Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-09 / 25. szám

4 1952 július 9 I Öl 1FI0SÁG A A Csehszlovákiai magyar népi kultúráért A pozsonyi Várban július 3-án tartotta első nagyszabású fellépését a Csemadok alakuló népi együttese. Löi'incz Gyula elvtárs, a Csemadok országos elnöke megnyitó beszédé­ben kihangsúlyozta a sztálini nem­zetiségi politika történelmi jelentö­Csétálvy Kató magyar és szlovák népdalokat énekelt. ségét hazánk ni agyarajkú lakossá­gának az életében. „A sztálini nem­zetiségi politika életünkben élő va­lósággá vált. Nap mint nap tapasz­talhatjuk, hogy magyar, szlovák, cseh munkás és paraszt tud együtt építem, termelni, tud együtt örülni és énekelni szocialista hazájában“. — mondotta Lörincz eltvárs. A magyarajkú lakosságú lelkes építését, virágzásnak indult népi kultúránkat a sztálini politika élő valóságát tükrözte vissza a Csema­dok népi együttesének fellépése is. A megnyitóbeszéd előtt felzúgott a Munka Dala, majd megkezdődött a műsor. Egymásután csendülnek fel népi kultúránk gyöngyei. Az 1848- as szabadságharc idején keletkezett népdalok, a 48-as forradalmi napok emlékét idézik fel bennünk. Majd a cigándi konyhatáncot ropják a tánc- csoport tagjai. A hallgatóság feszült érdeklődéssel figyeli a tánc színes, könnyed, de ugyanakkor gazdag motívumait. Egymásután lépnek a mikrofon elé az együttes énekesei, Novot Jenöné nagy sikert arat a „Fehér homokos“ című népdallal. Király Hona a mindenki által jól ismert „Megyen má - hajnalcsillag lefelé“ cirrtü népdal természetes eredeti előadásával köti le a hallga­tóság figyelmét. A mohi hegy borának tüzességé- j rőt énekei Rigó József. „Hej, a mohi hegy borának“ cünü népdalban. Ci- : Dulka József komáromi élmunkás a íiazek: inasnak beállt fiatallegény vidám ja|tékos hangulatáról énekel. Balog János tárogató-számaival a kurucvilág bús emlékét idézi fél bennünk. Majd Cséfalvai Katalin szovjet és Nyitra-kömyéki népdalo­kat énekel. Különösen ki kell emel­nünk Ág Tibor gyűjtéséből a Nyit­ra-kömyéki népdal csokrot. Ezeket a népdalokat Ág Tibor a Csemadok központi titkársági vak zenereferen- se gyűjtötte. A csoport legszebb ré­sze »„Kiskolóni béreslegény“, amely a béreslegények kivetett, lenézett életéről és keserűségéről beszél. A népi együttes zenekara nagy siker­rel adja elő az „Ec^edi lakodalom“ és a PToska Mihály feldolgozásá­ban a Palotást. Ez a két darab né­pi kultúránk mély gyökereit és gaz­dagságát mutatja be. Nagyon kedves népdalt hallunk, ami a magyar és szlovák dolgozók testvéri együttéléséből keletkezett „Holub, holub“ és „Én már többet nem kapálok“. Ezt a népdalt meg­találjuk szlovákoknál és magyarok­nál egyaránt. A dallam ugyanaz, csak a szövegükben van eltérés. A műsor kiérni’’:edö része a Kossuth- verbunkós. Amit sz „ keménység­gel adtak elő a tánccsoport tagjai. A műsor a káprázatos -Komáromi majái; nevű tánccal fejeződött lie. Ez a tánc, népviseletünk pompás gazdagságáról győzött meg bennün­ket. .A népi együttes szervezésében különösen ki kell emelnünk a követ­kező elvtársakat: Ág Tibort, Piros­ka Mihály fiatal zeneszerzőt, Janda Iván tanárt és Takács Andrást a tánccsoport vezetőjét. A kultúr- estélyt dolgozóink ezrei nézték vé­gig nagy érdeklődéssel. A műsort gyakran félbeszak"'»tta a hallgató­ság lelkes tapsvihara. Ez arról ta­núskodik, hogy' dolgozóink maguké­nak érzik a népiegyiittes munkáját. A népi együttes egész estét betöltő műsora arról tanúskodott, hogy né­pi kultúránk soha nem látott virág­zásnak indult. Népi kultúrán!