Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-09 / 25. szám

/ 1952 július 9 oi wmm i iizenkilencéves Kiss József, Magyarország legjobb traktorosa, Marianske Lázneban üdül Amikor érdeklődtünk Kies elvtára ánt, a felelet az volt, hogy öt ak a sportpályákon lehet megta* Ini. így Is volt. Magyarország gjobb traktorosa nagyon kedveli sportot, ezért az üdülés tél idő- rtamát valóban a sportpályán Itt. Csak mikor munkája után ér- íklödünk, akkor komolyodik el ry kissé, mert hiszen családfenn- rtó ember, öreg szüleit tartja el. reg szüleiről eszébe jut egész éle- és kérdezés nélkül mondja, hogy ilóban a pusztán nevelkedett. Egy dáknál szolgált, azért, hogy élel­et, az istállóban lakást és egy-két mustrált rongyot kapott. Már- ak- 3r a felszabadulás után a Párt >lt az, amely belenyúlt életébe és ?m engedte, hogy a kulák vérét úpolyozza. így került aztán egy állami gaz- iságba, ahol megismerkedett a igyüzemi mezőgazdasági munká­lj és a trak ton-?' is. Kéthónapos műszaki iskolán vett :szt, ahol megtanulta a traktor- szetés csínyját-binját és a kéthó- ipos iskola után az 1951-es évi yári tervét 108%-ra teljesítette, z őszi tervét már 221%-ra. Ekkor ezdett érdeklődni a szovjet trakto- >sok munkamódszere és életmódja ■ánt. Ebben az időben a gépállo- tás és a megye legjobb traktorosa ;tt. Az 1951-es esztendőben egy özépfokú politikai iskolán vett §szt, amely után kezdődött életé- ek legnagyobb sikere. Azt, hogy rost tervét 400%-ra teljesítette, ogy öt vándorzászló van birtoká- an, mégpedig az ország, a megye, gépállomás, a brigád legjobb rak torosának vándorzászlaja, ezen- ívüi a minőségi munka vándor- ászlaja, ezt annak köszönheti, hogy legtanulta a szovjet traktorosoktól z ak: 'Jyok, a nehézségek könyör- elen leküzdésének módszerét; és a lunka jő megszervezését. Amint mondotta, sikerének kö- éppontjában áll az a tény, hogy a ;ép állás Dkat ki tudta küszöbölni és zenkívül ki tudta küszöbölni az izemzavart és meg tudta szervezni i kifogástalaiv üzemanyag ellátást. Ezek közül leglényegesebbnek tart­ja a gépállás kiküszöbölését. Ezt úgy tudja elérni, hogy a környező földterületet több csoportba osztot- ta, így ha rossz idő volt, akkor is b munkát végezni, mert a rossz idő esetén a szántóföldekre a sártól rá se lehetett menni, ö ebben az időben gyeptörést végzett. így az­tán minden időszakra be tudta osz­tani a földterületét úgy, hogy mindig tudót dolgozni. Elmondta azt is, hogy a tavaszi tervet egy szombat1 napon kapta meg. Már ezen a apón kiment tra1-1 r\vn' a kijelölt helyre *s már mmim mm Kiss Józsei, Magyarország legjobb traktorosa. vasárnap reggel elkezdte a munkát. Ezekben az időkben, amikor nagyon fontos volt a gyorsvetés kérdése, három hétig sem tért vissza trak­torállomásra, állandóan kint dolgo­zott a földeken. A legnagyobb erő­feszítést húsvét második napján vé­gezte, amikor telj. 'tményét olyan magas fokra emelte, amit máskor a munka jó megszervezése hijján egy h"- alatt sem végzett volna el. De nem elégedett meg azzal, hogy ö ilyen magas eredményeket ér el, háném két társát is beszervezte és búcsúzóul Kiss József elvtársat. El- a munkamódszerének átadása után belőlük is éltraktoros lett. Természetes, hogy munkájának megvan a maga jutalma is. Havon­ta átlagosan 1500 forontit keres. Ezenkívül, mint az ország legjobb traktorosa 5000 forintos pénzjuta­lomban is ’észesült. Nagy tervei vannak a jövőben is. Ha majd a külföldi üdülésről haza­tér, felfrissült erővel akar ismét be­kapcsolódni az idei békearatásba. Mint mondotta, egy csehszlovák gyártmányú aratógéppel fog aratni, melynek teljesítőképessége 150 hold. Nem kevesebbet vállalt, mint azt, hogy a 150 hold helyett a kerek dupláját, 300 holdat arat majd le. A cséplési munkák alatt pedig egy országos mozgalmat, az úgyneve­zett 55 vagonos