Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-16 / 26. szám

\ 1952 július 16 ŰJ IFJÚSÁG Útmutatás a CsISz KB-nak az ifjúság 1952—53. évi politikai iskolázásáról szóló határozata szervezeti biztosítására I. A CsISz 1951—1952. oktatási évének befejezése. A propagan­disták kiválasztása és előkészí­tése Az 1951—52. oktatási év befeje­zése és az új oktatási év előkészí­tése alkalmával a legfontosabb fe. ládát a politikai alapkörök propa­gandistáinak kiválasztása és isko­láztatása. Egyedül az összes körök munkájának lelkiismeretes értéke­lése és befejezése, a CsISz-tagok po­litikai iskolázásában felmerült hiá­nyosságok felfedése teremtheti meg a propagandamunka további fejlesz, tésének szilárd alapjait. Az ifjúság politikai iskoláztatásának további haladása szempontjából igen nagy. jelentőségű a segítség, amelyet * Párt nyújt nekünk a CsISz politi­kai alapkörei propagandistáinak ki. kiválasztásával. A .CsKP szervező titkárságának utasítása szószerint Így hangzanak „A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség járási bizottsá­gával egyetértésben a Párt járási bizottságával megbízza főleg a fia­tal pártjelölteket, akik erre alkal­masak, hogy a következő évben pro­pagandisták gyanánt a CsISz poli­tikai köreit vezessék. Ezek az elv. társak felmentést kapnak a pártis­kolázás évében való részvétel alól. Az ifjúság politikai nevelése terén kifejtett munkájukat fontos párt feladatnak tekintik és a pártszerve­zetben értékelik majd. Az elméleti tanácsadók segíteni fogják a CsISz propagandistáit az iskoláztatás elő­készítésével, szemináriumok és elő­adások rendezésével, konzultálások rendezésével, szemléltető segéd­anyag összegyűjtésével, stb. A. A CsISz 1951/53. oktatási évének befejezése és a propagandisták ki­válogatása az alapcsoportokban. A CsISz 1951/52. oktatási évének befejezése a CsISz KB-nak az 1951/52. oktatási év menetének el. mélyítéséiről és befejezéséről szóló határozata értelmében fog megtör­ténni. A júliusi taggyűlésnek a cso­portok köreiben és bizottságaiban való megvitatása után előterjesztik az 1951/52., oktatási év lefolyásáról szóló összefoglaló jelentést. Egyide­jűleg megtárgyalják az 1952/53. év politikai iskoláztatásáról hozott ha tározatot. A bizottságnak az egyes tagokkal folytatott egyéni beszélge­tései alapján a csoportok tagjait po­litikai alapkörökbe osztják (egy- egy körben 10—15 tanuló) és a párt számára elkészítik a javaslatot a legfejlettebb CsISz-tagok, főleg a pártonkívüli funkcionáriusok bekap csolására a pártoktatási év köreibe, és jóváhagyják a CsISz járási bi­zottságainak benyújtandó javaslatot azokról az elvtársakról, akik a po­litikai alapkörökben mint propa. gandisták működhetnének. 1952. VIII. 1-ig valamennyi alapcsoport jelentést küld a CsISz járási bizott­ságának az 1951/52. oktatási év le­folyásáról, számszerinti áttekintést készít az infjúságnak az 1952/53. év politikai alapköreibe való beosztásá­ról és az 1952/53. pártoktatási év­be való bekapcsolásáról. Ugyanak' kor elküldik azon javasolt elvtársak jegyzékét és rövid káderjellemzését (kor, foglalkozás, cím, ált. müveit ség, politikai iskolák, a CsKP és a CsISz-tagság kezdete, tisztségek szervezetben és az ajánlás megin­dokolása), akik a politikai alapkő rökben mint propagandisták dolgoz­hatnának. A CsISz járási bizottságainak feladatai. A járási bizottságok fö feladata abból áll, hogy a júliusi taggyülé seken segítséget nyújtsanak az alapcsoportoknak az 1951/52. okta­tási év kiértékelésében és az ifjú­ság 1952/53. oktatási évről szóló határozat megvitatásában. A járási bizottságok augusztus első felében megtartott üléseken megtárgyalják az 