- jö­vőbeni fejlődésében nagy szerepe lesz a népi együttesnek. A népi együttes eddig elért sikerei alapos és lelkiismeretes munkáról győznek meg bennünket. De ezekkel az ered­ményekkel nem elégedhetünk meg. Szükségesnek tartjuk, hogy a jövő­ben az együttes többet foglalkozzon a felvzabadulás óta keletkezett kul- túrkincsünkkel és egesz munkáját állítsa a béke ügyének szolgálatá­ba. Dobos László. Magadnak aratsz Nemrég még kuláknak vágtad a rendet meg-megálltál hogy markodba töröld gyöngyöző verejtéked. Elnyúltál szúrós szalma-ágyon, lihegtél fulladt pajták szegletén keserűen rágtad ítarisznyád száraz kenyerét. <■ Ma magadnak aratsz. Szisszen a kalási, , vágja a kombájn kése; Látod elvtárs, 1 így arat ma a földek népe. Ma tiéd a szőke mező, a susogó erdő, a csobogó patak. 'tiéd minden, amit látsz. Állj őrt, légy éber elvtárs ne fogjon rajtad a kulák-ravaszság, ha az ellenség hajtogat, öklöd, mint a villám sújtson le rá, ne félj, veled a Párt. Török Elemér. f A Csemadok újonnan alakult együttesének tánccsoportja. Szervezettebben készítsük elő az aratást A CsISz füleki járás: vezetősége 1952. június 27 én kiszélesített járá­si aktívát tartott, amelyen részt vet. tek az alapszervezetek kiküldöttei és a Nemzeti Front szerveinek meg­hívott képviselői. A kiszélesített intsen megtár. gyaltá-k a Párt és kormány aratási felhívását és az EFSz-ek kiszélesí­téséről és megerősítéséről hozott ha­tározatot. A közgyűlés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a meghívottaknak síiig egyötöde volt jelen. Maga ez a tény azt bi­zonyítja, hogy a CsISz füleki já­rás vezetősége nem biztosította kel­lőképpen propagációs és agitációs téren az alap szervezetek funkcioná­riusainak megjelenését. A vezető-titkár beszámolója után megindult vita gyengesége arra mu­tat, hogy a járási vezetőségnek sok­kal aktívabban kell vezetnie az alap­szervezeteket, hogy , a reánk -háruló feladatokat teljesíthessük. E hiá­nyosságok ellenére egy-két helyi cso­portban, mint pl. Korláton is a CsISz tagok résztvesznek szervezetten az aratási munkálatokban. Síden tízta­gú munkacsoport alakult meg. Matuska elvtárs a füleki magyar gimnázium kiküldöttje bejelentette, hogy az iskolai csoport egy 30 ta­gú brigádesoportot szervezett, amely a Kékkő melletti Nagykürtösön fog dolgozni. Antal elvtárs az állami birtok üzemi CsíSz-osöportjának képvise­lője hozzászólásában megjegyezte, hogy az állami birtokon is szükség lett volna e munkaerőkre, azonban a járási vezetőség hibájából sem az iskolai csoport, sem az állami bir­tok üzemi csoportja nem tudott egymás létezéséről s ennek követ­keztében e munkaerőket más járás­ba utalták át, habár itt is égetően szükség lett volna rájuk. Ebből is láthatjuk, hogy a füle-1 ki járási vezetőségnek jól átgondolt és szervezettebb munkát kell foly, tatr.ia. A Komszomol munkája a kolhozokban A. Orínbajev, az lljicsevszki komszomolvezetőség titkára, Kazachsztán Az Idei aratásnál parasztíiatalságun'kra