Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-02 / 24. szám

tiUH ríjLUfltiai t\ rííiuwJLUüxtiowjuii

Bratislava, íyoz július 'l

Ara 5Í Kcs

i. tiviuiyara, za. szám >

í

I

Elvtársitok és elvtársak! Szeren, esés korszakban, szerencsés napokat élünk, amikor az egyszerű emberek békés munkájából és harcából megszületik szocialista jövőnk. Mi ma az alaphivatása és feladata az Ifjúsági Szervezetnek? A népek nagy tanítói, Lenin és Sztálin hangsúlyozziák ,hogy az Ifjúsági Szervezet hivatása a szocializmus és kommunizmus építésénél az ifjúság kommunista nevelése a kapitalista előítéletek elleni harciban, az új szocialista erkölcsért.

E lenini hivatás szellemében Kle- ment Gottwald elvtárs köztársasági elnökünk a CsISz 1950. évi kongresszusán feladatként a következőket tűzte elénk: „Következő feladatunk pedig kinevelni a több-százezer CsISz-tagot lelkes, öntudatos és önfeláldozó hazafiakká a szocializmus igazi építőivé hazánkban. További feladatunk lelkesíteni az ifjúságot a hazafias és építő feladatok elvégzésére.’*

Ha teljesíteni akarjuk e döntő feladatokat, szükséges, hogy nevelő tevékenységünk alapjává váljon a Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításai elsajátításáért vívott harc. Ez a tanítás kiapadhatatlan erőforrása lett a világ dolgozóinak, ez vezette a szovjet népet az interven. cióisok és a hitelrista támadók elleni harcban, ezzel győzött munkás, osztályunk és e tanítás lett a CsKP politikájának alapja, amely hazánkat a Szovjetunió nagy példája nyomán a szerencsésebb jövőhöz vezeti. Minden ifjú hazafinak, aki hazánk szerencsésebb jövőjéért tevékenyen akar dolgozni, életsziik. ségletévé kell, hogy váljon e tanítás ismerete.

„Az építés tudást, a tudás tanulást követel!“

A CsISz KB 1951. évi szeptembe. rében az oktatási évről hozott határozatával megtettük az első lépéseket a Szövetség tagjainak rendszeres iskolázására. Ez iskolázás ke- rőtében az ifjúság sorai közül a marxista-leninista eszme lelkes tér- jesztői nőttek ki, akik részére éppen e körökben való tanulás tette lehetővé a CsKP történetének ta. nulmányozását, megismerni vezető szerepét a szocializmus felépítésénél hazánkban és a CsISz hivatását, amely a Párt leghübb segítőtársa és tartaléka. Az iskolázás lehetővé tette részükre, hogy megértsék a L Szovjetunió vezette békefront harcának jelentőségét és még hatásosabban támogassák azt, a háborús gyújtogatok fölötti győzelemért. A kör tagjai közül új, szocialista munkamódszerek kezdeményezői nőttek ki az iparban és mezőgazdaságban, fiatalok, akik példát mutatnak a többiek előtt.

A berlini Fesztivál után, a Csehszlovák-Szovjet Barátság hónapjában és a Világifjúsági Hét alatt a sok előadás és gyűlés segítségével sikerült az ifjúság jelentős részét megismertetni a nemzetközi poli. tika problémaival és a világ harcával a békéért.

Örömmel emeljük ki azt a valóságot, hogy a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága

elnökségének az 1951-o2.es pártis. kolázási évről szóló határozatával több mint 50.000 CsISz-tagot — pártojikívülieket szerzett a pártiskolázási évben való részvételre. A pártiskolázási évben a pártonkívü- liek is fejleszthetik politikai öntudatukat.

Ezek mellett az elvitathatatlan sikerek mellett, komoly nehézségek is jelentkeztek, amelyek fékezték szervezetünk politikai színvonalának fejlesztését és azt okozták, hogy azokat a feladatokat,

amelyeket a CsISz-kongresszuson Element Gottwald köztársasági elnök elvtárs tüzöt elénk, nem teljesítettük kellőképpen. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezeti tevékenységében a politikai, az ideológiai munka nem került az első helyre. Fordítva, sokszor csak úgy fogtuk fel, mint valami beosztott munkát, amelyet az agitáció- és propagandista-körökön belül végeznek. A politikai ideológiai munka ilyen felfogása fékezte a CsÍSz nevelő munkájának fejlesztését. A kerületi, járási, valamint az alap3zer- vezetek vezetőségei elégtelesül rendezték az oktatási évet. A konkrét és rendszeres eljárások helyett általános és ellenőrizhetetlen határo. zatokat hoztak. Keveset foglalkoztak az oktatás ideológiai tartalmával, a módszertannal, a propagandista munkával és sok esetben nem volt áttekintésük a helyzetről. Az oktatási körökben a munka alacsony színvonalon állt, az anyagot sokszor nem helyesen, érthetetlenül és rendszeres építési feladatoktól elszakítva és kevés harciassággal ad. ták elő. A propagandista munka gazdag, hathatós nevelő formáit a hanyag és gyors munka váltotta fel.