1951/52. oktatási év kiértékeié sét és az ifjúság 1952/53. évi poli­tikai iskoláztatásáról szóló határa Az Üj Ifjúság 22-i számában Hu- lina elvtárs a füleki járás CsISz- vezetösúgének agitációs propagan. da felelőse válaszolt kritikámra, mely az Üj Ifjúság 20-ik számában jelent meg. „Nagyobb gondot for­dítsunk a határmenti OsISz-csopor- tok munkájára“ címen. Ezt a kritikát a füleki járás CsISz.vezetösége Hulina elvtárs sze­mélyében nem találta helyesnek és ezért írta cikkét „Kritizáljunk, de helyesen“ címmel. Hulina elvtárs azt hitte, hogy válaszával már a hibát ki is küszöbölték. ’Azonban minket, a szocializmust építő fiatalokat, ez a megoldás nem elégíthet ki, nem elégíthet ki azért, mert mi minden­kitől munkát és a munka után ered. ményeket kívánunk. Hulina elvtárs azt írja, hogy az említett határmenti falvakban (Taj- ti, Vecseklö, Hidegkút, Egyházas. bást, Óbást, Almágy, Dobfenék) minden hónapban, de legalább min. den két hónapban egyszer elláto- atnak. Ha ez így lenne, akkor is kevés lenne az a segítség, amelyet a járási vezetőség így nyújt az em­lített helyi csoportoknak. Lehet, hogy jártak ezekben a falukban, de nem 'gyűlésre. Ezt bizonyítják a he­lyi csoportok vezetői is. Azt írja Hulina elvtárs, hogy sze­retne személyesen is válaszolni cik­kemre. Miért nem válaszol? Hiszen minden nap találkozunk és meg sem említi az ügyet. Ebből is látható, hogy a kritikát el akarja kenni, nem pedig a hibát kiküszöbölni. Cikkében azt írja, hogy engem in­struktorként megbíztak a határ, menti falvak irányításával, de én nem fejtettem ki ezekben a cső por tokban munkát. Ez nem így van. A a csoportok vezetősége tartsa ma­gát az ifjúság 1952—1953. évi poli­tikai iskoláztatásáról hozott hatá­rozathoz. A tagok mindig ugyanab. ban a körben, mégpedig saját alap­csoportjukban tanulnak. Az üzemi csoportok tagjai az üzemi csoportok­ban fognak tanulni, nem pedig a helyi csoportokban, ahol csupán a nyilvántartásban szerepelnek. Minden kör számára a propagan­distán kívül körvezetöhelyettest je­lölnek ki. A körvezetőhelyettest az alapcsoport bizottsága bírálja felül. Feladata abból áll, hogy a propa­gandistának segítsen gondoskodni a kör minden egyes tagjáról és egy. idejüleg biztosítsa a kör munkájá. nak technikia alapfeltételeit (terem, segédkönyvek beszerzésére, a gyű. lésre való meghívások és a részvé­tel ellenőrzése, naplóvezetés). Az egye« témákhoz fokozatosan fog megjelenni a tananyag, ame­lyet a kör .minden tagjának kötele, zöen át kell tanulmányoznia. A CsISz valamennyi szerve köteles gon­doskodni arról, hogy a tananyag ide­jén jusson el a körök összes tagjai­nak a kezéhez. b) Iskolákban, tanulóközpontokban és állami tanhelyeken végzendő propagandamunka. Amint azt már az ifjúság 1952— 1953. évi politikai iskoláztatásáról hozott határozat hangsúlyozta, az előképző és főiskolák CsISz-csoport- jainak döntő figyelmet kell fordíta. niok a tagság magasfokú aktivitá­sára a társadalmi ismeretnek és a ! főiskolákon a marxizmus-leninizmus alapjainak tanulmányozásában. A CsISz rendezzen ezen iskolák veze­tőségével karöltve időszerű elöadá- sokat, amelyek elmélyítenék a tár­sadalmi ismeretekben átvett anya­got és különöskópen megismertetnék a tagságot a CsISz hivatásával és munkájával, s a Komszomol mun­kájával. Ezeknek az előadásoknak á megválasztásánál legyenek tekintet, tel a diákság érdeklődésére és az előadások megtartására hívjanak meg élenjáró pártmunkásokat, tu­dományos é? művészeti dolgozókat, mérnököket és újítókat, CsISz-funk. | cionáriusokat. j Ennek az előadási akciónak a M- | bontakozásánál különösképen a kö- j vetkező témákra kell nagy figyel- j met fordítani: „A