Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-02 / 24. szám

1952 július 2 01IFJÚSÁG 3 A CslSz KB elnökségének határozata az ifjúság politikai iskolázásáról az 1952—53. évre A nagyabonyi CsISz-csoport páros verseny re hívja ki a dióspatonyi csoportot (Folytatás az 1. oldalról) Megvilágítja a Szovjetunió, Pártunk és kormányunk politikáját, felada­tokat tűz a tanuláshoz a hallgató, ság elé, a tanulók iskolázásának ereddhényeit bírálja, rendszeresen tájékoztatja a CslSz.szerveket a kör munkájáról. Az elnökség ezért köte­lezi a városi, járási és kerületi CsISz-bizottságokat, hogy 1952. au­gusztus 15-ig biztosítsák a ^párt- szervekkel való együttműködésit, biztosítsák a CslSz alappolitikai kö­rei részére a propagandistákat. A propagandisták kiválasztását a CslSz-szerveknek a személyes mun­kaismeret alapján kell végrehajtani. A propagandisták csak a CslSz jő funkcionáriusai, a legjobb CsISz ta- gok közül kerülhetnek ki. A propa­gandistáknak elsősorban a marxiz­mus-! eninizmus egyéni tanulmányo­zásával kell készülniük munkájuk­ra. A CslSz-szerveknek kötelessége rendezni a propagandisták előkészü­leteit és hathatós segítséget kell nekik nyújtani. Különös jelentősé­ge van az erre a célra rendezett ülések felhasználásának is. A CslSz szervek úgy gondoskodnak a proipa. gandistáikról és úgy segítik őket munkájukban, hogy időnként kerüle­ti, vagy központi iskolázásra kül­dik őket. A propagandisták nyári iskoláztatásáról szóló részletesebb utasításokat a Bráea Mladych fog­ja közölni. r 6. A. III. fokú iskoláikon. és a főis­kolákon a diákok tanulnak marxiz- must-leninizmust, de azért az ilyen iskolákon is meg lehet alakítani a CslSz politikai köreit. Az ilyen is­kolákon a CslSz-csoportnak segí­tenie kell a tanítókat és a CsISz. tagoknaik azon kell igyekezniiök, hogy a marxizmus-leninizmus tanai­ból, mint az a CsISz-taghoz illik, jó jegyet nyerjenek. A tanulás ki­egészítéseképpen a CslSz, miután megállapodott az iskola vezetősé­gével, előadásokat készít elő, ame­lyen az ifjúság megismerkedik a Komszomol feladataival és munká­jával, egyben megismerkedik a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség küldetésével és szervezeti rendjével. A tanuló központokban, állami ta­nulóotthonokban a CsISz.nek szin­tén gondoskodnia kell arról, hogy, a diákok az iskolában a marxizmus- ieninizmus tanaiból jól vizsgázza­nak. A főiskolák CsISz-csoportjaii- nak azon kell igyekezniük, hogy a hallgatók politikai ismerete minél magasabb színvonalra emelkedjék. Meg kell nyerniök a diákokat az előadások kidolgozására és előadá­sára, főleg az üzemekben és a fal­vakon. A CslSz KB elnöksége azt aj fel­adatot tűzi minden funkcionárius elé, hogy a pártoktatási évben, vagy az alapfokú CslSz politikai körben tanulmányi tervet állítson össze és a „Komszomol, a példaképünk" so­rozat olvasása alapján felhasznál­ják a Komszomol tapasztalatait. A járási és a felsőbb CsISz-szer- vek rendszeresen ellenőrizzék a funik-^ eionárius aktívákon és szeminárium mokon, ezt a tanulást. Minden funkcionárius és Szövetségünk min. den tagja vegyen részt az orosz nyelv népi tanfolyamain. t 8. A politikai iskolázás lényeges feladata, az elöadóképesség fejlesz­tése. A CslSz KB elnöksége a pro. pagandista osztály és agitációs osz­tály elé tűzi, hogy építse Ki a CslSz a KB mellett az elöadócsoportot. úgyszintén a CslSz kerületi és