Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-06-25 / 23. szám

1952 június 25 m IFJÚSÁG * Példát vehetünk tőlük cok az ebédlőbe vonultak, ahol jó ebéd várta őket. Az ebéd alatt szótlanul ettek. Az éttermet a pionírok nevetgé- lése töltötte be. Ez az ünnepség is meg­mutatta, hogy ma már a szlovák és a magyar fiatalok szoros barátságban állnak egymással, együtt tanulnak, együtt dolgoznak, együtt épí­tik szebb jövőnket. A pioní­rok kultúrműsora nemcsak azt jelenetette, hogy szóra­koztatták a vendégeket, ha­nem azt is jelentette, hogy középiskoláink tanulói kedve­lik a bányászokat, kedvelnek minden fiatalt. A rozsnyói középiskolák pionírjai azért jöttek el erre az ünnepségre, hogy már most megismerked­jenek a bányász-tanulók éle­tével, mert sokan közülük bá­nyásznak jelentkeztek. A pio­nír-lányok és fiúk megértet­ték a bányászmesterség szük­ségességét, ezért a rozsnyói báinyászfiatalok soraiba áll­nak, A rozsnyói bányáknak és köztársaságunk többi bányái- ^ nak is nagy szüksége van if­jú káderekre. Ezeknek a ká­dereknek szakképzetteknek kell lenniük, mert csak így tudják megállni helyüket a rozsnyói és a többi bányák legnehezebb szakain. A fiatal fiúknak és lányoknak meg­nyílik a lehetőségük arra, hogy az újonnan épült tanuló-, műhelyekben, tanulóotthonok­ban mindenféle szaktudást el­sajátítsanak. Azok a bányásztanulók, akik már most letették a vizsgát a bányá*atból, mun­kába állnak; egyesek már egyenest a bányák mélyére mennek dolgozni, mások a felsöbbipari iskolába mennek tanulni, hogy ha majd kike­rülnek az iskolából, mint mérnökök és technikusok tel­jes erejükkel hozzá foghassa­nak a munkáihoz. Hogy mennyire egyetérte­Strehaj elv társsal az élen az egész ünneplő közönség a sport­terembe vonult. A sportterem teljes díszben állt. Még előző nap feldíszítették a szor­gos bányász- tanuló kezek. A vendégek üdvözlése és a be­vezető beszéd után Strehaj elvtárs beszámolója követke­zett. Beszédében felhozta a bányászok régi, nyomorúsá­gos életét, majd beszélt a máj bányászok boldog életé­ről is. Beszédének főpontja az volt, hogy hangsúlyozta, mennyire szükségünk van a a fiatal káderekre, fiatal bá­nyászokra. Ezeket a műhe­lyeket is azért rendezték, hogy itt a fiatal fiúk és lá­nyok elsajátítsák a bányá­szathoz szükységes politikai- és szakismereteket. Strehaj elvtárs arról is megemléke­zett beszédében, hogy ma már úgy a szlovák, mint a magyar fiatalok kedvük szerint tanulhatnak. A tanulóműhely­ben magyarnyelvű iskola is nyílik. Rozsnyón már eddig is működött magyarnyelvű bányásziskola, de ezután még nagyobb méreteket ölt. Strehaj elvtárs beszámoló­ja után a pionírok kultúrmű­sora következett. A kicsiny lánykák népi öltözetben kü­Nagy napra ébredtek 1952 június 15-én a rozsnyói bá- nyásztanoncok. Már reggeltől nagy volt a készülődés úgy a bányásztanulóotthon, mint a most elkészült, az otthon mel­lett elterülő tanulóműhely kö­rül. A gyönyörű háromemeie- tea tanoncotthon teljes díszben állt. Szépen ki díszítették a még kívülről vakolatlan tanulömü- helyeket is. A rozsnyói toronyóra reggel kilenc órát jelez. A bányász- tanulók sürögnek-forognak a tanulóműhely előtt. A tanuló­otthon mellett épült tanulómű­hely várja a vendégeket. Ha­lönféle népi táncokat táncol­tak, majd énekeltek és sza­valtak. Gyönyörűség volt nézni a kicsiny lányokat, amint örömtől sugárzó arc­cal énekeltek és szavaltak. A pionírok fellépése után a rozsnyói magyarnyelvű bá­nyász- .tanulóotthon fiataljai következtek. Magyarnyelvű műsoruk nagyon tetszett a közönségnek. Úgy a pionírok, mint a