CsISz mint a párt í első segítője és tartaléka“, „Példa- ! képünk a Komszomol”, „A CsKP ar- i szágunk vezető és irányító eleme", ! „A világ ifjúságának békeharcáről“, j „A CsISz diák-tagjainak hivatása ! és feladatai“, „A CsISz felépítése“, I stb. A témák megválasztásánál termé- i szetesen figyelembe kell venni a I hallgatók korát és értettségét. A tanulóközpontokban és állami { tanhelyeken* a CsISz politikai alap. | körei és a pártoktatás elsősorban I a tagság rendszeres politikai neve- | lésének eszköze lesz. Emellett azon- j ban nem szabad megfeledkezni a társadalmi ismeretek tantárgyaiban mutatkozó színvonalról a tanuló köz­pontokban és az állami tanhelyeken j sem. A CsISz-nek itt is kötelessége i biztosítani a tanulók társadalmi is- 1 méreteinek beható tanulmányozását, j Az időbeli lehetőségek szerint és a tanulóközpont vagy tanhely vezető- , ségének nevelési terve szellemében itt is előadások és összejövetelek rendezését tanácsolja a titkárság I ugyanazokkal a témákkal, mint az iskolákban. IV. A propagandistákról való gondoskodás és nevelésük A propagandistákról való gondos kodás a jövőben ne korlátozódjék csupán a nyári egyszeri előkészítés, re hanem a kerületi és/ járási bi zottságok lehetőségei szerint terv szerűen folyjék az egész évben Már a téli hónapok során biztosíta ni kell a propagandisták előkészítő sét a következő oktatási év számára különösen a falusi csoportokban, az állami gazdaságok, a. gép- és trak' torállomások CsISz-csoportjaiban. A lehetőség szerint rendezzenek a pro­pagandisták számára rövidlefolyá. su tanfolyamokat a központi és ke. rületi iskolák mellett. Döntő figyelmet kell szentelni szemináriumoknak, amelyeket a párt Válasz Hulina elvtárs cikkére járási vezetőségnek kevés az in­struktora és ezért a meglévő in­struktorokat nem bízták meg az egyes csoportok állandó instruálásá- val, hanem az instruktorokat min­dig más és más csoportokba küld­ték éppen, ahogy a szükség kíván­ta. Már ez a munkamódszer is ki­zárja annak a lehetőségét, amit Hu­lina elvtárs állít, hogy engem meg­bíztak volna a határmenti falvak instruáláísávaJ. A füleki járásban még ma sincs olyan instruktor-gár­da, hogy az instruktorokat megbíz­hatnák egy-egy csoport állandó irá­nyításával. A határmenti falvak panaszkod­nak s azt állítják, hogy Hulina elv­társ még egyetlen egy alkalommal sem látogatót le hozzájuk. Pedig’ Hulina elvtárs már több hónapja ott dolgozik a füleki járás CsiSz. vezetöségében. Én diák vagyok, de erőmhez, és idömhöz mérten segítem a járási vezetőség munkáját. Természetes, hogy olyan segítséget nem nyújthat­tam egyes csoportoknak, mint ami-. lyent Hulina elvtárs nyújthatna, mert hisz neki ez lenne a kötelessé­ge, mint a járási CsISz-vezetöség fizetett- alkalmazottjának. A felsoroltakból az is kiderült, hogy Hulina elvtárs nem tudja mi az az önkritika és a kritikát táma­dásnak veszi ahelyett, hogy segítsé­gül fogadná. Én úgy érzem és tu­dom, hogy a kritikám helyes volt, de ha csak részben lenne is iga­zam, Hulina elvtársnak akkor sem az lene a kötelessége, hogy a kri­tikát visszautasítsa, hanem az, hogy amiben igazam volt azt magáévá tegye és a hibákat kiküszöbölje. Mede István, Fülek. elméleti tanácsadóiban rendeznek i majd. A szemináriumokat rendezzék legv alább három héttel a tárgynak a kö­rökben való átvétele előtt mégpedig az ittközölt terv szerint: Szeptember — az I. téma szemi­náriuma (a propagandisták járási iskoláztatása keretében, November'— a tanévkezdet tapasz­talatcseréjének szemináriuma, December — a II. téma szeminá­riuma, Január — a tapasztalatcsere sze. mináriuma, Február — a ül, téma szemináriu­ma, Április — a tapasztalatcsere sze. mináriuma egybekötve az 1952—53. oktatási év befejezéséhez szükséges előkészítéssel. Ugyanakkor rendezhetnek szükség szerint kerületi és járási méretek­ben a párt elméleti tanácsadóiban további előadásokat és szemináriu­mokat aktuális, politikai kérdések­ről. az ifjúság 1952—53. évi politi­kai iskoláztatásának előkészítéséhez az agitációs és propagandaosztály, valamint a Mladá Fronta könyvki. adó vállalat ezeket a kiadványokat bocsátja ki: 1. Füzetek az ifjúság 1952—53. évi politikai iskoláztatásáról. 