mozgalmat szeret­né elindítani. Ez azt jelenti, hogy az 1070-es cséplőgépéből az aratás ideje alatt 55 vagen gabona kerül az állami raktárakba. Még a csép- lés idejí' alatt is teljesíteni fogja komplex-munkamódszerét amelynek lényege az, hogy a gépállást itt is kiküszöbölje. Éppen ezért, amikor éjszaka a cséplőgép megáll, ebben az éjszakai időben elvégzi a tarló­hántást és a másodvetés nehéz fel­adatát. Mint mondotta, a tervet magáénak tekinti, nem mindegy részéről, hogy teljesíti-e vagy sem. J^inden erejével azon van, hogy minden időszakban a kitűzött tervet megvalósítsa, mert ez az egész or­szág és az ő egyéni jólétének, bol­dogságának, jövőjének az ügyét szolgálja. Erről a jövőfői kérdeztük meg búcsúzásul Kiss József elvtársat. El­mondotta, hogy katonai ideje alatt repülő szeretne lenni, majd katona­tiszt, repülőtiszt. Addig azon fog dolgozni, hogy az ország még több üdülőt építhessen, hogy oda minél több csehszlovákiai elvtárs mehes­sen és olyan jól érezhesse magát, mint ö most minálunk. Ez csak annak köszönhető, hogy ilyenre gondolunk, hogy ilyen tér-, veink lehetne!:, mert dicső kommu­nista pártjaink már ilyen fiatal szívekben is felgyújtották a prole- tár-ner.izetköziség vörös zászlajának gondolatát, Ressl János. kSüráíi;. A learatott tarlóra kidübörögnek a traktorok tarlóhántás végett. A tarlóhántás nagyon fontos mindjárt az aratógép után. Traktoro. saink ezt megértették és éjjel-nappal felváltva hántják a tarlót. Pár szót a nagydaróci ifjúság munkájáról A nagydaróci helyi szervezet rosszúl működik. A csoport még nem alkot olyan közösséget, amely minden erejével segítené a falu EFSz-ét. A faluban azonban van egy ki­sebb C.:ISz-csoport, amely aktív se­gítője a szövetkezetnek. Beszélget­tem az EFSz-traktorosaival, Meg­kérdeztem, hogyan készültek fel az idei aratásra. Német Árpád és Szá­lai László elvtársak elmondják, hogy a (kötözö-aratógépeket megja­vították, megolajozták, ezzel elérik azt, hogy ha egy pár nap múlva ki­mennek a földekre, mindenféle üzemzavar nélkül arathatnak. A traktorosok nemcsak az aratásra készültek fel, hanem a cséplőgépe­ket is megjavították. Jól dolgoznak a helyi szervezet lánytagjai is. Kapálni jámaJk az EFSz-be, nagy segítségére voltak a szövetkezetnek a dohány palántázá­sánál is. Most beszéljünk a CsISz-szerve- zet hiányosságairól, A tagság ebben az évben még nem rendezte a tag­sági könyvét, mert állítólag a járás még nem adót bélyeget. Az elnök összeszedte a tagsági könyveket rendezés végett, ám a könyvecskén nem jutottak el a járásra, nyomta­lanul eltűntek. A másik nagy hiba az, hogy a járástól hiába kémek segítséget, a járás megígéri, de instruktorokat nem hív ki. Hibája még a szervezet­nek az is, hogy nem támaszkodnak az üzemekben dolgozó tagokra, akiknek a szervezeti munkában na­gyobb tapasztalatuk van, mert ők egy nagyobb községben élnek, ahol egymástól megtanulják a hibák és hiányosságok kiküszöbölését. A legdöntőbb hibája a szervezet­nek az, hogy nem dolgoznak szoro­san együtt a Párttal. De annak ellenére, hogy a helyi szervezet ilyen nehézségekekl küzd megállja helyét a nyári munkáknál, mert valóra váltja elhatározását, hogy a rossz vezetőket leváltja és helyükbe Olyan embereket állít, akik becsületbeli kötelességüknek tekintik a szervezet vezetését és minden erejükkel azon lesznek, hogy a szervezet munkája megja­vuljon és első legyen a járásban. Markotán Pál. Elvtársi kézfogással búcsúztunk A pozsonyi Dolgozók Fel­sőbb Iskolája pedagógiai irány­ítónak H; éves hallgatói be­fejezték évzáró vizsgájukat. \.z utolsó napon való összejö­vetelünk alkalmával visszapil- antottunk az elmúlt tanévi nunkánkra. Megállapítottuk, íogy habái’ a tanév folyamán sok akadállyal és nehézséggel kellett szembenéznünk, azt rasakaratunkkal legyőzve f’l- adatunkat többé-kevésbbé