nagy feladat vár. Az ifjú szövetkezeti tagok ez évben még tevékenyebben kell, hogy tanul, janak a gazdag szovjet tapasztalatokból. A Komszomolszkaja Pravda cikkét közöljük. A Komszomol-csoportok .amely a kolhozokban, falvakban nagyobb alapegységekre oszlik a CsISz-munkaesoportok hivatását töltik be. Minden csoportnak van egy szervezője (grup- nap .alatt elvetették a gyapotot. A komszo­mol-csoportok konkrét tapasztalatai ifjú szö­vetkezeti tagjainknak is tanulságot nyújta­nak az aratási munkálatok megszervezésénél, a bő termésért folytatott harcban, a párt- szervezet kisegítésénél. Kolhozunk Komszumol-szervezctéitek munkája. Járásunk 75 kolhozában és 23 szovhozálban a dolgozó osztagokban megszerveztük a Komszomol-munkacsoportokat. Ez a dolgozó- közösség aktív segítséget nyújt a kommunis­táknak a falvakon az ifjúság nevelésében ég mozgósítja az ifjúság széles rétegét a bö termésért folytatót munkában. A kolhozok egyesülése után eredeti szer. vezeteink megkétszereződtek és meghárom­szorozódtak .aminek következtében már ma­ga a gyakorlat is megkövetelte a Komszomol alapszervezetek megalakítását.^ Az újonnan alakult csoportoknak lehetőségük nyílott je­lentőségüket érvényesíteni. A Kirov-kolhoz- ban a Kaldibajevov Komszomol-csoport segí­tett a dolgozó-osztagnak és rekordidő ,négy nap alatt elvetették a gyapotot. A komszo­molisták harcias jellegű röplapokat adnak ki .amelyekben kiemelik az élenjáró dolgozó, kát és kipellengérezik a könnyelműeket. A komszomolisták kezdeményezéséből a dolgo­zó-osztag kötelezettséget vállalt, hogy egy hektáron 55 métermázsa gyapotot termel, habár járási .mérteben általában csak 23 mé­termázsát tervezte!?. Zaja Savobodovaja (Svobodová) Komszp- mol-cscportja a „P.achta Aral“ szovho-zban aktívan harcol a szigorú .öntudatos munka- fegyelemért. Ebédidő alatt Zoja összehívta csoportja tagjait. Kiderült ugyanis „hogy az egyik leány este. későn érkezett lakóhelyük­re és reggel nem akart felkelni. „Szeretnék még aludni!“ A Komszomol-csoport nemcsak megdorgálta a rendetlen funkcionáriust, de érdeklődni kezdett afelől, mit csináltak a leá­nyok szabad idejükben általában, az életük ről és a tanulásukról. Közös segítséggel si- kériilt megszüntetniök az ilyen esti kirándu­lásokat és megerősítenünk a fegyelmet. Hogy mennyire megnőtt a csoport befolyása, már abból is észrevehető, hogy a dolgözó.osztag- ban a múlt évben csupán hét komszomolista dolgozott, és ma 35-en dolgoznak. A csoportok feladatai különfélék és sokoldalúak. Az Anialygendov-kelhoz 4. dolgozó-oszta­gának komszomolistái megszervezték a kol­lektív olvasást. Közösen olvassák főleg Gyil- dabekovának a gyapotttermelés mesterének tapasztalatairól kiadót borsúráját, amely na­gyon leköti és érdekli az ifjúságot. A Lenin- kolbozban Amaroivov Komszomol.csoportja összejött, ttogy megvitasson egy nem min­dennapi eseményt. Taraszpajerev Gjulyszára otthagyta az iskolát és a dolgozó.osztagban jelentkezett, munkára. A csoport tagjai be­széltek Taraszpajerovvai, beszéltek a szülei­vel is és segítettek a tanítónak meggyőzni a leányt arról, hogy térjen vissza az isko­lába. A csoport szervezettsége következtében a kolhozok alapszervezeteinek élete tartalma­sabb és gazdagabb lett. Az