küzdelmében a magyar nép. Nagy Kálmán alezredes, (Szabad Ifjúságból.) irodalmi pályázat A tájékoztatásügyi és népnevelési megbízotti hivatal a Csehszlovákiai írószövetség szlovákiai tagozatának, a Csehszlovákiai Zeneszerzők Szövetsége szlovákiai tagozatának és a Matlca Slovenskával együttműködve pályázatot hirdet az eredeti, — optimista építői jellegű zenés és táncos színdarabok benyújtására. A pályázat célja alátámasztani eredeti színalkotásunkat, a népi mű. vészegyüttes színjátszó csoportjai részére új színmüveket szerezni, amelyet mulatságos formákban megoldják társadalmi életünk időszerű problémáit és bemutatják a hazánk szocialista építésének eredményeit úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. A színmüvek lehetnek egész estét betöltőek, vagy egyfelvonásosak, próza vagy vers alakjában írva. Ha a szerzőknek meg van a lehetőségük együttműködni a zeneszerzőkkel, akkor a színmű dalszövegét egyszerű zenefeldolgozással is be. küldhetik a pályázatnak, ha nincs meg ez a lehetőségük, akkor csak a dalszöveget küldjék be. A zenefeldolgozósnál tekintetbe kell venni a népi művészegyüttes zenei, kar. és tánccsoportjának előadóképességét és a népi zenéből, dalból és táncból kell kiindulni. A legjobb színmüveket (dalszövegeket) a következő dijakkal jutalmazzák: Egész estét betöltő színmű: Egyfelvonásos darabok: I. 40.000 ___Kés, I. 10.000.— Kcs, II. 30.000 __Kcs, II. 7.000.— Kés, III. 30.000.— Kés , III. 5.000— Kés, IV. 10.000.—Kés. IV. 3000— Kés. A jutalmazott darabokat a tájékoztatásügyi és népnevelési megbízotti hivatal a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetsége szlovákiai tagozatával való megegyezés után zenei feldolgozás végeit valamelyik zeneszerzőnek adja. A legjobb kész darabokat — a zeneileg feldolgozott dalszövegeket külön jutalmazzuk. — ^ A munkát három gépelt példányban, jéngvVel ellátva 1952 december 31-ig a következő címre küldjük: Povcreníetvo iníormáeií a osvety. II, odbor, Bratislava. Októbrové nám. é. 12. A pályázat eredményeit a tájékoztatásügyi és népnevelési megbízotti hivatal 1953. május elsején napilapokban és a rádión keresztül közli. KLOKOCS s. k„ megbízott. Miről ír a Tartós békéért, népi demokráciáért legújabb száma A „Tartós békéért, népi demokrá- ciáért" legutóbbi száma „A béketábor erői mérhetetlenek“ — ctmü vezércikkében foglalkozik a népeknek a béke fenntartásáért és megszilárdításáért folytatott harcával. Kiemeli, hogy „a különböző politikai meggyőződésű emberek százmillióinak harca a rendületlen békeakaratot fejezi ki az imperialista, világuralomra törekvő agresszív politika ellen. Ezt a tábort a hatalmas Szovjetunió, az egyszerű népek nagy tanítómestere — a nagy Sztálin vezeti. „A Béke Világtanács felhívása" — című cikkében foglalkozik a béke megtartásáért folytatott küzdelem, mel és ezt írja; „A Béke Világtanács azt tartja a legjobb megoldásnál», ha haladéktalanul négyhatalmi konferenciát hívnak egybe, hogy meghozza a német probléma békés rendezéséhez szükséges összes határozatokat“. Fernand Grenier, a Francia Kommunista Fárt Központi Bizottságának tagja „A kommunizmus nagy építkezései a Szovjetunióban" — című cikkében foglalkozik a Volga— Don.csatorna elkészítésének hatalma politikai és gazdasági jelentőségével a Szovjetunió és a népi demokratikus államok szempontjából. Gh. Ghorgiu-Dej, a Román Munkáspárt központi bizottságának főtitkára „A Román Népköztársaság szocialista építésének további sikereiért“ — című cikkében foglalkozik a román