já­rási vezetőségei, ahol a feltételek lehetővé teszik szervezzenek előadó- csoportokat. Az előadőcsoportok feladata kifejleszteni az előadó te­vékenységet, ' főleg a CsISz-propa- gandistáinak támogatásával. Minden alapszervezet legalább havonként egyszer szervezze meg az ifjúság részvételét különféle aktuális, poli­tikai vagy népszerű és tudományos előadásokon használja fel a Párt és tömegszervezetek előadásait, va­lamint a politikai és tudományos ismeretek kimélyítésére alakult Tár­saság tudományos beszédeit, a szak­szervezet üzemi klubjainak előadá­sait, stb. 9. A CslSz marxista-leninista szellemmel átitatott munkája foko­zásánál fontos jelentőséggel bír a sajtó. A CslSz KB a legfontosabb feladatnak tartja a CslSz sajtó­termékeiben a propagandista cik­kek rendszeres megjelenését. A mar. xizmus.leninizmua propagálására kü- lönleges figyelmet kell szentelniük a Mladá Fronta, a Smena, Fráca Mladych és az Űj Ifjúságnak. A la­pok szerkesztőségei építsék ki a munkatársak széles körét, rendsze­resítsék a lapokban a politikai, nép­szerű és művészi irodalmi cikkek megjelenését. A lapok színvonalának megjaví­tása érdekében a CslSz KB elnök­sége ajánlja a szerkesztőségeknek, hívják meg a Párt, a CsISz-dolgo. zók, élenjáró írók, művészek, tudó- sók és technikusok széles körét. Az ifjúsági sajtó főfeladata, az ifjúság politikai iskolázási módsze­reinek megvilágítása és a tapaszta­latok kicserélésének megszervezése. Az ifjúsági sajtóban a múlt évnél több propaganda jellegű cikknek kell megjelenni az alappolitikai kö rök hallagtói és a propagandisták részére és rendszeresen válaszolni kell az újságban az olvasók által feltett eziirányú kérdésekre. Az if­júsági sajtónak az 1952-53. évi if­júsági politikai iskolázási évben a kritika és hiányosságok kifejleszté­sének eszközévé kell válnia. 10. A CslSz KB elnöksége kiharng. súlyozza, hogy ifjúságunk eszmei­politikai nevelésének nagy feladatait csak akkor fogjuk tudni teljesíteni, ha e feladatokat a CslSz összes szervei magukévá teszik. Biztosíta­ni kell a propagandisták és az if­júság politikai iskolázásának rend­szeres irányítását. A vezetésnek nem szabad formálisnak, bürokratikusnak lennie. Elvtársias jellegűnek kell len. ni, meg kell erősíteni az ifjúság körében az Ifjúsági Szövetség nagy erejének hitét, a tanulás iránti vá­gyat, továbbá lelkesítenie kell az ifjúságot a marxizmus-leninizmus elsajátításáért vívott harcban. A CslSz-szerveknek és főleg az alapszervezeteknek fokozott figyel­met kell szentelniük az új oktatási évre és a CslSz politikai alapkö­reinek eszmei tartalmára. A kerüle­ti és járási, valamint a helyi veze­tőség tagjainak látogatniok kell az ala.ppolitikai köröket, konkrét ta­pasztalatokat, szerezni a munkájá­ról és a propagandisták mellett se­gíteniük kell az alapkörök tagjait. A vezetőségi üléseken a propagan­disták jeelnlétében rendszeresen megvitatják az egyes alapkörök iskolázásának menetét és a hiányos­ságok kiküszöbölésére hozott kon­krét határozatokat. Nem elég csak áttekintést nyerni a tagoknak az iskolázáson való részvételéről, de mindenekelőtt az iskolázás tartal­máról és színvonaláról, a tisztázat­lan kérdésekről é3 tiszta képet kell nyerni, hogy azokat alaposan meg tudjuk magyarázni a kör tagjai­nak. 11. A CslSz KB elnöksége felhív­ja a CsISz-szervek figyelmét a könyvnek az ifjúság nevelésében és művelődésében való