2. Tananyag a CsISz politikai alapkörei egyes témáihoz. 3. Segédanyag a tanulóközpontok, ban és állami tanhelyeken rendezen­dő előadásokhoz. 4. Módszeres füzetek — „Hogyan készítsük elő és vezessük a politi­kai alapkör tanóráját“ és „Hogyan használják fel a szemléltetőanyagot“’. 5. Szazánoy: A Komszomol poli­tikai felvilágosítómunkája magas eszmeiségéért. Politikai alapkör propagandistájának tapasztalatai. Fordítás oroszból. 6. Szemléltető anyag albuma a CsISz politikai alapkörei számára. 7. Nyomtatványok és egyéb szer­vezeti segédanyag. V. A könyvvel és a Fucsík-jelvénnyel folyta­tott munka további fejlesztése Az olvasóköröket már nem sorol­juk a porpagandamunka rendszeré­be, de a könyvvel folytatott mun­kát, mint a kultúrális nevelömunka alkotó részét — folytatjuk. A Fu. csik-jelvény vizsgái kétszer egy év­ben mindig két hónapban, november­ben és decemberben (A Nagy Októ­beri Forradalom évfordulója és a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hó­napja) valamint áprilisban és május­ban (Május 1, és Május 9. ünneplé­se) lesznek megtartva. Az alapcsoportok bizottságainak egy-egy tagját bízzák meg a könyv­vel folytatott munkáról való gondos­kodással s ez gondoskodjék minden forma alkalmazásáról, amelyeket az ifjúság 1952—53. évi politikai isko­láztatásáról hozott elnökségi hatá­rozat felemlít. A Fucsík.jelvény vizsgáinak újonnan meghatározott rendjét később hozzák nyilvánosság­ra. A titkárság hangsúlyozza, hogy az összes szerv kötelessége rendszeresen és részletesen megvitatni az ifjúság politikai nevelésének minden kérdé­sét, hogy megszabaduljanak az esz­mepolitikai munkában az elszigetelt ségtől és betekintést nyerjenek a propagandamunka lényegében. Az agitációs és propagandaosztály az önkéntes munkatársak segítségével készítse elő a választott szervek számára a jelentést az eszmepolitikai munka legégetőbb kérdéseiről és ja­vasolják e kérdések megoldását. Egyedül a Csehszlovákiai Kommu­nista Párt vezetése alatt lehet élet- rekelteni az ifjúság politikai isko­láztatásáról hozott határozatot és elérni, hogy Gottwald elvtárs sza. vai .amelyeket 1950-ben mondott a CsISz kongresszusán, valósággá vál­janak. A CsISz összes tagjának mé­lyebb eszmei felfegyverzése lehetővé teszi a Csehszlovákiai Ifjúsági Szö­vetségnek, hogy megközelítse ragyo­gó példaképét, a lenini-sztálini Kom- szomolt. r*+r*+^*r**r*4y+*^M***^*^‘4 A gombai állami birtok dolgo­zóinak kötelezettségvállalása: az aratást három nappal, a cséplést két nappal a határidő előtt befejezik ■ Szívós és kitartó munkával dol­goznak és egymással versenyeznek a gombai állami birtok dolgozói. Na­pi normájukat 150 százalékra telje­sítik, a munkák helyes ellenőrzésé­vel épedig minden biztosíték megvan arra, hogy a hektáronkénti termelé­si önköltséget csökkenteni tudják. Bittera Illés és Kolláth István na­ponta" átlag 8.5 hektár gabonát ka­szálnak le. A csákányi gazdaság traktoristái 9, a sámoti gazdaság traktoristái ugyancsak 9 hektárt aratnak le na­ponta. Egyre nagyobb sikereket ér­nek el a sárosfai gazdaságban is, ahol Fejes László és Szalai József lelkes munkával még a 9 hektárt is