tel­jesítettük. Továbbá rámutattunk arra is, hogy az útnak, amelyen el­indultunk még csak a felén vagyunk. A másik fele a jú­lius elsején kezdődő hathetes tanfolyam lesz, amely mint kiegészítő hozzátartozik a n. iskolai tanévhez. S most elhatároztuk, hogy a tanfolyamon is igyekszünk jó eredményt elérni, hogy az érettségi vizsgát is sikeresen elvégezhessük. S majd ezek elvégzése után igyekezni fo­gunk a dolgozó népnek és a dolgozó nép pártjának, a Kommunista Pártnak a be­lénk vetett bizalmát, az új embernevelés feladatát elvé­gezni, hogy ezzel a szocializ­mus erős bástyáját felépíthes­sük s azt mindörökre legyőz- hetetlenné tegyük. Ilyen elhatározásaink voltak akkor, amikor a Lenin-gimná- zium IH. osztályának tanulói megjelentek osztályunkban. Ez a kis csoport, amely hét kékinges leányból és a gim­názium CsISz-szei'vezetének elnökéből állt ászéit jött, hogy néhány szóval elbúcsúztasson bennünket a gimnázium pad­jaitól. Markotán elvtárs hoz­zánk intézett beszédében azt igyekezett kihangsúlyozni, hogy ha most az útunk két­felé is válik, azért mi egy cél érdekében fogunk haladni, igyekszünk jy emberként betölteni a szocialista pedagó­gus feladatát, a becsületes, munkáját szerető, józan gon­dolkodású ember kinevelését. Markotán elvtárs beszéde szívből jövő, velünk együttér­ző szavakból állt, mely új erőt adott számunkra és a jövőbe vetett bizalmunkat megerősí­tette. Beszéde után az osztály tábláját megfordították, me­lyen gondosan, élőre elkészí­tett jelmondat volt felrajzolva a következő szöveggel: „Az ember legdrágább kin­cse az élet. Ezt csak egyszer J kapja s úgy kell élnie, hogy érezzen kínzó fájdalmat a céltalanul leélt élet miatt. És hogy mielőtt meghal elmond­hassa, egész életét és minden erejét annak adta, ami a leg­szebb dolog a világon: az em­beriség felszabadításáért foly­tatott küzdelemnek.“ (Oszt- rovszkij.) Igazi boldogságot és meleg elvtársi szeretetet éleztünk akkor, amikor a kékinges lá­nyok mindannyiunknak szeg­fűből készített virágcsokrot adtak át és őszinte, meleg, elvtársi kézszorítással bú­csúztunk. Szendi István. Az ivánkai hendergyár a múlt hónapokban 100.5 száza- lékrá teljesítette üzemi tervét. Ezt úgy tudták elérni, hogy az üzem fiataljai és idősebbjei minden munkánál összefogtak, összefognak még ma is. igaz, hogy nehézségbe is ütköznek. Például ha eső esik, a munká­sok, akik a kender szárításánál dolgoznak, bizony a rossz idő­járás miatt nem sokat végez­nek el. De tninden nehézség ellené­re el tudták érni, azt, hogy a nyitrai kerület szakszervezeté­nek vándorzászlaját megnyer­ték, A vándorzászló megszerzé­séhez nagymértékben hozzájá­rultak a CsISz-tagok is. Egyes szakaszokon az öregekkel ke­verve dolgoznak. Az idősebb munkások, akik már jól ismerik az üzemet és annak berendezé­sét, hathatós segítséget nyúj­tanak fiataloknak. Az üzemben szintén megala­kult az újítókor is. Az újítókör elnöke Visnyovszky elvtárs, aki már nem is egy újítási javas­latot nyújtott be. CsISz-tagok is tagji a körnek, de nem aktív tagok. Még eddig egy CsISz- tag sem nyújtott be újítási ja­vaslatot. Ebben az üzemben dolgozik Antallk Antal CsISz-tag is. ő az üzem legjobb munkása, mert feladatát 160 százalékig telje­síti és nemrégen megszerezte a nyitrai kerület szakszervezeté­nek egyéni vándorzászlaját. Antallk elvtárs büszke erre és büszke erre a CslSz-csoport is. Elhatároztam, hQgy Antalik elvtárssal közelebbről is meg­ismerkedem. Nem kellett mesz- szire mennem: megtaláltam őt az egyik műhelyben. Antalik elvtárs ügyesen kezelte gépét, észre sem vett bennünket. Lát­szott, hogy munka közben nem hajlandó szóbaállni senkivel. Ezért kivártuk az edédidót. Ha­marosan beszédbe is bocsátkoz­hattam Antalik elvtárssal. Megőrizzük a zászlót — Hallottam, hogy vándor­zászlót kaptál, Antalik elvtárs. Hogyan tudtad megszerezni? I — kérdeztem tőle. — Az, hogy én vándorzász­lót kaptam, nemcsak az én ér­demem. Elsősorban az üzemi pártszervezetnek köszönhetem. A pártemberek tanítottak meg engem dolgozni és feladatomat teljesítem. Aztán a fiataloknak is köszönhetem, akik szintén együttdolgoznak velem. Tudod elvtárs, ha mi fiatalok összefo­gunk, akkor nincs olyan erő, amely fékezné munkánkat. 