fontos szerepé­re. Továbbra is azon kell igyekez­ni, hogy minél nagyobb számú ifjú készüljön a Fu esik-jelvény megszer­zésére és ezáltal tegyék' meg az el- sö lépéseket a haladó irodalom ol­vasásához. Az elnökség kihangsú­lyozza az egyéni olvasás fontossá­gát és a Fucsík-jelvény vizsgáira való előkészületet, amelyek az 1952­53. iskolázási évben kétszer tart­ják meg, éspedig: A Nagy Októberi Szoeialsita Forradalom és hazánk­nak a Szovjet Hadsereg által tör­tént felszabadításának évfordulója alkalmából. Az olvasóköröket és közös könyv, olvasást ott vezessük be, ahol ez célszerű és szükséges. Vonatkozik ez főleg az ifjúság ama részére, akik még nem tudják a könyvet rend. szeresen felhasználni művelődésük­nél. A Fuesík-jelvény tai’talmát az eddig szerzett tapasztalatok alap., ján kiegészítjük. A Fucsík-jelvény tömegek közötti terjesztésének és általában a haladó irodalom népsze­az aratási munkákban Mi, a nagyabonyi CslSz helyi csoportjának tagjai egyhan­gúan elhatároztuk, hogy versenyre hívjuk ki a pozsonyi ke­rület összes helyi csoportjait és egyben páros versenyre hív­juk ki a dióspatonyi CslSz csoportját az idei aratás sikeres és idejében való elvégzésére, a következő versenyfeltételekkel: Szervezünk egy villám-brigádot, amely esetleges munkaerő- hiány következtében segítséget nyújt a helyi Egységes Föld­műves Szövetkezetnek és egyben kötelezi ipagát, hogy tíz hek­táron betakarítja a learatott gabonát. Ezenkívül két 15 tagú állandó munkacsoportot szervezünk és az aratógép utón hst nap alatt hatvan hektáron Összehordjuk a learatott gabonát. Ezekhez a munkákhoz tartozik a kévehordás, keresztrakás és a gereblyézés. Egyben kötelezzük magunkat, hogy az aratás ideje alatt hat állandó munkaerőtartalékupk lesz, akik szük­ség esetén kisegíthetik a CsISz-brigád csoportját. Felhívjuk a dióspatonyi CslSz helyi csoportját, ha e ver­senyfelhívásunkat elfogadja, hogy ezt írásban jelentse a mi helyi csoportunknak. Reméljük, hogy a dióspatonyi helyi cso­port versenyfelhívásunkat elfogadja és ennek példája nyomán országunk többi községeiben is brigád-csoportok alakulnak majd az ifjúság soraiból az idei békearatás minél előbbi és szemveszteségnélküli elvégzésére. A nagyabonyi CsISz-csoport nevében Majláth Erzsébet, Az abaíalvaí CslSz két munkacsoportot szervezett rüsítésének támogatására az eddi. ginéi sóikkal nagyobh mértékben kell bevezetni a könyv felhasználásának különböző fonnáit, mint pl. olvasó- konferenciák és irodalmi estek szer. vezése, versolvasás, könyvkiállitás, stb. A CslSz KB elnöksége feladatul tűzi ki a CsISzjszervei elé, hogy a tanulás kifejlesztésénél termetsemek szoros kapcsolatokat az állami nép­művelési hivatal szerveivel, főleg a népi könyvtárakkal, használják fel a népművelési beszélgetéseket, úgy­szintén tartsanak fenn szoros kap­csolatokat a szakszervezet üzemi klubjaival is. Jobban feli kell hasz­nálni segítségüket és támogatásai­kat a könyvek megválasztásánál az ifjúság politikai, önművelődéséhez. Különleges figyelmet keU fordí­tani a falusi ifjúságra a könyvek fel- használásánál. A Fuesík-jel vényt vi­selőknek a haladó irodalom terjesz. tésénél legtevékenyebb segítséget kell nyűjtaniok. A Fucsík-jelvény vizsgáztató bizottságnak a CslSz kerületi és járási vezetőségei részé- I re a könyv felhasználásánál való munka kifejlesztésénél, mint állan­dó kisegítő aktívának kell