Amalygendov- kolhozban a komszomolisták szabad idejük­ben új klubépületet építettek, ahol most fil­met vetítenek és hangversenyeket tartanak. A Malenkovov.artel komszomolistái rádióké­szülékeket szerelnek a kolhozisták házaiban. Nemrég hagytak jóvá a Kirov-kolhoz alap- szervezetének határozatát 15 kazak.leány Komszomolba való belépéséről. A leányok se­gítenek a Komszomol-szervezetnek beszer­vezni a munkába főleg a fiatal sztahanovis­tákat. Nagy' tekintélye van e kolhozban Mu- nyikajevová elvtársnőnek, aki mint szervező dolgozik. Naponként rendszeresen megma­gyarázza a dolgozóknak az általános . felada­tokat és felvilágosítja őket a nap eseményei­ről. Egyszer panaszra jött hozzá egy kolhoz- tag leánya. Elmondta, hogy az, anyja nem engedi iskolába. A leány anyja tisztelte Mu nyikajevova elvtársnöt és hitt neki. Sikerült meggyőznie az anyát, hogy a leányát en­gedje iskolába. A leány belépett a Komszo­molba. A csoportok megalakulása nagyban fokozta tevékenységüket és megerősítette az alapszervezeteket. Mindezekkel azonban nem szabad megelégednünk. Feladatunk, hogy munkánkat továbbra is megjavítsuk és tá­mogassuk a szervezőket, mert be kell ismer­nünk, hogy e téren még nagy hiányosságaink vannak. Ezideig a szervezők iskolázása nem kielé­gítő. Ezzel' magyarázható meg a Komszomol- csoport alacsony munkaszínvonala. „A munkafolyamatban yaló részvétel, a mezőgazdasági artel alaptörvényei betartá­sáról való legszigorúbb gondoskodás, a szo­cialista vagyon védelme” — ez az ifjú kol hozisták kommunista nevelésének alapja. A Komszomol-csoport közvetlenül résztvesz a termelésben, ezért az a feladata, hogy lelke­sítse a komszomolistákat, az egész ifjúságot az alaptörvények védelméért vívott harcra. • Ezért nem szabad megalkuvónak leírni azzal szemben, hogy némely csoportjaink e harctól félreállnak. Nemrég a Maienkov-kolhozban leleplezték a volt elnök, gazdasági vezető, számvevő és a gazdaság igazgatójának csalásait. Már hosszabb idő óta garázdálkodtak a kolhoz vagyonával. Felvetődik itt a kérdés, miért nem segítettek a komszomolisták leleplezni e kázfévöket, a szocialista gazdaság egyse gének megbontóit? Azért, mert az alapszer­vezetben a politikai nevelést rosszul vezették és habár a komszomolisták becsületesen dol­goznak, nem ismerik alapjában véve főfela­datukat, felelősségüket az artel vagyonáért. A Komszomol-csoportok hivatottak ríevelni az ifjúságot a kötelességérzet szellemében a mezőgazdasági artelok alaptörvényeinek be. tartásáért. Főképp a csoportokban kell a komszomolistáknak megtanulni bátran kritizálni a hiányosságokat és minden félelem nélkül fellépni a legkisebb meg nem engedet szabálytalanságok ellen a kolhoz vagyona megvédésének érdekében. Rendszeresen tanítan kell a csoportvezető­ket, hogy megismerjék a taktikát, rugalmas- Ságot és a kezdeményezést a munkában, hogy a felső sorokat víz nélkül hagyta, míg a Kaldibajevová komszomol-csoportjának egyik tagja a kertészetben rosszul dolgozott. A pa­lántákra g vizet oly ügyetlenül engedte, hogy felső sorokat víz nékiül hagyta, míg a vízlevezető csatornákat elárasztotta s ennek következtében a víz szétrombolta az árko­kat és a palántákat kimosta. Ezt a meg­gondolatlan munkát a csoport nem hagy­hatta