160 Antallk elvtárs a vándorzászló tulajdonosa. százalékos teljesítménnyel ‘nem elégszem meg. Ezentúl még ezt is túllépem, feltéve, ha az üze­mi pártszervezet és a fiatalok továbbra is segítségemre lesz­nek. — Hogyan kerültél az üzem­be, Antalik elvtárs? —A felszabadulásig napszá- j mos voltam. Urasági földekre és a kulálinak jártam dolgozni éhbérért. Apám ebben az időben béres volt az egyik uraságnál. Heten voltunk testvérek, így bizony neem volt rózsás a mi életünk sem. A felszabadulás után apám az egyik állami bir­tokfa ment dolgozni, anyam szintén. En is eljárogattam az állami birtokra, mint kisegítő jnunkás. 1950 szeptemberében beléptem ide az ivánkai ken­dergyárba dolgozni. Anyám most az EFSz-ben sertés-etető. Még nem sokat értettem a ken- detgyári munkához, — mikor ide kerülem, — de az öregebb munkások segítségemre siettek- Hamarosan megtanultam a gépkezelést és mai napig ennél a gépnélt dolgozom. Keresetem­mel meg vagyok elégedve, mert hiszen a múltban még tizedré- szét sem kaptam ennek a fize­tésnek. Antalik elvtárs lelkiismeretes CsISz-tag, még Siroky elvtárs születésnapjának tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy két fiatalabb munkást betanít ma ga ’mellé. Ez a két fiatal már rendesen dolgozik a gépeken. Mikor a második műszak kez­dődik Antalik elvtárs a követ­kező gépkezelőnek megmagya­rázza a saját munkamódszerét, Együtt beszélik meg, hogy mi­lyen időközökben kell olajozni, vagy tisztítani a gépet. így el­érik azt, hogy gégük mindig tiszta és jókarban van. — Meg tudod-e tartani a vándorzászlót legalább két évig? — kérdeztem. ' „ — Ez nem éppen tőlem függ. Ez attól függ, hogy a pártszer­vezet és az összes munkások hogyan segítenek nekem. Min­denesetre nem várom segítsé­güket, hanem én fordulok hoz­zájuk segítségért. Biztos va­gyok benne, hogy segítenek. Segítenek a fiatalok. Ezért mondom neked, elvtárs, hogy két évig megtartjuk a vándor­zászlót. Ez nemcsak az én ki­tüntetésem, hanem az , egész üzemé is. A másik szakszerve­zeti zászlót, amelyet az egész üzem kapott, szintén megőriz­zük. Ezért is úgy fogunk har­colni, miéit az enyémért: mun­kával és mulasztás nélkül. Az ivánkai CslSz-csoport azonban nem mondhatnám, hogy helyesen működik. A cso­port élére fiatal lány került, aki bizony keveset ért még a szervezéshez. így azon sem csodálkozhatunk, hogy az üzem ben még sem CsISz politikai kör, sem olvasókör nem ala­kult. De reméljük, hogy az 1952—53-as oktatási évben ezek a körök itt is megalakul­nak. A CsISz-tagok jó része résztvett a pártiskolázási év­ben, de ez sem a CsISz-cso- portnak köszönhető. A fiatalo­kat a pártszervezet szervezte be az iskolázásba. Ezeken a fiatalokon látni is, hogy politi­kailag fejlettebbek, mint a töb­biek. És ez meglátszik a mun­kán is. Antalik elvtárs és a többiek, akik résztvettek a párt­oktatási évben jobban dolgoz­nak, többet termelnek. De mi van a többiekkel? Ök sem a legrosszabbak, de Antalik elv társhoz képest gyengék. Az üzemi pártszervezet köte­lezettséget vállalt, hogy a fia­taloknak a nyári időszakban is politikai előadást jog tartani. Legjobb előadóit, legjobb kom­munistáit küldi az ifjúság kö­zé. Itt lehetőség nyílik azok­nak a CsISz-tagoknak is poli­tikailag fejlődni, akik a párt­oktatási évben nem vettek részt. Ilyenformán biztos, hogy a többi CsISz-tagok is úgy fog­nak folgozni, mint Antalik elv társék. Jakubec Tibor. / N

Next

/
Thumbnails
Contents