túlhaladják. Ezekután nem tudjuk, mi lehet a csenkei gazdaságban dol­gozó traktorosokkal, akik naponta csak 4 hektárt tudnak learatni. Táncos József, Gomba. A. \ zatot. A CsISz járási bizottságai j ezeken az üléseken egyidejűleg jóvá. ! hagyják az összes politikai körök ; propagandistáira beküldött javasla. tokát és szeptemberben való iskoláz- ; tatásuk tervét. A propagandisták végleges kiválasztásánál a CsISz já­rási bizottsága elsősorban azoknak a kommunistáknak a bekapcsolásá­ról tárgyal, akiket a Párt járási bi­zottsága a CsISz politikai alapkö­reiben végzendő propagandamunká­val biz meg, felhasználja továbbá mindazokat, akik az elmúlt oktatási évben mint körvezetők beváltak s akiket maguk az alapcsoportok ja­vasoltak. Emellett a járási bizott­ságnak állandóan szem előtt kell tartania, hogy mindenütt a propa­gandisták színvonalának határozott emelésére van szükség, mert ettől függ egész munkánk sikere. C. A CsISz kerületi bizottságainak feladatai. A kerületi Bizottságok feladata abból áll, hogy gyakorlati segítséget nyújtsanak a járási bizottságoknak és alapesoportoknak az 1951—1952. oktatási év kiértékelésében és az ifjúság 1952—1953. évi politikai is. koláztatásáről szóló határozat meg­vitatásában. A CsISz kerületi bi­zottságai augusztus második felé. ben megtartott gyűléseiken megtár­gyalják az 1951—1952. oktatási év lefolyásának egész kiértékelését és az ifjúság 1952—1953. évi politikai iskoláztatásáról hozott határozat ér­telmében folyó előkészületek helyze­tét az új oktatási évre. , II. A propagandisták előkészítése és iskolázása A propagandisták előkészítésének az idén az elmúlt év tapasztalatai után magasabb eszmei és szervezeti színvonalon kell haladnia. A propa­gandisták járási iskoláján minden propagandistának át kell mennie, azonban a propagandisták minél na gyob számának kiképzéséért folyó harcot nem szabad a. szem inár i u mok magas eszmei színvonala kárára vé. gezni. A járási bizottságok: A CsISz po­litikai alapköreinek propagandistáit a párt elméleti tanácsadói segítsé­gével 1952. VII. 15-töl 1952. IX. 30-ig terjedő időben készítik el, mégpe­dig ilymódon: A politikai alapkörök összes propagandistája számára a CsISz járási bizottsága 16 tanórás szemináriumot rendez (pl. heten­ként 4 órát). Azokban a járások­ban, ahol erre a feltételek megvan­nak, a járási bizottságok szombati és vasárnapi félinternátusi szeminá­riumokat rendezhetnek. A kerületi bizottságok: augusz­tus folyamán egyhetes iskolát ren­deznek a CsISz járási bizottságai­nak önkéntes munkatársai számára, akik a propaganda kérdéseivel, fő­ként a politikai körök vezetésével akarnak foglalkozni (minden járás­ból 3—4). A központban: 1952. VII. 13-tól VIII. 3-ig háromhetes tanfolyamot tartanak a CsISz járási és kerületi bizottságai agitációs és propagan­da osztályainak összes vezetői szá­mára. in. A CsISz 1952—1953. évi politikai iskoláztatásának pro- gramihjához és formáihoz fű­zött megjegyzések a) A politikai alapkör. A CsISz politikai alapköre átve szí a CsISz KB.nak az ifjúság 1952 —1953. évi politikai iskoláztatásáról szóló határozatában megállapított í témát. Ezek a témák az összefogla ló leckével együtt 14 leckére oszla nak fel. A politikai alapkör 1952 ' november 1-töl 1953. június 30-ij : fog működni és rendszeresen, kéthe ' tenként egyszer fog összeülni. Min ■ den összejövetelen egy leckét vesz ’ nek át. A titkárság azt javasolja 5 hogy az átvett anyag kíegészítéseü 1 rendezzenek közös összejövetelekei 1 előadásokat, mozi- és színházláto ■ gatásokat és használják fel a szép - irodalmat és egyéb segédanyago i A kör tanulóinak kiválogatásam

Next

/
Thumbnails
Contents