bányászok fellépését óriási tapsvihar követte. A jelenlévők nem győzték cso­dálni a piciny pionírok és a bányásztanulók képességeit. A kultúrműsor után a rozs­A szünetben a bányászok zenekara jászott. ség, majd a bányász-tanuló­otthon igazgatója az egész otthon névében köszönetét mondott a tanulóknak jó munkájukért és tanulásukért. — Példát vehettek tőlük, bányász-tanuló elvtársak. Ha a jövőben mindnyájan úgy fogtok dolgozni és tanulni, mint ezek az elvtársak, akkor a rozsnyói bányász otthonok kitűnő szakkádereket tudnak majd küldeni bányáink leg­nehezebb szakaira — fejezte be köszönetét az igazgató­elvtárs. Az InternacionáJé eléneklé- sével végétért az ünnepség. A vendégek ég a bányásztanon­nek a mostani bányásztanu­lók a pionírokkal, azt az alábbi eset ia jellemezi: Az ebédnél egy asztalhoz négy bányásztanuló ült. Feltálalták az ebédet. Ekkor két bányász- tanuló felkelt az asztaltól és a mellettük lévő asztalnál ebédelő pionírokhoz mentek. Rövid időn belül látjuk ám, hogy egy asztalnál két pionír ég két bányásztanuló ül, a másik asztalnál ugyanígy. A bányásztanulók tehát a pio­nírok nélkül még ebédelni sem tudták. Jakubec Tibor A bányásztanulók kuli úr csoportja népi táncot adott elő. marosan látni lehet, amint a bányásztanulók példád rendben besorakoznak a tanulómühely- be. Itt lesz tehát az ünnepély. Kis időre rá sötétkék szok­nyás, fehér blúzos, piroskendös pionír-lányok jönnek. Sok köztük a fiú is. Ezek a rozs­nyói középiskolák pionírjai, akik majd a jövőben, itt eb­ben a tanulóműhelyben fog­ják elsajátítani azt a szak­tudást, mely nekik az életben szükséges. Ezekből lesznek a jövő bányászok, gépszerelők, technikusok, mérnökök, stb. Ezek a mai pionírok fogják meghozni a rozsnyóiak még jobb életét. Most eljöttek ide, hogy kultúrműsorukkal szóra­koztassák a bányák fiataljait és az összejött vendégeket. Meg aztán ők ia meg akar­nak ismerkedni már most jö­vő munkahelyükkel, műhe­lyükkel. Erre a napra Rozsnyóra ér­kezett Strehaj igazságügyi megbízott elvtárs is, hogy be­számolót mondjon és megis­merkedjen a bányák fiataljai­val és a többi bányászokkal, pionírokkal. nyói bányász-tanuíóotthon legjobb tanulóit kitűnő mun­kájukért és tanulásukért ér­tékes könyvekkel jutalmaz­Strechaj elvtárs a pioní­rokkal beszélget. ták. A jutalomban Benkä György, Stípák István és Ku- bácsek János részesültek. A jutalmazottakat hatalmas tapssal köszöntötte a közön­— Mi már eléggé felkészültünk az aratásra. A szükséges önkötözö- gépeket már kijavítottuk. Egy van még hátra, azt is kijavítjuk hol­nap. Aztán a traktorok is rendben vannak, jöhet az aratás. Nem félünk tőle. Bodrogszerdahelyen a tavaszi munkák kezdetével ifjúsági trakto­ros-brigád alakult. Neve: Ifjú gár­da. A brigádban csupa fiatal fiú, CsISz-tag dolgozik. A 22. évet még egyikük sem töltötte be. Vidám, mosolygó arcú fiú valamennyi, ök fiúk azt mondták, hogy még egy aratógépét kijavítunk. Azon le­szünk, hogy ez meg is legyen. Az udvaron dolgozó fiatalok most bejöttek a szobába. Valamennyien helyet foglaltak a pokróccal leterí­tett vaságyakon, és érdeklődve hall­gatták a beszélgetésünket. Belányi László, egy fiatal mosolygós arcú fiú közbeszól: Belányi László elvtárs. voltak az elsőik, akik elfogadták a Deák-brigád felhívását a tavaszi munkák idő előtti befejezéséért. Elhatároztam, hogy meglátogatom ezt a brigádot. Bodrogszerdahely végén ott találtam rájuk, ahol va­lamikor az urasági majorok terül­tek el. Már délután öt órára járt az idő. A majorudvar egyik sarkában megpillantottam a fiatal brigádoso- kat, amint