figyelmen kívül és nem helytálló itt az olyanféle kibeszélés, hogy előre nem lehet kiszámítani a víz folyását, stb. Nagyon he­lyesen cselekszik a csoport, ha ilyesféle el­járásokról komoly vitát rendez és meg te­szi az ihtézkedéseket a munka minőségének megjavítása érdekében. A kirov artel kolhoztagjai egyik vasárnap a gyapotmezőn dolgoztak. Nagy meleg volt és a föld felületén száraz réteg képződött. Minden perc drága volt. És ekkor, ilyen sür­gős munákaidöben az egyik fiatal kolhozista leányt barátnőjével sétálni hívta a vásárra. A leány barátnője habozott: itt hagyja-e a munkát, vagy nem? Munykajevová csoport­vezető azonnal összehívta csoportját. A leá­nyok szigorúan elítélték a leányt a munka- fegyelem megbomlasztásáért. Rövid, de ve­lős vitát tartottak a dologról, amelynek ha­tása mély benyomást keltett a tagakra. Ilyen harcias és erőteljes formákkal kell, hogy dolgozzanak a csoportok is. át komszomolisták nevelése — a legfőbb feladat. Megtörténik, hogy egyesek bürokratizálni szeretnék a csoport életét, kényszeríteni igyekeznek a csoportvezetőt arra. hogy in- formációkat és jelentéseket tegyen. Határo. zottan ellenezzük ezt. Az alapszervezeteknek a csoportvezetőket nem hivatalnokoskodásra kell tanítaniuk, hanem, hogy tudjanak he­lyesen bánni, dolgozni az emberekkel, bizal, mukat meg tudják nyerni és helyesen nevel­ni őket. A hivatalos írások özöne akadályoz­za a csoport munkáját, figyelmét elvonja a föfeladatpkról — az ifjúság neveléséről. A csoport-szervezőnek (gruporg) kizárólag egy naplóra van szüksége, amelybe röviden be­jegyzi a csoport életében és munkájában történteket, azt, hogy a komszomolisták ho­gyan teljesítik kapott feladataikat. E célra megfelel egy közönséges füzet is. A Lenin.kolhozban és a III. Internacionále. kolhozban gyakran tartanak tanácskozáso­kat a csoport-szervezők. Célszerű e tanács­kozásokat megtartani mindenütt. Tervbevet­tük, hogy egy „Komszomol esoportvezetö- napot.” rendezünk. A csoport vezetőségének e napra jól fel kel! készülniük, hogy a fel­tett kérdésekre meg tudjanak felelni, a ta­pasztalatokat általánosítani és‘hogy kiismer­jék magukat a sikerekben és bikákban.,; Az ülésen megismertetik a Komszomol.vezető­ket a kolhoz helyzetével és legközelebbi fela. dataival. Ezenkívül a Komszomol járási ve­zetősége is összehív egy ilyen csoportszer. vezö tanácskozást. Nemrég a Komszomol járási vezetőségének titkársága megvitatta a ni. Internacionále- kolhoz egyik komszomolistájának ügyét. Je­len volt a titkárságon Pák Alexej csoport- vezető is. A funkcionáriusok közül ö legjob­ban ismeri csoportjának életét és meggyő­zően kijelentette, hogy nem helyes dolog ki­zárni a Komszomolból az egyik tagot. A csoportszervezo véleményét tekintetbe véve, a járási vezetőség helyes határozatot foa. gadott el. A csoportvezető részvétele bár­mely kérdés megvitatásánál, amely az ő cso­portját érinti, nagyon 'célszerű. Ezért elha­tároztuk ,hogy ehhez hasonló esetekben ta­nácskozásokat fogunk folytatni a csoport- szervezőkkel és meghívjuk őket a Komszo. mol járási vezetőségeinek üléseire. Az ifjú kolhoztagak nevelése hogy minél hatásosabb legyen, szükséges rendszeresen 'megszilárdítani a Komszomol csoportokat.

Next

/
Thumbnails
Contents