A szerencsétlen következmények tehát abban mutatkoztak, hogy a hallgatók érdeklődése fokozatosan lazult, apadt a körök élénksége, némely körök fel is bomlottak. A körök színvonala és a hallgatók tevékenysége tőkép a propagandisták színvonalától függ. Ebben az évben a fiatal és keveset tapasztalt propagandistáknak kevés hathatós segítséget nyújtottunk. A propagandisták szemináriumait sza. bálytalanul és rendszertelenül szervezték. Azok a brosúrák, amelyeket a CsISz KB propagandista- és agitációs osztálya a propagandisták és a kör hallgatói részére adott ki, nem feleltek meg a szükségletnek. A brosúrák nem voltak élénkek, nevelő hatásúak, így nehezen tudták a tanulásnak megnyerni az ifjúságot. A további nehézségek a brosúrák szétküldésénél merültek fel, mivel a brosúrák nagyobbrészt későn érkeztek a körökbe.

A propagandisták nevelésénél keveset merítettünk a Párt gazdag tapasztalataiból. Kevéssé használtuk fel a marxizmus-leninizanus tanulmányozására rendezett értekezleteket. A CsISz-szervek keveset gondoskodtak, a CsISz.tagok, pártonkí- vüliek részvételéről a Pártoktatási Évben. Az egyéni tanulás módszerét, mint marxizmus.leninizm-us tanulmányozásának fömódszerét lebecsülték.

A CsISz politikai iskolázásai nem folytak le olyan hathatósan, hogy megtanítottak volna minden fiatalt sikeresen szembeszállni az imperialista és az áruló propagandával, hogy a tagokat megtanították volna legyőzni az olyan veszélyes lefolyásokat, mint a kozmopoldtizmus, burzsoá-nacionalizmus, vallási hiedelem. A mi propaganda munkánk mindeddig nem változott át harci eszközzé az osztá;yellenség ellen, különösen a falusi kislakok ellen. Keveset nevelte az ifjúságot a szocialista hazafiasság es a proletár internacionalizmus szellemében. Kern segített elégségesen a szocialista jagr és mezőgazdaság építő feladatainak megvalósításánál, kevéssé mozgósította az ifjúságot a békés építő munkában való részvételre.

Az ifjúsági sajtó, főkép a MIadá Fronta, Smeiia, Práca mladych, az oktatási év leforgása alatt kevés figyelmet szentelt a marxizinus-leni- nizmus köreinek propagálására. Elméleti és gyakorlati cikkeket rend. szertelenül közöltek. Sokszor gyor. san és felületesen készültek az ilyen

cikkek. Ifjúságiv sajtónkban keveset prcpagálódtak egyes körök és propagandisták tapasztalatait, kevés választ közöltek az olvasók le. veiére, kevés szemléltető anyagot, ajánlott irodalmat (könyvek és brosúrák).

Még az előadási kampány, amelynek elkerülhetetlenül ki kell egészítenie az oktatási évet és nagy hatással, kell, hogy legyen az ifjúságra, sem folyt le rendszeresen és hathatósan. Az előadásokat hamarjában szervezték, események vagy évfordulók alkalmából. Egészen' elégtelenül biztosították az ifjúság részvételét a Párt, a tömeg- j szervezetek és a népi közigazgatási szervek által rendezett előadásokon.

Még eddig nem értük el azt, hogy funkcionáriusaink rendszeresen tanulmányozzák a Komszomol tapasztalatait, különösen a „Komszomol a 'példaképünk’“ sorozat brosúráiból. | Nem értük még el azt, hogy funk- j eionáriusaink és CsISz-tagjaink tanulnák az orosz nyelvet, amely í megnyitja az utat a gazdag szovjet ] irodalomba, felbecsülhetetlen ta- i pasztalatokat adva.

E nehézségek nemcsak abból ered- í nek, hogy a CsISz-szerveknck tapasztalatlan funkcionáriusai voltak j és gyengén álltak ideológiai és szer- j vezeti téren, de szorosan összefügg- ! nek a leleplezett áruló Szlánszky és : társai tevékenységével. Szlánszky és i társai természetesen a marxista- i leninista tanokban, áruló tevékeny- í ségükre nézve, veszélyt láttak és ezért azon igyekeztek,' hogy a ! marx-lenini tanokat kiüssék még az ifjúság kezéből is, fökép azzal, hogy e tanítás jelentőségét mellék- vágányra igyekezték terelni.