dolgoznia. A CslSz KB elnöksége feladatul tűzi ki a kerületi vezetőségek és a CslSz SzKB elé, hogy az alapszer­vezetek, a járási és .városi vezető­ségek jelentései alapján 1952. de­cember l.ig tegyenek jelentést az ifjúság politikai iskolázásának meg­kezdéséről és 1953. augusztus 1-ig az 1952-53. évi ifjúsági politikai iskolázás eredményeiről. A CslSz KB az ifjúság 1952.53. évi po­litikai iskolázásról hozott határo­zatának szervezési téren való bizto­sítására az irányelveket a CslSz KB titkársága adja ki. A CslSz KB elnöksége kötelezi az alapszervezetek, városi, járási és kerületi vezetőségek, valamint a CslSz SzKB-t, vitassák meg a ha. tározatokat és keresztülvitelére te- gyenek intézkedéseket. A CslSz KB elnöksége feladatul tűzi az alapszervezetek, városi, já­rási és kerületi vezetőségek elé, úgyszintén a CslSz SzKB elé, hogy tartsák legfontosabb feladatuknak az ifjúság közötti eszme-politikai nevelésben felmerült hiányosságok eltávolítását. Marxista-leninista szellemben ha­ladjon az ifjúság az üzemekben, fa­lukon és iskolákban és bátran ve­gyen részt a szocialista építésben és a békeharcban. Pártunk vezetésével a Komszomol példája nyomán előre a szocializ­mus eszméjének elsajátításáért. A CslSz KB elnöksége. Prága, 1952. június 27. Az abafalvai OsISz-csoport veze töségi ülésén foglalkozott a Párt és kormány aratási felhívásával, vala­mint az EFSz.ek kifejlesztéséről és megszilárdításáról hozott határoza tokkal. Az ülésen határozatot hoztak, amelynek eredményéképpen két munkacsoportot alakítottak, egyen­ként 11 taggal. A munkacsoportok a nyári munkák alatt kifejlesztik a szocialista munkaversenyt az aratás idő előtti elvégzése érdekében. A munkacsoportok a harmadik tí­pusú EFSz-ben fognak dolgozni és a dolgozókat bekapcsolják a csopor. tok versenyébe. A csoport az aratá. si munkák mellett nem feledkezik meg a tömegpolitikai munkáról A perbetei EFSz vasárnap, június 22-én megkezdte az ősziárpa aratá­sát. A békearatás megkezdése alkal­mából ünnepséget tartottak. Az ün­nepély reggel hatkor kezdődött, az utcán fúvószenekar játszott. Tíz óra­kor a mozi helységében megbeszélést tartottak a kis- és középparasztok­kal. A gyűlésen beszámolót tartott a traktorájlamás vezetője és a járá­si pártbizottság elnöke. Az ünnepségen nagy számban je­lentek meg a CsISz-tagok, pionírok. A szövetkezeti tagokkal ismertették sem. Az aratás ideje alatt agitá- cióskettösök segítségével új tago­kat szerveznek az EFSz.be. Azok az elv társak, akik ősszel ka­tonai szolgálatra mennek, kötelez­ték magukat, hogy hat új tagot szereznek az EFSzben való közös munkákra. A csoport az aratásiban elért eredményekről jelentést küld a járási újságokba, a járási nemze­ti bizottság IV. osztályába, amely a CslSz járási vezetőségének köz. remúködésével hetenként fog meg­jelenni. A csoport munkájának eredmé­nyét kiértékeli és rendszeresen ér­tesíti az illetékes járási szerveket •az eredményről. (—av—) az aratásnál és cséplésnél rájuk há­ruló feladatokat, majd az EFSz, a Párt és a CslSz küldötteinek beszá­molója után a szövetkezeti tagok megkapták az irányelveket az aratási munkák gyors elvégzéséhez. Ezután a szövetkezeti tagok, CsISz-tagok, traktorosok kimentek a földekre, hogy megkezdjék az aratást. Az ara­tás megkezdődött. A CsISz-tagok és a szövetkezeti tagok az arató-kötözö- gépek után hordták össze a kévéket. Még a pionírok