népgazdaság helyzetével az első világháború utáni időszakban és a két világháború közt, továbbá részletesen leírja a Román Népköztársaság gazdasági előrehaladásának hatalmas sikereit és utat mutat » további sikerek eléréséhez. Paul Venter, Németország Szocialista Egységpártja központi bizottsága titkárságának tagja cikkében foglalkozik Schumacher, Fette és társai, a nyugatnémet munkásosztály aljas árulói szerepével. Többek között a következőket írja: „A Sehu- macher-klikk árulása főként mostanában mutatkozott meg, amikor a Német Szakszervezeti Szövetség jobboldali veztői elárulták a munkások harcos megmozdulásait", Jan Marek „Gyermekgyilkosok“ — című cikkében leírja a Tito—Jugoszláviában uralkodó fasiszta terrort, amely főként a gyermekeket sújtja, mert nehéz munkát végez tétnek velük, aminek következtében nagy a halandóság köztük. Zalka Máté, a proletariátus nagy ügyének hős katonáját árulók, orrgyilkosok bombái ölték meg, de milliói és milliói szívben él tovább, Halálának 15-ik évfordulójára a magyar- országi Szépirodalmi Könyvkiadó kötetbe gyűjtötte elbeszéléseinek egyrészét, amely a világszerte ismert, tisztelt „Lukács tábornokiban az írót mutatja be nekünk. 1. Zalka Máté nemcsak fegyverre1., de tollal is szolgálta azt az eszmét, amelyre életét feltette. A kötet novellái feltárják hatalmas iramú életének gazdagságát, jellemének szépségét, meggyőződésének törhetetlen erejét. „János, a katona“ című elbeszélésében elmondja, öntudatra ébredésének történetét. Az első világháborúban, mint önkéntes vett részt. Apja, hogy véget vessen irodalmi működésének katonaköteles kora előtt rábeszélte a jelentkezésre. A monarchia hadseregében találkozott egy Téglás nevű elv- társsal, aki határozottan, megdönthetetlen érvényességű választ adott tépelödéseire, kínzó kételyeire. Az igazság megrázza, erőssé, tisztánlátóvá teszi a fiatal önkéntest. Felismeri azt a célt, amelyért az ifjúságnak küzdenie kell, amely EGY legyőzhetetlen erővel vértezi fel a kizsákmányolók, a haza- és népárulók elleni harcban. Látja, mint tűnnek el a frontról garmadával a tényleges tisz tek, mint henderítik át a rablók, imperialista háború egész súlyát a hosszú évek öta lövészárokban sínylődő közkatonák vállára ... A „János, a katona’1 című novella szerzőjét tábori bíróság elé idézik. Az elvtársi segítség és az orosz áttörés mentette meg a súlyos következményektől — az áttöréskor fogságba esett. A Nagy Októberi Forradalom kitörésekor már képzett marxista, öntudatos forradalmár, aki együttharcol a bolsevikokkal. E csodálatos erejű hősöket mutatja be „Lovas ka-' land rádiójával“, ,,A zászló" és „Két alma“ című nagyszerű írásaiban. De ugyanilyen szeretettel, a harcostárs, és az író forró együttérzésével ábrázolja a forradalom harcosaiban emberré érett, kommunistává edződött magyar munkásokat, parasztokat is. A „Liu elvtársiban megragadó erővel kél életre a proletárnemzetköziség és az összetartás gondolata. A Vörös Gárdában küzdő HŐSI ÉLET TANÚSÁGA Zalka Máté válogatott elbeszélései magyarok közé került egy Liu nevű kínai harcos. A magyar munkások, parasztok tanítják 'meg Lenin nyelvére a kínai Liut. Magyarok ássák meg a hösihalált halt ázsiai katona sírját és rójják nevét piros betűkkel a friss hant fejéhez állított vasúti talpfára. „Otthon’* című novellája azt a „hazát mutatja meg, amely- lyel Horthy Magyarországa fogadta a hazatérő hadifoglyokat. Tudták mindannyian, hogy odahaza még azoknak társai uralkodnak, akiket ök a Vörös Hadseregben harcolva összetörtek, megsemmisítettek. De a honvágy, a család hazahúzta őket. Ám a hazát, ges kerítése, a csendőrök, tiszt tábor, a „karantén“ drótszö- a szülőföldet elzárta előlük a urak véreb-ábrázata. Gábor, a volt vörös katona fegyvertelenül, egymaga áll szemben a kínzókamrában báró Apor Zoltán főhadnaggyal és négy pribékjével. Zuhognak rá az ütések, még sem vall társaira. S mikor szesszel öntözött ruhája kigyullad, utolsó kiáltása így hangzik: „Nem mondom meg!