A rendesen vezetett ideológiai politikai nevelés a fiatatok részére a. legnagyobb segítséget jelenti személyi és politikai életükre nézve, megteremti fejlődésük legjobb előfeltételeit. Biztosíték arra, hogy országunk ifjú nemzedéke, Pártunk és kormányunk vezetése alatt felépíti a szocializmust és a kommunizmust.

Ezért szükséges minél előbb kiküszöbölni a nehézségeket Szövetségünk ideológiai politikai mimikájából.

Hogy elérjük a CsISz.ben a nevelőmunka alapos megjavítását a ] CsISz Központi Bizottságának el- j nöksége az 1952,53-as politikai ok- j tatási időszak alapelvein az alábbi 1 határozatokat hozza:

í

1,

A CsISz propaganda tevékenysége úgy folyjon le, hogy megtanítsa ifjúinkat a haza iránti szere- tetre, nemzeteink forradalmi hagyományaira, hogy elmélyítse a munkásosztály bizalmát, erejét és kül- j detését, hogy odaadó szeretetre ta- > nítsa Csehszlovákia Kommunista j Pártunk é3 szeretett köztársasági | elnök elvtársunk, Ktement Gott- j wald elv-társ iránt. A propagandas- j ta munkának fokoznia kell a fia- j talok büszkeségét afelett, hogy hazája a szilárd béketáborhoz. tartó, i zik, amelyet a legyőzhetetlen Szov- j jetunió és a béke zászlóvivője, Sztá- j lin elvtárs vezet.

Szövetségünk ideológiai politikai j munkájának hozzá kell járulnia a | csehek és szlovákok testvéri szövet- ! ségének megszilárdításához és a ’ hazánkban éló' összes nemzetek ba. j rati viszonyának megszilárdítás«- ! hoz. Hozzá kell járulnia az ifjúság | proletár-nemzetköziségének meg- i erősítéséhez, hogy érezze a testvéri szolidaritást a világ ifjúságával a jobb világért vívott harcunkban, a nemzeti függetlenségért és a világbékéért. Szükséges, hogy állandóan !

leleplezzük a kapitalista rendszert és gyűlöletre vezessük az ifjúságot e rendszer iránt, az amerikai imperialisták által vezetett háborús gyújtogatok tábora ellen. Propagandánknak harcolnia kell mindenféle burzsoa eszme ellen, főleg a hanyatló amerikai kultúra behatásai és az előtte való hajbókolás ellen. Különösen szükséges megismertet ni az if júsággai Masaryk és Benes igazi arcát, mint a burzsoázia érdekeinek Védőjét és a München előtti köztársaság kizsákmányoló jellegét, továbbá az emigrált bandát, akik -nemzetünk ellen szövetségre léptek az SS-gyilkosokkal és velük együtt fújják a követ. A CsISz KB elnöksége felhívja főleg hazánk nyugati határmenti vidékeinek CsISz-szervezeteit, biztosítsák a propagandista munka magas színvonalát.

Az ideológiai, politikai nevelés járuljon hozzá az ifjúság és a határ, őrség közötti barátság megszilárdításához. Tanítsa meg fiataljainkat gyűlölni a háborús uszitókat, az osztályellenséget és tanítsa meg ifjainkat a kollektív élet megerősítésére. Az ideológiai politikai munkának meg kell tanítania fiataljainkat hazafiasságra, hazánk védelmére.

A propagandista munkának harci eszköznek kell lennie az elmaradott vallási babonák ellen, amelyek butítják az embert; eb fékezik, hogy saját és hazája érdekében felhasználja képességeit, úgyszintén a tudomány és a technika lehetőségeit.

Döntő az, hogy a politikai iskolázás alkotó módon, az élettel a legszorosabb kapcsolatban folyj c le. Iskolázásunk csak így lesz hatásos és így nyilvánul meg hatása építkezéseink, feladataink jobb teljesítésénél és a békeharcban. Az eszme-politikai munkának a mértéke lesz az ifjúság céltudatos bekapcsolása az építési feladatok megvalósításába.

A CsISz KB elnöksége kötelez Szövetségünk minden szervét, hogy gondoskodjon az ifjak -mindennapos, rendszeres eszmei-politikai színvonalának emeléséről. Egyidejűleg arra is figyelmeztet, hogy a CsISz politikai iskolázása megköveteli, hogy figyelőmbe vegyék az ifjúság általános műveltségét, átmeneti politikai felkészültségét és a korkü- lönbséget. A marxizmus.leninizmus eszméinek propagálása az ifjúság között csak úgy lesz hatásos, ha a Párt propaganda munkájának gazdag tapasztalataira támaszkodik, ha a Párt. vezetésével fog lefolyni és naponta fog tanulni a Komszomol nevelőmunkájának példájából. A CsISz szerveknek feladata, hogy a politikai iskolázással és az ifjúság eszmei nevelésével kapcsolatban szorosan együttműködjenek a pártszervekkel, kérjék azok segítségét, tanácsait és ezt hatékonyan felhasználják.