traktorjaikat hozták rendbe és javították az önkötözö- gépe'ket. Közel hozzájuk terül el a kicsiny, de világos házacska, ahol a távolabbi községekből ott dolgozó traktorosok laknak. Az ajtó nyitva volt, beléptem. A brigádvezető elv­társ, Boda Zeitéin, az asztalnál ült és valamit számolgatott. Köszönés, kézfogás, majd megmondtam az utam célját. — Éppen most voltam Királyhel- mecen a traktorállomáson, ahol be- jelentetttem, hogy héirom önkötözö- gépet kijavítottunk, — szólott kis Bolda Zoltán brigádvezetö. idő múlva Boda Zoltán brigádveze­tö. — A traktorállomáson csodál­koztak, hogy mi csak úgy munka­idő után aratógépeket javítunk. Bizony elvtárs, mi a három arató­gépet mindig este, vagy vasárnap javítottuk. Ezzel meg akartuk lep­ni a traktorállomás dolgozóit. A Központi Bizottsága már most meg­jutalmazott bennünket. Sportfelsze­relést kaptunk. Itt a majorban fo­gunk sportpályáit berendezni. Munka után sportolni fogunk. Szép lesz ám az élet, ebben a majorban is. Csak nekünk, traktorosoknak igye­keznünk kell az aratásnál, hogy minél nagyobb eredményeket érhes­sünk el. Csak így lehet szebb és boldogabb élet a majorban. A fiatal brigád még a tavaszi munkák alatt is megtartotta az ol- vasókör-összejövetelit. Munka után, vagy vasárnap összejöttek a fiúk, hogy a Fucsík-jelvényhez szükséges könyveket elolvassák. Ma már a vizsgákra készülnek. A politikai körök szintén működ­nek. A fiúk azonban neheztelnek a traktorállomás értelmiségi dolgo­zóira, akik még egyszer sem láto­gatták meg politikai összejövetelei­ket, még egyszer sem tartottak ne­kik előadást. Bizonyosan magasabb színvonalra emelkedne r.z Ifjú Gárda traktoros-brigád tagjainak politikai színvonala is, ha a traktorállomás­ról-legalább egyszer egy hónapban elmennének politikai előadást tar­tani. (jt.) Fehér Antal elvtárs. A fiúk még elmondták, hogy nemcsak az aratógépeket fogják ki­javítani, I hanem az EFSz vaiameny- nyi cséplőgépét és elevátorát is. így készülődnek az idei gazdag aratás­ra. A fiúk, annak ellenére, hogy keskeny parcellákon, magángazdál­kodók földjein fognak aratni, meg­fogadták, hogy nem maradnak le az aratásnál, hanem azon lesznek, hogy a traktor-állomás brigádköz­pontjai között minél jobb helyet foglaljanak el. — Ha jól dolgozunk, meg van a jutalom is, — mondotta Fehér An­tal elvtárs. — A OsISz Szlovákiai \ Megkezdték az aratást A gombai állami birtokon fhár megkezdődött az aratás. A CsISz- tagokat minden munkában ott ta­láljuk. Teljes létszámmal bekapcso­lódtak az aratásba. A kombájn ve­zetője is CsISz-tag. Az önkötözögé- peket szintén CsISz-tagok vezetik. A csákányi CsISz-csoport jól mű­ködik. Ezt abból is látjuk, hogy a tagok százszázalékban bekapcsolód­tak az EFSz munkájába. A CsISz helyi csoportja, kötelezettséget vál­lalt, hogy az EFSz földjein megka­pál öt hektár kukoricát, (ezt már teljesítette is), 20 hektáron össze­hordja a kévéket és kicsépel bri­gádmunkával 200 q gabonát. Az állami birtok CsISz-csoportja is ezt a Kötelezettségvállalást tette. A szövetkezeti munkálatoknál Vida Vali CsISz-tag tűnt ki, aki már régóta a szövetkezetben dolgo­zik, jó munkájával legtöbb munka­egységet szerzett. Gombán két kertészet van. Ezek a kertészetek versenyben állnak egymással. Nehéz megtudni melyik a jobb, mert egyformán jól dolgoz­nak. A kertészet nagy jövedelmet biztosít az állami birtoknak. A ker­tészetben a CsISz-tagok dolgoznak a legjobban. Jól dolgoznak például, Kevezsda Mária, Végh Irén, Fehér Irén és Szlanyinka Anna CsISz- tagok. Vass Ferenc, Gomba. Jöhet as aratás

Next

/
Thumbnails
Contents