“ A tüzhalált halt, parasztember a nép erejének. forradalmi szellemének, győzhetetlen igazságának jelképévé emelkedik. Zalka Máté nemcsak a nagyszerű hősöket ismerte. Kérlelhetetlen világossággal mutatja meg az ellenséget is. A „Ragadozókéban a bábom undok dögkeselyűit, a hadiszállítókat, pénzembereket. „A bécsi kék Dunáéban a hitvány árulóvá züllött joboldali szociáldemokratákat, „A zászlóéban, a „Kievi beszélgetésében a sza- disztikus mámorral gyilkoló fehéreket. 2. Zalka Máté elbeszélései a nagytehetségü író s a rettenthetetlen harcos erejét sugározzák. Lenyűgöző erő ez, hiszen a hatalmas élmények, a megrázó események igazságát, valódiságai; a pártos író ember- ábrázoló készsége, nötudatos alkotómunkája teszi meg igazibbá, még hitelesebbé. Megtörtént eseményekét dolgoz fel novelláiban, amelyeknek szereplői valamennyien éltek, s életüket szinte tovább folytatják, újraélik Zalka Máté könyvében. Jellemüket, cselekedeteiket a látomás erejével vetíti elénk. Az átélt események nem késztetik arra, hogy túláradóan, mindent felsorolva, fényképszerűén ismertesse emlékeit. A legjellegzetesebbet, a legtipikusabbat ragadja meg; művészi mértéktartással, drámai sűrítéssel alkotja meg élménye nyersanyagából elbeszéléseit, .amelyek egy gazdag élet tartalmából úgy formálódnak irodalmi értékké, hogy cseppet sem veszítenek történelmi értékükből. Világos, friss egyszerűségében megragadd stílus, a gondolatközlés köny- nyedsége, az élő nyers magyaros íze, az eleven szóképek jellemzik Zalka Máté alkotását. S még valami: a törhetetlen életvágy, a szabadság örök fényforrásként áradó kívánsága, amely legmegrázóbb írásait is betölti, amely pontosan megrajzolt, a látszólag hűvös megfigyelő tolláyal alkotott leírásait is felheviti. Zalka Máté egész élete ragyogó példa a jelen és a jövő nemzedéke, fiataljai előtt, írásai még erőteljesebben állítják elénk alakját. TJgy érezzük: örök jó barátot találunk benne, aki gazdag életének élményein keresztül még szebbé, még vonzóbbá teszi előttünk az igaz emberek életét, harcát, s még gyűlöletesebbé ellenségeinket, 3, A kötet fele részében Zalka Máté néhány levelét s az emlékezetére irt verseket, írásokat tartalmazza. íróink.között találjuk Ilja Ehrepburg, Sztye- pán Scsipaosov, Gergely Sándor, Andre Marty, A. Karava- jeva, Iszakovszkij, Madarász Emil nevét. Illés Béla előszavában állít emléket Lukács tábornoknak. „Ne sírj azon, hogy nincsenek, köszönd meg, hogy vol- -tak“ — ezzel a meghalt hősökre vonatkozó idézettel végzi visszaemlékezését A. Karava- jeva. Igen, meg kell köszönnénk. hogy Zalka Máté élt, harcolt, írt, hogy elevenen segítségül, gazdag örökségül reánk hagyta hősi életének példáját, hogy átadta művészetének gazdagságát, harcos írásainak megragadó erejét, szívig ható lángját. A forradalomban, a szabadságért vívott harcban lobbant magasra ez a láng. Világossága. melege, energiája, e pompás könyvön át is elér a szabad Magyarország fiataljaihoz, akiknek boldog jelenéért, jövőjéért áldozta életét Zalka Máté.