2.

A CsISz KB elnöksége elhatározta, hogy a CsISz alapszervezetek, elsősorban az üzemekben, falvakon, traktorállomásokon állami birtokokon a jövőben a politikai iskolázás refidszere szerint a CsISz alappolitikai köreit alakítsák meg. Az alappolitikai köröket megalakítják a tanulóközpontokban (SPD) és az állami t-anhelyéken, fökép az első évesek között.

A CsISz alappolitikai köreinek oktatási éve 1952 november 1-töl kezdődik és 1953 június 30-ig tart. Az iskolázás tartama alatt három alaptémát veszünk át:

1. A -Szovjetunió — hazánk szerencsés jövőjének biztosítéka.

2. Hazánk a szocializmus útján.

3. A CsISz — a Párt segítőtársa

a szocializmus felépítéséért folytatott Harcban.

Az aiappolitikai körök egyes témáihoz fokozatosan füzetet adunk ki, amelyet kötelezően átíanulmá.- nyoz minden tag a körben. Az alap. poiitikai körben a hallgatók mun. káját elvtársias formában kell ve zetni a propagandisták vezetésével. A siker döntő előfeltétele azonban a kör tagjainak egyéni előkészülete.

3.

A CsISz KB elnöksége örömmel fogadta a CsKP politikai titkárságának az 1952-—53-as Pártoktatási Évről hozott határozatát, amely lehetővé teszi a legjobb CsISz-tagck. nem párttagok részére a pártiskolá- zásort való részvételét. A Párt ezzel újból megmutatta az ifjú nemzedék eszme-politikai fejlődéséről vaió gondoskodását.

A CsISz szervei a pártszervezetekkel való megegyezésük után javasolni fogják a pájrtsz&rvezeteknek a CsISz-tagokat — nem párttagokat az 1952—53 Pártoktatási Év iskolázásán való részvételre a következő fokokba:

1. A politikai iskolázás alapfokú tanfolyama.

2. Lenin és Sztálin életrajza tanulmányi köre.

3. Az SzK(b)P történetének tanulmányi köre.

A CsISz szervek egész éven át rendszeresen figyelemmel kísérik a Pártoktatási Évben résztvevő CsISz nem párttagokat és hatásos segítséget nyújtanak a tagoknak az iskolázásban.

4.

A CsISz KB elnöksége valameny- nyi CsISz.szervezet elé tűzi, hogy az 1952—53-as oktatási évvel kapcsolatban széles, meggyőző kampányt fejtsenek ki, hogy az ifjúság minél nagyobb része önkéntesen kapcsolódjék be a CsISz aiárpolitikái köreibe és segítsék a pártck- tatáai évbe való válogatást. A CsISz alapszervezetek vezetőségei minden fiatallal egyenként megbeszélik részvételüket a rendszeres politikai iskolázásban az 1952—53 iskolai évben. Lehetővé teszik min- dekinek, hogy a tanulás olyan módját ■ válassza, amely műveltségének ég politikai fejlettségének legjobban megfelel.

A CsISz aiappolitikai köreibe be lesz sorolva a csoportok legtöbb l tagja, akik eddig semmiféle poli. I tikai iskolázáson nem vettek részt, vagy 1951—52-es oktatási évben az olvasókörök tagjai voltak. Különös figyelmet kell fordítani a pionír, szervezetből jött CsISz tagokra. B* lehet osztani az olyan Szövetségünkön kívüli tagokat, akik belépni készülnek a CsISz-be. Az elnök- ség a CsISz járási bizottságok elé tűzi, hogy 1952 október elsejéig pontos áttekintésük legyen az 1952—53-as rendszeres politikai iskolázásba beosztott ifjúságról a járásban,

5. A CsISz KB elnöksége hangsúlyozza, hogy a marxizmus-leni- nizmus magas színvonalú propagálásának alapvető előfeltétele a helyes kiválogatás, beosztás és a pro- gandistáik rendszeres nevelése. Az ifjúság politikai nevelésének eredményei mindenekelőtt a propagandisták ideológiai színvonalától, as egyes témák kidolgozásához való felkészüléstől és attól függ, hogy mennyire képesek közel kerülni a hallgatóhoz és érdeklődésüket felkelteni a marxizmus-leninizmus tanai iránt.

A propagandista felelős a poli. tikai kör munkájának ^ártalmáért.

^Folytatás a 3. oldalon)

A CsISz KB elnökségének határozata az ifjúság politikai iskolázásáról az 1952—53. évre