is végezték ezt a munkát. A perbetel EFSz-ben ünnepélyesen megkezdődött az aratás X Leleszen is megkezdték az aratást Már hetek óta lázas készülődés folyik a leleszi EFSz-ben. Minden­ki az aratásról beszél. Az EFSa,-ben dolgozó munkások minden igyeke­zetükkel azon voltak, hogy a tava­sziak kapálását, aratását befejezzék s így teljes erővel megkezdhessék az idei békearatásig. A traktorosok is gondosan előkészítették az ara­tógépeket, hogy az aratás zavarta­lanul folyjon. — Az idei aratást ■hat nap alatt befejezzük — mondja Cap elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Es hogyan tudják biztosítani azt, hogy hat nap alatt learatnak 430 hektárt? , — Egész egyszerűen, — mondja Cap elvtárs. .-r- Vannak tapasztalataink a múlt évi aratásból, Ugyanis a múlt év­ben sok hiba volt dk aratás előké­szítésében és az egész aratásban is. Ma tanúivá a múlt évi hibák­ból, úgy szerveztük meg az ara­tást, hogy az. hat nap alatt sikere­sen befejeződjék — Es hány gép fog aratni? — Hat arató-kötöző gép és két kombájn. Minden araíó-kötötzőgép hez nyolc embert oszlottunk be. A traktorosok versenyre hívták ki egymást. A napi norma hat hektár. Szerdán reggel megkezdték az ősziárpa aratását. Az enyhe reggeli szélben olyan volt az egész határ, mint a hullámzó Balaton. Csupán annyira különbözik a kettő egymás­tól, hogy a Balaton Ifék, a leleszi határ pedig aranyszőke. Amíg cso­dálom a végtelen sárga mezőt, az­alatt a traktorok fürgén robognak előre s maguk mögött, hagyják a tömzsi árpakévéket. Minden hiba nélkül folyik az aratás. A gépek jók. Látszik, hogy jól előkészítették őket az aratásra. Délben már egé­szen nagy tábla hevert keresztbe összerakva. < Az ebédet jó étvéggyal fogyasz­tották el a munkások. Ugyanis ez az ebéd nevezetes lesz Lelesz köz­ség számára, mert közös konyhái állítottak jel az aratók számára és az ebédet kiviszik az aratóknak, hogy ezzel is meggyorsítsák az ara­tást. így ki van használva minden perc. Délután szintén rendes ütem­ben folyik az aratás. A munkások jókedvvel dolgoznak és arról be­szélgetnek, vájjon meglesz-e a hat hektár teljesítménye egy-egy gép­nek. A távoli toronyóra nyolcat ütött, amikor abbahagyták az aratást. Li- pán János és Szedlák Miklós, a két legjobb traktoros, kiszámították na­pi teljesítményüket. Lipán, amikor készen lett a számítással megcsó­válja a fejét, még valami megjegy­zést is tesz s újból átszámítja az egészet, mert azt hitte, hogy talán rosszul számolt. Es megint kilenc hektár jött ki. Szedlák Miklós ugyanezt a műveletet végezte. Ne­ki, igaz, nyolc és fél hektár jött ki, de ö is azt hitte, hogy rosszul szá­mol, habár közben megjegyezte, — nagy darabot arattam le, egész náp jó volt a gépem. A két traktoros ke­zet szorított és megfogadák, hogy ezt az eredményt még fokozni fog­ják. , Megkérdem Cap elvtárstól, hogy a CsISz-tagok milyen kötelezett­ségvállalást lettek az idei aratás­ra? \. — Tavaj tiz hektárt arattak le, de az idén 30 hektárt vállaltak és biztos vagyok abban, hogy ezt a kö- telezett ség vál talár.'lkat megvalósít­ják. Lelesz község dolgozói tudják, hogy mit jelent számukra a nagy­üzemi gazdálkodás. Nem kell fél- niök, hogy kenyér, ruha vagy ja nélkül köszönt rájuk a tél, mint a múlt burzsoá köztársaságban, vagy a Horthy-jasiszta Magyarországon, mert ma már a maguké és maguk­nak dolgoznak. Török Elemér.

Next

/
Thumbnails
Contents